A Debreceni Ítélőtábla Pf.20011/2019/8. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 244. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Bakó Pál, Gárdosi Judit, Molnár Tibor Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.011/2019/8. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) II. rendű és III. rendű felperes neve (címe) III. rendű felpereseknek - a dr. Felek Tímea ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben - amelynek pernyertessége érdekében a Dr. Papp Dezső Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Papp Dezső ügyvéd) által képviselt Alperesi beavatkozó (címe) beavatkozott - személyhez fűződő jog megsértése és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 133. sorszám alatt kiegészített 10.P.21.852/2013/129. számú ítélete ellen az alperes részéről 132. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja.

Az alperes által az I rendű felperesnek fizetendő nem vagyoni kártérítés tőkeösszegét 5 500 000 (ötmillió-ötszázezer) forintra, a II. és a III. rendű felpereseknek fizetendő nem vagyoni kártérítés tőkeösszegét pedig személyenként 2 200 000 (kétmillió-kétszázezer) forintra leszállítja.

Az alperes által az I. rendű felperes részére fizetendő elsőfokú perköltséget 279 952 (kétszázhetvenkilencezer-kilencszázötvenkét) forintra, a II. rendű felperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 107 674 (százhétezer-hatszázhetvennégy) forintra, a III. rendű felperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 113 058 (száztizenháromezer-ötvennyolc) forintra, a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére fizetendő elsőfokú perköltséget 16 151 (tizenhatezer-százötvenegy) forintra, az I., a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére fizetendő elsőfokú perköltséget pedig 21 535 (huszonegyezer-ötszázharmincöt) forintra leszállítja.

Az alperes által az államnak fizetendő állam által előlegezett költséget 761 374 (hétszázhatvanegyezer-háromszázhetvennégy) forintra leszállítja azzal, hogy 220 537 (kétszázhúszezer-ötszázharminchét) forint állam által előlegezett költséget az állam visel.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült költségeiket a felek, és a beavatkozó 482 000 (négyszáznyolcvankétezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket pedig az állam visel.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Néhai T. L. az I. rendű felperes férje, továbbá a II. és a III. rendű felperesek édesapja volt. 2011. február 25-én, az életének 60. évében hunyt el. Az elsőfokú bíróság a 80. sorszámú rész- és közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik a néhai halálával összefüggésben a felpereseknek okozott károkért. A Debreceni Ítélőtábla a Pf.I.20.409/2017/8. számú részközbenső ítéletével az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét részközbenső ítéletnek tekintette, és azt helybenhagyta.

Az I. rendű felperes és néhai T. L. óvodás koruk óta ismerték egymást, 1974-ben házasodtak össze. E házasságból 1975-ben született meg a III. rendű, 1980-ban pedig a II. rendű felperes. A családi életük harmonikus, kiegyensúlyozott volt. Viszonylag széles ismeretségi és baráti körrel rendelkeztek, gyakran jártak kirándulni, átlagos gyakorisággal éltek társasági életet. A néhai mindkét gyermekével nagyon jó kapcsolatot ápolt. A II. rendű felperessel - egyebek mellett - a sport szeretete kötötte össze, a III. rendű felperes pedig a mentorának tekintette őt. Bár a halálának időpontjáig mindkét gyermeke elköltözött otthonról, a szoros kapcsolatuk fennmaradt, hiszen a II. rendű felperes 2-3 hetente, a III. rendű felperes pedig hetente meglátogatta a szüleit.

A felpereseket néhai T. L. váratlan halála a szokásos gyászreakción túlmutató módon, nagyon megviselte, pszichológus vagy pszichiáter segítségét azonban egyikük sem vette igénybe. A gyászeseményt a II. és a III. rendű felperesek egy-két év alatt feldolgozták, azóta mindketten családot alapítottak. Az I. rendű felperes esetében azonban a feldolgozási folyamat még nem zárult le. Noha az életvitele konszolidálódott, jelenleg is bűntudat gyötri. Új kapcsolati viszonyokat nem alakított ki, magába forduló és zárkózott lett. Megközelítőleg 8-12 hónapos pszichoterápiás kezelés hatására javulhat a pszichés állapota, a teljes lelki felépülése ugyanakkor nem valószínű, de nem is zárható ki.

Néhai T. L. tulajdonában állt az a1 hrsz. alatt felvett szőlő művelési ágú mezőgazdasági ingatlan, amelyet a II. és a III. rendű felperesek örököltek az I. rendű felperes haszonélvezeti jogával terhelten. Az itt megtermelt szőlőből a néhai a felperesek segítségével bort készített. E tevékenységet a néhai halálától 2016. november végéig a felperesek is folytatták, amelynek során a néhai kiesett munkáját átlagosan évi 62 órában és 500 Ft/óra díjon napszámosokkal pótolták. A bort részben saját maguk és a szűkebb családjuk használta fel, részben pedig palackozták. Az utolsó két évben cefrének valót készítettek, és pálinkát főztek belőle.

A felperesek a pontosított keresetük fellebbezésekkel érintett részében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 355. §-ának (1), (2) és (4) bekezdései alapján arra kérték a bíróságot, hogy kötelezze az alperest:

- az I. rendű felperes részére 7 000 000 Ft, a II. és a III. rendű felperesek részére személyenként 3 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés és járulékai;

- a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére pedig 2011. március 1. napjától 2016. december 1. napjáig havi 2583 Ft borkészítési többletköltség és járulékai megfizetésére.

Az alperes és a beavatkozó a nem vagyoni kártérítés összegét eltúlzottnak, a borkészítés többletköltsége iránti követelést pedig alaptalannak tartották.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek családban éléshez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy néhai T. L. 2011. január 28. napi műtétjének elvégzése során megsértette a néhai önrendelkezéshez és tájékoztatáshoz való jogát, és ezzel összefüggésben a néhai halálát okozta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 7 000 000 Ft-ot, a II. rendű felperesnek 3 000 000 Ft-ot, a III. rendű felperesnek szintén 3 000 000 Ft-ot és ezek ítéletben foglalt kamatát. Kötelezte arra is, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 1 009 210 Ft-ot, a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére 138 600 Ft-ot, a III. rendű felperes részére pedig 189 100 Ft-ot és ezek ítéletben foglalt kamatát. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 193 719 Ft-ot, a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére 1 927 092 Ft-ot, az I., a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére pedig 3 239 469 Ft-ot és ezek ítéletben foglalt kamatát. Kötelezte arra is, hogy 2018. december 1-től kezdődően fizessen meg az I. rendű felperesnek havi 2083 Ft, a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére havi 18 805 Ft, az I., a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére pedig havi 34 833 Ft járadékot. Az ítélet járadékra vonatkozó rendelkezéseit előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. Megállapította, hogy 923 700 Ft le nem rótt illetéket és 20 362 Ft állam által előlegezett költséget az állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az állam részére 961 549 Ft állam által előlegezett költséget, az I. rendű felperesnek 508 000 Ft, a II. rendű felperesnek 190 500 Ft, a III. rendű felperesnek 203 200 Ft, a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére 22 860 Ft, az I., a II. és a III. rendű felperesek mint egyetemleges jogosultak részére pedig 25 400 Ft perköltséget.