1971. évi III. törvény

a szövetkezetekről

A Magyar Népköztársaságban a szövetkezetek - mint az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljára önkéntesen létrehozott szocialista közösségek - a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások különböző területein előmozdítják tagjaik anyagi jólétét és a szocialista életforma kibontakoztatását. Számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. A szövetkezetek a szocialista elvek szerint szervezik tevékenységüket, osztják fel a jövedelmet, és folyamatosan növelik az oszthatatlan szövetkezeti vagyont. A szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik - az állami vállalattal egyenrangú - vállalati formájává fejlődött.

A szövetkezetek jelenleg és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját.

Annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata a szocialista népgazdaság célkitűzéseivel összhangban és társadalmi-gazdasági jelentőségének megfelelően tovább fejlődjék: ez a törvény megállapítja az egész szövetkezeti mozgalom számára irányadó elveket, továbbá azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak.

Mindezek alapján az Országgyűlés a szövetkezetek céljáról, szervezetéről, gazdálkodásáról és társadalmi tevékenységéről, a szövetkezeti tagsági viszonyról, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveiről, valamint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységről a következő törvényt alkotja:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként működik.

2. §[1]

3. § A Magyar Népköztársaság elismeri a kizsákmányolástól mentes gazdasági tevékenységre irányuló szövetkezés szabadságát; támogatja és védelmezi a szocialista társadalmi és gazdasági rendszer szerves részét alkotó szövetkezeteket.

4. § A tagok önkéntes elhatározásán alapul a szövetkezet megalakulása, egyesülése, szétválása, átalakulása és - a feloszlatás esetét kivéve - megszűnése, a tagság érdekvédelmének megszervezése, továbbá a tagsági viszony létesítése és megszüntetése.

5. § A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál nem szabad az állampolgári egyenlőséget sértő megkülönböztetést tenni.

6. § (1) A szövetkezet tevékenysége a tagok személyes és vagyoni közreműködésén alapul.

(2) A személyes és vagyoni közreműködés módját a szövetkezet - sajátosságainak megfelelően, a jogszabályok keretei között - maga állapítja meg. A tagsági viszony tartalmát az annak keretében dolgozó tagok esetében a közös munkában való részvétel határozza meg.

7. § (1) A szövetkezet demokratikus önkormányzat alapján működik.

(2) A szövetkezet minden alapvető kérdésében - a jogszabályok keretei között - a tagság dönt.

(3) A szövetkezet - alapszabályban és más belső szabályzatokban - a szövetkezet szervezetére, működésére és gazdálkodására vonatkozó minden olyan kérdést szabályozhat, amelyet a jogszabályok kötelezően nem rendeznek.

(4) A szövetkezet az önkormányzat keretében gondoskodik működésének és gazdálkodásának folyamatos és teljes körű ellenőrzéséről.

8. §[2]

9. § A tagok a szövetkezet gazdálkodásának eredményéből a szocialista elosztás elveinek megfelelően részesednek.

10. § A gazdasági és társadalmi célok eredményesebb megvalósítása érdekében a szövetkezet és tagjai, továbbá a szövetkezetek egymást - az önsegély és a kölcsönös segítség elvének érvényesítésével - sokoldalúan támogatják.

11. § A szövetkezet előmozdítja a tagok művelődését, ismereteik gyarapítását, és gondoskodik arról, hogy tagjai a szövetkezeti önkormányzat ügyeiben kellő jártasságot szerezzenek.

ELSŐ RÉSZ

I. fejezet

A SZÖVETKEZET MEGALAKULÁSA ÉS SZERVEINEK MŰKÖDÉSE

A megalakulás módja

12. § (1)[3] A szövetkezet megalakulásához szükséges:

a) jogszabályban meghatározott taglétszám és induló vagyon;

b) az alakuló közgyűlés megtartása;

c) az alapszabály megállapítása, a testületi szervek megalakítása és a tisztségviselők megválasztása;

d)[4] a szövetkezet nyilvántartásba vétele.

(2)[5] Szövetkezet kisszövetkezet és kistermelők szövetkezete formájában is alakulhat.

(3)[6] A kisszövetkezet egyszerűsített önkormányzattal és munkaszervezettel működő szövetkezet. A kisszövetkezetre a szövetkezetre vonatkozó szabályokat a törvény és a Minisztertanács által meghatározott eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4)[7] A kistermelők szövetkezetének célja, hogy tagjai gazdasági tevékenységét összehangolja és szolgáltatásokkal segítse, továbbá gondoskodjon a kistermelők munkáját segítő - a szövetkezet tulajdonában levő - eszközök biztosításáról, valamint létesítmények fenntartásáról és működéséről.

(5)[8] A kistermelők szövetkezetére a szövetkezetre vonatkozó szabályokat a Minisztertanács által meghatározott eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az alapszabály és jóváhagyása

13. § Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a közgyűlés a jogszabályok keretei között, a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.

14. § (1) Az alapszabályban kell meghatározni:

a) a szövetkezet nevét, székhelyét, célját és tevékenységi körét;

b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat:

c) a szövetkezet testületi szervei tagjainak számát, hatáskörét, működésük időtartamát, a tisztségek betöltésének és megszűnésének módját;

d) a tagok alapvető jogait és kötelességeit, különösen a személyes és a vagyoni közreműködés módját, mértékét;

e) a közös vagyon kialakításának és növelésének, valamint a gazdálkodás eredménye felhasználásának főbb elveit;

f) a szövetkezet képviseletének módját, végül

g) mindazt, aminek rendezését jogszabály az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja.

(2)[9] A kisszövetkezet alapszabályában - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - meg kell határozni

a) az induló vagyon mértékét, továbbá b) azt az értékhatárt, amelyen felül a szerződések megkötéséhez a közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.

(3)[10] Az alapszabály megállapításához és módosításához a szavazatok kétharmados többsége szükséges.

(4)[11] A szövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti. Ha jogszabály valamely tevékenység folytatásához külön jog vagy hatósági engedély megszerzését írja elő, ezt a tevékenységi körbe csak a külön jog, illetőleg a hatósági engedély megszerzését követően lehet felvenni.

15. §[12]

16. §[13] (1) A szövetkezet megalakulását az alakuló közgyűléstől számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. A bejegyzés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.

(2) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják.

(3) A bejegyzett adatok nyilvántartását a változás megtörténtétől számított harminc napon belül a cégbíróságnak be kell jelenteni.

A szövetkezeti önkormányzat

17. § A demokratikus önkormányzat követelményeinek megfelelően a szövetkezet tagsága

a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és társadalmi tevékenységének legfontosabb ügyeiben;

b) választás útján létrehozza a vezető szerveket;

c) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működéséi és a gazdálkodást;

d) beszámoltatja a tisztségviselőket.

18. §[14] (1)[15] Minden szövetkezet az alapszabályon felül szervezeti és működési szabályzatot, továbbá - ha jogszabály másként nem rendelke-zik - munkaügyi szabályzatot köteles alkotni.

(2)[16] Az alapszabályban meghatározott tevékenységi kör kiegészítéséről a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni.

(3)[17] Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a kötelező önkormányzati szabályzatokra utalt kérdések szabályozását egy szabályzat tartalmazza.

19. § (1) Minden szövetkezeti tag egyenlően jogosult a szövetkezet vezetésében a közgyűlésen tanácskozás és szavazás útján, valamint - kizáró ok és összeférhetetlenség hiányában - tisztség betöltésével részt venni.

(2) A tagsági viszonyon alapuló szervezeti és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül egyenlők.

A szövetkezet szervei

A közgyűlés

20. §[18] (1) A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása;

b) a területi (szakmai) szövetségbe a belépés vagy onnan a kilépés elhatározása;

c)[19] a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének az elhatározása;

d) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A kisszövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá:

a) az önkormányzati szabályzat elfogadása és módosítása;

b) a szövetkezetből a tag kizárása;

c) harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben a tagfelvétel, a tagsági és a munkaügyi viták eldöntése;

d) a termelő jellegű kisszövetkezetben a tagsági munkamegállapodás felmondása;

e) az alapszabályban meghatározott értékhatáron felül a szerződések előzetes jóváhagyása.

(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik - kivéve, ha az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörét állapítja meg -

a) az alapszabály módosítása;

b) a tisztségviselők és az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban vagy az alapszabályban meghatározott bizottságok elnökének és tagjainak a megválasztása, felmentése, visszahívása és felelősségre vonása;

c) az elnök és az elnökhelyettes díjazásának megállapítása;

d) a terv és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása;

e) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről;

f) a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre és a területi (szakmai) szövetség küldöttközgyűlésére küldöttek választása;

g) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe utal.

(5) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok vagy az alapszabály a 30. §-ban nem említett tisztségviselők megválasztását, felmentését és visszahívását a munkahelyi tanácskozás hatáskörébe is utalhatják.

21. § (1) A közgyűlést a vezetőség (igazgatóság, a továbbiakban együtt: vezetőség) az alapszabályban meghatározott esetekben és időközökben, de legalább évente egyszer köteles összehívni. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a közgyűlés összehívására más időközt is megállapíthatnak.

(2) A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha

a) az ok és a cél megjelölésével a tagok tíz százaléka, a felügyelő (ellenőrző) bizottság (a továbbiakban együtt: felügyelő bizottság) vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza;

b) a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti.

22. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; jogszabály vagy az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat.

(2) Ha ez a törvény, más jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget vagy titkos szavazást nem ír elő, a közgyűlés a határozatokat a jelenlevő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetében a közgyűlés elnökének szavazata dönt.

(3) Minden tagot egy-egy szavazat illet meg; a tagok csak személyesen szavazhatnak.

23. § (1) A közgyűlést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés).

(2) A közgyűlési határozatot a részközgyűléseken leadott szavazatok összeszámlálásával kell megállapítani.

(3) A szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket - a szervezeti (területi) egység meghatározott belső ügyeiben - önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel.

A küldöttgyűlés[20]

24. §[21] (1)[22] Ha az alapszabály úgy rendelkezik, a szövetkezetben küldöttgyűlés is működik.

(2)[23] A küldötteket a tagok sorából a munkahelyi tanácskozás (tagértekezlet, a továbbiakban: munkahelyi tanácskozás) választja legfeljebb öt évre. A küldöttek tevékenységüket a munkahelyi tanácskozás állásfoglalásainak megfelelően végzik, és arról választóiknak rendszeresen beszámolnak.

(3)[24]

(4)[25] A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként - de legalább évi egy alkalommal - kell összehívni. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább a kétharmada jelen van; egyebekben a küldöttgyűlésre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a közgyűlésre vonatkoznak.

(5)[26] A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügyet - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek - a küldöttgyűlés helyett a soron következő közgyűlés elé lehet terjeszteni.

A munkahelyi tanácskozás[27]

24/A. §[28] (1)[29] A termelő jellegű szövetkezetben a tagoknak és az alkalmazottaknak a munkahely vagy egyéb azonos érdekeltség alapján szervezett egyes közösségei demokratikus szervezeti jogaikat munkahelyi tanácskozáson gyakorolják. Kisszövetkezetben az alapszabály határozza meg a munkahelyi tanácskozások rendszeresítését.

(2) A munkahelyi tanácskozást az érintett közösség önkormányzatával, továbbá a munka végzésével, díjazásával és a dolgozók erkölcsi elismerésével kapcsolatban döntési, javaslattételi és véleményezési jog illeti meg.

(3) A közgyűlés és a küldöttgyűlés anyagát előzetesen meg kell tárgyalni az érdekelt munkahelyi tanácskozásokon és azok észrevételeit, javaslatait a közgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok ez alól a nem munkahely alapján szervezett közösségek tekintetében kivételt tehetnek.

(4)[30] A munkahelyi tanácskozás szervezeti rendszerét, hatáskörét és működésének szabályait az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. E jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkahelyi tanácskozás vezetőjének önálló hatáskörét. Az alapszabály keretei között a tanácskozás dönt abban a kérdésben, hogy a vezető egyben küldött-e.

A vezetőség

25. § (1)[31] A vezetőséget a tagok sorából a közgyűlés (küldöttgyűlés) titkos szavazással legfeljebb öt évre választja.

(2) A vezetőség a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét; dönt a szövetkezetet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe.

(3)[32] A vezetőség a határozataiért és azok végrehajtásáért a közgyűlésnek felelős; tevékenységéről a közgyűlésnek és a küldöttgyűlésnek rendszeresen beszámol.

(4)[33] Harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben a vezetőség működése nem kötelező; ha vezetőség nem működik, annak a jogszabályban megállapított hatáskörét az elnök gyakorolja.

A szövetkezet bizottságai

26. § (1)[34] A szövetkezetben felügyelő bizottság és a termelő jellegű szövetkezetben döntőbizottság is működik. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok más bizottság megalakítását is kötelezővé tehetik

(2) A közgyűlés és a vezetőség - állandó vagy ideiglenes jelleggel - meghatározott feladatok ellátására további bizottságokat hozhat létre.

(3)[35] Harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben döntőbizottság nem működik; az alapszabály állapítja meg felügyelő bizottság vagy más bizottság alakítását. A tagsági vagy munkaügyi vita eldöntése érdekében a közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni.

27. § (1) A felügyelő bizottság feladata a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzés.

(2)[36] A felügyelő bizottságot a közgyűlés a tagok sorából titkos szavazással legfeljebb ötévi időtartamra választja; a bizottság a közgyűlésnek felelős.

(3) A vezetőség tagjait a felügyelő bizottság elnökévé vagy tagjává nem lehet megválasztani.

28. § (1)[37] A tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti döntőbizottság elnökét és tagjait a közgyűlés - a szövetkezet tagjai közül - legfeljebb ötévi időtartamra titkos szavazással választja.

(2) A szövetkezet és a felügyelő bizottság elnökét, a vezetőség és a felügyelő bizottság tagját, valamint a szövetkezet jogtanácsosát (jogi előadóját) nem lehet a szövetkezeti döntőbizottság elnökévé vagy tagjává megválasztani.

29. §[38]

Tisztségviselők

30. §[39] A szövetkezet tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes, a vezetőség tagjai, továbbá a felügyelő bizottság és a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagjai. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály további személyeket minősíthetnek tisztségviselőnek.

31. § Nem lehet tisztségviselő az, aki

a) nem tagja a szövetkezetnek:

b) korlátozottan cselekvőképes;

c) kizárást vagy tisztségből elmozdítást kimondó fegyelmi határozat vagy közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll.

32. § (1)[40] Az elnököt és elnökhelyettest a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tagok sorából titkos szavazással legfeljebb öt évi időtartamra választja: az elnök egyúttal a vezetőségnek is az elnöke.

(2) Az elnök a szövetkezet működését és a gazdálkodást - a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak, valamint a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően - személyes felelősséggel irányítja: tevékenységéről a vezetőségnek rendszeresen beszámol.

(3)[41] Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy az elnök és az elnökhelyettes tisztségét a szövetkezetben végzett egyéb munkája mellett látja el. A nem függetlenített elnököt és elnökhelyettest a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés évente tiszteletdíjban részesítheti.

(4)[42] Ha az alapszabály elnökhelyettes választását nem írja elő, a vezetőség esetileg jelöli ki azt a tagját, aki az elnököt akadályoztatása idején helyettesíti.

Összeférhetetlenség

33. § (1) Házastársak, élettársak, továbbá egyeneságon és testvérként rokonok nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői.

(2) Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn továbbá:

a) egyfelől a szakvezetők és a vezetőség közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, másfelől közvetlen felettesük között, továbbá

b) egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között.

(3) Jogszabály és ennek keretei között az alapszabály további összeférhetetlenségi eseteket állapíthat meg.

(4)[43] A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint a munkahelyi tanácskozás vezetőjének személyére vonatkozó összeférhetetlenség alól a közgyűlés kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.

II. fejezet

A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA

A szövetkezeti tulajdon

34. § (1)[44] A szocialista szövetkezeti tulajdon a társadalmi termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljára önként társult állampolgárok csoportjának - ha a törvény kivételt nem tesz - részben oszthatatlan, részben a tagok között osztható tulajdona.

(2)[45] A szövetkezeti tulajdon körébe tartozik a szövetkezetek egymás közötti társulásának, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek és az általuk alapított vállalatnak a tulajdona, a szövetkezet által létesített leányvállalat vagyona, továbbá a más szocialista gazdálkodó szervvel létesített társuláshoz a szövetkezet által nyújtott vagyoni hozzájárulás és a társulás eredményeként létrejött vagyonszaporulatnak a szövetkezet vagyoni hozzájárulásával, illetőleg az alapító okiratban meghatározott részesedésével arányos része.

(3)[46] A szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú, azonos védelemben és a gazdasági kapcsolatok keretében azonos elbírálásban részesül.

35. § Szövetkezeti tulajdonban lehetnek mindazok a termelőeszközök és más vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy törvényerejű rendelet nem utal az állami tulajdon kizárólagos tárgyai körébe.

A szövetkezet vállalati gazdálkodása

36. § a szövetkezet a tulajdonában álló, a tagok vagy az állam által használatába adott, továbbá a szerződés útján használatába került eszközökkel önállóan gazdálkodik.

37. § (1)[47] Szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe.

(2) a szövetkezet a gazdasági tevékenységét a hatósági előírások keretei között végezheti.

38. § (1)[48] A szövetkezet tervek alapján gazdálkodik; terveit maga készíti el és állapítja meg.".

(2) a szövetkezet bevételeiből fedezi kiadásait; az állammal szemben fennálló és a jogszabályokban meghatározott más kötelezettségek teljesítése után fennmaradó eredmény felhasználásáról szabadon dönt.

(3) a szövetkezetek a jogszabályok keretei között - külön-külön hozott közgyűlési határozattal - közös alapokat létesíthetnek.

39. § a szövetkezet a jogszabályoknak megfelelően köteles a tulajdonában és a használatában álló vagyontárgyakat, az elvégzett gazdasági műveleteket és azok eredményét nyilvántartani, a könyvviteli nyilvántartásokat folyamatosan ellenőrizni, továbbá mérleget és eredmény-kimutatást (zárszámadást) készíteni.

40. § (1) a szövetkezet a tulajdonában álló vagyontárgyakkal és pénzeszközeivel felel tartozásaiért; ez a rendelkezés nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek egyes vagyontárgyakat a bírósági végrehajtás köréből kizárnak.

(2)[49] A tag saját vagyonával - a részjegy összegét kivéve - és munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért

41. §[50]

A szövetkezet képviselete

42. § (1) a szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetében az elnökhelyettes képviseli.

(2) Más tag vagy alkalmazott - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szövetkezet képviseletében csak írásbeli meghatalmazás alapján járhat el. Ilyen meghatalmazást az elnök (elnökhelyettes) adhat.

(3) Írásbeli kötelezettséget az elnök vagy két képviseletre jogosult személy együttesen vállalhat

(4) a szövetkezet bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés kötéséhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges.

III. fejezet

Szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása és megszűnése

Szövetkezetek egyesülése

43. §[51]

44. §[52]

45. §[53]

A szövetkezet szétválása

46. §[54]

47. §[55]

47/A. §[56]

A szövetkezet átalakulása

48. §[57]

48/A. §[58]

A szövetkezet megszűnése

49. §[59]

50. §[60]

51. §[61]

52. §[62]

53. § (1)[63] A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint szövetkezeti célokra kell felhasználni.

(2) A részjegyek összegét a tagok között, az év végi részesedés céljára szolgáló összeget pedig a tagok és az alkalmazottak között kell - a közgyűlés határozatának megfelelően - felosztani.

(3) Ha a szövetkezet közérdekű ok miatt szűnik meg, a fennmaradó vagyont vagy ellenértékét - külön jogszabályok rendelkezései szerint - a tagok között lehet felosztani.

(4)[64]

54. §[65]

MÁSODIK RÉSZ

IV. fejezet

A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY

A tagsági viszony keletkezése

55. § (1)[66] Szövetkezetnek tagja lehet minden nagykorú állampolgár; az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok megengedhetik, hogy a szövetkezetnek kiskorú is tagja lehessen.

(2)[67] Szövetkezeti tagsági viszonyt munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban vagy más ilyen jogviszonyban álló személy vagy nyugdíjas is létesíthet.

56. § (1)[68] A tagfelvételről a szövetkezet vezetősége dönt, s határozatáról az érdekeltet értesíti, a legközelebbi küldöttgyűlést pedig tájékoztatja.

(2)[69] Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a tagfelvételt más testületi vezető szerv hatáskörébe utalhatják, továbbá az elutasító határozat ellen jogorvoslatot tehetnek lehetővé.

(3) A tagsági viszony - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjában jön létre.

A tag jogai és kötelességei

57. § A tag jogait és kötelességeit a jogszabályok, a szövetkezet alapszabálya és más belső szabályzatai, továbbá az esetleges tagsági megállapodások határozzák meg.

58. § A szövetkezeti tag alapvető joga, hogy

a) a szövetkezet céljának és jellegének megfelelően részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének megfelelő ellenszolgáltatást kapjon, és részesedjen a gazdálkodás eredményéből;

b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit:

c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

d) tisztségre megválaszthassák, ha kizáró ok és összeférhetetlenség nem áll fenn;

e) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosításokat kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.

59. § (1)[70] A tagok a gazdálkodás eredményéből személyes közreműködésük és vagyoni hozzájárulásuk alapján részesednek (személyi jövedelem).

(2)[71] A tagsági viszony alapján dolgozó tag munkadíját tagsági megállapodásba [61. § (1) bekezdése] kell foglalni.

(3)[72]

(4)[73] Az egyes jogcímeken történő részesedés arányát és mértékét, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka mérésének és díjazásának szabályait - az egyes szövetkezeti ágazatokra és a gazdasági szabályozó rendszerre vonatkozó jogszabályok keretei között - az alapszabályban és más belső szabályzatban kell meghatározni.

60. § A szövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy

a) teljesítse a vagyoni hozzájárulást, a szövetkezet jellegének megfelelően részt vegyen a közös munkában, illetőleg a szövetkezet tevékenységében, és így hozzájáruljon a szövetkezet gazdasági eredményéhez, a szövetkezeti tulajdon kialakításához és gyarapításához;

b) rendszeresen részt vegyen a közgyűléseken és a szövetkezet minden olyan szervének tevékenységében, amelyben a részvételt elvállalta;

c) a szövetkezeti vagyont gondosan kezelje és védje.

61. § (1)[74] A szövetkezet és tagja (a tagság egy része) megállapodásokban rendezheti a munkavégzéssel vagy más személyes közreműködéssel összefüggő kérdéseket, valamint a vagyoni kapcsolatok sajátos formáit. A tagsági viszony alapján dolgozó taggal, illetőleg az elkülönült érdekeltségi rendszerben dolgozó tagok csoportjával minden esetben megállapodást kell kötni.

(2) A tagsági megállapodások általános feltételeit - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között - a szövetkezet belső szabályzataiban állapítja meg.

(3)[75] Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a munkavégzésre vonatkozó tagsági megállapodásban (munkamegállapodásban) meghatározott foglalkoztatási, illetőleg munkavégzési kötelezettség szüneteltethető, vagy megszüntethető.

(4)[76] Ha a termelő jellegű kisszövetkezet a tagot a munkamegállapodás szerinti vagy a tagnak és a szövetkezetnek egyaránt alkalmas más munkakörben tartósan nem tudja foglalkoztatni, vagy a tag nyugdíjra válik jogosulttá, a közgyűlés a tagsági munkamegállapodást egyoldalúan felmondhatja. Tilos a megállapodás felmondása olyan esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a munkaviszony felmondását tiltják. A munkamegállapodás felmondása esetén a vagyoni hozzájárulást - kivéve ha a tag és a szövetkezet a hozzájárulás visszahagyásában állapodik meg - a tagnak a munkavégzés megszűnésekor ki kell adni.

62. § A szövetkezet vezető szervei kötelesek gondoskodni arról, hogy a tagok a tagsági viszonyból eredő jogaikat gyakorolhassák, és kötelességeiket teljesíthessék.

A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatai

63. § (1) A tag vagyoni hozzájárulásának formái: részjegy jegyzése, továbbá földnek, más termelőeszköznek (vagyontárgynak) vagy pénznek a szövetkezet tulajdonába (használatába) adása.

(2) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok határozzák meg a vagyoni hozzájárulás alkalmazott formáját, a térítés módját és a különféle formák egymáshoz való viszonyát.

63/A §[77]

64. § (1) A részjegy alapján a tagot a szövetkezet eredményéből osztalék illeti meg.

(2) A részjegy másra át nem ruházható: mentes a tag tartozása miatti végrehajtás alól.

(3)[78] A részjegy összegét a tagsági viszony megszűnése esetében vissza kell fizetni, kivéve ha a szövetkezet veszteséges gazdálkodása miatt felosztható vagyon nincs. A tag és a szövetkezet a részjegynek és más vagyoni hozzájárulásnak meghatározott időre -a részesedésre való jogosultság mellett - történő visszahagyásában is megállapodhat.

(4)[79] A részjegy legalacsonyabb összegét - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között - a szövetkezet alapszabálya állapítja meg.

64/A. §[80] A tag a közgyűlés (küldöttgyűlés) által meghatározott célra önkéntesen célrészjegyet jegyezhet. A célrészjegy legalacsonyabb és legmagasabb összegét, befizetésének, felhasználásának, felmondásának, visszafizetésének, továbbá a célrészjegy utáni részesedésnek a módját és feltételeit a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg.

64/B. §[81]

64/C. §[82] (1) A szövetkezeti üzletrész után a tulajdonost osztalék illeti meg.

(2) A szövetkezeti üzletrész a szövetkezet tagjára átruházható, névreszóló, örökölhető értékpapír. Az örökös, illetőleg a kilépett, kizárt tag a szövetkezeti üzletrészét csak a szövetkezet tagjára vagy a szövetkezetre ruházhatja át. Ha az örökös nem természetes személy, az üzletrészt köteles felajánlani a szövetkezetnek.

(3) A szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok felhatalmazást kapnak arra, hogy lehetővé tegyék a szövetkezeti üzletrész nem tag természetes személy részére értékesítését a szövetkezet elővásárlási joga mellett.

(4) A szövetkezet közgyűlése-e törvény keretei között - a szövetkezeti tisztségviselők üzletrészére az általánostól eltérő feltételeket állapíthat meg.

(5) A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól a szövetkezetnél nyilvántartást kell vezetni. A szövetkezeti üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa.

65. §[83] A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának egyéb formáit - a jogszabályok keretei között - az alapszabály, más belső szabályzat vagy esetenként a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg.

A tagsági viszony megszűnése

66. § A tagsági viszony megszűnik, ha a tag meghal, a szövetkezetből kilép vagy kizárják, továbbá ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

67. § (1)[84] A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul, s azt a vezetőséghez kell írásban bejelenteni.

(2) A bejelentést meghatározott idővel a kilépés előtt kell megtenni; ezt az időtartamot - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között - az alapszabályban kell meghatározni.

(3) A tag az alapszabályban meghatározott időtartam eltelte előtt csak a vezetőség hozzájárulásával léphet ki a szövetkezetből. A hozzájárulás nélküli kilépés a kizárás jogkövetkezményeit vonja maga után.

(4) A meghatározott idő elteltével a tagsági viszony megszűnik.

68. § (1)[85] Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a kizárást a vezetőség hatáskörébe utalhatják, és lehetővé tehetik a fegyelmi büntetésnek nem minősülő kizárást (törlést) is.

(2) A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.

69. §[86] (1) Ha a tagsági viszony megszűnt, a volt taggal (örökösével) el kell számolni.

(2) A szövetkezeti üzletrész értékének kifizetésére a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetét kivéve - a volt tag (örököse) nem tarthat igényt.

(3) A volt tag (örökös) és a szövetkezet kölcsönös követelései - ha e törvény másként nem rendelkezik - a tagsági viszony megszűnése időpontjában válnak esedékessé.

(4) Az év végi részesedést és a részjegyet legkésőbb a tagsági viszony megszűnése évére vonatkozó mérleg jóváhagyásától számított harminc napon belül kell kifizetni.

(5) Kisszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás kiadása - kivéve, ha a tag és a szövetkezet a hozzájárulás meghatározott időre történő visszahagyásában állapodik meg -az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc nap alatt esedékes.

V. fejezet

MUNKAVISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN

Munkaszervezet

70. § (1)[87] A szövetkezet feladatainak eredményes ellátása érdekében - a jogszabályok keretei között - alapszabályában és más belső szabályzataiban olyan munkaszervezeti és érdekeltségi rendszert alakít ki, amely biztosítja a szövetkezeti vagyon megtartását és növelését, a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növekedését, a szövetkezeti sajátosságok erősödését, különösen a szövetkezetben dolgozó tagok és alkalmazottak anyagi és erkölcsi érdekeltségét.

(2)[88] A szövetkezet munkaszervezetét és annak működését úgy kell kialakítani, hogy az kellő összhangban legyen a szövetkezet önkormányzati szervezetével és működésével.

(3)[89] Az önelszámoló vagy az egyébként elkülönült szervezeti egységeket érintő további rendelkezéseket az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(4)[90] Az alapszabály a munkaszervezet és a gazdálkodás vezetésével - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között - ügyvezetőt bizhat meg.

71. § (1) A szövetkezet szakvezetői és a vezetőség közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői megbízatásukat a vezetőségtől kapják.

(2)[91] A vezetők körét, jogállását és feladatait a szövetkezet alapszabálya és más belső szabályzatai állapítják meg.

A tagok munkaügyi helyzete

72. §[92]

73. §[93]

73/A. §[94] A kisszövetkezet tagjának munkavégzésével összefüggő, a törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kisszövetkezet tevékenysége szerinti ágazatba tartozó szövetkezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Gondoskodás a tagokról

74. § A szövetkezet a jogszabályoknak megfelelően köteles egészséges és biztonságos munkakörülményekről gondoskodni.

75. § A szövetkezeti tagok az erre vonatkozó jogszabályokban megállapított módon és feltételekkel részesülnek nyugdíjban, más társadalombiztosítási szolgáltatásokban és szociális juttatásokban.

76. § A szövetkezet az idős vagy rászoruló tagjait segélyben és kedvezményekben részesítheti.

Erkölcsi és anyagi megbecsülés

77. § A szövetkezeti mozgalom és gazdálkodás területén végzett kiemelkedő munka társadalmi elismeréseként - külön jogszabályok rendelkezései szerint - kitüntetés, továbbá szövetkezeti kitüntető jelvény adományozható.

78. § A szövetkezet pénzjutalomban és kedvezményekben részesítheti azokat a tagjait és alkalmazottait, akik kiváló munkát végeztek.

Az alkalmazottak munkaügyi helyzete

79. § A szövetkezet alkalmazottainak munkaügyi helyzetére - ebben a törvényben és az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó törvényekben (törvényerejű rendeletekben) a szövetkezeti sajátosságokra tekintettel meghatározott eltérésekkel - a Munka Törvénykönyve, a munkaviszonyra vonatkozó más jogszabályok, illetőleg a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. fejezet

FELELŐSSÉG, TAGSÁGI VITÁK

Fegyelmi felelősség

80. § (1)[95] A szövetkezet tagját - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - fegyelmi felelősség terheli, ha a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességét vétkesen megszegi, vagy szövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít.

(2) Fegyelmi büntetést a szövetkezetnek az említett jogszabályokban meghatározott szerve, az ott szabályozott fegyelmi eljárás útján szabhat ki.

Anyagi felelősség

81. § (1) A szövetkezet tagja a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességének megszegésével a szövetkezetnek vétkesen okozott kárért - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a szövetkezet kármegelőzési, illetőleg kárenyhítési kötelezettségének teljesítésével elhárítható lett volna.

(3)[96] Ha a kárt többen együttesen okozták, a károkozók vétkességük arányában, közrehatásuk figyelembevételével felelnek. Ha a kárt többen együttesen okozták, a károkozók vétkességük arányában, közrehatásuk figyelembevételével felelnek. A felelősség egyetemleges, ha a kárt anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták.

82. § (1) Vétkességre tekintet nélkül felel a tag a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban keletkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a tag e felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok vagy a szövetkezet közrehatása idézte elő.

83. § A kereskedelmi egységben és a raktárban foglalkoztatott szövetkezeti tagoknak a leltárhiányért fennálló felelősségére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozók ilyen felelősségét szabályozzák.

84. § (1) A tag kártérítési felelőssége a tényleges vagyoncsökkenésre terjed ki.

(2) A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni; indokolt esetben azonban az eredeti állapot helyreállítását vagy a kár természetbeni megtérítését lehet elrendelni.

(3) A tagot kártérítésre a szövetkezetnek az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott szerve, az ott szabályozott eljárás útján kötelezheti.

85. § (1) A szövetkezet a tagsági viszonnyal összefüggésben a tagnak jogellenesen okozott kárért - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok szerint - anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Nem köteles a szövetkezet a kárnak azt a részét megtéríteni, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

85/A. §[97] (1) A kisszövetkezet tagjának fegyelmi és anyagi felelősségére, továbbá a kisszövetkezetnek a taggal szemben fennálló anyagi felelősségére a kisszövetkezet tevékenysége szerinti ágazatba tartozó szövetkezetben érvényesülő felelősségi szabályokat kell alkalmazni.

(2) A termelő jellegű kisszövetkezet tagja által gondatlanul okozott kár esetében az alapszabály a felelősség mértékét a tag személyes közreműködése alapján járó személyi jövedelmének egy havi átlagos összege erejéig felemelheti.

A tagsági viták eldöntése

86. § (1) A tag jogaival és kötelességeivel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése, továbbá a szövetkezet által tagjának okozott kár megtérítésére kötelezés a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(2) Fegyelmi ügyben hozott, továbbá a tag által a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére kötelező határozat ellen - a közléstől számított tizenöt napon belül - fellebbezni lehet a szövetkezeti döntőbizottsághoz, kivéve ha a határozatot a közgyűlés hozta.

87. § A szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott kisebb jelentőségű ügyek kivételével - a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni.

88. § A tagsági viszonyból származó igény -ha jogszabály másként nem rendelkezik - három év alatt elévül; a bűntettel okozott kár megtérítésére irányuló követelés azonban nem évül el korábban, mint a bűntett.

89. §[98]

89/A. §[99] (1)[100] A szövetkezetek érdekképviseleti szervei ellátják a szövetkezetek, társulásaik, a szövetkezét által létesített leányvállalatok, valamint a tagság érdekeinek képviseletét. A szövetkezetek szocialista vonásainak erősítése érdekében segítik a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társadalmi célkitűzésekhez igazodó önálló tervszerű gazdálkodást, a szövetkezeti tagok nevelését és érdekeinek védelmét.

(2) Az érdekképviseleti szervek feladataik ellátása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, más társadalmi és az állami szervekkel, s a jogszabályok keretei között az alapszabályban meghatározott eszközökkel előmozdítják a társadalmi és a csoportérdekek, valamint a tagok egyéni érdekei összhangjának érvényesülését.

(3)[101] Az érdekképviseleti szervek szervezetüket és annak működését feladataikkal összhangban, a választott testületek irányító szerepének érvényre juttatásával alakítják ki. A választott testületi szervek és a tisztségviselők hatásköréről és működéséről, továbbá az ügyintéző szervezetről az alapszabály rendelkezik.

(4)[102] Az érdekképviseleti szerveket az alapszabályban meghatározott tisztségviselők képviselik.

HARMADIK RÉSZ

VII. fejezet

A SZÖVETKEZETEK ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEI

Területi és szakmai szövetségek

90. § (1) A területi szövetség a szövetkezetek irányítása alatt jogi személyként működő társadalmi, érdekképviseleti, mozgalmi szerv.

(2) Területi szövetség megalakításáról és fenntartásáról a szövetkezetek - külön-külön tartott közgyűlésen - határoznak.

(3) A működő szövetségbe a belépést a szövetkezet közgyűlése határozhatja el.

91. § (1) A területi szövetség feladatai különösen:

a) képviseli működési területén a szövetkezetek társadalmi és gazdasági érdekeit;

b)[103] figyelemmel kíséri és elősegíti a szövetkezetek demokratikus működését és önálló tervszerű vállalati gazdálkodását, a szocialista elosztás elveinek érvényesülését, továbbá a szövetkezeteknek egymással és az állami vállalatokkal való gazdasági együttműködését;

c)[104] elősegíti új szövetkezetek, valamint szövetkezeti kisüzemi és más vállalkozási formák alakulását;

d)[105] a területén működő szövetkezetek és társulásaik tevékenységét elősegítő szolgáltatásokat nyújt;

e)[106] véleményt nyilvánít a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására és a kiválásra irányuló javaslatokról, és elősegíti e szervezeti változások zavartalan végrehajtását;

f)[107] kezeli a a szövetkezeteknek a szövetségnél létesített közös alapjait, és dönt azok felhasználásáról;

g)[108] ellátja a szövetkezeti tagság egészét vagy jelentős rétegeit érintő érdekvédelmet, és segíti a tagok egyéni érdekvédelmét;

h)[109] a szövetkezetben folyó személyzeti munka segítése,

i)[110] szervezi a szocialista munkaversenyt, közreműködik a tagok szocialista nevelésében, oktatásában, és ellát más társadalmi feladatokat.

(2)[111] A területi szövetség - a külön jogszabályban meghatározott módon - segíti a szövetkezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzését, illetőleg végzi az erre irányuló szolgáltatást; ilyen ellenőrzést maga is kezdeményezhet.

(3)[112] A szövetkezetek küldötteik útján irányítják a területi szövetség működését.

92. § A területi szövetség létrejöttéhez szükséges:

a) az alakuló küldöttközgyűlés megtartása;

b) az alapszabály megállapítása, a testületi szervek megalakítása és a tisztségviselők megválasztása;

c) az alapszabály jóváhagyása és a szövetség nyilvántartásba vétele.

93. § (1) Az alapszabályban kell meghatározni különösen a szövetség feladatát, működési területét, szervezetét és a fenntartásához szükséges hozzájárulás módját.

(2) Az alapszabály és annak módosítása az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyásával válik érvényessé; a jóváhagyás után a szövetséget nyilvántartásba kell venni.

(3) Nincs szükség jóváhagyásra, ha az alapszabály módosítását csak szövetkezet belépése vagy kilépése tette szükségessé.

94. § (1) A területi szövetség legfőbb testületi szerve a küldöttközgyűlés, amelyet évente legalább kétszer kell összehívni.

(2)[113] A küldötteket a szövetkezetek a szövetkezeti tagok közül öt évi időtartamra küldöttgyűlésen választják.

(3)[114] A küldöttközgyűlés - a küldöttek számának legfeljebb tíz százaléka erejéig - magát teljes jogú küldöttekkel kiegészítheti.

95. § (1)[115] A területi szövetség küldöttközgyűlése és az alapszabályban erre feljogosított más testületi szerve ajánlásokat adhat ki; a szövetkezetekre kötelező határozatokat nem hozhat.

(2) Az ajánlás a szövetkezet illetékes testületi szerve által hozott határozat alapján válik a szövetkezetre kötelezővé.

(3)[116] A területi szövetség figyelemmel kíséri, értékeli és segíti az országos tanács irányelveinek és ajánlásainak, továbbá saját ajánlásainak a szövetkezetek részéről történő megtárgyalását és ezek érvényesülését.

96. § (1) A szövetkezet - közgyűlésének határozata alapján - a szövetségből kiléphet.

(2)[117] A szövetség küldöttközgyűlése kizárhatja a szövetségből azt a tagját, aki a szövetség alapszabályában foglalt kötelezettségeinek felhívás ellenére nem tesz eleget.

(3) A szövetség küldöttközgyűlése titkos szavazással, kétharmados szótöbbséggel a szövetséget megszüntetheti.

(4) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlathatja a szövetséget, ha működése nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak, és írásbeli felszólítás ellenére sem állítja helyre működésének törvényességét.

97. § (1) Ha a sajátos szakmai érdekek megfelelő érvényre juttatása megkívánja, a szövetkezetek - külön-külön tartott közgyűlésen - szakmai szövetség létrehozását, illetőleg a működő szakmai szövetségbe a belépést elhatározhatják.

(2) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok állapítják meg a szakmai szövetség létrehozásának feltételeit, továbbá azt, hogy a szakmai szövetséget megilleti-e a területi szövetség jogállása.

(3) A szakmai szövetségre egyebekben azokat a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amelyek a területi szövetségre vonatkoznak.

98. § A szövetkezet egyidejűleg több szövetségnek is tagja lehet.

Országos érdekképviseleti szervek

99. § (1) Az országos tanácsok a szövetkezetek jogi személyként működő társadalmi, érdekképviseleti, mozgalmi szervei.

(2) Az országos tanácsokat a szövetkezetek kongresszusai hozzák létre.

(3)[118] A kongresszust - legalább ötévenként -az országos tanács hívja össze.

100. § (1)[119] Az országos tanács a területi és a szakmai szövetségek útján gondoskodik a szövetkezetek kongresszusi küldöttválasztó gyűléseinek összehívásáról. A kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre a szövetkezeti mozgalomban részt vevő személyek - a küldöttek számának legfeljebb húsz százaléka erejéig - szavazati joggal meghívhatók; e meghívottak kongreszusi küldöttnek megválaszthatók.

(2)[120]

(3) A tanácstagok az országos tanácsban a szövetségek területén működő szövetkezeteket képviselik.

101. § (1) A szövetkezeti kongresszus

a) megvizsgálja és értékeli a szövetkezeti ágazat mozgalmi és gazdasági helyzetét, továbbá az országos tanács tevékenységét, és állást foglal az ezzel kapcsolatos kérdésekben;

b) megállapítja (módosítja) az országos tanács alapszabályát.

(2) A kongresszus - a küldöttválasztó gyűlések által megválasztott tanácstagokon felül -a küldöttek és a meghívottak közül további tanácstagokat választ.

(3) Az alapszabály és annak módosítása az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyásával válik érvényessé.

102. §[121] (1)[122]

(2)[123] Az országos tanács - a tanácstagok számának legfeljebb tíz százaléka erejéig - magát teljes jogú tanácstagokkal kiegészítheti.

(3)[124] A szövetkezeti kongresszusok közötti időszakban az országos tanács dönt az alapszabályának időközben szükségessé váló módosításáról.

(4)[125]

(5)[126] A tanács fenntartásáról a szövetkezetek gondoskodnak.

103. § (1) Az országos tanács feladatai különösen:

a) a szövetkezetek érdekeinek képviselete;

b)[127] elősegíteni a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítését, vállalati gazdálkodásuk és demokratikus működésük fejlesztését, irányítani és támogatni a szövetkezetek ellenőrzését, szervezni a munkaversenyt;

c)[128] a szövetkezetek egymás közötti, továbbá a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti gazdasági együttműködésnek, valamint a szövetkezeti kisüzemi és más vállalkozási formák alkalmazásának előmozdítása és általános tapasztalatainak figyelemmel kísérése;

d)[129] a szövetkezetek tevékenységét előmozdító szolgáltatások nyújtása, a szövetkezetek gazdálkodását elősegítő vállalat alapítása;

e) a szövetkezetek országos közös alapjainak kezelése és döntés azok felhasználásáról;

f)[130] a szövetkezeti tagság egészét érintő érdekvédelem ellátása, a tagok egyéni és fontosabb réteg-érdekei védelmének szervezése és segítése, a tagok és alkalmazottak érdekvédelmének összehangolása, közreműködés a tagok szocialista nevelésében, oktatásában és más társadalmi feladatok ellátása;

g)[131] a szövetkezetben folyó személyzeti munka segítése;

h)[132] kapcsolatok fenntartása más országok szövetkezeti szerveivel, valamint nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel.

(2)[133] Az országos tanács segíti és összehangoljaa területi és szakmai szövetségek tevékenységét.

104. § (1) Ha az országos tanács a szövetkezetek összességét érintő valamely kérdés jogi szabályozására tesz javaslatot, az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) köteles a javaslattal kapcsolatban állást foglalni.

(2) A javaslat teljes vagy részleges elutasítása esetén az érdekelt a Minisztertanácshoz fordulhat.

(3) Szövetkezetekkel kapcsolatos állami feladatokat nem lehet országos tanácsra átruházni.

105. §[134] (1)[135] Az országos tanács a szövetkezetek, illetőleg a területi (szakmai) szövetségek részére ajánlásokat adhat ki; a szövetkezetekre és a szövetségekre kötelező határozatot nem hozhat. Ajánlást és - kivételesen indokolt esetben - irányelvet az alapszabályban erre feljogosított más testületi szerv is kiadhat.

(2)[136] Az irányelv a szövetkezetek és a szövetségek működésére, valamint a szövetkezetek gazdálkodására vonatkozó átfogó, illetőleg kiemelkedően jelentős jogszabályok és más határozatok végrehajtásához, az ajánlás pedig egyéb fontos kérdésekben ad iránymutatást.

(3)[137] Ajánlás kiadásához ki kell kérni az illetékes miniszterek véleményét, kivéve ha az ajánlás a szövetkezetek (szövetségek) mozgalmi kérdéseire vonatkozik. Az ajánlást a fővárosi, megyei tanácsokkal is közölni kell.

(4)[138] Az érintett szövetkezet (szövetség) illetékes testületi szerve köteles az ajánlást megtárgyalni és arról határozni. Az ajánlás a szövetkezetre (szövetségre) illetékes testületi szervének határozata alapján válik kötelezővé. A szövetkezetek a szövetség útján kötelesek az ajánlások érvényesüléséről az országos tanácsot tájékoztatni.

(5)[139] Az országos tanács figyelemmel kíséri, értékeli és segíti az ajánlásokban foglaltak érvényesülését.

Az Országos Szövetkezeti Tanács

106. § (1) Az Országos Szövetkezeti Tanács a magyar szövetkezeti mozgalom közös társadalmi tanácskozó testülete, amely

a) foglalkozik a szövetkezetek gazdasági, társadalmi tevékenysége és a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésével, előmozdítja a szövetkezeti ágazatok mozgalmi együttműködését;

b) figyelemmel kíséri és elősegíti a szövetkezetek egymás közötti, valamint a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségeit és fejlődését:

c) előzetesen véleményt nyilvánít a törvényhozás és a Minisztertanács elé tartozó átfogó szövetkezeti kérdésekben, és jogszabályok meghozatalát kezdeményezheti:

d) elősegíti a szövetkezeti kérdések tudományos művelését, a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását és a szövetkezeti oktatást;

e) egyeztetés útján összehangolja a szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik nemzetközi kapcsolatait:

f) ellátja az alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Országos Szövetkezeti Tanácsot a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei hozzák létre, és viselik a fenntartásával kapcsolatos költségeket.

(3) Az Országos Szövetkezeti Tanács a maga által megállapított és a Minisztertanács által tudomásul vett alapszabály, továbbá ügyrendje alapján működik; az alapszabályt a hivatalos lapban kell közzétenni.

VIII. fejezet

A SZÖVETKEZETEKKEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG

Az állami tevékenység célja

107. §[140]

A szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás

108. §[141]

109. §[142]

110. §[143]

Gazdasági irányítás és hatósági tevékenység

111. §[144]

112. §[145]

Az állami törvényességi felügyelet

113. § (1) Az állam a törvényességi felügyelet útján biztosítja, hogy a szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik

a) alapszabálya, valamint más belső szabályzata megfeleljen a jogszabályoknak;

b)[146] szerveik határozatai összhangban legyenek a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok rendelkezéseivel.

(2)[147]

(3)[148] A törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezések nem érintik az ügyészség szerveinek jogkörét.

114. § Az állami törvényességi felügyeletet a a következő szervek gyakorolják:

a)[149] a szövetkezetek tekintetében a cégbíróság és a területi (szakmai) szövetségek tekintetében - a végrehajtó bizottság és más szervei útján - a tanács;

b)[150]

114/A. §[151] A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei működésének törvényességi felügyeletére az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény VI. fejezetének a rendelkezéseit kell alkalmazni.

115. § (1) Jogszabály vagy az alapszabály (belső szabályzat) megsértése esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv

a)[152] írásban figyelmeztetheti az elnököt, a vezetőséget (elnökséget) vagy a felügyelő bizottságot;

b) javasolhatja, hogy a szövetkezet, illetőleg az érdekképviseleti szerv illetékes szerve vonja felelősségre azt, aki a jogszabályt (alapszabályt, más belső szabályzatot) megsértette;

c)[153] megsemmisítheti a testületi szervek és az elnök (elnökhelyettes) jogszabályba, alapszabályba, más belső szabályzatba ütköző határozatát vagy az elnök intézkedését, és szükség esetén új határozat hozatalát, illetve intézkedés megtételét rendelheti el;

d) összehívhatja a közgyűlést (küldöttközgyűlést) a működés törvényességének helyreállítása céljából;

e)[154] felfüggesztheti az elnök, illetőleg a vezetőség (elnökség) működését.

f) e törvényben meghatározott esetekben a szövetkezetet, illetőleg a szövetséget feloszlathatja.

(2)[155] A szövetkezetekkel kapcsolatos állami törvényességi felügyeletre pedig a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

116. § (1) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok minden olyan kérdést szabályozhatnak, amelyről ez a törvény kötelező jelleggel nem rendelkezik, továbbá a törvény rendelkezéseivel nem ellentétes, sajátos szabályokat állapíthatnak meg.

(2)[156] A szövetkezeti ágazatra vonatkozó jogszabályok állapítják meg lakásszövetkezetek tekintetében a szövetkezet megalakulása feltételeinek, gazdálkodása jellegének ós formájának, a tagsági viszony keletkezésének, a vagyoni hozzájárulásnak, a belső szabályzatok és szervezet kialakításának, a szavazatok számbavétele módjának, a tagsági viták eldöntésének, megszűnés esetében a vagyon felosztásának, továbbá a tag és a szövetkezet felelősségének, takarékszövetkezetek tekintetében pedig a szövetkezet megalakulásának, működési területének és a küldöttgyűlés hatáskörének a sajátos szabályait, továbbá a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek átalakulásának szabályait.

(3)[157] A Minisztertanács felhatalmazást kap az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport szabályozására. Ennek keretében

a)[158]

b) megállapítja az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport szervezetét és működését; a szakcsoport megszűnése esetében e törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérhet.

(4)[159] A Minisztertanács felhatalmazást kap az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezeti csoport szabályozására; ennek keretében az iskolaszövetkezeti fonnák céljából és jellegéből adódé sajátosságokra tekintettel e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

116/A. §[160] (1) Az e törvény és végrehajtási rendelete, továbbá az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó, jogszabályok által közgyűlési hatáskörbe utalt ügyekben - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a küldöttgyűlés is eljárhat.

(2) E törvény 12. §-a a) pontjának, 13. §-ának, 14. §-a (1) bekezdése g) pontjának, 18. §-a (1) bekezdésének, 20. §-a (2) bekezdése d) pontjának és (4) bekezdése g) pontjának, 22. §-a (1)-(2) bekezdésének, 25. §-a (4) bekezdésének, 37. §-a (1) bekezdésének, 38. §-a (3) bekezdésének, 42. §-a (2) bekezdésének, 53. §-a (3)-(4) bekezdésének, 59. §-a (4) bekezdésének, 65. §-ának, 70. §-a (1) bekezdésének és 88. §-ának az alkalmazásában jogszabály: a törvény, a törvényerejű rendelet és a minisztertanácsi rendelet.

117. § Ez a törvény 1972. január 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k..

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[3] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[4] Módosította az 1989. évi XV. törvény 15. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 1989.07.01.

[5] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 1. § -a. Hatályos 1988.07.01.

[6] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 1. § -a. Hatályos 1988.07.01.

[7] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 1. § -a. Hatályos 1988.07.01.

[8] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 1. § -a. Hatályos 1988.07.01.

[9] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[10] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[11] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XV. törvény 15. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1989.07.01.

[13] Megállapította az 1989. évi XV. törvény 1. § -a. Hatályos 1990.01.01.

[14] Módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[15] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[16] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[17] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[18] Megállapította az 1988. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[19] Módosította az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatályos 1992.01.20.

[20] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[21] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[22] Megállapította az 1988. évi II. törvény 5. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[23] Módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[25] Módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[26] Beiktatta az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 3. § (4) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[27] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[28] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[29] Módosította az 1988. évi II. törvény 6. §-a és 28. § (4) bekezdésének a) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[30] Módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 4. §. Hatályos 1983.01.01.

[31] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[32] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[33] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 7. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[34] Megállapította az 1988. évi II. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[35] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[36] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[37] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[39] Megállapította az 1988. évi II. törvény 9. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[40] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[41] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 10. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[42] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 10. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[43] Módosította az 1989. évi XV. törvény 2. § -a. Hatályos 1990.01.01.

[44] Módosította az 1989. évi XV. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[45] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[46] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[47] Megállapította az 1988. évi II. törvény 11. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[48] Megállapította az 1985. évi 13. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1985.07.01.

[49] Módosította az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 43. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 1986.09.01.

[50] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[51] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[52] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[53] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[54] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[55] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[56] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[57] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[58] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[59] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[60] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[61] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[62] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[63] Megállapította az 1989. évi XV. törvény 8. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[64] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XV. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[65] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[66] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 16. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[67] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 16. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[68] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[69] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[70] Megállapította az 1988. évi II. törvény 17. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[71] Megállapította az 1988. évi II. törvény 17. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[72] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XV. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[73] Számozását módosította az 1988. évi II. törvény 17. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[74] Módosította az 1988. évi II. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[75] Beiktatta az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[76] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[77] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[78] Módosította az 1988. évi II. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[79] Megállapította az 1988. évi II. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[80] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[81] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[82] Beiktatta az 1989. évi XV. törvény 10. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[83] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[84] Módosította az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatályos 1992.01.20.

[85] Módosította az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatályos 1992.01.20.

[86] Megállapította az 1989. évi XV. törvény 11. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[87] Megállapította az 1985. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1985.07.01.

[88] Megállapította az 1985. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1985.07.01.

[89] Beiktatta az 1985. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1985.07.01.

[90] Számozását módosította az 1985. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1985.07.01.

[91] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[92] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[93] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXII. törvény 203. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.07.01.

[94] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 22. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[95] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 17. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[96] Módosította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[97] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 23. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[98] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXII. törvény 203. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.07.01.

[99] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 19. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[100] Módosította az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatályos 1992.01.20.

[101] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 49. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[102] Beiktatta az 1986. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1986.10.01.

[103] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[104] Megállapította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[105] Megállapította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[106] Beiktatta az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[107] Jelölését módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[108] Jelölését módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[109] Megállapította az 1988. évi II. törvény 24. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[110] Jelölését módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[111] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[112] Számozását módosította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[113] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 21. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[114] Módosította az 1986. évi 17. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1986.10.01.

[115] Megállapította az 1986. évi 17. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1986.10.01.

[116] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 23. § (2) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[117] Megállapította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[118] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[119] Módosította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 25. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[120] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 49. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[121] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 26. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[122] Hatályon kívül helyezte az 1986. évi 17. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1986.10.01.

[123] Módosította az 1986. évi 17. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1986.10.01.

[124] Beiktatta az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[125] Hatályon kívül helyezte az 1986. évi 17. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1986.10.01.

[126] Számozását módosította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[127] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 27. § (1) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[128] Megállapította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[129] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 27. § (1) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[130] Megállapította az 1982. évi 30. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[131] Megállapította az 1988. évi II. törvény 25. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[132] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 27. § (1) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[133] Beiktatta az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 27. § (2) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[134] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 28. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[135] Módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 1988.01.01.

[136] A norma tartalmát módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[137] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatálytalan 1988.01.01.

[138] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatálytalan 1988.01.01.

[139] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatálytalan 1988.01.01.

[140] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[141] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[142] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[143] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[144] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[145] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[146] Módosította az 1989. évi XV. törvény 15. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 1989.07.01.

[147] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XV. törvény 15. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1989.07.01.

[148] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 49. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[149] Módosította az 1989. évi XV. törvény 12. § -a. Hatályos 1990.01.01.

[150] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XVII. törvény 2. §-a. Hatálytalan 1991.06.15.

[151] Beiktatta az 1991. évi XVII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.06.15.

[152] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 30. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[153] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 30. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[154] Megállapította az 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 30. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[155] Módosította az 1991. évi XVII. törvény 2. §-a. Hatályos 1991.06.15.

[156] Módosította az 1989. évi XV. törvény 14. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[157] Módosította az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[158] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi II. törvény 28. § (4) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[159] Beiktatta az 1985. évi 13. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1985.07.01.

[160] Beiktatta az 1988. évi II. törvény 27. §-a. Hatályos 1988.07.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére