A Kúria Pfv.21839/2011/3. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 580. §] Bírók: Almásy Mária, Molnár Ambrus, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben az ügyvéd az ügyfelével kötött megbízási szerződést megszegve az 1998. évi XIX. tv. 580. § szerinti kártalanítási igényt a 6 hónapos jogvesztő határidőn túl terjeszti elő és ezzel megfosztja ügyfelét az igény érvényesítésének e lehetőségétől, ezáltal sérült a félnek azon alkotmányos joga, hogy bírósághoz fordulhasson és jogait a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálhassa el. Ez olyan immateriális hátránynak minősül, mely kellő alapul szolgál a személyiségi jogok megsértésének a megállapításához és ennek alapján nem vagyoni kártérítés megítéléséhez. 1998. XIX. Tv. 580. §, 1959. IV. Tv. 75. §, 1959. IV. Tv. 84. §, 1998. XI. Tv. 23. §

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.22386/2009/18., Győri Ítélőtábla Pf.20338/2010/4., Győri Ítélőtábla Pf.20338/2010/6., *Kúria Pfv.21839/2011/3.* (BH 2013.4.89), 3158/2013. (VII. 24.) AB végzés

***********

Pfv.III.21.839/2011/3.szám

A Kúria a dr.Somogyi János ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Csizmadia Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt a Zala Megyei Bíróság előtt 6.P.22.386/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Ítélőtábla kijavított Pf.I.20.338/2010/6. számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Egyesület beavatkozott, a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt, az alperes részéről 26. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. november 14. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy az alperes marasztalását 250.000 (kétszázötvenezer) forintra és annak 2008. szeptember 25-től a kifizetésig járó, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatára leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint elsőfokú részperköltséget, és térítsen meg az államnak felhívásra 400.000 (négyszázezer) forint kereseti illetéket, míg az alperes ugyanezen időn belül 15.000 (tizenötezer) forint kereseti illetéket köteles megfizetni az államnak külön felhívásra.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 300.000 (háromszázezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati részperköltséget, és térítsen meg az államnak felhívásra 800.000 (nyolcszázezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Székesfehérvári Városi Bíróság a 2007. július 10-én jogerőre emelkedett 3.B.1243/2003/219. számú ítéletével - a 2001. augusztus 1-jétől augusztus 3-ig őrizetben, majd azt követően előzetes letartóztatásban volt - felperest felmentette az ellene több bűncselekmény miatt emelt vád alól.

A felperesnek a Be. 580. §-ára alapított, vagyoni és nem vagyoni kártalanítás iránti keresete alapján indult pert a Fejér Megyei Bíróság a 3.P.20.500/2008/5. számú végzésével megszüntette, döntését a Fővárosi Ítélőtábla a 9.Pf.20.777/2008/3. számú jogerős végzésével helybenhagyta. A jogerős végzés indokolása szerint a kártalanítási kérelmet a felperes a jogszabályban előírt, hat hónapos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő. Rámutatott, hogy az adott esetben nem annak volt jelentősége, hogy a keresetlevelet a határidő utolsó napján postára adták, hanem a kérelemnek a törvényben előírt határidő lejárta előtt a bíróságra meg kellett volna érkeznie.

Ezt követően a felperes a jelen peres eljárását megindító keresetében 5.000.000 forint nem vagyoni, továbbá 1.888.000 forint vagyoni kártérítés megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelését arra alapította, hogy az ügyvéd foglalkozású alperes, a vele kötött ügyvédi megbízási szerződés alapján, a fent írt kártalanítási perben a felperes jogi képviseletét látta el. Kiemelte, hogy a keresetlevél késedelmes előterjesztésével az alperes a megbízási szerződés alapján reá háruló kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt a felperesnek a követelt összegű kára keletkezett.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Védekezésében vitatta a megbízási jogviszony létrejöttét, a kár bekövetkezését és a bíróságnak a jogvesztő határidő számításával kapcsolatos jogi álláspontját is.