BH+ 2015.3.95 A kerítés bűncselekménye törvényi tényállásban szereplő "megszerzés" olyan elkövetői magatartás, amely megteremti a sértett másokkal történő nemi kapcsolatának közvetlen lehetőségét, de a törvény nem kíván meg közvetlen kapcsolatot az elkövető és a sértettel szexuális cselekményt végző személy között [1978. évi IV. tv. 207. §].

A járásbíróság a 2013. január 30. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével

az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 323. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], 2 rendbeli társtettesként üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettében [korábbi Btk. 207. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettében [korábbi Btk. 207. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], társtettesként aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat] és kényszerítés bűntettében [korábbi Btk. 174. §].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a börtönbüntetés legalább háromnegyed részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható;

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2013. október 10. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével a terhelt börtönbüntetését 5 évre, közügyektől eltiltását 6 évre súlyosította,

egyebekben azzal hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy - a felrótt bűncselekmények megnevezését 2 rendbeli zsarolás bűntette, 2 rendbeli társtettesként elkövetett kerítés bűntette, kerítés bűntette, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette és kényszerítés bűntettére helyesbítette.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontját megjelölve.

Az indítvány a tényállás I. pontját érintően a kerítés megállapítását sérelmezte, mert annak elkövetési magatartása a másokkal történő nemi kapcsolat közvetlen lehetőségének a megteremtése (BH 2013.142.), márpedig K. Á. a tárgyaláson elmondta, hogy őt a bár parkolójában letette, mint egy csomagot.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

A felülvizsgálati indítványok nem alapos.

A terhelt indítványa a "megszerzés" értelmezésében téves.

A korábbi Btk. 207. §-a szerint a kerítés bűntettét követi el, aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez [(1) bekezdés], és súlyosabban minősülő eset, ha a kerítés üzletszerű [(2) bekezdés].

A törvényi tényállás elkövetési magatartása a megszerzés, miáltal a bűncselekmény megvalósul, és befejezést is nyer (BH 2003.8.). Nem szükséges, hogy a későbbiekben a közösülésre vagy fajtalanságra - illetőleg a hatályos Btk. szerinti szexuális cselekményre - sor is kerüljön.

A kerítés elkövetési magatartása nem konkrétan magát a jövőbeli közösülést (fajtalanságot), hanem ilyen célból a passzív alany és nemi partnere majdani egymásra találását a passzív alany szempontjából lehetővé tevő, azt objektíve elősegítő, előmozdító tevékenység.

A kerítés elkövetőjének tehát nem szükségszerű az alanyi kapcsolata a passzív alany majdani nemi partnerével, akinek kiléte ismeretlen is lehet a kerítő és/vagy a passzív alany számára. Másként fogalmazva nem a majdani nemi partner kiléte ismeretének, hanem az adott tartalmú nemi partnerkapcsolat közvetlen, más személy közbejöttét nem igénylő objektív lehetősége megteremtésének van jelentősége.

Az ilyen értelemben vett közvetlenség a megszerzés kettős célzatából folyik: egyrészt abból, hogy a kerítő haszonszerzési célt követ, másrészt abból, hogy a passzív alanyt a nemi tevékenység felé irányítja.

A 1908. évi XXXVI. törvénycikk 43-47. §-ai iktatták be a magyar jogrendbe a kerítés bűncselekményét. Már a törvényjavaslat miniszteri indokolása kifejezésre juttatta, hogy a kerítés kereskedés (akkor: a női) testtel, a "másnak" nem kell a megszerzés időpontjában meghatározott személynek lennie, a megszerzés tágabb jelentőségű a reábír (csábít) kifejezéseknél, a "megszerzés" kifejezés használatával a javaslat a büntetőjogi védelmet a lehető legtágabb körre terjeszti ki, teljesen elég, ha a megszerzés megtörtént már azzal, hogy a tettes a sértett nőnek nyújt segélyt vagy módot a mással való közösülésre vagy fajtalanságra, akár pedig a harmadik érdekelt "más" személyt juttatja hozzá az áldozatul kiszemelt nőhöz.

A kerítés szerepelt az 1961. évi V. törvényben is. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a kerítés fogalma azokat a cselekvéseket öleli fel, amelyeket valaki abból a célból fejt ki, hogy másnak harmadik személlyel való nemi érintkezését lehetővé tegye, elősegítse. Az elkövetési cselekmény, a "megszerzés" tágabb fogalom a rábírásnál, mert mindennemű, a cél elérésének megfelelő magatartást átfog. Ilyen pl. az alkalom nyújtása a sértett és partnere találkozásához, a felek összehozása, a találkahely fenntartása, ahol a felek a nemi aktust elvégezhetik stb. De ez a gyűjtőfogalom felöleli azt a magatartást is, amikor a kerítő nemi aktusra magát már elhatározott félnek a másik féllel való összejövetelét mozdítja csupán elő.

A korábbi Btk. törvényjavaslatának miniszteri indokolása az előzőeket tükrözi: a "másnak megszerzés" tágabb fogalom, mint a közösülésre vagy fajtalanságra rábírás, minden olyan magatartást átfog, amellyel a kerítő lehetőséget teremt mások nemi kapcsolatára, akár elhatározták már a partnerek ezt a kapcsolatot, akár nem.

A "megszerzés" olyan elkövetői magatartás, amely megteremti a sértett másokkal történő nemi kapcsolatának közvetlen lehetőségét, és amely többnyire a passzív alany befolyásolása, rábírása folytán történik (BH 2003.142.). A törvény azonban nem kíván meg közvetlen kapcsolatot az elkövető és a sértettel közösülő vagy fajtalankodó, illetőleg szexuális cselekményt végző "más" személy között. A kerítés bűncselekményének nem fogalmi ismérve, hogy az elkövető az elkövetési tevékenység kifejtése révén kapcsolatba kerüljön azzal a harmadik személlyel is, aki a passzív alany szexuális szolgáltatását igénybe veszi, tényállásszerűen megvalósul azzal, ha az elkövető haszonszerzés céljából megteremti a passzív alany mással vagy másokkal történő nemi kapcsolatának - közösülésének vagy fajtalanságának - a közvetlen lehetőségét (BH 2012.145.).

A hatályos Btk. törvényjavaslatának indokolásában áll: a megszerzés - a bírói gyakorlat szerint - olyan magatartás, amely közvetlenül megteremti a lehetőséget más személyek nemi érintkezésére; ez leggyakrabban a passzív személy rábírásával, befolyásolásával valósul meg.

Az irányadó tényállás szerint

- az I. rendű terhelt rábírására előbb K. Á., majd lánya, is Ausztriában, bárokban szexuális szolgáltatást nyújtott az oda betérő vendégeknek,

- a sértetteket terhelt gépkocsival szállította ki a külföldi bárokba, ahonnan aztán később vissza is szállította.

Ezért a Kúria - a Be. 424. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt. A megtámadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.