A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10096/2008/4. számú határozata közszolgálati jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 8. §, 10. §, 13. §, 80. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 3. §, 21. §, 24. §] Bírók: Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika, Zanathy János

Kapcsolódó határozatok:

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.915/2006/18., Győri Törvényszék Mf.20824/2007/4., *Kúria Mfv.10096/2008/4.* (BH 2009.2.58)

***********

Mfv.I.10.096/2008/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Takácsné dr. Piukovics Márta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pardavi László ügyvéd által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 4.M.915/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.824/2007/4. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.824/2007/4. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Győri Munkaügyi Bíróság 4.M.915/2006/18. számú ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperes határozatlan idejű érvénytelen kinevezésével létrejött közalkalmazotti jogviszonyának 2006. június 30-ai alperesi megszüntetése e jogviszony azonnali hatályú felszámolásának minősül. Az érvénytelenség anyagi jogkövetkezményei tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az 1991. augusztus 16-a óta fennálló közalkalmazotti jogviszonya az egymást követő határozott időre szóló kinevezései jogellenessége miatt határozatlan idejűnek minősült, és ezt a jogviszonyt 2006. június 30-án az alperes jogellenesen szüntette meg. Kérte az alperes kötelezését a jogellenesség jogkövetkezményei és egyéb járandóságai megfizetésére.

A Győri Munkaügyi Bíróság 4.M.915/2006/18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes 1991. augusztus 16-ától egy gimnáziumból történt áthelyezéssel került az alpereshez nyelvtanár munkakörbe. A felek egymást követően több határozott idejű kinevezést írtak alá nyelvtanári munkakörben történő munkavégzésre, majd 2001. július 1-jétől és 2002. július 1-jétől - amikor az alperes főiskolából egyetemmé alakult át - az alperes a felperest 2006. június 30-áig tartó újabb határozott idejű kinevezéssel tanársegéd munkakörben alkalmazta.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az ily módon történt alkalmazás a Kjt. 21. § (2) bekezdésébe, az Mt. 79. § (5) bekezdésébe, az Mt. 4. §-ába és az MK 6. számú állásfoglalásba ütközött, az alperes eljárása rendeltetésellenes volt, ezért az 1991. augusztus 16-ától létesített jogviszonyt határozott idejűnek kell tekinteni. Az 1993. évi LXXX. törvény 14. § (2) bekezdése értelmében a tanársegédi kinevezés legfeljebb négy év határozott időre szólhat, a kinevezés egyszer ismételhető, így a felperes 2001. július 1-jétől, majd 2002. július 1-jétől fennállt jogviszonya határozott idejűnek minősül.

A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a tanársegédi kinevezés azonban semmis volt, mivel az alperes a Kjt. 24. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 80. § (1) bekezdését, és az alperes szervezeti és működési szabályzatát megszegve a tanársegédi munkakört pályázat nélkül töltötte be. Minthogy azonban a legutóbbi 2002. július 1-jei kinevezés szabályos jogorvoslati kioktatást tartalmazott, és a felperes 30 napon belül a keresetét nem nyújtotta be, az Mt. 202. § (1) bekezdés a) pontja alapján a perbeli igény érvényesítése elkésett.

A felperes fellebbezése alapján eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.824/2007/4. számú közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes 1991. augusztus 16-ától fennálló határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát a 2006. május 17-ei intézkedésével az alperes jogellenesen szüntette meg. Megállapította továbbá, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a jogerős ítélet kihirdetésekor szűnik meg, és felhívta az elsőfokú bíróságot a felperes anyagi követelései tekintetében az eljárás folytatására.