Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

EH 2006.1527 A felülvizsgálati kérelem hivatalból elutasítása, ha az sem konkrét jogszabályhely megjelölésével, sem körülírva nem tartalmazza, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályi rendelkezéssel ellentétes [Pp. 272. § (2) bek., 273. § (1) bek.].

A felperesek keresetükben a részítélettel elbírált körben a Z.-n 2003. november 19-én kelt alapító okirat érvénytelensége folytán a közös tulajdon társasház tulajdonná történő alakítását, az alapító okirat ítélettel történő pótlását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az I. r. alperesnek nem volt joga a társasház egyszemélyes alapítására, a földrészek megjelölése nélkül az alapító okirat a társasházról szóló 1997. évi CLVII. tv. (továbbiakban: Tht.) 10. § b) pontjába ütközik a telek nincs megosztva, ezért nem lehetséges az épület alatti részt megosztás nélkül elidegeníteni és azt az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni. A felperesek az egész területet megvásárolták, így az alapító okiratnak ezt kellene tartalmaznia, a padlástér osztatlan közös tulajdonba került, ezért azt nem lehetett volna utóbb elidegeníteni. A parkolóhely kialakítása az építési engedély feltétele volt, ezért nem lehetett volna azokat utóbb értékesíteni.

Az I-IV. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, a többi alperes érdemben nem nyilatkozott.

A megyei bíróság 2005. szeptember 19-én kelt részítéletében a Z., M. út 17. szám alatti társasház 2003. november 19. napján kelt alapító okiratának érvénytelensége a közös tulajdon társasház tulajdonná alakítása, az alapító okirat ítélettel pótlása tárgyában a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, a Tht. 5. §-a értelmében felépülő épületre is lehet társasházat alapítani és egy személy alapítói elhatározással létesíthet társasházat. Az I. r. alperes alapító okirattal társasházat létesített, mert e jog a földrészlet tulajdonosát az építtetőt illette meg, és az egyes lakásokra megkötött adásvételi szerződés a vevőket ezzel ellentétes joggal nem ruházta fel. A földrészlet megjelölése nélkül nem lehet érvényes alapító okiratot szerkeszteni, de a perbeli alapító okiratban ez megtörtént, a felek számára a földhasználati jog alapítására került sor, melyre a Tht. módot ad. Ha az egész területre kivetítve meghatározott tulajdoni hányad kerül a telekingatlanból a vevők tulajdonába, nem szükséges a telek megosztása. Nem érvényességi feltétele az alapító okiratnak, hogy az egész telekingatlan a társasház tulajdonába kerüljön. A felperesek az egész területet vásárolták meg a szerződéskötéskor, ez az alapító okirat érvényességét nem érinti. A felperesek a Ptk. 369. § (1) bekezdése szerinti jogszavatossági igénnyel élhetnek, az azonban, hogy mi volt a vétel tárgya jelen részítélet keretében nem eldönthető kérdés. A padlástér önálló ingatlanként való értékesítésének akadálya nincs, mivel olyan időszakban került osztatlan közös tulajdonú helyiségből külön tulajdonba, amikor a rendelkezési jog az I. r. alperest megillette. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésekor a felek eltérően állapodtak meg, a felpereseket a jogszavatossági igény ugyancsak megilleti. A parkolóhelyek kialakítása, értékesítése szintén nem az alapító okirat érvényességét érintő kérdés. A felpereseknek kell majd bizonyítaniuk, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a gépkocsi-beállóhely ingyenes biztosításában megállapodtak-e az I. r. alperessel.

Az ítélőtábla 2006. március 9-én kelt részítéletében a megyei bíróság részítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a bíróság az I. r. alperesnek új társasházi alapító okirat létesítésére vonatkozó kötelezésére, valamint az alapító okirat bírósági ítélettel való pótlására irányuló felperesi keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperesek az alapító okirat érvénytelenségének megállapítását, ennek jogi következményeinek levonását kérték, így keresetük nem megállapításra, hanem marasztalásra irányult. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját, és rámutatott a felperesek az adásvételi szerződés megkötésével nem váltak tulajdonosokká, így azzal az épület még nem lett közös tulajdon, csupán kötelmi-jogi igényük keletkezett a tulajdonjog megszerzésére.

Felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős részítéletnek az elsőfokú bíróság részítéletére kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására történő utasítását kérték. Kérték, a Legfelsőbb Bíróság foglaljon állást, mire való az alapító okirat, ebben kell-e a társasház-tulajdonosok alapvető jogait és kötelességeit szabályozni. A korábban létrejött írásbeli megállapodások az alapító okiratból önkényesen mellőzhetők-e? Van-e joga akár az I. r. alperesnek, akár a bíróságnak egy olyan földterület tulajdonjoga helyett földhasználati jogot megállapítani, mely földterületnek a tulajdonjogát az adásvételi szerződéssel megszerezték? Van-e joga a bíróságnak, hogy önkényesen földet vegyen el, a tulajdont átminősítse? Meddig illeti meg az építtetőt a jog, hogy az alapító okiratot módosítsa?

Az alperesek a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tettek észrevételt.

A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése értelmében "a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogsértés megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja". A felperesek felülvizsgálati kérelme e jogszabályi követelményeknek nem felel meg, mivel a jogszabálysértésre felülvizsgálati kérelmükben nem hivatkoztak, hanem általuk meghatározott és tételesen megfogalmazott kérdésekben várták a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontjának a megismerését. Sem konkrét jogszabályhely megjelölésére, sem annak körülírására a felülvizsgálati kérelemben nem került sor. A felülvizsgálati kérelemből nem állapítható meg, hogy a kérelem előterjesztői szerint a jogerős részítélet milyen jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes. A felülvizsgálati kérelem lábjegyzetben hivatkozik a Ptk. 155. §-ára, de hogy e rendelkezést a jogerős részítélet sérti-e és mennyiben azt nem fejti ki. A Ptk. hatályon kívül helyezett 150., 154. §-ára, valamint a jelen ügyben nem irányadó a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 1. § (3) bekezdésére is hivatkoztak a felperesek, de ezek vonatkozásában sem fejtették ki, hogy ezen rendelkezések miért vonatkoznának az adott jogvita eldöntésére, illetve, hogy azokat miért sérti a jogerős részítélet.

Miután a felülvizsgálati kérelem a törvényes tartalmi előírásoknak nem maradéktalanul felelt meg, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.

(Legf. Bír. Gfv. X. 30.238/2006.)