BH 1997.11.519 Nem valósul meg a hanyag kezelés vétsége, ha a vagyonkezeléssel megbízott vádlott előre látta ugyan a vagyoni hátrány bekövetkezésének a lehetőségét, de annak elmaradásában való bizakodása nem volt könnyelmű, minthogy erre reális alap volt [Btk. 320. §].

A városi bíróság az 1994. október 6-án meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki a terheltet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, s ezért 1 évi 1 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 30 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő:

1990-ben a terhelt az ÁFÉSZ elnöke volt. 1990. július 16-án az ÁFÉSZ szerződést kötött egy kft.-vel, mely szerint 1990. december 31-ig 40 000 000 forint értékű tollat szállít a kft.-nek, amely a vételárat a szállítást követő 50 napon belül megfizeti. Az ÁFÉSZ 1990. augusztus 1-jétől november 14-ig 11 alkalommal összesen 34 136 737 forint értékű tollat adott át.

Az első szállítmány árának a megfizetési határideje 1990. szeptember 19-én lejárt, a kft. azonban nem fizetett, mert a toll értékesítési nehézségei miatt fizetésképtelenné vált. Az ÁFÉSZ ennek ellenére nem állította le a szállításokat, a több mint 34 000 000 forint értékű összes tollból 10 295 782 forint értékű tollnak a leszállítása 1990. szeptember 19-e után történt.

A vételárból az ÁFÉSZ engedményezés és bírósági végrehajtás révén végül 7 891 856 forinthoz jutott hozzá.

Az ÁFÉSZ a tollfelvásárlásra eredetileg szánt 6 000 000 forintnál jóval nagyobb összeget fektetett be az üzletbe.

Az ítélet jogi álláspontja szerint a terhelt a szövetkezet működését az elkövetéskor hatályos 1971. évi III. tv. 32. §-ának (2) bekezdése alapján személyes felelősséggel irányította, a jogszabályban foglalt kötelezettségei megszegésével a rá bízott vagyonban vagyoni hátrányt okozott, mivel 10 295 782 forint kár azzal és azután keletkezett, hogy a fizetési határidő eredménytelen letelte után a terhelt a szállításokat nem állította le.

A megyei bíróság az 1995. november 15-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelt cselekményét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelésnek vétségének minősítette, a büntetést 300 napi tétel pénzbüntetésre enyhítette, és az egynapi tétel összegét 2000 forintban állapította meg.

Kiegészítette a történeti tényállást azzal, hogy bár a szerződést nem a terhelt írta alá, annak tartalmát még 1990. szeptember 19-e előtt megismerte; a terhelt nemcsak a toll átadását, hanem a felvásárlását sem állította le; kiegészítette továbbá azzal, hogy a kft. először csupán 1990. december 6-án fizetett 1 000 000 forintot készpénzben.

A megyei bíróság ezenkívül az ítélet jogi indokolásában több olyan ténymegállapítást tett, amelyek tartalmuknál fogva a tényálláshoz tartoznak. Ezek a következők: a kft. vezetője a fizetési nehézségek okaként a tollpiac "eldugulását" jelölte meg; a terhelt és az ÁFÉSZ főkönyvelője több alkalommal jártak a kft. telephelyén, az értékesítés nehézségeivel kapcsolatban tájékozódtak, kilátásba helyezték az értékesítésben való közreműködést; a kft. egyetlen esetben sem tagadta meg a toll átvételét, és a szerződés módosítását sem kezdeményezte, s vezetője a fizetési nehézség kölcsönnel való áthidalását ígérte.

A megyei bíróság álláspontja szerint a vádlott bízott abban, hogy a toll csak átmenetileg nem értékesíthető, és a követelésük érvényesítésére lehetőség van, a szándéka nem terjedt ki vagyoni hátrány okozására. A terhelt bízott a vagyoni hátrány elmaradásában, s a korábban felsorolt tényekből következtetve a bizakodásának volt is reális alapja, s ezért a bűnössége a hátrányokozásra nézve tudatos gondatlanságban nyilvánult meg. Ebből következően a cselekménye nem a hűtlen kezelés alapesetét, hanem a hátrány nagyságára tekintettel a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétségét valósítja meg.

Megállapította a megyei bíróság azt is, hogy nem az elkövetéskor hatályban volt, hanem az elbíráláskor hatályos törvényt kell alkalmazni, mivel ez utóbbi változatlan szankció mellett szűkíti a lehetséges elkövetők körét, tehát enyhébb elbírálást biztosít.