BH+ 2007.2.84 A felszámoló önálló vagyonkezelői felelőssége folytán maga jogosult az általa kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánítani. Az ebből eredő esetleges kárt a károsult a felszámoló ellen indított perben a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint érvényesítheti [1991. évi XLIX. tv. 49/A. § (4) bek., 54. §, Ptk. 339. §].

Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1997. október 13-i kezdő időponttal indult felszámolási eljárásban a felszámolóbiztos pályázatot írt ki a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a Bt. kültagjának kilépése kapcsán keletkezett 10 000 000 Ft követelése és az ügyvezetővel szemben támasztott 500 000 Ft kártérítés értékesítésére. Az előbbi követelés peresített összege 31 784 000 Ft, míg az utóbbié 145 189 176 Ft és járulékai voltak. A felszámoló fenntartotta magának a jogot arra, hogy a pályázatot - megfelelő ajánlat hiányában - eredménytelennek nyilvánítsa. A kiírt követelésekre csak az pályázhatott, aki rendelkezett a PSZÁF követelés vásárlására vonatkozó engedélyével. A kifogást tevő pályázó 14 200 000 Ft, illetve 800 000 Ft összegű vételi ajánlatot tett a követelésekre vonatkozóan. Az ajánlatokat, azoknak 2004. augusztus 16-án, közjegyző jelenlétében történő felbontását követően az ezt követő 8 napon belül kellett elbírálni. A felszámoló a 2004. augusztus 30-i levelében arról tájékoztatta a kifogást tevőt, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, mert a hitelezői választmány nem járult hozzá a követelésnek a kifogást tevő társaság részére történő értékesítéséhez.

A kifogást tevő a felszámoló intézkedése ellen előterjesztett kifogásában arra hivatkozott, hogy a pályázati kiírásban nem szerepelt feltételként a hitelezői választmány hozzájárulásának szükségessége, továbbá a pályázati füzetet nem bocsátották a rendelkezésére.

Az első fokon eljárt megyei bíróság végzésében a kifogásnak részben helytadott, a felszámolónak kifogással megtámadott rendelkezését megsemmisítette, és a felszámolót a pályázat ismételt elbírálására kötelezte. Ezt meghaladóan a kifogást elutasította.

A végzés ellen a felszámoló részéről benyújtott fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Ezt követően a felszámoló 2005. július 25-én a pályázatot ismételten elbírálta és azt ismét eredménytelennek nyilvánította. Ennek egyik indokaként azt jelölte meg, hogy a társaságnál működő hitelezői választmány írásbeli hozzájárulása szükséges a pályázókkal történő szerződéskötéshez, a választmány pedig írásbeli hozzájárulást nem adott. Az eredménytelenné nyilvánítás másik oka az volt, hogy az ajánlat nem megfelelő, mert a követelések értéke az időközben történt változások folytán a pályázati kiírás óta lényegesen megnőtt, tehát a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely miatt az ajánlati áron történő értékesítés súlyosan csorbította volna a hitelezői érdekeket.

A felszámoló intézkedése ellen a kifogást tevő újabb kifogást terjesztett elő, melyben a felszámolói intézkedés megsemmisítését, továbbá a felszámoló felmentését és új felszámoló kijelölését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felszámoló döntése jogszabálysértő és figyelmen kívül hagyta az eljárt bíróságok jogerős határozatában foglaltakat. Az adós elsődlegesen - kifogásolási jogosultság hiányában - az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kifogás elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú végzésével a kifogásnak részben helyt adott, a felszámoló 2005. július 25-én kelt, a kifogást tevő pályázatát elbíráló intézkedését megsemmisítette, a felszámolót e körben új eljárásra, a pályázat ismételt elbírálására kötelezte, míg ezt meghaladóan a kifogást elutasította.

A végzés ellen mindkét fél részéről előterjesztett fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította. Kötelezte a kifogást tevőt az államnak külön felhívásra 7000 Ft le nem rótt másodfokú eljárási illeték megfizetésére. Döntésének indoka szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de abból téves jogi következtetésre jutott. Az ítélőtábla mindenekelőtt a kifogást tevő eljárásbeli legitimációjának hiányára vonatkozó fellebbezési kérelmet bírálta el. E körben utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gfv.E.30.310/2005/2. számú végzésében megállapította: a korábbi első- és másodfokú kifogásolási eljárásnak nem volt tárgya a kifogás előterjesztésére való jogosultság vizsgálata. Az adós felülvizsgálati érvelését azonban a Legfelsőbb Bíróság érdemben vizsgálta, és azt állapította meg, hogy a kifogást tevő is félnek minősül a módosított Cstv. 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. A Legfelsőbb Bíróság döntésének kötőereje folytán emiatt a kifogásolási jog hiányát az ítélőtábla nem állapította meg.

Alaposnak találta az adósnak az ajánlat megfelelősége hiányára alapított érvelését. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a felszámoló kifejezetten fenntartotta magának a jogot, hogy a pályázatot - megfelelő ajánlat hiányában - eredménytelennek nyilvánítsa, amelyet számára a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvény, az 1997. évi XXVII. törvény és a 2000. évi CXXXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/A. § (4) bekezdése kikötés hiányában is biztosít. Megítélése szerint a pályázat megfelelőségéről való döntés a felszámoló diszkrecionális joga. A Cstv. 48. és ezt követő §-ai szerint az adós vagyonát a felszámolónak kell értékesítenie. A felszámoló értékesítési tevékenységét önálló felelősséggel végzi, melynek során a Cstv. 54. §-a szerint az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A felszámolónak az adós vagyontárgyait a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesítenie. A felszámoló elsődlegesen a hitelezők érdekét köteles szem előtt tartani, a hitelezői igények kielégítése pedig nyilvánvalóan függvénye a vagyontárgyak értékesítéséből befolyt minél magasabb összegnek. A felszámoló önálló felelőssége független az adós felelősségétől, a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért pedig a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok maradéktalan megtartásával kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független önálló felelősséggel tartozik. Önálló vagyonkezelői felelősségéből adódik az is, hogy nem vonható el tőle a pályázat értékelési hatásköre. Amennyiben azonban a kifogást tevőnek akár a pályázati minősége, akár a pályázat eredménytelennek nyilvánítása miatt kára keletkezett, kártérítési igényét a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint a felszámolóval szemben érvényesítheti.

Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felszámoló intézkedése nem volt jogszabálysértő, emiatt új felszámoló kijelölése sem indokolt, ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította.