A Kúria Pfv.21440/2011/3. számú precedensképes határozata elbirtoklás tárgyában. Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Szerződéssel alapított telki szolgalom esetében, a szerződés céljához képest kell elbírálni, hogy a jogosult ingatlanának szerződésszerű használatához szükség van-e a gyakorlására. Ezzel olyan kötelmi jogcímet szereztek, melynek alapján kérhetik a telki szolgalom dologi hatályú ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is. Ebben az esetben a szolgalom megszüntetésére kizárólag a szolgalmi jog nem gyakorlása, mint jogi tény ad alapot. 1959. IV. Tv. 168. § (2), 1959. IV. Tv. 167. §, 1959. IV. Tv. 170. § (1), 1959. IV. Tv. 170. § (2), 1959. IV. Tv. 170. § (3)

Kapcsolódó határozatok:

Budakörnyéki Járásbíróság P.20999/2005/56., Budapest Környéki Törvényszék Pf.28188/2010/4., *Kúria Pfv.21440/2011/3.* (BH+ 2012.10.419)

***********

Pfv.I.21.440/2011/3.szám

A Kúria a dr. Boros Péter ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek a dr. Szála Tímea ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű alperesek ellen szolgalom elbirtoklása iránt a Budakörnyéki Bíróságon 3.P.20.999/2005. számon folyamatban volt perében a Pest Megyei Bíróság 2011. február 22-én meghozott 3.Pf.28.188/2010/4. számú ítélete ellen az alperesek által 63. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Pest Megyei Bíróság 3.Pf.28.188/2010/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

A 238.980 (Kettőszázharmincnyolcezer-kilencszáznyolcvan) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A Pest Megyei Bíróság 2005. szeptember 20-án kelt 3.Pf.23.143/2005/3. számú hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárás során a felperesek módosított keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a p-i 1127. helyrajzi számú ingatlan mint uralkodó telek javára a p-i 1128. helyrajzi számú ingatlan mint szolgáló telek terhére fennálló gyalogos és gépjármű átjárás szolgalmát elbirtoklással a Ptk. 168.§ (2) bekezdése alapján megszerezték. Másodlagosan kérték annak megállapítását, hogy a telki szolgalom őket a Ptk. 167.§-a alapján is megilleti, tekintettel arra, hogy ingatlanuk nem rendelkezik megfelelő közúti összeköttetéssel.

Kérték a gyalogos és gépkocsi átjárási szolgalom nyomvonalának a jelenlegi bejáró úttal egyező helyen történő kijelölését és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, továbbá a bejegyzett szolgalom tartalmának akként történő pontosítását, hogy a kocsival való átjárás joga 3,5 tonnánál nem nagyobb összsúlyú gépkocsival gyakorolható.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Pontosított viszontkeresetükben kérték, hogy a bíróság a Ptk. 170.§ (1) bekezdése alapján szüntesse meg az ingatlanukat terhelő átjárási szolgalmat, mert a felperesi ingatlan rendeltetésszerű használatához a szolgalom nem szükséges. Kérték továbbá, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze a felpereseket 3.000.000 forint megfizetésére kártérítés jogcímén, a Ptk. 339.§ (1) bekezdése és 195.§ (3) bekezdése, valamint 359.§ (1) bekezdése alapján, továbbá kötelezze egyetemlegesen a felpereseket 1999. február 1-jétől 2005. december 31. napjáig lejárt 2.783.000 forint használati díj megfizetésére.

A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás a következő: A felperesek egymás közötti egyenlő arányú közös tulajdona a p-i belterületi 1127. helyrajzi számú kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 493 négyzetméter területű ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartás 1980-ban történt szerkesztése során a 279. számú telekkönyvi betétben nyilvántartott 1044-1047. telekkönyvi helyrajzi számú ingatlanok területéből alakult ki. A vele közvetlenül szomszédos, az alperesek egymás között egyenlő arányú közös tulajdonában lévő p-i belterületi 1128. helyrajzi számú ingatlant pedig a 280. számú telekkönyvi betétben nyilvántartott 1048-1049. helyrajzi számú ingatlanokból alakították ki. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor elmulasztották feltüntetni a 279. és 280. számú telekkönyvi betétekbe korábban - 1892-ben - már bejegyzett szolgalmi jogot.

A perbeli ingatlanok természetben a S.B. út és a B. B. utca között helyezkednek el. A felperesek ingatlanát a B. B. utca felől az alperesek ingatlanán átvezető gépkocsi bejárásra is alkalmas úton keresztül lehet megközelíteni. A S. B. út szintje magasabban van, mint a perbeli ingatlanoké, a szinteltérés a perbeli ingatlanok sarokpontjánál eléri a 2,4 métert is. Az út és a telkek között meredek, sűrű növényzettel benőtt rézsű húzódik, amelyen meredek, kitaposott gyalogút vezet a felperesek ingatlanára.

A perbeli ingatlanok és az ingatlanokkal határos utak alakja, elhelyezkedése az 1880-as évek óta változatlan, azokat az 1885-ös kataszteri térkép is a jelenlegi formájában - más elnevezéssel - ábrázolja, utalva a már akkor is meglévő szintkülönbségre.

Az 1128. helyrajzi számú alperesi ingatlanon álló felépítmény 1976-ig volt lakott, romos állapota miatt az összedőlt, jelenleg azon lakóház nem áll, gazos, elhanyagolt állapotú. Az alperesek az ingatlant 1957-ben öröklés jogcímén szerezték.

A felperesek jogelődei - W. család - a régi építésű lakóházat 1939-től kezdődően használták, majd a felperesek 1973-ban bérlőként költöztek az ingatlanba, amelyet az 1977. november 28-án megkötött szerződéssel megvásároltak. A szerződésben rögzítettek szerint a vételkor a 279. számú telekkönyvi betétben szerepelt, hogy az 1044-1047. helyrajzi számú ingatlanokat a 280. számú telekkönyvi betétben nyilvántartott 1048. helyrajzi számú ingatlan terhére szolgalom illeti meg, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

A felperesek kérelmére a Budakörnyéki Földhivatal 1996. október 15-én meghozott jogerős - 30.406/1996. számú - határozatával eredeti rangsorban bejegyezte a felperesi ingatlanra az átjárási szolgalmi jogot, a terjedelem meghatározása és a szolgalmi út térképen való ábrázolása nélkül, a következők bejegyzésével: "terheli, gyalog és kocsival való átjárás, így a szabad vízmerítés és baromitatás szolgalmi joga az 1127. helyrajzi számú (régi 1045. helyrajzi számú) ingatlan mindenkori tulajdonosa javára a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. tcz., 1891. évi XVI. tcz. 18.§ c) pontjában foglaltakkal kiegészített 50.§-a alapján".

Az ügy tényállásához hozzátartozik még: A szomszédos ingatlanokhoz hasonlóan járda, behajtó vagy parkoló építésével a felperesi ingatlan összeköttetése is kiépíthető a S. B. utca felé. A gyalogos átjárás kialakításának költsége 2004 decemberében körülbelül 1.140.000 forint volt, míg a gépjármű behajtás lehetősége - a kialakítás módjától függően - 4.000.000, illetve 4.900.000 forintból lett volna biztosítható.

A felperesek az ingatlanukat 1973 óta a B. B. utca felől, az alperesek ingatlanának területén lévő bejáró úton keresztül közelítik meg, ugyanúgy ahogyan a jogelődeik is itt jártak be 1939-től kezdődően, az 1970-es évekig. A felperesek gépjárművel is az alperesek ingatlanán át járnak be 1979-től. A bejáró terjedelméhez igazodó szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges, földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot dr. F. Z. igazságügyi szakértő 2010. április 26-án 1974/2007. munkaszám alatt készítette el. A gépkocsi átjárási szolgalom az alperesi ingatlan jelenlegi tehermentes 8.800.000 forintos forgalmi értékét 500.000 forinttal csökkenti.