31980L0777[1]
A Tanács irányelve (1980. július 15.) a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (80/777/EGK)
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1980. július 15.)
a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
(80/777/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a tagállamok jogszabályai meghatározzák a természetes ásványvizek fogalmát; mivel e tekintetben a Közösségen belül különböző meghatározásokat fogadtak el; mivel ezek a jogszabályok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek a természetes ásványvizek ilyenként való elismerésének alapjául szolgálnak, és szabályozzák a források kinyerésének feltételeit; mivel továbbá ezek a jogszabályok különleges szabályokat állapítanak meg az érintett vizek forgalomba hozatalára;
mivel a jogszabályok közötti különbségek, tisztességtelen versenyfeltételeket teremtve akadályozzák a természetes ásványvizek szabad mozgását, és ily módon közvetlenül érintik a közös piac létrehozását és működését;
mivel ebben az esetben az akadályok elháríthatók egyrészt az egyes tagállamok azon kötelezettségével, hogy saját területükön engedélyezzék azoknak a természetes ásványvizeknek a forgalomba hozatalát, amelyeket minden tagállam ilyenként ismer el,másrészt olyan közös szabályok megállapításával, amelyek különösen a mikrobiológiai követelményekre, és azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek fennállása esetén bizonyos ásványvizekre különleges elnevezés használandó;
mivel - mialatt a Közösség és harmadik országok közötti, a természetes ásványvizek kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások megkötése folyamatban van - meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján az említett megállapodások alkalmazásáig a harmadik országból importált hasonló termékek természetes ásványvízként hozhatók be a Közösség területére,
mivel gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a természetes ásványvizek forgalomba hozatalkor is megtartsák azokat a jellemzőiket, amelyek alapján ilyenként ismerték el őket; mivel ezért a csomagolásukra szolgáló tartályoknak megfelelő zárással kell rendelkezniük;
mivel a címkézés szempontjából a természetes ásványvizek, a végső fogyasztó számára értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló,1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) általános szabályainak hatálya alá tartoznak; mivel így ez az irányelv az említett általános szabályokhoz fűzött kiegészítések és eltérések megállapítására szorítkozhat;
mivel az eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében a Bizottságot meg kell bízni a technikai jellegű végrehajtási intézkedések elfogadásával és különösen a természetes ásványvizek összetételének ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek formájának meghatározásával;
mivel minden olyan esetben, amikor a Tanács emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekre vonatkozó szabályok végrehajtására hatalmazza fel a Bizottságot, ki kell dolgozni egy eljárást, amely biztosítja a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést a 69/414/EGK ( 5 ) határozattal létrehozott Élelmiszerügyi Állandó Bizottságon belül.
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
(1) Ez az irányelv valamely tagállamban a talajból kinyert és a tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert, az I. melléklet I. címében foglalt feltételeknek megfelelő vizekre vonatkozik.
(2) Ez az irányelv a harmadik országban a talajból kinyert, a Közösség területére behozott és valamely tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert vizekre is vonatkozik.
Az első albekezdésben említett vizek csak akkor ismerhetők el természetes ásványvízként, ha a kinyerést végző ország feljogosított hatósága igazolja, hogy azok megfelelnek az I. melléklet I. címében foglaltaknak, továbbá, hogy a II. melléklet 2. pontja szerinti rendelkezések betartását rendszeresen ellenőrzik.
A második albekezdésben említett igazolás érvényessége nem haladhatja meg az öt évet. Az első albekezdésben említett elismerés megismétlése nem szükséges, amennyiben az igazolást az említett időtartam lejárta előtt megújítják.
(3) Ez az irányelv nem alkalmazható:
- a 65/65/EGK ( 6 ) irányelv értelmében gyógyszernek minősülő vizekre,
- olyan természetes ásványvizekre, amelyeket a víznyerőhelyen gyógyászati célokra használnak termál- vagy gyógyfürdőkben.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett elismerés megadását a tagállam illetékes hatósága kellően megindokolja és hivatalosan közzéteszi.
(5) A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, ha az (1) és (2) bekezdésben említett elismerést megadja, illetve visszavonja. Az elismert természetes ásványvizek listáját az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.
2. cikk
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag az 1. cikkben meghatározott, ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő vizek kerülhessenek forgalomba természetes ásványvízként.
3. cikk
A természetes ásványvízforrások kinyerését és a belőlük származó víz palackozását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.
4. cikk
(1) A természetes ásványvíz eredeti állapotában kizárólag a következő kezeléseknek vethető alá:
a) nem stabil részecskék - mint a kén és vasvegyületek - szűréssel vagy ülepítéssel történő elválasztása, amit oxigén hozzáadása előzhet meg, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében;
b) vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint arzén ózonnal dúsított levegővel végzett kiválasztása természetes ásványvizekben, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében, és feltéve, hogy:
- a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket a 12. cikkben szabályozott eljárással összhangban és a Bizottság 95/273/EK ( 7 ) határozatával létrehozott élelmiszerügyi tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítanak meg,
- a kezelésről tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenőrzést gyakorolnak a kezelés fölött;
c) más, az a) és b) pontban említett komponensektől különböző nemkívánatos alkotórészek elválasztása, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészeinek tekintetében, és feltéve, hogy:
- a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket a 12. cikkben szabályozott eljárással összhangban és az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítanak meg,
- a kezelésről tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenőrzést gyakorolnak a kezelés fölött;
d) a szabad szén-dioxid kizárólag fizikai módszerekkel történő teljes vagy részleges eltávolítása.
(2) A természetes ásványvíz eredeti állapotán kizárólag szén-dioxid hozzáadásával vagy újra hozzáadásával lehet változtatni, az I. melléklet III. címében megállapított feltételek mellett.
(3) Tilos különösen a bármely módszerrel végzett fertőtlenítő kezelés, és - a (2) bekezdés rendelkezésére figyelemmel - a bakteriosztatikus elemek hozzáadása, vagy más olyan kezelés, amelynél fennáll annak a valószínűsége, hogy megváltoztatja a természetes ásványvíz élőcsíra-számát.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadályozza a természetes ásványvizek és forrásvizek alkoholmentes üdítőitalok gyártásában történő felhasználását.
5. cikk
(1) A természetes ásványvíz összes élőcsíra-számának meg kell felelnie a víznyerőhelyen szokásos élőcsíra-számnak, és tanúsítania kell azt, hogy a forrás hatékonyan védett minden fertőzéssel szemben. Az összcsíraszámot az I. melléklet II. címének 1.3.3. pontjában meghatározott körülmények között kell megállapítani.
Palackozást követően a helyszíni összcsíraszám 20-22 °C-on, 72 órán keresztül agar-agaron vagy agar-zselatin keveréken nem haladhatja meg a milliliterenkénti 100 csírát, és 37 °C-on, 24 órán keresztül agar-agaron a milliliterenkénti 20 csírát. Az összcsíraszámot a palackozást követő 12 órán belül kell meghatározni, e 12 órás időszak alatt a víz hőmérsékletét 4 °C ± 1 °C-on kell tartani.
A vízkinyerés helyén ezek az értékek nem haladhatják meg a milliliterenkénti 20 csírát 20-22 °C-on 72 órás, és a milliliterenkénti 5 csírát 37 °C-on 24 órás vizsgálat után, figyelembe véve azt, hogy ezek az értékek tájékoztató jellegűek és nem tekinthetők a legnagyobb megengedett koncentrációnak.
(2) A természetes ásványvíz sem a víznyerőhelyen, sem értékesítéskor nem tartalmazhat:
a) parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat;
b) Escherichia coli-t vagy más coliform baktériumot és fekáliás streptococcusokat 250 ml vizsgált mintában;
c) spórás szulfitredukáló anaerobokat 50 ml vizsgált mintában;
d) Pseudomonas aeruginosa-t 250 ml vizsgált mintában.
(3) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a II. mellékletben meghatározott kinyerési feltételek sérelme nélkül, a forgalmazási szakaszban:
- a természetes ásványvíz összes élőcsíra-száma csak a víznyerőhelyen meglevő baktérium számának szokásos növekedéséből származhat,
- a természetes ásványvízben érzékszervi szempontból nem mutatkozhat semmilyen elváltozás.
6. cikk
A természetes ásványvizek csomagolására használt tartályokat olyan zárszerkezettel kell ellátni, amelyet úgy terveztek, hogy kizárja a hamisítás vagy a szennyeződés lehetőségét.
7. cikk
(1) A természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezése "természetes ásványvíz", vagy az I. melléklet III. címében meghatározott szénsavas természetes ásványvíz esetén "természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz", "természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva" vagy "szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz".
A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában felsorolt kezelések bármelyikének alávetett természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezésén fel kell tüntetni a "szénsavmentesítve" vagy a "részlegesen szénsavmentesítve" jelölést.
(2) A természetes ásványvizek címkézésén ugyancsak kötelező a következő információk feltüntetése:
a) az analitikai összetételre vonatkozó megjelölés a jellemző összetevők megadásával;
b) a forrás kinyerésének helye és a forrás neve;
c) a 4. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában említett kezelésekre vonatkozó információk.
(2a) A (2) bekezdés c) pontjában említett bármely kezelésről szóló közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják a nemzeti rendelkezések alkalmazását.
8. cikk
(1) A helység, falu vagy hely neve abban az esetben jelenhet meg a kereskedelmi megnevezés szövegében, ha olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amely forrásának kinyerése a megnevezésben szereplő helyen folyik, és ha ez a megnevezés nem félrevezető a forrás kinyerésének helye tekintetében.
(2) Tilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különböző kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni.
(3) Amennyiben az értékesítésre kínált természetes ásványvizek tartályának címkéje vagy felirata olyan kereskedelmi megnevezést tartalmaz, amely különbözik a forrás nevétől vagy a kinyerés helyétől, ezt a helyet vagy a forrás nevét olyan módon kell megjeleníteni, hogy a betűk mérete az említett kereskedelmi megnevezésen található legnagyobb betűk hosszának és szélességének legalább másfélszerese legyen.
A forrás nevének vagy a kinyerés helyének fontosságát illetően, az első albekezdést megfelelően kell alkalmazni a természetes ásványvizek bármilyen formában történő reklámozása során használt kereskedelmi megnevezések tekintetében is.
9. cikk
(1) A csomagoláson vagy a címkén és a bármilyen formában megjelenő hirdetésben tilos olyan jelzések, megnevezések, védett nevek, védjegyek, márkanevek, képek vagy más jelölések alkalmazása, akár ábraszerűek, akár nem, amelyek:
a) természetes ásványvizek esetében olyan jellemzőre utalnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különösen annak eredete, a kinyerésére vonatkozó jóváhagyás kelte, a vizsgálatok eredménye vagy bármilyen, az eredetiség bizonyítására való hasonló hivatkozás tekintetében;
b) az I. melléklet I. címe rendelkezéseinek meg nem felelő, tartályokba csomagolt ivóvizek esetében alkalmasak arra, hogy a természetes ásványvízzel összetévesszék, különösen az "ásványvíz" felirat használata miatt.
(2)
a) Tilos minden olyan megjelölés alkalmazása, amely a természetes ásványvíznek betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására alkalmas tulajdonságokat tulajdonít.
b) Ugyanakkor az irányelv III. mellékletében felsorolt megjelölések használata megengedett, ha azok megfelelnek az említett mellékletben megállapított feltételeknek, illetve ezek hiányában a nemzeti rendelkezésekben meghatározott kritériumoknak, amennyiben azokat fiziko-kémiai vizsgálatok alapján állapították meg, és ahol szükséges, tudományosan elismert módszerek szerint gyógyszertani, fiziológiai és klinikai vizsgálatokkal támasztották alá, az I. melléklet I. címe 2. pontjának megfelelően.
c) A tagállamok engedélyezhetik a "serkenti az emésztést", "elősegíti a máj- és epeműködést" vagy hasonló megjelölések alkalmazását. Ugyancsak engedélyezhetik más megjelölések feltüntetését, ha azok nem mondanak ellent az a) pontban megfogalmazott elveknek és összhangban vannak a b) pont rendelkezéseivel.
(3) A tagállamok elfogadhatnak a jelölésekkel kapcsolatban olyan különleges rendelkezéseket, amelyek a csomagoláson vagy a címkén, valamint a reklámokban a természetes ásványvíznek csecsemők táplálására való alkalmasságára utaló információ feltüntetésére vonatkoznak. Ezek a rendelkezések vonatkozhatnak a víznek azokra a jellemzőire is, amelyek meghatározzák az említett információ alkalmazását.
Azok a tagállamok, amelyek ilyen intézkedések meghozatalát tervezik, előzetesen tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.
(4) Az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított legfeljebb három éven belül a Bizottság jelentést terjeszt elő, és adott esetben megfelelő javaslatokat tesz a Tanácsnak, az I. melléklet II. címe 1.2.12. pontjának alkalmazására vonatkozóan.
(4a) A "forrásvíz" kifejezést fenn kell tartani a természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt és a helyszínen palackozott víz számára, amely:
- teljesíti a II. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott kinyerési feltételeket, amelyek teljes mértékben alkalmazhatók forrásvizekre,
- teljesíti az 5. cikkben meghatározott mikrobiológiai követelményeket,
- teljesíti a 7. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának és a 8. cikknek a jelölésre vonatkozó követelményeit,
- nem esett át a 4. cikkben meghatározottaktól eltérő kezeléseken. Más kezelés a 12. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezhető.
Ezen kívül a forrásvizeknek eleget kell tenniük az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelvnek ( 8 ).
(4b) A forrásvizeknek a 9. cikk (4a) bekezdésének negyedik francia bekezdésében említett kezelésére vonatkozó közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják a nemzeti rendelkezések alkalmazását.
10. cikk
(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megállapított meghatározásoknak és szabályoknak eleget tevő természetes ásványvizek kereskedelmét ne akadályozzák azok a - természetes ásványvizek vagy általában az élelmiszerek tulajdonságait, összetételét, kinyerésük feltételeit, csomagolását vagy címkézését szabályozó - nemzeti rendelkezések, amelyek nem állnak összhangban a közösségi rendelkezésekkel.
10a. cikk
(1) Ha egy tagállam pontosan meghatározott indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a természetes ásványvíz - annak ellenére, hogy egy vagy több tagállamban korlátozás nélkül forgalmazható - nem tesz eleget ezen irányelv rendelkezéseinek vagy veszélyezteti a közegészséget, e tagállam a saját területén ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti a termék forgalmazását. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, döntése indokainak megjelölésével.
(2) Bármely tagállam vagy a Bizottság kérésére a vizet elismerő tagállam rendelkezésre bocsát minden, a víz elismerésével kapcsolatos lényeges információt, valamint a rendszeres ellenőrzések eredményeit.
(3) A Bizottság az Élelmiszerügyi Állandó Bizottságon belül, a lehető legrövidebb határidőn belül megvizsgálja az (1) bekezdésben említett tagállam által megjelölt indokokat, majd haladéktalanul véleményt nyilvánít és meghozza a megfelelő intézkedéseket.
(4) Ha a Bizottság a közegészség védelme érdekében szükségesnek látja ezen irányelv módosítását, a módosítások elfogadása céljából kezdeményezi a 12. cikkben megállapított eljárást. Ebben az esetben az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, ezeket az említett módosítások elfogadásáig fenntarthatja.
11. cikk
(1) A 12. cikkben megállapított eljárással összhangban a következőket kell elfogadni:
- a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékei,
- a szükséges rendelkezések arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevők jelentős mennyiségben történő előfordulása esetén ezt a címkézésen fel kell tüntetni,
- az ózonnal dúsított levegő 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett alkalmazási feltételei,
- a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kezelésre vonatkozó információkat.
(2) A 12. cikkben megállapított eljárás a következőket kell elfogadni:
- olyan vizsgálati módszerek, amelyek lehetővé teszik a természetes ásványvizek szennyeződés-mentességének megállapítását, ideértve a kimutatási határok megállapítását is,
- a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek.
11a. cikk
Minden olyan határozatot, amely kihatással lehet a közegészségügyre, a Bizottság az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően fogad el.
12. cikk
(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 9 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 10 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
13. cikk
A 12. cikk - a 12. cikk (1) bekezdésében leírtak szerint - for a period of two years from the date on which the matter was first referred to the Committee after 1 January 1985 át alkalmazható.
14. cikk
Ez az irányelv nem vonatkozik harmadik országba történő kivitelre szánt természetes ásványvizekre.
15. cikk
A tagállamok a szükséges mértékben módosítják jogszabályaikat, hogy eleget tegyenek ezen irányelv rendelkezéseinek, és erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot; az így módosított jogszabályokat úgy alkalmazzák, hogy
- legkésőbb a közzététel után két évvel lehetővé tegyék az irányelv rendelkezéseinek megfelelő termékek forgalmazását,
- a közzététel után négy évvel megtiltsák az irányelvnek nem megfelelő termékek forgalmazását.
16. cikk
Az irányelv rendelkezései a Francia Köztársaság tengeren túli megyéire is vonatkoznak.
17. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
I. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
1.
"Természetes ásványvíz" az 5. cikk értelmében vett, mikrobiológiai szempontból biztonságos víz, amely földfelszín alatti vízadó rétegből származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő forrásból jut a felszínre.
A természetes ásványvíz egyértelműen megkülönböztethető a szokásos ivóvíztől:
a) minősége révén, amelyet ásványianyag tartalma, nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte és esetenként bizonyos hatások jellemeznek;
b) eredeti tisztaságánál fogva,
mely jellemzőket sértetlenül megőrzi, mivel a víz a föld alól származik és ez védelmet biztosít a szennyeződések ellen.
2.
Ezeket, a természetes ásványvíznek az egészségre kedvező tulajdonságokat biztosító jellemzőket a következő szempontok szerint kell értékelni: a)
1. geológiai és hidrológiai,
2. fizikai, kémiai és fiziko-kémiai,
3. mikrobiológiai,
4. szükség esetén farmakológiai, fiziológiai és klinikai szempontból;
b) a II. címben felsorolt követelmények szerint;
c) az illetékes hatóság által jóváhagyott tudományos módszereknek megfelelően.
Az a) pont 4. alpontjában említett vizsgálatok nem kötelezőek, ha a víz olyan összetétellel rendelkezik, amely alapján az irányelv hatályba lépését megelőzően abban a tagállamban, ahonnan származik, természetes ásványvízként ismerték el. Ez vonatkozik különösen arra az esetre, ha a kérdéses víz mind a víznyerőhelyen, mind pedig a palackozást követően kg-onként legalább 1 000 mg szárazanyagot vagy legalább 250 mg szabad szén-dioxidot tartalmaz.
3.
A természetes ásványvíz összetételének, hőmérsékletének és más lényeges jellemzőinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell maradniuk; így különösen a hozam esetleges ingadozása nem befolyásolhatja ezeket.
Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a természetes ásványvíz összes élőcsíra-száma, a víznyerőhelyen bármilyen kezelést megelőzően meghatározott, elfogadható határok között állandó összcsíraszámot jelenti, amelynek a víz elismerése során figyelembe vett mennyiségi és minőségi összetételét rendszeres vizsgálattal ellenőrzik.
II. A FOGALOMMEGHATÁROZÁS ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI ÉS FELTÉTELEI
1.1. A geológiai és hidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások
Elő kell írni különösen a következő adatok szolgáltatását:
1.1.1.
a pontos vízgyűjtőhely, a magasság megjelölésével, egy legalább 1:1 000 léptékű térképen;
1.1.2.
részletes geológiai leírás a terep eredetéről és jellegéről;
1.1.3.
a hidrogeológiai szelvény rétegtana;
1.1.4.
a vízkinyerési munkák leírása;
1.1.5.
a terület meghatározása vagy a forrás szennyeződésének megelőzésére hozott más intézkedések.
1.2. A fizikai, kémiai és fiziko-kémiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások
A vizsgálatok során a következőket kell megállapítani:
1.2.1.
a forrás vízhozama;
1.2.2.
a víz hőmérséklete a víznyerőhelynél és a környező hőmérséklet;
1.2.3.
a talaj jellege és a vízben található ásványok jellege és típusa közötti kapcsolat;
1.2.4.
a szárazanyagtartalom 180 °C-on és 260 °C-on;
1.2.5.
az elektromos vezetőképesség vagy ellenállás, a mérési hőmérsékletek meghatározásával;
1.2.6.
a hidrogénion-koncentráció (pH);
1.2.7.
az anionok és a kationok;
1.2.8.
nem ionizált elemek;
1.2.9.
nyomelemek;
1.2.10.
a víz radioaktív tulajdonságai a víznyerőhelyen;
1.2.11.
ahol szükséges, a víz alkotóelemeinek, az oxigénnek (16O-18O) és a hidrogénnek (prócium, deutérium, trícium) a relatív izotópszintjei;
1.2.12.
a víz bizonyos összetevőinek toxicitása, figyelembe véve a megengedett határértékeket.
1.3. A víznyerőhelyen végzett mikrobiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások
Ezeknek a vizsgálatoknak ki kell terjedniük a következőkre:
1.3.1.
a paraziták és patogén mikroorganizmusok hiányának igazolása;
1.3.2.
a fekáliás eredetű fertőzés jelzésére alkalmas élőcsíra-szám mennyiségi meghatározása:
a) Escherichia colitól és más coliformoktól való mentesség 250 ml mintában 37 °C-on és 45 °C-on;
b) fekáliás eredetű streptococcusoktól való mentesség 250 ml mintában;
c) spórás szulfitredukáló anaeroboktól való mentesség 50 ml mintában;
d) Pseudomonas aeruginosatól való mentesség 250 ml vizsgált mintában.
1.3.3.
az egy ml vízben található összes élőcsíra-szám meghatározása:
i. 20-22 °C között, 72 órán át agar-agar vagy agar-zselatin keveréken,
ii. 37 °C-on, 24 órán át agar-agar táptalajon.
1.4. Klinikai és farmakológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások
1.4.1.
A vizsgálatoknak - amelyeket tudományosan elismert módszerekkel kell elvégezni - illeszkedniük kell a természetes ásványvíz különleges jellemzőihez és az emberi szervezetre gyakorolt hatásaihoz, mint a vizelet kiválasztása, a gyomor- és bélfunkciók, az ásványi anyagok hiányát ellensúlyozó hatások.
1.4.2.
Adott esetben, jelentős számú klinikai megfigyelés állandóságának és egyezésének megállapítása helyettesítheti az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat. Megfelelő esetben a klinikai vizsgálatok helyettesíthetik az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat feltéve, hogy jelentős számú megfigyelés állandósága és egyezősége azonos eredményeket hoz.
III. SZÉNSAVAS TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ MINŐSÍTÉSEK
A szénsavas természetes ásványvizekből a víznyerő helyen vagy palackozás után szokásos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között, jól láthatóan és spontán módon széndioxid távozik. Ezek a vizek három kategóriába sorolhatók, amelyek a következőképpen írhatók le:
a) a "természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz" olyan víz, amelynek széndioxid-tartalma, az esetleges ülepítés és a palackozás után - a szokásos technikai hibahatáron belül - megegyezik a víznyerőhelyen megállapított eredeti szén-dioxid tartalmával, figyelembe véve az említett műveletek során keletkezett veszteség miatt szükséges, ugyanabból a vízadó rétegből vagy vízlelőhelyről származó szén-dioxid pótlását;
b) a "természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva" olyan víz, amelynek az ugyanazon vízadó rétegből származó szén-dioxid tartalma az esetleges ülepítés és a palackozás után nagyobb, mint a víznyerőhelyen megállapított érték;
c) a "szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz" olyan víz, amelyet nem a vízadó rétegből vagy vízlelőhelyről származó szén-dioxiddal dúsítanak.
II. MELLÉKLET
A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ KINYERÉSÉNEK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK FELTÉTELEI
1.
A természetes ásványvízforrás kinyerésére az engedélyt a vizet kitermelő ország illetékes hatósága annak megállapítása után adja ki, hogy az adott víz megfelel az I. melléklet I. címében megállapított feltételeknek.
2.
A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell telepíteni, hogy semmilyen fertőzés ne következhessen be, és hogy a víz megőrizze azokat a - minősítésének megfelelő - jellemzőket, amelyekkel a víznyerőhelyen rendelkezik.
E célból:
a) a forrást vagy a kinyerés helyét védeni kell a szennyezés veszélyével szemben;
b) a vízgyűjtőt, a csővezetékeket és a tartályokat olyan anyagból kell készíteni és összeállítani, hogy a víz megtartsa eredeti kémiai, fiziko-kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;
c) a kinyerés feltételeinek - különös tekintettel a mosó- és palackozóüzemre - meg kell felelniük a higiéniai követelményeknek. Különösen a tartályokat kell úgy kezelni vagy gyártani, hogy ne módosítsák a természetes ásványvíz kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;
d) természetes ásványvizet csak a forgalmazásra vonatkozó jóváhagyással rendelkező tartályban lehet eljuttatni a végső fogyasztóhoz.
Ugyanakkor a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben ezen irányelvről szóló értesítéskor engedélyezték a természetes ásványvíz tartályban történő szállítását a forrástól a palackozó üzemig.
3.
Ha a kitermelés során megállapítják, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és nem rendelkezik az 5. cikkben meghatározott bakterológiai jellemzőkkel, a forrás kitermelője köteles haladéktalanul felfüggeszteni minden tevékenységet, különös tekintettel a palackozási folyamatra, amíg a szennyezés okát meg nem szünteti és a víz nem felel meg az 5. cikk rendelkezéseinek.
4.
A származási ország illetékes hatósága megfelelő időközönként ellenőrzi, hogy:
a) az a természetes ásványvíz, amelyre vonatkozóan a forrás kinyerését engedélyezték, eleget tesz-e az I. melléklet I. címe előírásainak;
b) a forrás kitermelője betartja-e a 2. és 3. pont rendelkezéseit.
III. MELLÉKLET
A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT MEGJELÖLÉSEK ÉS FELTÉTELEK (2)
Megjelölések | Feltételek |
Kis ásványianyag-tartalmú | Az összes ásványianyag-tartalom nem haladja meg az 500 mg/l-t |
Nagyon kicsi ásványianyag-tartalmú | Az összes ásványianyag-tartalom nem haladja meg az 50 mg/l-t |
Ásványi sókban gazdag | Az összes ásványianyag-tartalom meghaladja az 1 500 mg/l-t |
Hidrogén-karbonátos | A hidrogénkarbonát-tartalom nagyobb, mint 600 mg/l |
Szulfátos | A szulfáttartalom nagyobb, mint 200 mg/l |
Kloridos | A kloridtartalom nagyobb, mint 200 mg/l |
Kalciumos | A kalciumtartalom nagyobb, mint 150 mg/l |
Magnéziumos | A magnéziumtartalom nagyobb, mint 50 mg/l |
Fluoridos | A fluoridtartalom nagyobb, mint 1 mg/l |
Vasas | A kétértékű vas-tartalom nagyobb, mint 1 mg/l |
Savas | A szabad széndioxid-tartalom nagyobb, mint 250 mg/l |
Nátriumos | A nátriumtartalom nagyobb, mint 200 mg/l |
Csecsemőtápszer készítésére alkalmas | – |
Kis nátriumtartalmú étrendhez megfelelő | A nátriumtartalom kisebb, mint 20 mg/l |
Hashajtó hatású lehet | – |
Vizelethajtó hatású lehet | – |
( 1 ) HL C 69., 1970.6.11., 14. o.
( 2 ) HL C 45., 1971.5.10., 5. o.
( 3 ) HL C 36., 1971.4.19., 14. o.
( 4 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o.
( 5 ) HL L 291., 1969.11.19., 9. o.
( 6 ) HL 22., 1965.2.9., 369/65. o.
( 7 ) HL L 167., 1995.7.18., 22. o.
( 8 ) HL L 229., 1980.8.30., 11. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
( 9 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
( 10 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31980L0777 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31980L0777&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01980L0777-20031120 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01980L0777-20031120&locale=hu