A Kúria Bfv.400/2014/8. számú precedensképes határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 207. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 21. §, 22. §, 373. §, 416. §, 424. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Feleky István, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

I. Alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a Be. 21. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány abban az esetben is, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel; a törvény egyéb szabályainak megfelelő felülvizsgálati indítványt érdemben kell vizsgálni, értékelni és elbírálni.

II. A törvényhozó kifejezett akarata szerint a bíróság elnökének (vagy elnökhelyettesének) elfogultsága önmagában nem vonhatja maga után az elnök (vagy elnökhelyettes) által vezetett bíróság minden bírájának a kizárását.

III. A kerítés elkövetési magatartása nem konkrétan magát a jövőbeli közösülést (fajtalanságot), hanem ilyen célból a passzív alany és nemi partnere majdani egymásra találását a passzív alany szempontjából lehetővé tevő, azt objektíve elősegítő, előmozdító tevékenység. A kerítés elkövetőjének tehát nem szükségszerű az alanyi kapcsolata a passzív alany majdani nemi partnerével, akinek kiléte ismeretlen is lehet a kerítő és/vagy a passzív alany számára. Másként fogalmazva nem a majdani nemi partner kiléte ismeretének, hanem az adott tartamú nemi partnerkapcsolat közvetlen, más személy közbejöttét nem igénylő objektív lehetősége megteremtésének van jelentősége. Az ilyen értelemben vett közvetlenség a megszerzés kettős célzatából folyik: egyrészt abból, hogy a kerítő haszonszerzési célt követ, másrészt abból, hogy a passzív alanyt a nemi tevékenység felé irányítja.

IV. Az elbírálás és - az annak részét képező - büntetéskiszabás nem azonos fogalmak. Az elbírálás felöleli a törvényi rendelkezések egészét, míg a büntetés kiszabása alatt a büntetés nemének és mértékének meghatározása értendő, s annak nem része végrehajtási fokozat és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása. A bíróság az ügydöntő határozatának jogerőre emelkedése előtt a kedvezőbb elbírálhatóságot egyaránt alapozhatja - ha egyéb eltérés a két büntető törvény rendelkezései között nincs - kizárólagosan a kedvezőbb feltételes szabadságra bocsáthatóság lehetőségére. A jogerőt követő felülvizsgálati eljárásban azonban a büntetés kifogásolhatósága korlátok közé van szorítva, s a kedvezőtlenebb feltételes szabadságra bocsáthatóság lehet nem törvényes, de ezen törvénysértés törvénytelen büntetés kiszabásához nem vezet.

V. A hatósági eljárás akadályozásának/ a hatósági eljárásban kényszerítésnek bűncselekménye egyrészt a bírósági vagy más hatósági eljárás tényleges megindultsághoz kötött, másrészről állhat minden olyan (egyéb) cselekményben is, amelyek elkövetésével valaki erőszak vagy fenyegetés útján más személyt arra kényszerít, hogy a törvény jogát ne gyakorolja vagy kötelezettségét ne teljesítse (pl.: a terhelt, a tanú, a szakértő ne jelenjen meg az eljárási cselekményen).

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság B.29/2012/33., Gyulai Törvényszék Bf.178/2013/8., *Kúria Bfv.400/2014/8.* (BH+ 2015.3.95)

***********

KÚRIA

Bfv.II.400/2014/8.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év november hó 13. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt, valamint a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Járásbíróság 6.B.29/2012/33. számú, illetőleg a Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 4.Bf.178/2013/8. számú ítéletét mindkét terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

Felhívja a Gyulai Járásbíróságot utólagos vagyonelkobzásra irányuló különleges eljárás lefolytatására.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Gyulai Járásbíróság a 2013. január 30. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 6.B.29/2012/33. számú ítéletével

I. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki 2 rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 323. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], 2 rendbeli társtettesként üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettében [korábbi Btk. 207. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettében [korábbi Btk. 207. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], társtettesként aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat] és kényszerítés bűntettében [korábbi Btk. 174. § (1) bekezdés].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a börtönbüntetés legalább háromnegyed részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható;

a II. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki bűnsegédként súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettében [korábbi Btk. 323. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], 2 rendbeli társtettesként üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettében [korábbi Btk. 207. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], társtettesként aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat] és bűnsegédként elkövetett kényszerítés bűntettében [korábbi Btk. 174. § (1) bekezdés - nyilvánvaló elírás, nincs bekezdés].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett, börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése esetén annak legalább háromnegyed részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Ezt meghaladóan az I. rendű és a II. rendű terhelteket egyetemlegesen kötelezte bűnügyi költség megfizetésére.

A mindkét terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék a 2013. október 10. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 4.Bf.178/2013/8. számú ítéletével az első fokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében megváltoztatta:

- az I. rendű terhelt börtönbüntetését 5 évre, közügyektől eltiltását 6 évre súlyosította,

- a II. rendű terhelt börtönbüntetése végrehajtásának felfüggesztését, valamint "a végrehajtás elrendelése esetén" kitételt mellőzte,

egyebekben azzal hagyta helyben az első fokú ítéletet, hogy - a felrótt bűncselekmények megnevezését az I. rendű terhelt tekintetében 2 rendbeli zsarolás bűntette, 2 rendbeli társtettesként elkövetett kerítés bűntette, kerítés bűntette, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette és kényszerítés bűntette; a II. rendű terhelt tekintetében bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntette, 2 rendbeli társtettesként elkövetett kerítés bűntette, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette és bűnsegédként elkövetett kényszerítés bűntette gyanánt helyesbítette,