BH 1995.7.423 I. Ha a felszámolás alatt álló gazdasági társaság egyes tagjai a törzsbetéteiket még nem fizették be, őket a taggyűlés sem zárhatja ki, hanem a felszámolónak más úton (fizetési meghagyással, peres eljárás indítása útján stb.) kell a teljesítést kikényszerítenie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 163. § (2) bek., 165. § (1) bek., 1986. évi II. tvr. 16. § (1) bek. a)-b) pont].

II. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre a felszámolási eljárás tartama alatt is fennáll - az csak a cég törlésével szűnik meg -, a gazdasági társaság által kötött szerződések érvénytelenségének megállapítására azonban ekkor sem terjed ki a cégbíróság hatásköre [Gt. 11. §, 46. § (2) bek.].

III. A cég által vagy ellen indított törvényességi felügyeleti eljárás nem minősül a csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos eljárásnak, ha a cég ellen ilyen eljárás már megindult, ezért a tárgyi illetékmentesség, illetőleg a tárgyi illetékfeljegyzési jog a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 58. § i) pont, 1993. évi LXXV. tv. 62. § (1) bek. i) pont].

A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott Gy.-O. Kft. egyszemélyes társaságként jött létre a megyei állami építőipari vállalat alapító által 1990. október 1. napján aláírt alapító okirattal. A cégbíróság a céget 1990. október 31-én jegyezte be a cégnyilvántartásba. A társaság által elhatározott 1991. február 19-i 970 000 Ft-tal történő törzstőkeemelése során 91 tag kívánt a társaságba belépni úgy, hogy az újonnan kialakított kilenc üzletrész nyolc, kilenc, tíz, illetve tizennégy személy közös tulajdonába kerül. A cégbíróság a törzstőkeemelést, a tagváltozást, a telephely, a tevékenységi kör, a cégjegyzés módja, a cégjegyzésre jogosult személyek és a felügyelőbizottság tagjai körében bekövetkezett változásokat a cégnyilvántartásba 1991. május 9-én bejegyezte. A cégiratban nincs a tagváltozás, illetve törzstőkeemelés időpontjára vonatkozóan hatályos új tagjegyzék. A társaság 1991. szeptember 6-án elhatározta végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnését, amit a cégjegyzékbe 1991. október 9-én jegyeztek be. A végelszámoló kérelmére megindult a cég felszámolási eljárása, amely a Magyar Közlönyben 1992. február 13-án jelent meg. A bíróság felszámolóként a REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaságot jelölte ki. A cégnyilvántartási adatoknak a felszámolási eljárással összefüggő megváltozását a cégbíróság 1992. február 11-én a cégnyilvántartásba bejegyezte.

A felszámoló szervezet 1992. május 7-én a cégiratokhoz benyújtotta a társaság 1992. április 2-án tartott taggyűlésének a jegyzőkönyvét, amellyel kérelem nem érkezett. A taggyűlést a társaság volt ügyvezetője, K. O. I. hívta össze. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a taggyűlést határozatképesnek minősítették, majd a közös tulajdonú üzletrészek tulajdonostársai közül néhányat a taggyűlés kizárt a tagok sorából, majd a társaságban tagként maradó üzletrészhányad-tulajdonosok egyik csoportja B. L.-t, másik csoportja N. J.-t választotta meg közös képviselőnek. A jegyzőkönyvből nem állápítható meg, hogy a tagkizárás következtében létrejött üzletrésznek mi a névértéke. A taggyűlés határozatot hozott az 1991. évi mérleg és a felszámolási eljárás közzétételének napjával készült mérleg elfogadásáról is, amit a társaság könyvvizsgálója, P. V. né nem hitelesített. A tagkizárást megelőzően a tulajdonostárs tagokat az ügyvezető a felszámolási eljárás megindítása előtt felhívta a törzsbetéteiknek befizetésére a kizárás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett, amelyre néhány tag azt válaszolta, hogy a kizárást tudomásul veszi, de a törzsbetét fennmaradt részét nem fizeti be. A cégbíróság az 1993. június 3-án hozott végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította, és felhívta a felszámolót, hogy 30 napon belül kezdeményezze taggyűlés összehívását, és napirendi pontként kijelölte a befizetett törzsbetétek összegének vizsgálatát, és a be nem fizetett törzsbetétek vonatkozásában a szükséges intézkedések megtételét. Leletezés terhe mellett kötelezte a felszámolót 1000 Ft eljárási illeték megfizetésére. A cégbíróság az indokolásában arra hivatkozott, hogy a tag kizárása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, a felszámoló egyoldalú intézkedéssel ugyanezt nem teheti meg. A felszámoló a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos intézkedéseket foganatosíthat, testületi döntést azonban egyoldalúan nem pótolhat, visszamenő hatályú intézkedéseket nem tehet. A cégbíróság a végzést a felszámoló és a korábbi ügyvezető részére kézbesítette 1992. július 8-án. A végzés ellen a felszámoló jogi képviselője útján fellebbezett. Előadta, hogy az 1992. április 2-án 13 órára a taggyűlést az ügyvezető hívta össze, amelyen 1. napirendi pontként "a törzsbetétet be nem fizetett tagok kizárása" szerepelt. A taggyűlésen a törzstőke 99,4%-a képviseltette magát, így az határozatképes volt. A tagkizárásról szóló határozatot a határozatok könyvébe bevezették. Tévedett a cégbíróság, amikor a végzés indokolásában a felszámolónak a tagkizárásra vonatkozó egyoldalú határozatáról beszélt, hiszen a határozatot nem a felszámoló, hanem taggyűlés hozta. A végzés illetékfizetésre vonatkozó részével kapcsolatosan pedig előadta, hogy a változás bejegyzése iránti eljárás az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §-ának i) pontja alapján illetékmentes.*

A felszámoló jogi képviselője útján 1992. május 22-én a cégbírósághoz törvényességi felügyeleti intézkedés iránt nyújtott be kérelmet, amelyben kérte megállapítani, hogy az alapító, a megyei állami építőipari vállalat (képviselte: O. L. vezérigazgató) és a Gy.-O. Kft. (képviselte: T. B. ügyvezető) között 1990. december 21-én megkötött "együttműködési szerződés" egyes rendelkezései a társaságot létrehozó alapító okirat 14. pont előírásaival ellentétesek, és kérte a szerződést megsemmisíteni. Az álláspontja szerint az alapító és a társaság közötti megállapodás arra irányult, hogy a társaság valamennyi kötelezettségét, tartozását, terhét vállalja át az állami vállalattól.

A cégbíróság az 1992. július 3-án hozott végzésével az együttműködési szerződés megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, a leletezés terhe mellett kötelezte a kérelmezőt 1000 Ft eljárási illeték megfizetésére. Indokolása szerint az alapító az együttműködési szerződést nem nyújtotta be a cégbíróságnál, az mögöttes szerződésként

funkcionált. A cég már felszámolás alatt áll, ezen eljárás ideje alatt a cégbíróság nem jogosult ezt a megállapodást vizsgálni. A szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítására a peres bíróságnak van hatásköre. A végzés ellen a felszámoló jogi képviselője útján fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, az "együttműködési szerződés"-t tulajdonosi határozatnak kérte minősíteni és mint ilyent, azt megsemmisíteni. Álláspontja szerint ekkor lenne lehetősége a felszámolónak a kft. alapítójára áthárítani a felszámolás alatt álló kft.-vel szembeni 155 712 900 Ft veszteséget. Az együttműködési megállapodás ugyanis nem minősíthető kétoldalú szerződésnek, mert az ügyvezető olyan kérdésekben döntött, amely meghaladja a döntési jogkörét, és annak egyes pontjai az alapító okirat rendelkezéseit módosítják. Tévedett a cégbíróság, amikor az indokolásában arra hivatkozott, hogy a felszámolás idején a cég már működésképtelen, hiszen a felszámolás alatt álló cég mindaddig működik, míg a bíróság a felszámolási eljárásban megszűntnek nem nyilvánítja. Így a cég a felszámolása alatt is a cégbíróság törvényességi felügyelete alatt áll. Egyszemélyes kft.-nél taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. A végzés eljárási illeték megfizetésére kötelező részére vonatkozóan előadta, hogy az Itv. 58. §-ának i) pontja alapján az eljárás illetékmentes. Az alapító megyei állami építőipari vállalat jogi képviselője útján nyújtotta be az észrevételét a fellebbezésre vonatkozóan. Álláspontja szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki az "együttműködési szerződés"-re. Ha pedig az alapítói határozatnak minősül, akkor azt a társaság nem támadhatja meg a Gt. 44. §-a alapján, és egyébként is az erre rendelkezésre álló 30 napos jogvesztő határidő már letelt.