A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27193/2016/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 329. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 62. §, 74. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 4. §, 5. §, 9. §, 10. §, 28. §, 29. §, 30. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. §, 93. §, 164. §, 170. §, 171. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 131. §, 132. §, 133. §, 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 347. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szabó László

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.193/2016/16.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Óvári Judit ügyvéd (ügyvéd címe 3) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Főosztály Hatósági Osztály 1. (fél címe 2, képviseli: ... jogtanácsos) által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága [(1134 Budapest, Dózsa György u. 128-132.) mint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (fél címe 2) jogutódja] alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.141.800,- (Egymillió-egyszáznegyvenegyezer-nyolcszáz) Ft eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, az alperes érdemi ellenkérelme, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás iratai, továbbá a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.577/2014. ügyszám alatti iratai alapján az alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága mint elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2006-2007. évekre vonatkozóan 1 számú megbízólevél felhatalmazása alapján egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést folytatott, a felperes a megbízólevelet 2011. november 28. napján átvette. Az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésére álló iratok alapján adóellenőrzés lefolytatását tartotta szükségesnek, és ezt követően a felperes részére 2012. február 02. napján átadásra került egy másik, 2 számú megbízólevél a 2006-2007. évekre vonatkozó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) ellenőrzésére.

Az I Kft.-nek (a továbbiakban: Kft.) a felperes a társaság megalapításától tagja volt 2006. november 20. napjáig, x 1997. december 31. napjától 2006. december 18. napjáig, a H Ltd. (a továbbiakban: Ltd.) 2006. november 20. napjától 2006. december 11. napjáig, míg tanú 5 2006. december 11. napjától 2006. december 18. napjáig volt a társaság tagja. A Kft. tagjai - a felperes tagságának utolsó napján - 2006. november 20. napján taggyűlést tartottak, amelyen a felperes részére a 49%-os üzletrésze után 76.837.390,- Ft osztalékelőleg kifizetéséről döntöttek.

A felperes részére 2006. évben összesen bruttó 70.478.507,- Ft osztalékelőleg került kifizetésre. A Kft. új tagjai 2007. évben a 2006. évi mérleg elfogadásakor nem döntöttek az osztalék kifizetéséről, ezért a Kft. volt tagjainak a Kft.-vel szemben osztalékelőleg visszafizetési kötelezettségük keletkezett. A felperes helyett tanú 5 teljesítette az osztalékká nem vált osztalékelőleg visszafizetését 48.095.016,- Ft összegben 2007. június 19. napján.

tanú 5 2007. május 18. napján osztalékelőleg rendezése jogcímén a felperes részére átutalt 4.764.615,- Ft összeget.

A felperesnek 2007. évben egyéb jövedelem jogcímén összesen 52.859.631,- Ft összevontan adózó jövedelme keletkezett, amely a felperes helyett a Kft. részére visszafizetett 48.095.016,- Ft osztalékelőleg és a felperes bankszámlájára átutalt 4.764.615,- Ft együttes összege. A felperesnek az összevontan adózó jövedelme után összesen 20.784.683,- Ft szja fizetési kötelezettsége keletkezett a bevallásában szereplő 1.755.216,- Ft-tal szemben, így a felperes terhére 2007. évre vonatkozóan 52.859.631,- Ft adóalap után 19.029.467,- Ft adókülönbözete keletkezett.

Az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárása során a 2014. március 24. napján kelt 1 iktatószámú határozatával a felperes terhére 19.029.467,- Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, kötelezte a felperest az adókülönbözet és ez után 9.514.733,- Ft adóbírság és 8.290.081,- Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. június 11. napján kelt 2 iktatószámú határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a vizsgált időszakban hatályos 1. § (1), (3) bekezdései, 4. § (1)-(2) bekezdései, 5. § (7) bekezdése, 10. § (1), (4)-(6) bekezdései, 28. § (1) bekezdése alapján. A másodfokú hatóság határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy az adóhatósági eljárás során lefolytatott bizonyítás keretében a rendelkezésre álló banki bizonylatok és nyilatkozatok alapján megállapította: tanú 5 teljesítette a felperes helyett az osztalékká nem vált osztalékelőleg (illetve az osztalékelőleg megnevezéssel kifizetett, de valójában ezen kritériumnak már nem megfelelő kifizetés) visszafizetését 48.095.016,- Ft összegben 2007. június 19. napján. tanú 5 által a felperes érdekében (helyett) a Kft. részére teljesített osztalékelőleg visszafizetés egyéb jövedelemnek minősül az Szja tv. 28. § (1) bekezdése alapján. A tanú 5 által 2007. május 18. napján osztalékelőleg rendezése jogcímén a felperes részére átutalt 4.764.615,- Ft-tal kapcsolatban megállapította: az átutalt összeg jogcíme nem ismert, mivel az nem kölcsön visszafizetése volt, és osztalékelőlegnek sem minősült, ezért e bevétel jogcíme sem ismert, ezért az adóhatóság ezen összeget is az Szja tv. 28. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősítette. Az adóhatóság az Szja tv. 29. § (1) bekezdésére figyelemmel egyéb jövedelem címén összesen 52.859.631,- Ft összevontan adózó jövedelmet tárt fel, amely után - tekintettel az Szja tv. 30. §-ára és 31. § (1)-(2) bekezdéseire - összesen 20.784.683,- Ft szja fizetési kötelezettséget állapított meg szemben a felperes bevallásában szereplő 1.755.216,- Ft-tal, amelynek különbözeteként 19.029.467,- Ft adókülönbözet keletkezett a felperes terhére. Az adóhiánynak minősülő adókülönbözet összege után az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 170. § (1) bekezdése alapján 50%-os mértékben adóbírságot szabott ki, az adóbírság kiszabásánál a felperes esetében kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem merült fel, ezért az Art 171. § (1) bekezdése alapján az adóbírság mérséklésének feltételei nem álltak fenn.