EH 2006.1527 A felülvizsgálati kérelem hivatalból elutasítása, ha az sem konkrét jogszabályhely megjelölésével, sem körülírva nem tartalmazza, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályi rendelkezéssel ellentétes [Pp. 272. § (2) bek., 273. § (1) bek.].
A felperesek keresetükben a részítélettel elbírált körben a Z.-n 2003. november 19-én kelt alapító okirat érvénytelensége folytán a közös tulajdon társasház tulajdonná történő alakítását, az alapító okirat ítélettel történő pótlását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az I. r. alperesnek nem volt joga a társasház egyszemélyes alapítására, a földrészek megjelölése nélkül az alapító okirat a társasházról szóló 1997. évi CLVII. tv. (továbbiakban: Tht.) 10. § b) pontjába ütközik a telek nincs megosztva, ezért nem lehetséges az épület alatti részt megosztás nélkül elidegeníteni és azt az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni. A felperesek az egész területet megvásárolták, így az alapító okiratnak ezt kellene tartalmaznia, a padlástér osztatlan közös tulajdonba került, ezért azt nem lehetett volna utóbb elidegeníteni. A parkolóhely kialakítása az építési engedély feltétele volt, ezért nem lehetett volna azokat utóbb értékesíteni.
Az I-IV. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, a többi alperes érdemben nem nyilatkozott.
A megyei bíróság 2005. szeptember 19-én kelt részítéletében a Z., M. út 17. szám alatti társasház 2003. november 19. napján kelt alapító okiratának érvénytelensége a közös tulajdon társasház tulajdonná alakítása, az alapító okirat ítélettel pótlása tárgyában a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, a Tht. 5. §-a értelmében felépülő épületre is lehet társasházat alapítani és egy személy alapítói elhatározással létesíthet társasházat. Az I. r. alperes alapító okirattal társasházat létesített, mert e jog a földrészlet tulajdonosát az építtetőt illette meg, és az egyes lakásokra megkötött adásvételi szerződés a vevőket ezzel ellentétes joggal nem ruházta fel. A földrészlet megjelölése nélkül nem lehet érvényes alapító okiratot szerkeszteni, de a perbeli alapító okiratban ez megtörtént, a felek számára a földhasználati jog alapítására került sor, melyre a Tht. módot ad. Ha az egész területre kivetítve meghatározott tulajdoni hányad kerül a telekingatlanból a vevők tulajdonába, nem szükséges a telek megosztása. Nem érvényességi feltétele az alapító okiratnak, hogy az egész telekingatlan a társasház tulajdonába kerüljön. A felperesek az egész területet vásárolták meg a szerződéskötéskor, ez az alapító okirat érvényességét nem érinti. A felperesek a Ptk. 369. § (1) bekezdése szerinti jogszavatossági igénnyel élhetnek, az azonban, hogy mi volt a vétel tárgya jelen részítélet keretében nem eldönthető kérdés. A padlástér önálló ingatlanként való értékesítésének akadálya nincs, mivel olyan időszakban került osztatlan közös tulajdonú helyiségből külön tulajdonba, amikor a rendelkezési jog az I. r. alperest megillette. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésekor a felek eltérően állapodtak meg, a felpereseket a jogszavatossági igény ugyancsak megilleti. A parkolóhelyek kialakítása, értékesítése szintén nem az alapító okirat érvényességét érintő kérdés. A felpereseknek kell majd bizonyítaniuk, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a gépkocsi-beállóhely ingyenes biztosításában megállapodtak-e az I. r. alperessel.
Az ítélőtábla 2006. március 9-én kelt részítéletében a megyei bíróság részítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a bíróság az I. r. alperesnek új társasházi alapító okirat létesítésére vonatkozó kötelezésére, valamint az alapító okirat bírósági ítélettel való pótlására irányuló felperesi keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperesek az alapító okirat érvénytelenségének megállapítását, ennek jogi következményeinek levonását kérték, így keresetük nem megállapításra, hanem marasztalásra irányult. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját, és rámutatott a felperesek az adásvételi szerződés megkötésével nem váltak tulajdonosokká, így azzal az épület még nem lett közös tulajdon, csupán kötelmi-jogi igényük keletkezett a tulajdonjog megszerzésére.
Felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős részítéletnek az elsőfokú bíróság részítéletére kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására történő utasítását kérték. Kérték, a Legfelsőbb Bíróság foglaljon állást, mire való az alapító okirat, ebben kell-e a társasház-tulajdonosok alapvető jogait és kötelességeit szabályozni. A korábban létrejött írásbeli megállapodások az alapító okiratból önkényesen mellőzhetők-e? Van-e joga akár az I. r. alperesnek, akár a bíróságnak egy olyan földterület tulajdonjoga helyett földhasználati jogot megállapítani, mely földterületnek a tulajdonjogát az adásvételi szerződéssel megszerezték? Van-e joga a bíróságnak, hogy önkényesen földet vegyen el, a tulajdont átminősítse? Meddig illeti meg az építtetőt a jog, hogy az alapító okiratot módosítsa?
Az alperesek a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tettek észrevételt.
A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése értelmében "a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogsértés megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja". A felperesek felülvizsgálati kérelme e jogszabályi követelményeknek nem felel meg, mivel a jogszabálysértésre felülvizsgálati kérelmükben nem hivatkoztak, hanem általuk meghatározott és tételesen megfogalmazott kérdésekben várták a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontjának a megismerését. Sem konkrét jogszabályhely megjelölésére, sem annak körülírására a felülvizsgálati kérelemben nem került sor. A felülvizsgálati kérelemből nem állapítható meg, hogy a kérelem előterjesztői szerint a jogerős részítélet milyen jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes. A felülvizsgálati kérelem lábjegyzetben hivatkozik a Ptk. 155. §-ára, de hogy e rendelkezést a jogerős részítélet sérti-e és mennyiben azt nem fejti ki. A Ptk. hatályon kívül helyezett 150., 154. §-ára, valamint a jelen ügyben nem irányadó a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 1. § (3) bekezdésére is hivatkoztak a felperesek, de ezek vonatkozásában sem fejtették ki, hogy ezen rendelkezések miért vonatkoznának az adott jogvita eldöntésére, illetve, hogy azokat miért sérti a jogerős részítélet.
Miután a felülvizsgálati kérelem a törvényes tartalmi előírásoknak nem maradéktalanul felelt meg, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.