A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.256/2010/28. számú határozata munkaviszony tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §, 100. §, 159. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Bíró Éva, Roszinszky Rudolfné, Szalai Beatrix

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, Királyfürdő u. 4.

1255 Budapest, Pf.: 2.

26. M. 256/ 2010/ 28.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

dr. Fabók András (címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

munkaviszony iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát és az 2010. október 13-án szűnik meg.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 1.898.372.-Ft (azaz egymillió-nyolcszázkilencvennyolcezer-háromszázhetvenkét forint) és ennek 2010. április 8-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, három havi átlagkereset címén 586.479.-Ft-ot (azaz ötszáznyolcvanhatezer-négyszázhetvenkilenc forintot)

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg 140.755.-Ft (azaz száznegyvenezer-hétszázötvenöt forint) eljárási illetéket az állam javára.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve - a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresetlevele, alperes ellenkérelme, a becsatolt iratok, valamint 1. sz. tanú, 2. sz. tanú, 3. sz. tanú, 4. sz. tanú és 5. sz. tanú tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2008. március 10. napján létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel titkárságvezetői tevékenység ellátására, napi 8 órás, heti 40 órás munkaidő meghatározásával. A munkaszerződés értelmében a felperes munkaidő beosztását az alperes határozta meg. Felperes munkavégzési helyeként a munkáltató ... emelet irodahelyiségét rögzítették a felek. Felperes havonta 160.000.-FT bruttó személyi alapbérben részesült és megillette további juttatásként a 13. havi munkabér is. Felperes munkaköri leírása szerint feladatait képezték: a vezetőség által igényelt információk összegyűjtése, szóbeli jelentés tájékoztatás, levek jelentések leírása, diktálás, vagy kézirat alapján, rutin levelezés önálló intézése, beérkező és kimenő posta intézése, levelek és iratok rendezése, nyilvántartása, céges foglalások rendelések megbeszélések, értekezletek, tanácskozások szervezése, előkészítése, hivatalos látogatók fogadása, határidők nyilvántartása, telefonüzenetek vétele, ügyvezetők munkájának segítése.

Kezdetben a felperes és ..., majd 2009. február 23-tól 3. sz. tanúval hárman látták el a titkárságon asszisztensi feladatait. A munkaidő 8-tól fél 5-ig, illetve pénteken 8-tól 2-ig tartott, ugyanakkor alperesi kérésre a titkárnők munkaidő beosztásukat úgy készítették el, hogy egyik titkárnő már reggel 7 óra-fél 8-tól kezdett, a másik kolléganő 9 óra-fél 10-től és innen számítódott a 8 és fél órás munkaidő. A postázási feladatokat a titkárnők alperesi engedéllyel úgy oldották meg, hogy a munkaidő lejárta előtt fél órával mehetett el az a titkárnő, aki aznap a levelek postázását intézte. Két titkárnő az alperes székhelyén egy pedig a ... körúton található alperesi cég-/csoporthoz tartozó irodában dolgozott.

2009. augusztus 31-én az alperes közös megegyezést ajánlott mindhárom titkárnőnek a jogviszony megszüntetése kapcsán, azzal a szóbeli indokolással, hogy a titkárnői tevékenységet a továbbiakban mással kívánja elláttatni az alperes és az ajánlat elfogadása esetén egy havi plusz juttatásban részesíti a munkavállalókat. Felperes két kolléganője az ajánlatot elfogadta, felperes azonban nem, így vele az alperes ugyanezen a napon rendes felmondást közölt. Az indokolás szerint "a munkáltató gazdasági megfontolásból a titkárságot és vele együtt a titkárságvezetői, titkárnői munkaköröket megszünteti és a továbbiakban ezen feladatokkal külső céget bíz meg". A felperest a felmondási idő teljes időtartamára mentesítette az alperes a munkavégzési kötelezettsége alól. A felperes az intézkedést sérelmezve keresettel fordult a bírósághoz és annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát. A felperes hivatkozott arra, hogy a felmondás indoka nem valós, mivel az alperes külső céget bízott meg a feladatok ellátására oly módon, hogy a ... Zrt. (a továbbiakban ... Zrt.) munkavállalói látják el korábbi feladatait. Az alperes által hivatkozott kiszervezés az Mt. 85/A §-a alapján jogutódlásnak minősül, figyelemmel a 2001/23/EK irányelv rendelkezéseire. Így a felperes munkakörének kiszervezése nem minősülhetett volna az Mt. 89. § (4) bekezdése szerint jogszerű felmondási indokul. Így felperest ugyanazon feltételekkel kellett volna továbbfoglalkoztatni. A felperes álláspontja szerint európai uniós irányelvet akkor is alkalmazni kell, ha a szerződésen alapuló átruházás történik. Mindezekre tekintettel a felperes az alperes által megjelölt 195.493.-Ft átlagkereset figyelembe vételével 2009. október 1-től 2010. október 13-ig elmaradt munkabére és középarányos időtől törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, továbbá az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkeresetre is igényt tartott. A felperes megtérült jövedelemként 527.518.-Ft-ot igazolt, mely álláskeresési járadékból, álláskeresési segélyből és önkormányzati támogatásból tevődött össze. Ezen túl a felperes 75 óra 49 perc rendkívüli munkavégzés ellenértékeként mindösszesen 92.249.-Ft és ennek 2009. október 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos kereseti kérelem indokául a felperes előadta, hogy a munkaidő nyilvántartásban a tényleges munkaidőt rögzíteni nem lehetett, a postázás gyakorlata pedig akként alakult, hogy munkaidő végeztével hazafelé menet mindenki a lakcíméhez legközelebbi postán adta fel a küldeményeket, így a becsatolt számlákon a feladás időpontjaként megjelölt időpontig ténylegesen a felperes munkát végzett.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Álláspontja szerint nem történt jogutódlás az alperes és a ... Zrt. között 2008. szeptemberében az alperes egy megbízási szerződést kötött a ... Zrt.-vel, amelynek keretében a HR és a munkaügy, illetve a cég működésének optimalizálásával kapcsolatosan feladatok ellátásával már megbízta megbízottat az alperes, ez a szerződés került 2009. szeptember 1-jén módosításra és a titkársági feladatok ellátásával is kibővült a megbízott által ellátandó feladatkör a működés optimalizálása érdekében. A felperes munkaköre és az ... Zrt. által alkalmazott új munkavállalók munkakörei, feladatai és képzettségi elvárásai különböztek. Az ... Zrt. alkalmazottai más társaságok számára is végeztek rendszeresen tevékenységet és egy új ügyviteli szoftver is bevezetésre került. Mindezekre tekintettel nem állapítható meg az, hogy a jogutódlás Mt. 85/A § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalmi feltételei fennállnának. Az ... Zrt. más szemlélettel, más munkamódszerrel, más elvárásokkal szervezte meg a munkát és egyébként sem minősült önálló szervezeti egységnek a felperes és a vele hasonló munkát végző munkavállalók csoportja. A két gazdálkodó szervezet közötti megállapodás tárgya nem kifejezetten egy szervezett önálló egység átvétele volt. Az új ... Zrt-s munkavállalók az utasítást munkáltatójuktól és nem az alperestől kapták, illetve más cégek javára is végeztek adminisztratív munkát, még ha ugyanannál a recepciós pultnál dolgoztak is, mint a felperes. Az ... Zrt. azonban másként más szervezeti rendszerben kívánta megvalósítani a megbízó elvárásait, a számítógépes eszközpark teljes cseréjét és egy új számítógépes rendszer (SPH rendszer) kifejlesztését hajtotta végre.