32015D0508[1]

A Bizottság (EU) 2015/508 határozata ( 2014. október 1. ) a Németország által a Propapier PM2 GmbH javára nyújtott állítólagos infrastruktúra-támogatásról - SA.36147 (C 30/10) (korábbi NN 45/10; korábbi CP 327/08) számú állami támogatás (az értesítés a C(2014) 6847. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/508 HATÁROZATA

(2014. október 1.)

a Németország által a Propapier PM2 GmbH javára nyújtott állítólagos infrastruktúra-támogatásról - SA.36147 (C 30/10) (korábbi NN 45/10; korábbi CP 327/08) számú állami támogatás

(az értesítés a C(2014) 6847. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (2) és tekintettel a benyújtott észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) 2008. október 29-én kelt levelében a Smurfit Kappa Group (a továbbiakban: Smurfit Kappa vagy panaszos) panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, amely szerint a Propapier PM2 GmbH infrastruktúra-támogatást kapott. A Bizottság a panaszt CP 327/2008 számon iktatta, és NN 45/2010 számon vette nyilvántartásba jogellenes támogatásként.

(2) 2010. október 27-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Németországot arról a határozatáról, hogy az állítólagos támogatással kapcsolatban megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3) Az eljárást megindító bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket az állítólagos támogatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(4) 2011. január 28-án kelt levelében Németország észrevételt nyújtott be (az észrevétel nem bizalmas változata 2011. január 31-én érkezett be). A Bizottsághoz ezenkívül a következő érdekelt felektől érkezett észrevétel: 2011. február 11-én a Deutscher Städtetag, a Deutscher Landkreistag és a Deutscher Städte- und Gemeindebund, továbbá a Verband kommunaler Unternehmen (a továbbiakban: VKU) közös észrevétele; 2011. február 14-én a panaszos észrevétele (az észrevétel nem bizalmas változata 2011. március 1-jén érkezett be). A Bizottság ezeket az észrevételeket továbbította a német hatóságoknak, hogy azoknak lehetőségük legyen reagálni; Németország erre vonatkozó észrevétele 2011. április 13-án érkezett be a Bizottsághoz (az észrevétel nem bizalmas változata 2011. április 26-án érkezett be).

(5) A Bizottság szolgálatai és Németország képviselői között 2013. január 17-én találkozóra került sor. 2013. február 25-én kelt levelében Németország további információkat bocsátott rendelkezésre. 2013. április 26-án kelt levelükben a Bizottság szolgálatai további információkat kértek; erre a megkeresésre Németország 2013. május 14-én kelt levelében válaszolt.

(6) 2013. május 23-án kelt e-mailjében a Bizottság további információkat kért, amelyeket Németország 2013. május 24-én, 2013. május 27-én és 2013. május 28-án kelt e-mailjeiben bocsátott rendelkezésre.

(7) A Bizottság szolgálatai, Németország és a kedvezményezett vállalat képviselői, valamint szakértők részvételével 2013. június 6-án tartott találkozót követően Németország bejelentette, hogy esetleg további kiegészítő iratokat fog benyújtani. Németország egy újabb, 2013. október 15-én kelt megkeresésre reagálva 2013. november 4-én, 2013. december 13-án, 2013. december 18-án, 2014. január 6-án és 2014. április 24-én kelt e-mailjeiben számos további észrevételt bocsátott rendelkezésre.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE

(8) A Propapier PM2 GmbH (a továbbiakban: Propapier) a Progroup AG (a továbbiakban: Progroup) része. A Progroup leányvállalatain keresztül hullámpapírdoboz-alapanyagok és hullámpapírlemezek előállításával és értékesítésével foglalkozik. A panaszt előterjesztő Smurfit Kappa az Európai Unió egyik legnagyobb papírgyártó vállalata.

(9) 2008. április 2-án a Bizottság regionális támogatást hagyott jóvá (4) a Propapier számára hullámpapírdoboz-alapanyagok gyártásával foglalkozó papírgyár és a hozzá kapcsolódó erőmű létrehozására az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület akkor újonnan hasznosítás alá vett bővítési területén, a Brandenburg tartománybeli Eisenhüttenstadtban - ez a terület az említett időpontban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásokra jogosult területnek minősült.

(10) A panaszos véleménye szerint az iparterület bővítési területén - ahol a Propapier új gyára található - állami forrásokból finanszírozott egyes infrastrukturális projektek kizárólag a papírgyár érdekeit szolgálják, így ezek célzott infrastruktúrának és a Propapier számára nyújtott állami támogatásnak minősülnek.

(11) A panaszos a következő infrastrukturális projekteket sorolta ebbe a kategóriába (lásd a 2.1. szakaszt): szennyvíztisztító telep létesítése, parkoló és új bekötőút építése, továbbá az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése és mélyítése.

(12) A panaszos azt is állította, hogy a szennyvíztisztító telep - a Propapier előnyére - túl alacsony használati díjakat állapított meg (lásd a 2.2. szakaszt).

2.1. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉS EGYÉB INFRASTRUKTÚRA LÉTESÍTÉSÉRE ODAÍTÉLT TÁMOGATÁS

(13) Brandenburg tartomány 2008 júliusában a "Regionális gazdasági szerkezet javítása" elnevezésű közérdekű feladat (a továbbiakban: közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer) (5) keretében a települési üzleti infrastruktúra kiépítésére irányuló program forrásaiból 33 808 200 EUR összegű közvetlen támogatást (6) nyújtott új szennyvíztisztító telep létrehozására Eisenhüttenstadtban, az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület bővítési területén. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a szennyvíztisztító telepek létrehozására, illetve bővítésére vonatkozó közérdekű feladattal kapcsolatos program képezte az N 644e/02 számú támogatási ügy (7) tárgyát, amely ügyben a Bizottság 2003-ban a 2004-2006 közötti tervezési időszakra vonatkozóan megállapította, hogy a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer keretében nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül a szennyvíztisztító telep tulajdonosa és üzemeltetője javára nyújtott állami támogatásnak.

(14) A Bizottság 2003. évi határozatában azt az álláspontot képviselte, hogy a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó keretéből odaítélt támogatások állami források belső átcsoportosításának, nem pedig a tulajdonos és az üzemeltető javára nyújtott állami támogatásnak minősülnek, mivel a támogatás kedvezményezettjei nem gazdasági vállalkozások, és a szóban forgó szolgáltatás tipikusan azok közé a közszolgáltatási feladatok közé tartozik, amelyeket települési intézményeknek kell ellátniuk. A közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer rendelkezései értelmében a támogatás kedvezményezettje kommunális felügyelet alá tartozó területi önkormányzat vagy különleges célú közjogi társulás lehet. Támogatás csak akkor ítélhető oda, ha az intézkedés kedvezményezettje, azaz a szennyvíztisztító telep és a létesítmény használója között nincs jogi, személyi vagy gazdasági összefonódás.

(15) A támogatás a 42 260 340 EUR összegű teljes elszámolható költség 80 %-át tette ki. A támogatás kedvezményezettje a Trinkwasser- und Abwasserzweckverband Oderaue Eisenhüttenstadt elnevezésű, önkormányzatok közötti különleges célú közjogi társulás (a továbbiakban: TAZV), amelynek feladata az ivóvízellátás és a szennyvíztisztítás. A TAZV a szennyvíztisztító telep tulajdonosa és üzemeltetője is egyben. A közberuházás teljes költségének maradék 20 %-át ő viselte.

(16) A támogatást azzal a feltétellel ítélték oda, hogy legkésőbb 2008. augusztus 15-ig igazolják azoknak a jogi és pénzügyi előfeltételeknek a teljesülését, amelyek egy nagybefektető (ez esetben a Propapier) odatelepüléséhez szükségesek. A létesítmény építési munkái 2008 októberében kezdődtek, 2010 márciusában pedig sor került az üzembe helyezésre.

(17) A panaszos szerint a TAZV-létesítmény célzott infrastruktúrának minősül, mivel a Propapier gyakorlatilag a telep teljes szennyvíztisztító kapacitását igénybe veszi. A panaszos állítása szerint a létesítményt az első pillanattól kezdve a Propapier számára tervezték, és annak létrehozása elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy egy papírgyár a régióba települjön (mivel a papírgyártáshoz nagy mennyiségű víz szükséges).

(18) A panaszos álláspontja szerint más infrastrukturális projektek - a Propapier üzemi területe melletti parkoló és az iparterületet a 112-es számú főúttal összekötő út megépítése, valamint az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése/mélyítése - esetében is a Propapiernak szánt infrastrukturális intézkedésekről van szó. Az eljárást megindító határozatban a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy ezek az intézkedések nem biztosítanak szelektív előnyt a Propapier számára, ezért nem is minősülnek célzott infrastruktúrának. A Bizottság ennek ellenére az intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeik megtételére kérte fel a harmadik feleket.

2.2. CSÖKKENTETT DÍJSZABÁS A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓAN

(19) További kifogás a szennyvíztisztító teleppel kapcsolatosan, hogy a Propapier által a telep használatáért fizetett, köbméterenként 0,95 EUR összegű díj állítólagosan alacsonyabb annál a díjnál, amelyet egy magánbefektető egy ilyen jellegű szolgáltatás esetén megszabna.

(20) A használati díjak mértéke az alkalmazandó jogszabályon, Brandenburg tartomány kommunális adókról szóló törvényén (Kommunalabgabengesetz für das Land Brandenburg, a továbbiakban: KAG Brandenburg) (8) alapul. A KAG Brandenburg 6. cikke alapján a díjat úgy kell megszabni, hogy az az érintett szennyvíztisztító telep indokolt költségeit (létesítési, fenntartási, karbantartási, üzemeltetési, munkaerő- és adóügyi igazgatási költségeket), a számított kamatokat és a számított értékcsökkenést fedezze, de ezeket ne haladja meg. Az önkormányzat által más állami forrásból kapott támogatásokat (ebben az esetben a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszerből 33,8 millió EUR összegű támogatást) viszont nem szabad figyelembe venni a befektetett saját tőke után számított kamat meghatározásánál (9). A panaszos álláspontja szerint a TAZV mint kedvezményezett a számára a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer szerint odaítélt támogatást csökkentett szennyvíztisztítási díjak formájában tulajdonképpen továbbadta a szennyvíztisztító telep használójának.

3. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI (10)

(21) A szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek, amennyiben a következő előfeltételek teljesülnek: i. az intézkedés állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás; ii. a vállalkozásnak gazdasági előnye származik az intézkedésből; iii. ez az előny szelektív; és iv. az intézkedés torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Állami támogatás akkor áll fenn, ha az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésében felsorolt feltételek együttesen teljesülnek.

(22) Az eljárást megindító határozat nem vonja kétségbe, hogy a szóban forgó összes intézkedés állami forrásfelhasználással történt, és hogy az intézkedések torzíthatják a belső piaci versenyt.

(23) A Bizottság a panaszokkal kapcsolatosan megállapította, hogy különbséget kell tenni 1. a TAZV számára, a szennyvíztisztító telep létesítésére nyújtott állítólagos állami támogatás; és 2. a Propapier számára csökkentett használati díjak formájában nyújtott állítólagos támogatás között.

(24) Az eljárást megindító határozat azt is vizsgálja, hogy a Propapier számára

i. a szennyvíztisztító telep létesítése;

valamint az iparterület bővítési területére (ahol a Propapier új üzemi területe található) vonatkozó egyéb infrastrukturális projektek, nevezetesen

ii. az új parkoló; és

iii. az új út létesítése; valamint

iv. az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése/mélyítése

szelektív előnyt jelentenek-e, vagy hogy ezek a Propapier számára létrehozott infrastruktúrának minősülnek-e. (11) Mivel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint egy intézkedés csak akkor minősíthető állami támogatásnak, ha szelektív (azaz ha az intézkedés az intézkedés célja szempontjából összehasonlítható jogállású és helyzetű vállalkozásokat különbözőképpen kezel), ezért a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az intézkedések szelektív előnyt jelentenek-e a Propapier számára.

(25) A Bizottság a Propapier számára már jóváhagyott egy regionális beruházási támogatást. Mivel a többi infrastrukturális projektre irányuló intézkedéseket olyan támogatott területen hajtották végre, amely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásokra jogosult területnek minősül, és mivel ezek az intézkedések állítólagosan szorosan kapcsolódnak egy regionális támogatással támogatott beruházási projekthez, illetve egy ilyen projekt céljait szolgálják, a Bizottság azt az előzetes álláspontot képviselte, hogy amennyiben ezek az intézkedések a Propapier számára szelektív előnyt jelentenek, akkor az intézkedések a Propapier beruházási projektjének részét képezik, tehát meg kell felelniük a 2007-2013 közötti időszak regionális célú állami támogatásairól szóló iránymutatás (12) (a továbbiakban: regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás) követelményeinek. A Bizottság kétségeinek adott hangot a célzott infrastruktúra formájában nyújtott beruházási támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatosan, különösen a maximális regionális támogatási intenzitás és a támogatás ösztönző hatásának figyelembevétele tekintetében.

(26) A regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás értelmében azok a vállalkozások, amelyek beruházási támogatást kaptak, ennek kiegészítéseképpen működési támogatást is kaphatnak. Ilyenkor a működési támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét a beruházási támogatás összeegyeztethetőségétől függetlenül kell vizsgálni, méghozzá a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás 5. szakaszának szempontjai szerint. A Bizottság az eljárást megindító határozatában arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a Propapier a szennyvíztisztító telep csökkentett használati díjainak formájában a piacgazdasági befektető elvével össze nem egyeztethető működési támogatásban részesül, úgy ez a működési támogatás a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatással és a Bizottságnak a működési támogatások engedélyezésével kapcsolatosan alkalmazandó gyakorlatával összeegyeztethetetlennek minősítendő. Ennek oka, hogy ebben az esetben - bár a támogatás kedvezményezettjének telephelye működési támogatásra jogosult régióban (az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján támogatott terület) található - a működési támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének egyéb fontos feltételei nem teljesülnek. Így nem igazolható, hogy a Propapier a működési támogatás jellegéből adódóan vagy a regionális fejlesztés támogatására való tekintettel jogosult működési támogatásra, vagy hogy a működési támogatás mértéke arányos a felszámolandó hátrányokkal. Ezenkívül egy ilyen működési támogatás időben nem korlátozott, és a mértéke sem csökken az idővel. Ezért a Bizottság kétségbe vonta a csökkentett használati díjak formájában kapott működési támogatás belső piaccal való alapvető összeegyeztethetőségét.

3.1. TÁMOGATÁSOK ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTEKNEK, BELEÉRTVE A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPET

3.1.1. Parkoló, az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése/mélyítése, új út

(27) Az előzetes vizsgálat keretében a Bizottság megállapította, hogy a parkoló kapacitása nem felel meg a panaszos által előadottaknak, továbbá hogy a parkoló nem a Propapier üzemi területének közvetlen szomszédságában található. Megállapítást nyert továbbá, hogy a létesítmény mindenki számára hozzáférhető, és nem csak az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületet, hanem a városon belüli, egyéb ipari telephelyeket is kiszolgálja, valamint hogy a parkolóhelyek száma lehetővé tehetné az önkormányzat számára a belvárosi tehergépjármű-parkolók megszüntetését. Ezenkívül a Propapier saját, tehergépjárművek parkolására is alkalmas parkolót épít. A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy a parkoló megépítése valószínűleg nem jelent szelektív előnyt a Propapier számára.

(28) Az iparterületet a 112-es számú főúttal összekötő bekötőút vonatkozásában a Bizottság megállapította, hogy az út megépítésével Eisenhüttenstadt központjában csökken a forgalom és a levegőszennyezés mértéke, mivel így az iparterületre tartó tehergépjárművek el tudják kerülni a belvárost, és a legközelebbi regionális központ eléréséhez szükséges menetidő is csökken. A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy az új út megépítése valószínűleg nem jelent szelektív előnyt a Propapier számára.

(29) Az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése és mélyítése vonatkozásában a Bizottság megállapította, hogy ezeket nem azért hajtották végre, hogy a Propapier számára szelektív előnyt biztosítsanak, hiszen ezek az intézkedések a vízi utak fenntartására irányuló szükséges és rendszeres munkálatok részét képezik. A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése és mélyítése valószínűleg nem jelent szelektív előnyt a Propapier számára.

(30) Abban az időben azonban a Bizottság nem tudta teljes mértékben kizárni, hogy ezek az infrastrukturális intézkedések más vállalkozásokénál nagyobb mértékben szolgálják a Propapier érdekeit.

(31) Ezért a Bizottság felkérte a harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket, mielőtt végleges véleményt alkot arról, hogy ezek az infrastrukturális intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e. Ezzel egyidejűleg felkérte Németországot, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás során bocsásson rendelkezésre további információkat a parkoló és az új út építésével, valamint az Odera-Spree-csatorna kiszélesítésével és mélyítésével kapcsolatban.

3.1.2. Támogatás a szennyvíztisztító telep létesítésére

(32) A Bizottság az eljárást megindító határozatában arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a belső piac fejlődése alapján az N 644e/02 számú támogatási rendszert ma már állami támogatásnak kellene tekinteni, az a TAZV számára nyújtott, létező támogatásnak minősülne.

(33) A Bizottság azonban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a szennyvíztisztító telep célzott infrastruktúrának minősül-e. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a létesítményt a Propapieron kívül csak két további használó veszi igénybe: a kanadai napelem-beszállító, az 5N PV és az EnBW energiaszolgáltató. Nem ismeretes, hogy ez a két ügyfél ténylegesen milyen mértékben használja a szennyvíztisztító telep kapacitásait. A vizsgálat akkori időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy csupán a fent említett két vállalkozásra való tekintettel szükség volt-e az új szennyvíztisztító telep megépítésre. Ezenkívül a szennyvíztisztító telep két használójának egyike, nevezetesen az EnBW által üzemeltetett erőmű közvetlenül is érintett a Propapier beruházási projektjében, mivel ez az erőmű szolgáltatja a papírgyár gyártási folyamataihoz szükséges elektromos áramot. (13)

(34) Ha a panaszos állításának megfelelően valóban a Propapier használja a szennyvíztisztító telep kapacitásának 90 %-át, akkor a Bizottság véleménye szerint felmerül a kérdés, hogy ez önmagában nem elégséges-e annak bizonyítására, hogy a létesítmény kizárólag vagy legalábbis elsősorban a Propapier érdekeit szolgálja (és így a Propapier számára hozták létre). Ezért behatóbban meg kellett vizsgálni Németországnak azt az érvelését, amely szerint a jövőben további felhasználók is igénybe fogják venni a szennyvíztisztító telepet.

(35) A Bizottság azt is megállapította, hogy ennek vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy maximálisan hány befektető tud az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületre települni, és ezek a befektetők a létesítmény kapacitásának átlagosan mekkora részét használnák. Ezért a Bizottság felkérte Németországot, hogy nyújtson be részletesebb információkat az iparterület hasznosítására vonatkozó átfogó koncepcióról és a szennyvíztisztító telep jelenleg kihasználatlan, a potenciális használók számára a későbbiekben rendelkezésre bocsátható kapacitásairól. Ezenkívül a szennyvíztisztító telep építésénél alkalmazandó moduláris megközelítés technikai kivitelezhetőségéről is további információkat kért be Németországtól (14).

(36) Amint az a fentiekből kiderül, a Bizottság azt az előzetes álláspontot képviselte, hogy ezek az infrastrukturális intézkedések, amennyiben bebizonyosodik, hogy szelektív előnyt jelentenek, a Propapier beruházási projektjének részét képezik, tehát meg kell felelniük a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás követelményeinek, különösen a maximális regionális támogatási intenzitásra és a támogatás ösztönző hatására vonatkozó rendelkezéseknek.

3.2. CSÖKKENTETT DÍJSZABÁS A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓAN

(37) A szennyvíztisztító telep létrehozására vonatkozó intézkedéshez hasonlóan Németország itt is azt az álláspontot képviselte, hogy amennyiben a Propapier által fizetendő díj esetleg támogatási elemeket tartalmazna, akkor ez a támogatás létező támogatásnak minősülne. Németország ezt azzal indokolta, hogy meglátása szerint az N 644e/02 számú ügyben hozott, a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszert engedélyező bizottsági határozat a rendszer közvetett hatásaira is kiterjed.

(38) A Bizottság azonban az eljárást megindító határozatában arra a következtetésre jutott, hogy az N 644e/02 számú ügyben hozott határozat nem terjed ki a csökkentett szennyvíztisztítási díjak formájában esetlegesen nyújtott támogatásra, és hogy ebben az esetben, amennyiben a csökkentett szennyvíztisztítási díj támogatásnak minősülne, új támogatásról lenne szó.

(39) Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a Propapiernak gazdasági előnye származik-e a díjakból, a Bizottság az eljárást megindító határozatában kétségbe vonta, hogy a TAZV által kiszabott díjak valóban a teljes költséget tükrözik-e, és hogy egy magánbefektető ugyanilyen mértékű a díjakat szabott volna-e meg.

(40) A Bizottság azt az álláspontot képviselte, hogy a Propapier által fizetendő díj nem fedezi teljes mértékben a szennyvíztisztítás költségeit, mivel Németország maga is elismerte, hogy a díjak a befektetett saját tőke után számított kamatnak csak a 20 %-át fedezik, mert a 80 %-os támogatást, amelyet az önkormányzat a telep létesítésére egyéb állami forrásokból kapott, a számított kamatok meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Ezzel kapcsolatban a Bizottság az eljárást megindító határozatában mindenekelőtt azt állapította meg, hogy mind a 2000/60/EK irányelv (a továbbiakban: az EU víz-keretirányelve) (15), mind a KAG Brandenburg előírja, hogy egy szennyvíztisztító telep használati díjának teljes mértékben fedeznie kell a költségeket. (16) A Bizottság az eljárást megindító határozatban hivatkozik az InfraLeuna (17) és a Kimberly-Clark/Scott (18) ügyre, amelyekben a Bizottság azt az álláspontot képviselte, hogy a költségeket teljes mértékben fedező díjak megfelelnek a vállalkozás által rendes körülmények között viselendő költségeknek.

(41) A panaszos véleménye szerint az előny megállapításához össze kellene hasonlítani a Propapier által ténylegesen fizetett díjak mértékét azoknak a díjaknak a mértékével, amelyeket a TAZV helyében egy magánbefektető számítana fel.

(42) Németország azt javasolta, hogy a Propapier által fizetett díjakat az ágazatban alkalmazott átlagos tarifákkal kellene összehasonlítani, és megnevezett egy tanulmányt, amely szerint az átlagos tarifa 0,24 EUR és 1 EUR között mozog köbméterenként (19).

(43) A Bizottság az eljárást megindító határozatban megállapította, hogy a magánbefektető elve a szóban forgó ügyben alkalmazhatónak tűnik. Kétségét fejezte ki azonban azzal kapcsolatosan, hogy egy ilyen referenciaérték alkalmazásával kizárható-e az állami támogatás fennállása, mivelhogy az adatok nyilvánvalóan torzítanak. Még abban az esetben is, ha más önkormányzatok említett díjai tükrözik is a költségek egészét, a különböző tarifák nyilvánvalóan a különböző helyi adottságokból adódnak, amelyeknek megfelelően egy magánbefektető is különböző mértékű tarifákat szabhatna meg. A Bizottság ezért az eljárást megindító határozatban kétségbe vonta, hogy ilyen adatok alapján kizárható lenne a Propapier előnyének fennállása.

(44) Ahogy a (26) preambulumbekezdés kifejti, amennyiben az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében valóban új támogatásnak minősülne, a Bizottság kétségbe vonja ennek az új támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Ha bebizonyosodna, hogy a díj regionális működési támogatásnak minősül, akkor kétséges lenne a belső piaccal való összeegyeztethetősége, hiszen ez a támogatás időben nem korlátozott, nem csökken idővel, és nem a régiót jellemző bizonyos (nem igazolt) hátrányok kiegyenlítését szolgálja.

4. NÉMETORSZÁG ÉS A HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HATÁROZATHOZ

4.1. AZ ÁLLAMI FORRÁSBÓL FINANSZÍROZOTT INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTEK A PROPAPIER SZÁMÁRA LÉTREHOZOTT INFRASTRUKTÚRÁNAK MINŐSÜLNEK?

4.1.1. Parkoló

A panaszos észrevétele

(45) A Bizottság az eljárást megindító határozatában nem fogadta el a parkolóhelyek panaszos által megadott számát. A panaszos állítása szerint az általa megadott adatok (parkolóhely 186 személygépjármű és 71 tehergépjármű számára) az Eisenhüttenstadt által megrendelt, az iparterület hasznosítására vonatkozó előzetes tervből származnak.

(46) A panaszos tájékoztatása szerint a Propapier eredeti építési tervei nem tartalmazták saját parkoló építését, és még ha a Propapier saját parkolót is épít, az úgynevezett nyilvános parkoló elsősorban akkor is a Propapier érdekeit szolgálja. Egy közlekedési tábla jelzi, hogy mely tehergépjármű-parkolóhelyek tartoznak az erőműhöz, és melyek a papírgyárhoz. A parkoló ezenkívül a Propapier üzemi területének közvetlen szomszédságában található (a panaszos szerint a parkoló a papírgyár határáig nyúlik, és határos az - eredetileg szintén a Propapier projektjének részét képező - erőművel). A parkolóhoz nem tartoznak az utazók felfrissülését szolgáló létesítmények, ami pedig általában egy ilyen nyilvános parkoló esetében elvárható lenne.

(47) A panaszos kifejti továbbá, hogy a parkoló fekvése előnytelen, és távol helyezkedik el ahhoz, hogy más belvárosi vállalkozásokat is kiszolgáljon, így nem teszi lehetővé, hogy a város megszüntesse a belvárosi tehergépjármű-parkolókat.

Németország észrevétele

(48) Németország szerint a parkoló nem jelent szelektív előnyt a Propapier számára. A létesítmény mindenki számára hozzáférhető, és nem csak az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületet szolgálja ki. A Propapier saját parkolóval is rendelkezik (parkolóhely 213 személygépjármű és 27 tehergépjármű számára), és már megkapta az építési engedélyt további 120 személygépjármű-parkolóhely kiépítésére.

(49) Németország visszautasítja a panaszos azon kijelentéseit, amelyek szerint a parkoló elsősorban a Propapier érdekeit szolgálja, és kedvezőtlen, távoli fekvése miatt nem tudja kiszolgálni Eisenhüttenstadt egyéb, belvárosi ipari telephelyeit.

(50) Németország véleménye szerint a panaszos által említett közlekedési tábla (amely azt jelezte, mely tehergépjármű-parkolóhelyek tartoznak az erőműhöz) csak átmeneti jelleggel, az erőműben folyó építési munkálatok miatt volt kihelyezve. Ezek a munkálatok 2011. március végén befejeződtek. A parkolóba való behajtási lehetőség az új úton ki van táblázva, és ez a tábla nem korlátozza a parkoló használatát egy vállalatra vagy egy bizonyos létesítményre.

4.1.2. Út

A panaszos észrevétele

(51) A panaszos visszautasítja Németország azon érvelését, amely szerint az új út funkciója az iparterület összekötése a B 112-es számú főúttal; a panaszos előadása szerint az út a papírgyár mögött néhány méterrel véget ér, és nem ismeretes olyan szándék, hogy az út építését folytatni akarnák; ha mégis folytatnák az út építését, az nem szolgálna ki más vállalkozásokat, mivel az út meghosszabbításának területén nincsenek odatelepült vállalatok.

(52) Ezért a panaszos úgy gondolja, hogy a parkoló és az út a Propapier számára szelektív előnyt nyújt és arra szánták, hogy a Propapier használja.

Németország észrevétele

(53) Németország álláspontja szerint az új út az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületet és annak északi bővítési területeit fogja összekötni a B 112 számú főúttal. Az új útnak köszönhetően Eisenhüttenstadt központjában csökken a forgalom és a levegőszennyezés mértéke, a tehergépjárművek el tudják kerülni a belvárost, továbbá az ipari és üzleti forgalom számára a Frankfurt an der Oder eléréséhez szükséges menetidő legalább harmadával csökken. Az út a már 1993-ban tervezett iparterület általános hasznosításának részét képezi, és a frankfurti vállalkozások számára könnyebben elérhetővé teszi Eisenhüttenstadt folyami kikötőjét. Németország kijelenti, hogy az út megépítésének terve már a tartományi kormány Odera-programjában is szerepelt.

(54) Az út további fejlesztési lehetőségeket nyit meg az ArcelorMittal iparterület és más iparterületek előtt is. Az utat két lépésben építették meg; a munkálatokat műszaki nehézségek miatt némi késedelemmel 2013-ban fejezték be.

4.1.3. Az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése/mélyítése

(55) 2008-ban Eisenhüttenstadt bővítette az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületet, hogy ezzel vállalkozásokat vonzzon a térségbe. Németország tájékoztatása szerint az Odera-Spree-csatorna kiszélesítésére és mélyítésére az érintett, a transzeurópai hálózatok (TEN) részét képező vízi út karbantartására irányuló szükséges és rendszeres munkálatok keretében kerül sor. 2003 óta folyik a csatorna teljes hosszán a zsiliprendszer kiépítése (jelenleg a kersdorfi zsilip építése folyik, a fürstenwaldei zsilip újjáépítését egyelőre elhalasztották). Németország kijelenti, hogy nem áll fenn összefüggés a Propapier odatelepülésével, és a Propapiernak nem biztosítottak szelektív előnyt.

4.1.4. A szennyvíztisztító telep a Propapiernak szánt infrastruktúrának minősül?

A panaszos észrevétele

(56) A panaszos úgy véli, hogy a támogatásra nem vonatkozhat az a rendszer, amely az N 644e/02 ügyben hozott határozat szerint nem minősül támogatásnak, mivel az említett rendszer érvényességi ideje 2006 végén lejárt, és a rendszer ezáltal a TAZV-szennyvíztisztító telep építéséhez biztosított beruházási támogatás nyújtásának időpontjában nem volt hatályban.

(57) A panaszos ezenkívül úgy véli, hogy a rendszer azért sem alkalmazható, mert a szennyvíztisztító telep nem közszolgáltatást nyújt, hanem azért létesítették, hogy azt túlnyomórészt a Propapier használja.

(58) A panaszos szerint az újrahasznosított papírt feldolgozó papírgyárak általában - így Németországban is - saját szennyvíztisztító teleppel rendelkeznek, így nem elfogadható Németország érvelése, amely szerint a vállalatok kötelesek a közszolgáltatási szennyvízhálózathoz csatlakozni.

(59) A panaszos tájékoztatása szerint a szennyvíztisztító telep nem az iparterületre vonatkozó, az összes lehetséges befektetőre kiterjedő átfogó gazdasági tervezési koncepció része, hanem azt már 2007-ben, a Propapier-papírgyár és az erőmű terveivel egy időben kidolgozták és bemutatták. A panaszos szerint Eisenhüttenstadt városnak az iparterület hasznosítására vonatkozó, 2007. november 7-i határozati javaslata csupán két vagy három befektetőre vonatkozik. A panaszos kijelenti, hogy Eisenhüttenstadt csak 2010 óta reklámozza az iparterület bővítését, és ebből arra következtet, hogy a város csak a Smurfit Kappa panaszát követően kezdett el további befektetőket keresni.

(60) A panaszos véleménye szerint a TAZV-létesítmény építészeti sajátosságai egyértelműen arra utalnak, hogy a létesítményt kifejezetten a Propapier igényeire szabták. A szennyvíztisztító telep műszaki jellemzői kifejezetten ágazatspecifikusak. Az újrahasznosított papírt feldolgozó papírgyárak szennyvíztisztító telepei ugyanis általában egy anaerob és egy aerob tisztítási fokozatból állnak, míg a hagyományos települési szennyvízhálózatok gyakran csak egy aerob tisztítási fokozatot tartalmaznak. Az, hogy a TAZV szennyvíztisztító telep mindkét fokozatot tartalmazza, további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a telep nem a közérdeket szolgálja, hanem a Propapiernak szánt infrastruktúrának minősül.

(61) A panaszos véleménye szerint nagyon valószínűtlen, hogy a létesítmény tervezésekor a Propapier-papírgyár (és az azt kiegészítő erőmű, amely most az EnBW tulajdonában van) kapacitási igényein kívül egyéb kapacitási igényeket is figyelembe vettek volna. A panaszos érvelése szerint az EnBW nem tekinthető független használónak, mivel az erőműbe történő beruházás szorosan összefügg a papírgyár építési projektjével, és erre a beruházásra a Propapier-gyár nélkül nem került volna sor.

(62) A panaszos megjegyzi, hogy az iparterületre telepedett másik beruházó, az 5N PV a TAZV rendelkezésre álló szennyvíztisztító kapacitásának csak igen kis részét használja, és hogy szennyvíztisztítási szükségleteit a már korábban meglévő szennyvíztisztító telep is képes lett volna kielégíteni. Mivel az 5N PV már 2008 májusában, tehát két évvel az új TAZV-létesítmény üzembe helyezése előtt megkezdte működését, eleinte a már korábban meglévő szennyvíztisztító telepet használta.

(63) A panaszos előadja, hogy a további potenciális beruházók várható szennyvíztisztítási szükségleteire vonatkozóan nem állnak rendelkezésre előrejelzések, és arra vonatkozóan sincsenek elérhető információk, hogy ezek a kiegészítő kapacitások rendelkezésre fognak-e állni, és ha igen, mikor. Jelenleg mindenesetre alig áll rendelkezésre szabad kapacitás. A panaszos hivatkozik továbbá egy (a Märkische Oderzeitung 2011. február 3-i számában megjelent) újságcikkre, amely az egyik eleveniszapos szellőztető medence műszaki meghibásodásáról tudósít, és megállapítja, hogy a jelenlegi ipari felhasználóknak az összes rendelkezésre álló medencére szükségük van.

(64) A panaszos szerint Németország burkoltan elismerte, hogy a szennyvíztisztító telepet nem fogják további vállalkozások használni, méghozzá akkor, amikor kijelentette, hogy a TAZV-létesítmény használati díjai azért alacsonyabbak, mint a már korábban meglévő szennyvíztisztító telep használati díjai, mert az új létesítménynél nincs szükség az egyes használók közötti költséges csatornahálózat kiépítésére (és ezzel elismerte, hogy nem lesznek további használók).

(65) A panaszos szerint a TAZV adataiból kiderül, hogy a Propapier a létesítmény napi kapacitásának legalább 90 %-át igénybe veszi.

(66) A panaszos kijelenti, hogy a szennyvíztisztító telep moduláris felépítése, amelyre Németország hivatkozik, tisztán elméleti jellegű, és nem eredményez méretgazdaságosságot, mivel a második modul az első modul árának 80-90 %-ába kerülne. Az újabb modulok hozzáépítésének az első modulhoz viszonyított magas költségei a panaszos szerint arra utalnak, hogy a 42 millió EUR összegű első beruházás mint szelektív intézkedés elsősorban a Propapier érdekeit szolgálta.

(67) A panaszos állítása szerint a Propapier a szennyvíz anaerob tisztítása során keletkező biogázt újra tudja hasznosítani, mégpedig annak a körülménynek köszönhetően, hogy az új TAZV-létesítmény a Propapier-létesítmény közvetlen szomszédságában, az erőmű és a papírgyár mellett található.

(68) A fentiek alapján a panaszos azt a következtetést vonja le, hogy a TAZV-létesítmény a Propapiernak szánt infrastruktúra, a szennyvíztisztító telep létesítésének állami finanszírozása pedig a Propapier számára nyújtott beruházási támogatásnak minősül. A panaszos véleménye szerint ezért a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez az intézkedés a Propapier-papírgyár számára nyújtott regionális beruházási támogatással összefüggésben (SA.23827 számú támogatási ügy) eleget tesz-e a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás valamennyi követelményének.

Németország észrevétele

(69) Az N 644e/02 számú támogatásnak nem minősülő rendszer keretében hozott intézkedések nem minősülnek támogatásnak.

A közcélú infrastruktúrát mindenki azonos feltételekkel használhatja

(70) Németország kijelenti, hogy a szennyvíztisztító telepet nem a Propapier számára hozták létre: olyan közcélú infrastruktúráról van szó, amely a katasztrófavédelem területéhez tartozik, és amely a környezet védelmét és a lakosság betegségektől való védelmét szolgálja. Minden vállalkozásnak, amely az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületre telepedett, vagy a jövőben odatelepszik, joga van arra, hogy a közszolgáltatási szennyvíztisztító telepre rácsatlakozzon, és azt minden vállalkozás azonos feltételekkel használhatja. A díjakat minden vállalkozás számára ugyanazon -a jogszabályokban előírt - alapelvek szerint számítják ki. A szennyvíztisztítás Németországban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, és a rácsatlakozás és a használat kötelező. Ez azt jelenti, hogy a használóknak az önkormányzati szolgáltatón kívül nincs lehetőségük másik szolgáltatót választani.

(71) Németország visszautasítja a panaszosnak azt az állítását, amely szerint a papírgyárak általában saját szennyvíztisztító rendszerrel rendelkeznek, és nem kötelesek a közszolgáltatási szennyvízhálózathoz csatlakozni; Németország megállapítja továbbá, hogy a Propapier jogszabályban előírt kötelessége (20), hogy a TAZV-létesítményhez csatlakozzon, és azt használja. A csatlakozási kötelezettség alól nagyon kevés kivétel van (csak akkor lehet kivételt tenni, ha a közszolgáltatási hálózathoz való csatlakozás nem lehetséges, vagy nem reális). A papírgyárak szennyvíztisztítási szokásairól csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre általánosan hozzáférhető adatok, ezek az adatok azonban azt mutatják, hogy számos papírgyár a települési szennyvíztisztító telepeket használja.

A szóban forgó infrastruktúrát nem kifejezetten a Propapier számára hozták létre

(72) Németország nem ért egyet a panaszosnak azzal az állításával, amely szerint a TAZV-létesítményt a Propapier műszaki igényeire szabták: a kétfokozatú szennyvíztisztítás nem a papíripar jellegzetessége, hanem egyéb iparágakban is szokásos, és számos települési szennyvíztisztító telepen végeznek kétfokozatú szennyvíztisztítást. A TAZV-létesítmény műszaki jellemzőinek (kétfokozatú biológiai folyamat) alapjául a legújabb műszaki szabványok szolgáltak, továbbá figyelembe vették azt is, hogy a szennyvíz jelentős része erősen szennyezett lesz. Németország elismeri, hogy azon települési szennyvíztisztító telepek esetén, amelyek kizárólag higiéniai létesítményekből származó szennyvizet vagy enyhén szennyezett vizet tisztítanak, általában nincs külön előkezelési fokozat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ipari szennyvizek tisztítását végző létesítményeknél szokásos a kétfokozatú tisztítás. Németország benyújtott egy listát, amely 18 olyan németországi papírgyárat sorol fel, amelyek újrahasznosított papírt dolgoznak fel és települési szennyvíztisztító telepet használnak, és megállapítja, hogy a papíripari ágazatban a települési szennyvíztisztító telepek mindkét típusát (egyfokozatú és kétfokozatú) használják.

(73) Németország szerint a szennyvíztisztító telep az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület hasznosítására irányuló általános infrastrukturális intézkedéscsomag részét képezi. Ezen intézkedések egyike sem irányul egyetlen vállalkozásra. A létesítmény megépítésére, a létesítményhez való csatlakozásra és a létesítmény használatára vonatkozó határozatok nem tartoznak a Propapier vagy más lehetséges használók mérlegelési körébe.

(74) Németország visszautasítja azt az állítást, amely szerint a TAZV- szennyvíztisztító telepet kifejezetten a Propapier számára építették. A hatóságok tájékoztatása szerint a létesítmény építése - egyéb, a 2004 és 2006 közötti időszakban megvalósítandó potenciális beruházásokkal együtt - már jóval a Propapier odatelepülése előtt tervbe volt véve.

(75) Németország kifejti, hogy a szennyvíztisztítási infrastruktúra jelenlegi kapacitása az iparterületen kívül korlátozott, és a rendelkezésre álló maradék kapacitás csupán egy (kisebb) beruházó igényeit tudná kielégíteni; Németország megerősíti, hogy az 5N PV eleinte valóban a már korábban meglévő létesítményt használta.

(76) Németország szerint nem lehet a Propapier szelektív előnyének értelmezni azt, hogy a Propapier odatelepülése ösztönzést adott a régóta tervezett szennyvíztisztító telep építésének megkezdéséhez. Németország hivatkozik Van Gerven főtanácsnok indítványára, aki a C-255/91. számú, Matra kontra Bizottság ügyben (21) elkerülhetetlennek minősítette, hogy az infrastruktúrát a kezdeti időszakban túlnyomórészt az a vállalkozás használja, amelyik elsőként telepszik az újonnan létrehozott iparterületre. Ez a helyzet természetesen megváltozik, ha a régió fejlődése a remélt módon alakul.

(77) Németország kijelenti, hogy az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületen jelenleg működő mindhárom vállalkozás (Propapier, 5N PV és az EnBW-erőmű) rácsatlakozott a szennyvíztisztító telepre, és azt használja is. Németország ezenkívül előadja, hogy különböző időpontokban további betelepülések kerültek szóba (egy vagy több alternatív üzemanyagot feldolgozó üzem, egy napelemeket gyártó üveggyár, különböző ágazatok befektetőinek tett ajánlatok, a telephely megtekintése több potenciális befektető által), az iparterület további fejlődéséhez azonban - elsősorban a válság miatt, amely a kedvezőtlen helyzetű térségeket különösen érzékenyen érintette - időre van szükség.

Jelenlegi kapacitás

(78) Németország visszautasítja a panaszos azon állításait, amelyek szerint Németország nem adta meg a TAZV-létesítmény használók által igénybe vett kapacitásait, a Propapier a rendelkezésre álló kapacitások 90 %-át igénybe veszi, és nem állnak rendelkezésre szabad kapacitások.

(79) Németország szerint a TAZV-szennyvíztisztító telep jelenlegi formájában rendelkezik új befektetők által igénybe vehető, szabad kapacitásokkal. A három jelenlegi használó által igénybe vett kapacitás összesen [< 500] (22) m3/h, míg a TAZV-létesítmény maximális kapacitása 638 m3/h. Németország szerint tehát a rendelkezésre álló kapacitások [60-80] %-át használják ki, a szabad kapacitások pedig [150-250] m3/h értékre tehetők. A Propapier által igénybe vett átlagos kapacitás [300-500] m3/h, a maximális érték pedig [400-500] m3/h. A Propapier így a TAZV-létesítmény teljes kapacitásának átlagosan [< 70] %-át és legfeljebb [< 70] %-át használja.

A TAZV-létesítmény moduláris felépítése

(80) Németország kijelenti, hogy a TAZV-létesítményt kezdettől fogva úgy tervezték, hogy az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület fokozatos hasznosításával párhuzamosan modulárisan bővíthető legyen. A létesítmény moduláris tervezése a TAZV 2007-es rövid leírásából is kiderül, amelyben a papíripar, a bioetanol-előállítás és egyéb iparágak potenciálisan erősen szennyezett szennyvizeiről van szó.

(81) Németország kijelenti, hogy a létesítmény központi komponensei már a jelenlegi állapotukban is egy bővítés utáni maximális kapacitásra vannak tervezve. Például a szennyvíztisztító vezetéket az Oderával összekötő, 5 km hosszú levezető csatorna névleges átmérője több mint háromszorosa a létesítmény jelenlegi kiépítettsége által megköveteltnek (1 945 m3/h teljesítményre lenne képes, míg jelenleg legfeljebb 638 m3/h teljesítményre van szükség), és a TAZV-nak lehetősége van arra, hogy a szennyvíztisztító telep területét a szomszédos telekkel, azaz 3,3 hektárral bővítse. Németország szerint egy moduláris bővítés után a potenciális használók egyenjogú hozzáféréssel rendelkeznének a szennyvíztisztító telephez.

(82) Németország szerint ezért az, hogy jelenleg a Propapier használja a szennyvíztisztító telep teljes kapacitásának jelentős részét, nem jelent szelektív előnyt, hanem csak egy pillanatnyi állapot, mivel az infrastruktúrát úgy tervezték, hogy - moduláris bővítés révén - további használók is azonos feltételekkel használhassák. Ez azonban időt vesz igénybe, mert a szennyvíztisztító telep a régióra vonatkozó, átfogó gazdasági tervezési koncepció része, amely koncepció különböző fejlesztési fázisokra osztva több bővítési területet tartalmaz. A jelenlegi helyzet, amelyben csupán három befektető van jelen a szóban forgó iparterületen, csak átmeneti időszak a régió iparterületeinek hasznosítását célzó, 1994 óta tartó folyamatban. Az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület területének megközelítőleg felére (35 ha) még további befektetőket várnak. Németország 2011-ben úgy becsülte, hogy ezt a területet öt éven belül elfoglalják az idetelepülő új befektetők, és hozzáteszi, hogy ebben az esetben további bővítés az "északkeleti térségben" (40 ha) és "északi térségben" (160 ha) lehetséges.

(83) Németország visszautasítja a panaszosnak azt az állítását, amely szerint a TAZV-létesítmény moduláris felépítése nem eredményez méretgazdaságosságot. A német hatóságok kijelentik, hogy a TAZV-létesítmény moduláris bővítése három lépésben végezhető el, méghozzá köbméterenkénti új kapacitásokra lebontva az első beruházásénál lényegesen alacsonyabb költséggel.

- az 1. lépés (33 %-os kapacitásnövekedés, 213 m3 pótlólagos szennyvízmennyiség) néhány hónap alatt kivitelezhető, és mintegy 19 hektárnyi új iparterület mellett 1,2-1,5 millió EUR-ba kerülne,

- a 2. lépés (69 %-os kapacitásnövekedés, 426 m3 pótlólagos szennyvízmennyiség) néhány hónap alatt kivitelezhető, és mintegy 38 hektárnyi új iparterület mellett 5,3-5,6 millió EUR-ba kerülne,

- a 3. lépés (bővítés a szomszédos területre; 100 %-os kapacitásnövekedés, 638 m3 pótlólagos szennyvízmennyiség) mintegy 57 hektárnyi új iparterület mellett 17-18 millió EUR-ba kerülne. A 100 %-os kapacitásnövekedéshez igénybe kellene venni a szomszéd telekre való terjeszkedés lehetőségét; ez a kapacitásnövekedés legfeljebb 18 millió EUR-ba kerülne.

(84) Németország érvelése szerint a szennyvíztisztító telep moduláris felépítése megfelel a gazdaságos és takarékos forrásfelhasználás elvének, és figyelembe kell venni az új szövetségi tartományok szennyvíztisztító telepeinek a korábbiakban jellemző túlméretezettségét. Az ilyenfajta moduláris felépítés szelektív előnyként történő szankcionálása a gyakorlatban az infrastrukturális létesítmények gazdaságtalan túlméretezéséhez vezetne. Ezenkívül a díjak nem fedeznék a túlméretezettséggel járó költségeket.

(85) A létesítmény jelenlegi korlátozott kapacitásainak szelektív előnyként való minősítése az infrastrukturális létesítmények gazdaságtalan túlméretezésére ösztönöz.

(86) Németország álláspontja szerint a panaszos által hivatkozott újságcikk (vö. (63) preambulumbekezdés) nem releváns. A hatóságok szerint egy kiegészítő, használaton kívüli medence csak műszaki meghibásodások esetére történő létrehozása ellentmondana a közérdekű feladat keretében a takarékos és gazdaságos tervezésre nézve előírt szabályoknak.

(87) A panaszos szerint a TAZV-létesítmény használói azért fizetnek a korábban meglévő kommunális létesítmény díjainál alacsonyabb díjakat, mert az új létesítményben nincs szükség nagy kiterjedésű csőrendszerre ahhoz, hogy az összes használó össze legyen kötve egymással. Németország visszautasítja a panaszos fentiekből levont következtetését, hogy az új létesítménynek ezért nem lehetnek további használói. Németország szerint további ipari felhasználók zökkenőmentesen csatlakozhatnak a rendszerre, és a korlátozást elsősorban a tisztított vizet az Oderába vezető cső mérete jelenti.

(88) Németország visszautasítja a panaszosnak azt az állítását, amely szerint a Propapier hasznosítani tudja a TAZV-létesítmény működése során keletkező biogázt. A szennyvíztisztító telep használóinak nincs lehetőségük a biogáz hasznosítására. A TAZV a keletkezett biogázt saját, 3 MW teljesítményű erőművében használja fel.

(89) Németország visszautasítja azt a kijelentést, amely szerint az iparterületet más potenciális befektetők körében csak a Smurfit Kappa panaszát követően kezdték el reklámozni. Eisenhüttenstadt már 1998-ban megbízta a Center Ostbrandenburg befektetőt az ipari és üzemi területek értékesítésével, többek között az Odera-Spree-csatorna melletti iparterületre vonatkozóan is. 1995-re visszamenőleg rendelkezésre áll az Odera-Spree-csatorna melletti iparterület tervdokumentációja.

(90) Németország mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a TAZV-létesítmény nem a Propapier számára létrehozott infrastruktúra.

(91) Németország azt a következtetést is levonja, hogy az Odera-Spree-csatorna melletti, kibővített iparterület infrastrukturális intézkedései - a szennyvíztisztító telep építése és üzembe helyezése, illetve egyéb építési intézkedések (parkoló, út, a csatorna mélyítése/kiszélesítése) - a hasznosítás előmozdítását célzó általános intézkedések, amelyek nem jelentenek szelektív előnyt a Propapier számára, és nem kizárólagosan a Propapier számára állnak rendelkezésre. Németország szerint a jelenlegi átmeneti időszak, amikor az infrastruktúrát csak a kisszámú, elsőként odatelepült vállalkozás használja, a fejlesztés természetes velejárója.

4.2. ELŐNYE SZÁRMAZIK A PROPAPIERNAK A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP CSÖKKENTETT HASZNÁLATI DÍJAIBÓL?

A panaszos észrevétele

(92) A panaszos egyetért a Bizottságnak az eljárást megindító határozatban kifejtett véleményével (vö. az eljárást megindító határozat (63) preambulumbekezdése és e határozat (38) preambulumbekezdése), amely szerint az N 644e/02 számú ügyben hozott határozat nem terjed ki a szennyvíztisztító telep használati díjaira. Ezért a díjaknak a használat teljes költségét tükrözniük kell. Az, hogy a díjak kiszámítása a kommunális adókról szóló törvényen alapul, nem igazolja az alacsonyabb díjakat és a Propapier számára ebből keletkező előnyt.

(93) A panaszos érvelése szerint a szennyvíztisztító telep nem közszolgáltatást nyújt, hanem azért létesítették, hogy túlnyomórészt a Propapier használja.

(94) A panaszos szerint az eljárást megindító határozatban a Bizottság által javasolt mindhárom módszer (összköltség-számítási módszer, magánszolgáltató által megszabott ár, referenciaár) azt bizonyítja, hogy a kiszabott díjak révén a Propapier előnyt élvez.

Összköltség-számítási módszer

(95) A panaszos érvelése szerint az összköltség kiszámításának módszere mellett szól egyrészt az EU víz-keretirányelvének 9. cikke, másrészt az a tény, hogy az újrahasznosított papírt feldolgozó papírgyárak többsége saját szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. A panaszos szerint a Propapier által fizetett díj a befektetett saját tőke utáni számított kamatnak csak a 20 %-át fedezi, és nem veszi figyelembe a saját tőkének azt a részét, amely a szennyvíztisztító telep építési költségeihez való 80 %-os állami hozzájárulásra esik.

Magánszolgáltató által megszabott ár (magánbefektető kritériuma)

(96) A panaszos szerint egy magánszereplő vagy egy papírgyár tulajdonosa legalább az összes költségét fedezni akarja, így ez a módszer ugyanarra az eredményre vezet, mint a fent említett összköltség-számítási módszer.

Referenciaár

(97) A panaszos egyetért a Bizottságnak az eljárást megindító határozatban kifejtett véleményével, amely szerint a támogatás fennállása a referenciaárak alkalmazásával valószínűleg nem zárható ki. A panaszos szerint a települési szennyvízhálózatot használó papírgyárak összehasonlítása önmagában nem reprezentatív, mert a legtöbb papírgyár a saját szennyvíztisztító telepét használja.

(98) A panaszos kijelenti, hogy Németország az egyéb papírgyárak által fizetett szennyvíztisztítási díjakra vonatkozóan csak igen szelektív információkat nyújtott (egy tanulmány, összehasonlítás a Spreetal/Schwarze Pumpe iparterület díjaival és egy régi, 1990. évi határozat), és ezek a példák többek között azért sem képezhetik a referenciaár kiszámításának alapját, mert a díjak a támogatásoktól és a beruházási költségektől is függnek, továbbá a vonatkozó jogszabályok régióról régióra eltérőek lehetnek. A panaszos saját létesítményével tesz összehasonlítást, amely (bizalmas információ) szennyvízhálózatát használja, és arra az eredményre jut, hogy a Propapiernak 42 millió EUR összegű építési beruházás (az eisenhüttenstadti beruházás összege) mellett 4 EUR/m3 összegű díjat kellene fizetnie, ami jelentősen meghaladja a Propapier által jelenleg fizetett díjat.

(99) A panaszos kijelenti, hogy a Németország által idézett cikk 2004-ben jelent meg, és egy olyan, 2002-ben megjelent tanulmányon alapul, amely 2000-2001-es adatokra épül. A panaszos itt Németország 2009. január 30-án kelt levelének 6. mellékletére hivatkozik, amely a "Das Papier 2004-T174" (23) című online hírforrás egyik cikkét tartalmazza. A panaszos szerint a tanulmány csupán hét meg nem nevezett papírgyárat vizsgált meg, és nem válik világossá, hogy ezek saját szennyvíztisztító telepet használnak-e, vagy a települési rendszerre csatlakoznak, valamint hogy csak az üzemeltetési költségeket (a tőkeköltségek és az üzemeltetési költségeken kívüli egyéb költségek nélkül) vették-e figyelembe. Amennyiben a tanulmány csak saját szennyvíztisztító teleppel rendelkező papírgyárakat hasonlít össze, akkor a tőkeköltségeket is figyelembe kell venni.

Németország észrevétele

(100) Németország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a TAZV-létesítmény használati díjából adódó esetleges előny nem minősül állami támogatásnak, mert az N 644e/02 számú ügyben hozott bizottsági határozat Németország szerint a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer közvetett hatásaira, azaz a díjakra is kiterjed. Németország ezenkívül azzal érvel, hogy az intézkedés, amelyet az N 644e/02 számú ügyben hozott bizottsági határozat nem minősített állami támogatásnak, a használó szintjén sem minősülhet állami támogatásnak. Németország álláspontja szerint a Bizottság csak a Törvényszék Flughafen Leipzig-Halle GmbH ügyben hozott ítéletét (24) követően változtatta meg arra vonatkozó álláspontját, hogy az infrastruktúra üzemeltetőjének nyújtott támogatás továbbadható-e az infrastruktúra használójának.

(101) Németország elismeri, hogy az N 644e/02 ügyben hozott határozat a TAZV számára biztosított beruházási támogatás nyújtásának időpontjában már nem volt hatályos. Ugyanakkor a német hatóságok hangsúlyozzák, hogy az N 644e/02 ügyben hozott határozat jogalapjául szolgáló jogszabály megegyezik azzal a jogszabállyal, amely alapján a TAZV javára az intézkedést meghozták. A jogalapot képező jogszabályt tulajdonképpen aktualizálták, de annak tartalma változatlan maradt. Így Németország azzal érvel, hogy a jogalap aktualizálása nem jelent automatikusan állami támogatásként történő besorolást.

(102) Németország hangsúlyozza, hogy a költségszámítás átlátható és a jogszabályokban előírt módon történt.

A Propapier számára nem keletkezik gazdasági előny

(103) Németország állást foglal azzal a három lehetséges számítási móddal kapcsolatban, amelyet a szennyvíztisztítási szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozásoknak felszámítandó díjak számításánál alkalmaznak (az eljárást megindító határozat (68) preambulumbekezdése): összköltség-számítási módszer, magánbefektető által megszabott ár, referenciaár.

Az összköltség kiszámításának módszere szerint a Propapier számára nem keletkezik előny

(104) Németország nem fogadja el azt az álláspontot, hogy a Propapier által fizetett díj nem fedezi teljes mértékben a költségeket. A költségszámítás módját jogszabály írja elő (a díjnak alapvetően fedeznie kell a költségeket, azzal a kivétellel, hogy a harmadik fél által nyújtott támogatásokat a számított kamatok meghatározásánál nem kell figyelembe venni (25)). A jogszabályi előírások szerint a díjnak fedeznie kell a költségeket, de azokat nem haladhatja meg. A díj a TAZV minden költségét fedezi, beleértve a TAZV befektetett tőkében való részesedése utáni kamatokat is. A tartományi támogatások utáni fiktív kamatok felszámítása nem indokolt, mivel a TAZV-nál ezek a költségek nem merülnek fel.

(105) A Propapiernak nem keletkezik szelektív előnye, mert az új létesítmény használati díjai valamennyi használó számára azonosak.

(106) Hogy a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer keretében a szennyvíztisztító telep létesítésére nyújtott támogatás hiányában a díj magasabb lenne-e, az számos tényezőtől, például más pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ.

(107) A hatóságokat sem a "szennyező fizet" elve, sem az EU víz-keretirányelve nem kötelezi arra, hogy a befektetett tőke után számított kamat meghatározásánál figyelembe vegyék a támogatásokat. Az EU víz-keretirányelve előírja, hogy a vízszolgáltatások költségeinek meg kell térülniük, de a végrehajtásnál szabad mozgásteret biztosít a tagállamoknak. A szóban forgó esetben a használati díj a TAZV (a vízszolgáltatás) összes költségét fedezi. A "szennyező fizet" elve nem abszolút érvényű, de "figyelembe kell venni". A szóban forgó ügyben ezt az biztosítja, hogy a használati díj kiszámításánál a TAZV összes költségét figyelembe vették.

(108) Az EU víz-keretirányelve "megfelelő" hozzájárulásról beszél. Németország kijelenti, hogy a Propapier által fizetendő díjak Németország vagy az Európai Unió más területeivel összehasonlítva hasonló mértékűnek mondhatók. A német hatóságok ezenkívül megállapítják, hogy az EU víz-keretirányelve értelmében a tagállamok tekintettel lehetnek a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásaira, továbbá az érintett régiók földrajzi és éghajlati jellemzőire.

(109) Németország kijelenti, hogy a Kimberly-Clark vagy az InfraLeuna ügyekkel való összehasonlítás (lásd az eljárást megindító határozat (70) preambulumbekezdését) nem elfogadható. A Kimberly-Clark ügy tárgya egy vállalkozásnak nyújtott kedvezményes díj, amelyre vonatkozóan fennáll a gyanú, hogy nem fedezi az összes költséget. A szóban forgó esetben a díj az összes költséget fedezi, és a díjszabás feltételei az összes használóra vonatkozóan azonosak. A Kimberly-Clark ügyben egy iparterületet egyetlen vállalkozás sajátos igényei szerint hasznosítottak, míg a szóban forgó esetben az iparterület hasznosítása több odatelepülő vállalkozás javára történt.

(110) Az InfraLeuna ügyben hozott határozat tárgya magánvállalkozások magántulajdonban lévő infrastrukturális létesítmények használatára vonatkozó árképzése, míg a szóban forgó ügy települési infrastruktúra használatára és jogszabály által előírt, nem piaci feltételek alapján megszabott díjakra vonatkozik. A szóban forgó ügyben az infrastruktúra használói az összes olyan költséget viselik, amelyet egy szennyvíztisztítással foglalkozó társaságnak rendes körülmények között viselnie kell. Egy nem liberalizált szennyvíztisztítási piacon jogszabályok írják elő, hogy a díjszámításnál mely költségtényezőket kell figyelembe venni, és ez valamennyi vállalkozásra nézve azonos (KAG Brandenburg).

(111) Az eljárást megindító határozatban hivatkozott, a Wagner és Weida Leder ügyekben hozott határozatok ((71) preambulumbekezdés és 19. lábjegyzet) magántulajdonban lévő szennyvíztisztító telepek létesítésére nyújtott támogatásokra vonatkoznak. A szóban forgó esetben azonban a Propapier nem tetszőleges magánberuházáshoz kap támogatást, hanem jogszabályban előírt használati díjakat fizet.

A magánbefektető kritériuma nem alkalmazható

(112) Németország álláspontja szerint a víz nem szokásos kereskedelmi áru. Németországban a szennyvíztisztítási ágazat kommunális közszolgáltatók regionális monopóliumaira van felosztva. Ezért Németországban a szennyvíztisztítás nem gazdasági tevékenység, hanem a jogszabályok által az önkormányzatok számára előírt kötelező feladat. A TAZV hatóságként, nem pedig vállalkozásként működik, amelynek magatartása nem vizsgálható a piaci befektető kritériuma alapján. Németországban a közszolgáltatási hálózatokra történő csatlakozás és azok használata kötelező. Ez azt jelenti, hogy a használóknak az önkormányzati szolgáltatón kívül nincs lehetőségük másik szolgáltatót választani. A díjakat a hatóságoknak jogszabályban előírt módon kell kiszámítaniuk úgy, hogy azok nem haladhatják meg a költségeket.

(113) Németországban a szennyvíztisztítási ágazatban magánvállalkozások csak korlátozottan tevékenykedhetnek. Ez azt jelenti, hogy magánvállalkozások ilyen tevékenységet csak a jogszabályokban előírt szennyvíz-elvezetési kötelezettségek műszaki teljesítése esetén, üzemvezetési vagy üzemeltetői szerződések alapján végezhetnek. A feladatért azonban ilyenkor is az önkormányzat viseli a felelősséget, és az önkormányzatot nem kötelezi jogszabály közbeszerzés kiírására. Magánvállalkozások elláthatnak műszaki feladatokat (vagy kivételes esetben a díjakat is megszabhatják), de a díjak ebben az esetben sem haladhatják meg a magánvállalkozók költségeit. A TAZV nem adott át harmadik félnek műszaki feladatokat.

(114) Mivel a díjakat jogszabály írja elő, és a díjak nem léphetik túl a költségeket, ezért nem létezik az a piac, amelyen a magánvállalkozások nyereségszerzési céllal szennyvíztisztítási díjakat szabhatnának meg. Nincs verseny a fogyasztókért sem magánvállalkozások, sem magán- és közjogi vállalkozások között.

(115) Németország álláspontja szerint ezért ebben az esetben nem lehet összehasonlítani az üzemeltető magatartását magánbefektetők magatartásával. A magánbefektető kritériuma ezért nem alkalmazható.

Referenciaárak

(116) A szennyvíztisztító telepre való csatlakozási kötelezettség következtében nincs verseny, ezért olyan piaci ár sincs, amelyet az előny értékelésénél referenciaárként lehetne alkalmazni.

(117) Németország visszautasítja a panaszosnak azt az állítását, hogy csak kevés papírgyár vesz igénybe települési szennyvízhálózatot, és kizárólag az e papírgyárakra vonatkozó adatoknak az ágazatra referenciaként történő alkalmazása ezért nem reprezentatív.

(118) Németország észrevétele azt a helyesbítést is tartalmazza, hogy a Propapier nem 0,95 EUR/m3 díjat (mint ahogy az eljárást megindító határozat (72) és (80) preambulumbekezdéseiben szerepel), hanem 2010 óta 1,18 EUR/m3 összegű díjat fizet. Ez a díj az Európai Unió más területeivel összehasonlítva hasonló mértékűnek mondható, illetve semmi esetre nem mondható szokatlannak. A német papírgyárak szövetsége (Verband Deutscher Papierfabriken) által a német papíripari ágazat 68 %-át kitevő 77 vállalkozás körében végzett felmérés alapján 2007-ben az átlagos ár 1,12 EUR/m3 volt (az árak a 0,31 EUR/m3 és 2,20 EUR/m3 közötti értéktartományban mozogtak). A Propapier által fizetett díj ebben az értéktartományban található, méghozzá a szúrópróba révén meghatározott átlag felett.

(119) Későbbi észrevételeiben Németország tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2012-ben 1,41 EUR/m3-re emelték a díjat, hogy fedezzék a szennyvíztisztító telep kezdeti működési időszakának veszteségeit. 2013 elején az energiaköltségek csökkenése következtében 1,39 EUR/m3-re csökkentették a díjat, mivel a jogszabályok alapján a díjnak fedeznie kell a költségeket, de nem haladhatja meg azokat. Ezenkívül a Propapiernak a szennyvizet előkezelésnek kell alávetni, mielőtt azt a TAZV-létesítménybe vezetnék. Az előkezelés költsége megközelítőleg [...] EUR/m3, amely alapján a Propapier számára a szennyvíztisztítás összköltsége [...] EUR/m3; összehasonlításképpen: az ágazatban az átlagos költségek (2010) 1,27 EUR/m3-t tesznek ki.

(120) Németország kijelenti, hogy az Európai Unió más papírgyárai által fizetett díjakkal való összehasonlítás a vizsgálathoz megfelelő referenciaként szolgál, hogy nem áll fenn gazdasági előny, és hogy a Bizottságnak az ilyen összehasonlítással kapcsolatos kételyei nem indokoltak.

(121) Németország szerint a Bizottság által felsorolt példákban az összköltségek alapján megállapított átlagos árakról van szó. Németország szerint semmi nem utal arra, hogy ezek a díjak állami támogatást tartalmaznak.

(122) Németország kijelenti, hogy a Lenzing Lyocell ügy (26) még akkor is releváns, ha tíz évvel ezelőtti tényállásra vonatkozik (mivel a Propapier a díj több mint kétszeresét fizeti, holott az elmúlt tíz évben a szennyvíztisztítási díjak nem nőttek 100 %-nál többel).

Létező támogatás

(123) Németország két érvet hoz fel a mellett, hogy a díjak, amennyiben támogatásnak minősülnek, a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja értelmében miért tekintendők létező támogatásnak.

(124) Németország felhívja a figyelmet, hogy a Bizottság az N 644e/02 ügyben hozott határozatában 2003-ban arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer nem jelent állami támogatást a szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek, amennyiben ezek - mint a TAZV - különleges célú közjogi társulások. A Bizottság ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a különleges célú közjogi társulások kommunális felügyelet alá esnek, és általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtanak. Amint azt az eljárást megindító határozat (57) preambulumbekezdésében a Bizottság maga is megállapította, a rendszert - még akkor is, ha a belső piac fejlődése következtében ma már állami támogatásnak minősülne - a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja értelmében létező támogatásnak kellene minősíteni.

(125) Az e határozat (100) preambulumbekezdésében említettek szerint az N 644e/02 ügyben hozott határozat Németország szerint a közérdekű feladat közvetett hatásaira, így a díjakra is kiterjed. A díjakat nem kellett külön bejelenteni, mivel a díjszámítási módszer a rendszer végrehajtásának részét képezi.

(126) Arra vonatkozóan, hogy a díjak létező támogatásnak minősülnek, Németország előadja, hogy ez a díjakban szereplő támogatás már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 1958. január 1-i hatálybalépése előtt is jogszerű volt. Az EGK-Szerződés hatálybalépését megelőzően létező támogatás későbbi módosítások esetén is létező támogatás marad, amennyiben az eredeti támogatási rendszer "magját" nem módosítják (27). Tehát egy 1958. január 1-je előtt hatályos általános előírás pontosítása nem képez bejelentésköteles, új támogatást (28).

(127) Németország kijelenti, hogy a kommunális adókról szóló törvény már az EGK-Szerződés 1958-as hatálybalépését megelőzően is hatályos volt, és azt követően is az maradt. A jelenleg hatályos KAG Brandenburg 6. cikkének (2) bekezdése - mivel Brandenburg az egykori Porosz Királyság területéhez tartozó részen fekszik - a Porosz Királyság kommunális adókról szóló 1893. július 14-i törvényére (PrKAG) és Bajorország önkormányzati adókról szóló törvényére (BayGAG) vezethető vissza. Ezt az érvet Németország a következő kiegészítő érvekkel támasztja alá:

a) A hivatkozott törvények 1919 és 1933, valamint 1933 és 1945 között is hatályosak voltak.

b) A régi szövetségi tartományok kommunális adókról szóló jelenlegi törvényei a PrKAG-ra vezethetők vissza.

c) A KAG Brandenburg és a PrKAG között történelmi folytonosság áll fenn, annak ellenére is, hogy az új szövetségi tartományok Németország felosztása után sajátos helyzetbe kerültek.

a) kiegészítő érv

(128) A PrKAG már lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok díjakat szabjanak ki a közcélú infrastruktúra használatára vonatkozóan. Bajorországban 1938 óta hatályos Gebührenabgabengesetz (az önkormányzati adókról szóló törvény, amely más dél-német szövetségi tartományok egy sor hasonló törvényének alapját képezi) szintén lehetőséget ad erre (29). A PrKAG szerint a díjtételt úgy kell kiszámítani, hogy fedezze az intézkedés igazgatási és fenntartási költségeit, a befektetett tőke utáni kamat és törlesztés költségeit is beleértve. Bár a PrKAG szerint a díjaknak csak (az infrastruktúrára) befektetett tőke utáni kamattal kapcsolatos költségeket kell fedezniük, a háború utáni időszak PrKAG-t alkalmazó ítéletei azt sugallják, hogy a PrKAG szerint a harmadik fél által nyújtott támogatások után nem kell kamatot számítani.

(129) A PrKAG-t, illetve más szövetségi tartományok hasonló törvényeit sem a weimari köztársaság idején, sem a nemzetiszocialista hatalomátvétel után nem helyezték hatályon kívül. Tehát ezek a törvények 1918 után is hatályosak maradtak.

b) kiegészítő érv

(130) A második világháború után - az 1949. évi alaptörvény (a továbbiakban: 1949. évi alaptörvény) értelmében, amely szerint az 1949. évi alaptörvénynek nem ellentmondó törvények hatályosak maradnak (az 1949. évi alaptörvény 123. cikke), valamint azoknak a rendelkezéseknek az értelmében, amelyek szerint a szövetségi tartományok bizonyos területeken törvényeket hozhatnak - a PrKAG a szövetségi tartomány törvényeként továbbra is hatályban maradt. Tehát egyértelmű, hogy a PrKAG már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés hatálybalépése előtt is hatályos volt a német szövetségi tartományokban.

(131) A Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakítását követően a PrKAG-ot egyes nyugatnémet szövetségi tartományokban fokozatosan felváltotta az adott szövetségi tartomány kommunális adókról szóló saját törvénye. A szövetségi tartományok saját törvényei tehát az 1960-as és 1970-es évek során fokozatosan felváltották a PrKAG-ot, de ez csak pontosításokat és terminológiai kiigazításokat jelentett, miközben a törvény magja változatlan maradt. Nem történt változás arra vonatkozóan sem, hogy a harmadik fél által nyújtott támogatásokra nem alkalmazandó számított kamat (30). A PrKAG értelmében csak az idegen tőke után kell kamatot számítani. A szövetségi tartományok törvényei szerint a kamatszámítás a saját tőkére is kiterjed; azonban sem a PrKAG, sem a szövetségi tartományok törvényei nem írnak elő a támogatások után számítandó kamatot.

(132) Németország ezért úgy véli, hogy a régi szövetségi tartományok kommunális adókról szóló jelenlegi törvényei a PrKAG-ra vezethetők vissza. Németország szerint a szóban forgó ügyben különösen fontos Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány kommunális adókról szóló, 1969-es törvénye (a továbbiakban: KAG NW) (31), mivel ez az 1906-os PrKAG helyébe lépő törvény szolgált a KAG Brandenburg modelljéül; a KAG NW a szükséges fogalmi kiigazítások ellenére tartalmilag a PrKAG-nak felel meg (lásd e határozat (128) preambulumbekezdését). A PrKAG képezi más szövetségi tartományok (pl. Rajna-vidék-Pfalz, Schleswig-Holstein és Hessen) PrKAG helyébe lépő, kommunális adókról szóló törvényeinek alapját is.

c) kiegészítő érv

(133) Németország kijelenti, hogy a KAG Brandenburg a második világháború után Németország felosztása következtében sajátos helyzetbe került. Az NDK megalakulását követően megszűnt Brandenburg és a többi keletnémet szövetségi tartomány saját hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzatainak rendszere. A szabályozások a központosított kormányzás keretében születtek. Az 1990. május 17-i önkormányzati törvény (32) - amelyet az NDK parlamentje (Volkskammer) az 1990. október 3-i újraegyesítés előtt fogadott el - visszaállítja a helyi önkormányzatok rendszerét, és rögzíti, hogy az önkormányzatok saját felelősségi körben szabályozzák a települések pénzgazdálkodását. Az önkormányzatokat feljogosítják továbbá arra, hogy a kommunális szolgáltatásokra illetékeket és díjakat szabjanak ki.

(134) Az 1991. június 27-i KAG Brandenburg alapját a KAG NW képezi és azzal csaknem teljes egészében megegyezik.

(135) Az NDK eltérő jogi fejlődése ellenére a keletnémet és a nyugatnémet szövetségi tartományok kommunális adókról szóló jelenlegi törvényei között nem állapítható meg lényeges különbség. A KAG Brandenburg a PrKAG joghagyományát viszi tovább, nem pedig az egykori NDK joghagyományát. Intézményi folytonosság sem áll fenn az NDK (szenny)vízkezelő rendszere és Brandenburg tartomány jelenlegi szennyvíztisztítási rendszere között. Az 1990. május 17-i önkormányzati törvény képezi az új szövetségi tartományokban a kommunális adókról szóló törvények elfogadásának alapkövét. Az új szövetségi tartományok kommunális adókról szóló törvényei tartalmilag a régi szövetségi tartományok kommunális adókról szóló törvényeihez köthetők, amelyek pedig a PrKAG-ra vezethetők vissza. Ez annak egyenes következménye, hogy az új szövetségi tartományok az alaptörvénynek megfelelően léptek be a Németországi Szövetségi Köztársaságba. (33) Különösen jól látható ez a KAG Brandenburg keletkezésének történetéből. A KAG Brandenburg a PrKAG és a KAG NW által teremtett joghagyományt folytatja. Németország felosztása és a keletnémet szövetségi tartományok joghagyományának ennek következtében megszakadt folytonossága nem jelenthet hátrányt a KAG Brandenburg értelmezése során.

(136) A KAG Brandenburg és a PrKAG között történelmi folytonosság áll fenn.

(137) Németország azzal is érvel, hogy az EGK-Szerződés 1958-as hatálybalépését megelőzően is érvényes volt az egyenértékűség és a költségek megtérülésének elve. Az egyenértékűség elve megköveteli, hogy egy közszolgáltatásra kiszabott díj nem állhat súlyos aránytalanságban a közszolgáltatás értékével. Ez az alaptörvény által biztosított jogállamiság elvének alkotórésze. A költségek megtérülésének elve közvetlenül a PrKAG-ból következik. Még ha ezt az elvet nem is alkalmazzák szigorúan minden díjszámításnál, egy önkormányzat díjbevétele nem haladhatja meg jelentős mértékben az önkormányzat ráfordított kiadásait.

A jogos bizalom és az általános egyenlő bánásmód elvének betartása

(138) Amennyiben a Bizottság a Propapier által fizetendő használati díjakat működési támogatásnak minősítené, és a támogatási elemek visszafizettetéséről határozna, az Németország szerint sértené a jogos bizalom és az általános egyenlő bánásmód elvét.

(139) A jogos bizalom elve szerint i. egy uniós szervnek megalapozott várakozásokat kell ébresztenie az érintettekben; és ii. egy körültekintő és megfontolt gazdasági szereplő nem lehet abban a helyzetben, hogy előre lássa az érdekeit esetlegesen érintő intézkedések elfogadását.

(140) Mivel (az N 644e/02 ügyben hozott határozattal jóváhagyott) közérdekű feladattal kapcsolatos rendszer nem minősült állami támogatásnak, a Propapiernak az a megalapozott várakozása alakulhatott ki, hogy nem áll fenn javára nyújtott támogatás. E rendszer uniós joggal való összeegyeztethetőségét korábban nem vonták kétségbe, mivel az Európai Bizottság hasonló rendszereket korábbiakban soha nem vizsgált.

(141) Amennyiben a Bizottság működési támogatást állapít meg, a díjakban nem szereplő támogatási elemek visszafizettetése az egyenlő bánásmód elvét is sérti, amely elv értelmében azonos tényállásokat azonos módon kell kezelni. A visszafizettetés a Propapier versenytársai számára előnyt nyújt.

4.3. A NÉMET ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK ÉS A VKU ÉSZREVÉTELE

(142) A német önkormányzati társulások és a VKU üdvözlik Németország 2011. január 28-i észrevételét, amelynek megfogalmazásában maguk is közreműködtek. Főként arra az érvre hivatkoznak, hogy Németországban a szennyvíztisztítás nem gazdasági tevékenység, hanem a jogszabályok által az önkormányzatok számára előírt feladat. Az önkormányzatok a kötelező önkormányzati kommunális feladatok keretében a polgárok érdekében magukra vállalják ennek a tevékenységnek a szervezését és finanszírozását.

(143) A német önkormányzati társulások és a VKU kijelentik, hogy a KAG Brandenburg 6. cikke (2) bekezdésének ötödik mondata - amely szerint a szennyvíztisztító telep használati díjainak fedezniük kell a költségeket, a számított kamatokat és a számított értékcsökkenést, miközben a támogatásokat a befektetett saját tőke utáni számított kamatok meghatározásánál nem kell figyelembe venni - a fogyasztók érdekeit védi. Mivel a harmadik fél által nyújtott támogatások nem képezik az önkormányzat által befektetett saját tőke részét, ezért az önkormányzatok felé e támogatások után a fogyasztókkal nem fizettethető kamat.

5. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK SZERINT

(144) A szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek, amennyiben a következő előfeltételek teljesülnek: i. az intézkedés állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás; ii. a vállalkozásnak gazdasági előnye származik az intézkedésből; iii. ez az előny szelektív; és iv. az intézkedés torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Állami támogatás akkor áll fenn, ha az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésében felsorolt feltételek együttesen teljesülnek.

(145) Már az eljárást megindító határozat sem vitatta, hogy a szóban forgó összes intézkedés állami forrásfelhasználással történt, és hogy az intézkedések torzíthatják a versenyt és a belső piaci kereskedelmet.

(146) A Bizottság a panaszokkal kapcsolatosan megállapítja, hogy különbséget kell tenni i. a célzott infrastrukturális intézkedések (szennyvíztisztító telep létesítése és bizonyos egyéb infrastrukturális projektek az iparterület bővítési területén, ahol a Propapier új gyára található) révén a Propapier javára nyújtott állítólagos állami támogatás; és ii. a csökkentett használati díjak formájában a Propapier számára nyújtott állítólagos támogatás között.

5.1. AZ ÁLLAMI FORRÁSBÓL FINANSZÍROZOTT INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTEK ÁLTALÁNOS CÉLÚ VAGY KIZÁRÓLAG A PROPAPIERNAK SZÁNT INFRASTRUKTÚRÁNAK MINŐSÜLNEK?

(147) A Bizottság a korábbiakban azt az álláspontot képviselte, hogy az önkormányzatok az igazgatásuk alá tartozó területen végezhetnek területrendezési munkálatokat. Tehát az önkormányzatok finanszírozhatnak a lakosság érdekeit szolgáló infrastruktúrákat. A Bizottság véleménye szerint nem lényeges, milyen okból építik ki az infrastruktúrát, amíg az a közérdeket szolgálja. Ha azonban az infrastruktúra csak egy magánvállalkozás érdekeit szolgálja, akkor ennek a magánvállalkozásnak kell vállalnia a finanszírozást. Ez abból vezethető le, hogy a Bizottságnak az állami támogatások esetén az intézkedés gyakorlati hatásait kell vizsgálnia, nem pedig az intézkedés céljait. Ezért a Bizottság véleménye szerint a szóban forgó ügyben azt kell megvizsgálni, mely infrastruktúrák szolgálják a közérdeket (beleértve a Propapier érdekeit is), és mely infrastruktúrák szolgálják kizárólag a Propapier érdekeit. A Propapiernak csak ez utóbbiakat kell finanszíroznia (34).

(148) A Bizottság megállapítja, hogy a parkoló, az út és az Odera-Spree-csatorna üzemeltetői az Európai Unió versenyjoga értelmében nem minősülnek vállalkozásnak, mivel ezen infrastruktúrák használata ingyenes. Ezért a szóban forgó ügyben nem merül fel az a kérdés, hogy ezen infrastruktúrák tulajdonosai és üzemeltetői kaptak-e állami támogatást.

5.1.1. Parkoló

(149) A panaszos előadja, hogy a parkoló fekvése kedvezőtlen és távol eső ahhoz, hogy más belvárosi vállalkozásokat is kiszolgáljon, így nem teszi lehetővé a város számára a belvárosi tehergépjármű-parkolók megszüntetését. Németország valójában nem bizonyította be ennek ellenkezőjét; önmagában azonban az, hogy egy parkoló egy vállalat közvetlen szomszédságában található, még nem jelenti automatikusan azt, hogy a parkolót kifejezetten ennek a vállalatnak építették, vagy elsődlegesen ennek a vállalatnak az érdekeit szolgálja. A panaszos által említett közlekedési tábla (lásd a (46) preambulumbekezdést), amely azt jelezte, mely tehergépjármű-parkolóhelyek tartoznak az erőműhöz, csak átmeneti jelleggel, az erőműben folyó és 2011. március végén lezárult építési munkálatok miatt volt kihelyezve. A Bizottság megállapítja, hogy a parkoló szabadon megközelíthető, a közúton ki van táblázva, és a tábla nem utal egyetlen konkrét vállalatra sem. Hogy egy parkolóhoz tartoznak-e az utazók felfrissülését szolgáló létesítmények, a parkoló általános infrastrukturális besorolása szempontjából nem releváns.

(150) Németország elegendő bizonyítékot nyújtott be arra nézve, hogy a parkolót nem kifejezetten a Propapier számára, hanem az iparterület átfogó gazdasági tervezési koncepciójának részeként hozták létre. Ezenkívül a Propapier 27 tehergépjármű és 213 személygépjármű számára helyet biztosító saját parkolóhelyekkel is rendelkezik. Tervbe vették további 120 személygépjármű-parkolóhely kiépítését is (már az építési engedélyt is megkapták). Németország már az eljárást megindító határozat kibocsátásának időpontjában kijelentette, hogy a Propapier saját parkolóhelyei elegendőek munkatársai, beszállítói és látogatói gépjárműveinek parkolására.

(151) A fenti megfontolások alapján a Bizottság megerősíti az eljárást megindító határozatban képviselt előzetes álláspontját, amely szerint a parkolót nem kizárólag a Propapiernak szánták, és nem tartalmaz állami támogatási elemet.

5.1.2. Út

(152) A szóban forgó út közút. Az út az iparterület hasznosítására irányuló, átfogó koncepció része, amely koncepció tervezését már 1993-ban elkezdték, tehát jóval azelőtt, hogy a Propapier az iparterületre történő odatelepüléséről döntött. A panaszos állításától eltérően az út nem ér véget a papírgyár mögött néhány méterrel, hanem összeköti a jelenlegi iparterületet és annak északi bővítési területét a B 112-es számú főúttal. Az út utolsó szakasza 2013 januárjában készült el. Az új út más vállalkozások érdekét is szolgálhatja, mivel további fejlesztési lehetőségeket kínál az ArcelorMittal iparterület és egyéb iparterületek felé. Az út csökkentheti az ipari és üzleti forgalom számára a Frankfurt an der Oder eléréséhez szükséges menetidőt, és a frankfurti vállalkozások számára könnyebben elérhetővé teszi Eisenhüttenstadt folyami kikötőjét.

(153) A Bizottság ezért megerősíti az eljárást megindító határozatban képviselt előzetes álláspontját, amely szerint az utat nem a Propapiernak szánták, és nem tartalmaz állami támogatási elemet.

5.1.3. Az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése/mélyítése

(154) A panaszos panaszában kijelentette, hogy az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése és mélyítése keretébe tartozó infrastrukturális intézkedések kizárólag a Propapierra irányultak, és a Propapier számára nyújtott állami támogatást tartalmaznak. 2008-ban Eisenhüttenstadt bővítette az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterületet, hogy ezzel vállalkozásokat vonzzon a térségbe. 2003 óta a transzeurópai hálózatok (TEN) részét képező csatorna teljes hosszán folyik a zsiliprendszer kiépítése. Semmi nem utal azonban arra, hogy ok-okozati összefüggés állna fenn az infrastrukturális intézkedések és a Propapiernak az iparterületre történő odatelepülése között, vagy hogy ezek az intézkedések szelektív előnyt jelentenének a Propapier számára; a Bizottság egyetért Németországgal abban is, hogy az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése és mélyítése a csatorna szükséges és rendszeres karbantartásának részét képezi.

(155) A Bizottság ezért megerősíti az eljárást megindító határozatban képviselt előzetes álláspontját, amely szerint az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése és mélyítése nem jelent szelektív előnyt a Propapier számára, és nem tartalmaz állami támogatási elemet.

5.1.4. Szennyvíztisztító telep

(156) A Bizottság megállapítja, hogy a jelenlegi szennyvíztisztítási infrastruktúra kapacitása az Odera-Spree-csatorna melletti bővített iparterületen kívül korlátozott. A meglévő eisenhüttenstadti szennyvíztisztító telep maradék kapacitása csupán egy további kisebb beruházó igényeit tudta volna kielégíteni, azonban akkor már nem lett volna elegendő, ha egy nagyobb vagy több kisebb beruházó telepedett volna le az új iparterületre.

(157) A Bizottság ezenkívül megállapítja, hogy a TAZV-szennyvíztisztító telepet nem kifejezetten a Propapier számára hozták létre. A létesítmény építése - egyéb, a 2004 és 2006 közötti időszakban megvalósítandó potenciális beruházásokkal együtt - már jóval a Propapier odatelepülése előtt tervbe volt véve. Németország bizonyítékokat terjesztett elő arra nézve, hogy a szennyvíztisztító telep létesítése már az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület gazdasági hasznosítása keretében tervbe volt véve. Németország bizonyítékokat terjesztett elő arra nézve is, hogy az Odera-Spree-csatorna mellett található iparterület bővítési területét több kampány során is reklámozták a befektetőknek, ezek a kampányok azonban mindeddig nem hoztak sikert, mivel a regionális hatóságoknak eddig nem sikerült további befektetőket (a Propapieron, az EnBW-n és a 5N PV-n kívül) az iparterületre vonzaniuk.

(158) Jóllehet a szennyvíztisztító telepet műszakilag - anaerob első tisztítási fokozatának köszönhetően - úgy alakították ki, hogy az erősen szennyezett ipari szennyvizeket, például a használt papírból hullámpapírdoboz-alapanyagokat gyártó papírgyárak szennyvizeit tisztítani tudja, az anaerob első tisztítási fokozat más olyan használók számára is érdekes lehet, amelyeknél szerves anyagokkal erősen szennyezett ipari szennyvizek keletkeznek, mint például az élelmiszer-ipari és az italgyártó vállalatok esetében. Ezenkívül az anaerob első tisztítási fokozattal is rendelkező szennyvíztisztító telepek számos gazdasági és környezeti előnyt nyújtanak a szerves anyagokkal erősen szennyezett ipari szennyvizek tisztítása szempontjából.

(159) Jóllehet a TAZV-létesítmény jelenlegi kapacitásai elsősorban a Propapier igényeit elégítik ki, a létesítményt az iparterületre települt másik két vállalat is azonos feltételek mellett használja. A moduláris felépítés lehetővé teszi a létesítmény bővítését és ezáltal további használók szennyvizeinek tisztítását. A jelenlegi szabad kapacitás moduláris bővítés nélkül is mintegy [20-40] %-ot tesz ki, amelyet más vállalatok igénybe vehetnek szennyvizeik tisztítására; ugyanakkor a jelenlegi összkapacitást a kétszeresére lehet növelni (lásd a (80)-(84) preambulumbekezdést). A szennyvíztisztító telephez megkülönböztetésmentesen minden használó hozzáférhet (az iparterületre települő új befektetőknek kötelező a rácsatlakozás és a használat), és a létesítmény nem csak a papíriparban tevékenykedő vállalkozások szennyvizeit képes tisztítani.

(160) A Bizottság véleménye szerint az, hogy jelenleg túlnyomórészt a Propapier használja a TAZV-létesítményt (átlagosan [< 70] %-ban és legfeljebb [< 70] %-ban), nem jelenti feltétlenül, hogy a létesítmény célzott infrastruktúrának minősül, mivel annak moduláris felépítése - tekintettel a korlátozott költségvetési forrásokra - gazdasági szempontból ésszerűnek mondható. A panaszos állításával szemben a TAZV-létesítmény kapacitásának megduplázásához szükséges költségek, amelyek Németország becslése szerint az első beruházás költségeinek kevesebb mint 50 %-át teszik ki, azt igazolják, hogy a létesítmény moduláris felépítése méretgazdaságosságot tesz lehetővé.

(161) A Bizottság a szűkös forrásokkal való jó gazdálkodásnak tekinti azt, hogy a szennyvíztisztító telep létesítésére nyújtott regionális támogatás feltételéül szabták, hogy egy nagybefektetőnek (ez esetben a Propapiernak) az iparterület bővítési területére kell települnie, mivel nem ésszerű nagyméretű közcélú infrastruktúra építésébe kezdeni, ha nem garantálható, hogy az infrastruktúrát használni is fogják, és ugyanúgy nem ésszerű túlméretezni az infrastruktúrát.

(162) A Németország által rendelkezésre bocsátott számok alapján el lehet vetni azt az érvet, amely szerint a papírgyárak általában saját szennyvíztisztító teleppel rendelkeznek. Még ha egyes papíripari (és egyéb ágazatbeli) vállalkozások saját szennyvíz(elő)tisztító teleppel is rendelkeznek, ez a körülmény önmagában még nem utal arra, hogy az állam a használóknak előnyt nyújt azokban az esetekben, amelyekben ipari használók a közszolgáltatási szennyvíztisztító telepeket használják, hiszen a használók az általuk fizetett díjak formájában idővel fedezik a felmerülő költségeket.

(163) A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a szennyvíztisztító telep általános célú infrastruktúra, és így a TAZV-létesítménynek nyújtott támogatás nem minősül a Propapiernak nyújtott beruházási támogatásnak. A parkoló, az út és az Odera-Spree-csatorna üzemeltetésétől eltérően a szennyvíztisztító telep üzemeltetése gazdasági tevékenység, mivel az üzemeltető díjazás ellenében kínál egy szolgáltatást (szennyvíztisztítást) a piacon. A Bizottság azonban megállapította, hogy egy esetleg a TAZV-nak nyújtott támogatás minden esetben létező támogatásnak minősül (az eljárást megindító határozat (51)-(57) preambulumbekezdése). Ezért a TAZV-nak nyújtott esetleges támogatásokat e határozatban a továbbiakban nem kell vizsgálni.

(164) A Bizottság összességében azt a következtetést vonja le, hogy az iparterület bővítési területén - ahol a Propapier gyára található - állami forrásból finanszírozott infrastrukturális projekteket nem kizárólag a papírgyár számára hozták létre, így nem minősülnek célzott infrastruktúrának és a Propapier számára nyújtott állami támogatásnak. Ez azt jelenti, hogy ezek a támogatott beruházások a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás 60. pontja értelmében nem tekinthetők egyetlen beruházásnak a Propapier papírgyár beruházási támogatása tekintetében, amelyet a Bizottság az SA.23827 (2013/C) ügyben hozott végleges határozatában hagyott jóvá (lásd a 4. lábjegyzetet). Ezért e határozat nem érinti az említett határozat tárgyát képező, a Propapier számára nyújtott beruházási támogatás értékelését.

5.2. ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLNEK A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP CSÖKKENTETT HASZNÁLATI DÍJAI?

(165) Németország azon érvével kapcsolatban, hogy egy, a Bizottság által nem támogatásnak minősített rendszer keretében az üzemeltető számára nyújtott intézkedés esetén nem adható tovább "támogatás" az érintett infrastruktúra használójának, a Bizottság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az N 644e/02 támogatási ügyben hozott bizottsági határozat nem tartalmaz semmilyen kijelentést arra vonatkozóan, hogy az infrastruktúra használati díjai adott esetben az infrastruktúra használója számára nyújtott támogatásnak minősülnek-e. A Bizottság fenntartja az eljárást megindító határozatban tett megállapítását, amely szerint nem hoztak tudomására olyan díjszabályozást, amely a bejelentett rendszer keretében nyújtott támogatásokra vonatkozna; ezért a rendszer jóváhagyására vonatkozó határozat nem tekinthető olyan közvetve megengedett támogatások jóváhagyásának, amelyek jogalapját a kommunális adókról szóló törvény képezné.

(166) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, amennyiben befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(167) Az állami támogatás fennállását attól függetlenül kell megállapítani, i. hogy az EU víz-keretirányelve és az irányelvet a nemzeti jogba átültető német jogszabályok előírják-e a szennyvíztisztítási szolgáltatások rendelkezésre bocsátási költségeinek megtérülését; és ii. hogy a díjak összhangban vannak-e ezeknek a jogszabályoknak a rendelkezéseivel. Másképp fogalmazva, az EU víz-keretirányelvével és a hatályos német jogszabályokkal összhangban álló intézkedések is minősülhetnek állami támogatásnak, amennyiben az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel teljesül (lásd a (144) preambulumbekezdést).

Állami forrás és az államnak való betudhatóság

(168) A szennyvíztisztító telep használati díjait a KAG Brandenburg 6. cikkével összhangban állapították meg és vetették ki. Ha a díjakat úgy állapítják meg, hogy azok alacsonyabbak annál, mint amit egy magánbefektető határozott volna meg, az bevételkiesést jelent az önkormányzat számára.

(169) Ezért ebben az esetben az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból nyújtott támogatásnak minősülne, mivel a Propapiernak biztosított előny miatt az önkormányzat bevétele csökkenne.

(170) Ha a díjak mértékét úgy állapítják meg, hogy abból egy vállalkozásnak előnye származik, akkor az is az államnak tudható be, mivel a díjakat egy közjogi intézmény - Eisenhüttenstadt önkormányzata - állapította meg.

Gazdasági előny

(171) Ahogy az eljárást megindító határozat (35) kifejti, a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a Propapier által fizetendő szennyvíztisztítási díjakat úgy állapították-e meg, hogy abból a Propapiernak (szelektív) gazdasági előnye keletkezett.

(172) A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az "előny" fogalma nemcsak az olyan ténylegesen nyújtott juttatásokat foglalja magában, mint például a támogatások, hanem az olyan intézkedéseket is, amelyek különböző formát öltve enyhítik a vállalkozás által általában viselendő terheket, és amelyek így anélkül, hogy a szó szoros értelmében támogatások lennének, ugyanolyan jelleggel és hatással rendelkeznek (36).

(173) Ha ezt a szóban forgó esetre alkalmazzuk, felmerül a kérdés, hogy a Propapier által fizetendő szennyvíztisztítási díjak alacsonyabbak-e azoknál a költségeknél, amelyek egy hasonló vállalkozást a szokásos piaci körülmények között terhelnének, azaz a díjak mértéke összhangban van-e a piacgazdasági szereplő elvével. Ennek megválaszolására a Bizottság szerint két lehetőség kínálkozik:

- A Propapier által fizetett ár összehasonlítása azzal a referenciaárral, amelyet az érintett tagállamban a szennyvíztisztításért általában kiszabnak.

- A jövedelmezőség előzetes elemzése, amelyből kiderül, hogy egy magánszolgáltató azonos mértékű díjakat szabott volna-e ki.

Referenciaárak

(174) Figyelembe véve a piac Németország által leírt szerkezetét (lásd a (112)-(113) preambulumbekezdést) és azt a tényt, hogy az üzemeltetők (beleértve a magánüzemeltetőket is) nem szabhatják meg szabadon szolgáltatásaik árát, mivel az árakat (a KAG Brandenburg révén) jogszabály határozza meg, a Bizottság véleménye szerint nem lehet olyan referenciaárakat megállapítani, amelyeket egy magánüzemeltető szokásos piaci körülmények között kiszabna.

(175) A Bizottság ezenkívül megállapítja, hogy Németország rendelkezésre bocsátott adatokat arra vonatkozóan, milyen árakat fizetnek azon ágazat vállalkozásai, amely ágazatban a Propapier tevékenykedik. Németország kijelenti ugyan, hogy a rendelkezésre bocsátott referenciaárak a költségeket teljes mértékben tükröző átlagos árak, semmi nem utal azonban arra, hogy ezek a díjak tartalmaznak-e állami támogatásokat. Így a Bizottság továbbra is kétségesnek tartja, hogy ezek az adatok alkalmazhatók-e az összehasonlítás alapjául. Ez mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy a Bizottság véleménye szerint előfordulhat, hogy ezeket az árakat a költségek különböző módszerrel történő figyelembevételével állapították meg, és nem lehet biztosan tudni, hogy tartalmaznak-e állami támogatásokat.

A jövedelmezőség előzetes elemzése

(176) A Bizottság véleménye szerint megbízható piaci referenciaértékek hiányában más általánosan elismert standard értékelési módszerrel lehet megállapítani, hogy egy jogügylet a szokásos piaci feltételekkel történt-e. A Bizottság véleménye szerint olyan infrastruktúrák esetében, amelyek minden használó számára hozzáférhetőek, tehát nem egy bizonyos használót szolgálnak, akkor teljesül a piacgazdasági befektető/szereplő elve, ha az infrastruktúra használói a jövedelmezőség előzetes elemzése alapján összességében hozzájárulnak az üzemeltető jövedelmezőségéhez (37).

(177) Ez akkor teljesül, ha az üzemeltető és az egyes használók közötti megállapodás lehetővé teszi, hogy az üzemeltető a megállapodásból eredő költségeit megalapozott középtávú kilátások alapján megfelelő haszonkulcs mellett fedezze (38).

(178) Ezenkívül az elemzés során figyelembe kell venni az üzemeltető számára az adott használó tevékenységével kapcsolatban keletkező valamennyi bevételt és várható költségnövekményt (39).

(179) A költségnövekmények a kiadások, illetve beruházások összes, a használó jelenléte révén keletkezett kategóriáját, például munkaerő-, berendezési- és beruházásiköltség-növekményeket (40) is magukban foglalják. Nem vehetők figyelembe azonban azok a költségek, amelyeket az üzemeltetőnek a használóval kötött megállapodástól függetlenül is mindenképpen viselnie kellene.

(180) E szempontok alapján a Bizottság úgy véli, hogy a piacgazdasági befektető/szereplő elve teljesül, azaz a csökkentett díj a következő okokból nem jelent előnyt a Propapier számára:

a) A szennyvíztisztító telep minden használó számára hozzáférhető, és azt nem a Propapiernak szánták.

b) A Propapier által fizetett díj magában foglalja az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási, munkaerő- és adóügyi igazgatási költségeket, a számított értékcsökkenéseket, valamint a szennyvíztisztító telepbe befektetett saját tőke 20 %-a utáni számított kamatokat. A díj ezáltal a Propapier tevékenységével kapcsolatosan a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjénél felmerülő összes költségnövekményt lefedi.

(181) A díjak által a költségnövekményeken kívül fedezendő megfelelő haszonkulccsal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a díjak a szóban forgó esetben nemcsak a költségnövekményeket fedezik, hanem a befektetett saját tőke 20 %-a utáni számított kamatokat is. Bár a költségnövekmények kiszámítására alkalmazandó fenti meghatározás ezt nem sorolja kifejezetten a megfelelő nyereség körébe, ez az üzemeltető számára - a megfelelő nyereséghez hasonlóan - pótlólagos bevételt jelent.

(182) Mivel a díjak a Propapiernak nem nyújtanak előnyt, és ezáltal nem minősülnek állami támogatásnak, a Bizottságnak nem kellett megvizsgálnia, hogy létező támogatást (lásd a (123)-(137) preambulumbekezdést) vagy működési támogatást (lásd a (26) preambulumbekezdést) jelentenek-e, és hogy egy ilyen működési támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal. E megállapításra tekintettel a Bizottság azt a kérdést is nyitva hagyhatja, hogy a díjak visszafizettetése (amennyiben azok működési támogatásnak minősülnének) sértené-e a jogos bizalom és az egyenlő bánásmód elvét.

6. KÖVETKEZTETÉS

(183) A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy sem a TAZV-szennyvíztisztító telep létesítése, sem a parkoló megépítése, sem az új út, sem az Odera-Spree-csatorna kiszélesítése/mélyítése nem minősül célzott infrastrukturális intézkedésnek.

(184) A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a szennyvíztisztításért kiszabott díjak nem minősülnek állami támogatásnak. Teljesül a piacgazdasági befektető/szereplő elve, és így a Propapier PM2 GmbH számára nem keletkezik gazdasági előny,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Németország által végrehajtott infrastrukturális intézkedések nem minősülnek a Propapier PM2 GmbH számára létrehozott infrastruktúrának. A TAZV által a szennyvíztisztító telep használatáért a Propapier számára kiszabott díjak nem tartalmaznak állami támogatást. Ezért az infrastrukturális intézkedések és a díj megállapításánál alkalmazott szabályok az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében nem minősülnek állami támogatásnak.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 1-jén.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(2) HL C 7., 2011.1.12., 10. o.

(3) Vö. a 2. lábjegyzettel.

(4) A Bizottság N 582/07 számú támogatási ügyben hozott határozata (HL C 131., 2008.5.29., 6. o.). A Propapier versenytársa, a Smurfit Kappa panaszát követően a Törvényszék a T-304/08. sz., Smurfit Kappa Group plc kontra Bizottság ügyben 2012. július 10-én hozott ítéletében a Bizottság határozatát semmisnek nyilvánította. A Bizottság 2013. május 15-én hivatalos vizsgálati eljárást indított a Propapier bejelentett regionális támogatásával kapcsolatosan (SA.23827(2013/C) számú támogatási ügy [HL C 230., 2013.8.8., 39. o.]). Az SA.23827 (2013/C) számú támogatási ügyben az eljárást megindító határozat így fogalmaz: "Amennyiben a Bizottság az SA.36147 (C 30/10) számú támogatási ügy hivatalos vizsgálati eljárása során arra a következtetésre jut, hogy a Propapier papírgyári beruházása és más támogatott beruházások együttesen egy közös beruházást képeznek, vagy hogy a Propapier infrastrukturális intézkedések formájában további támogatásokat kapott, akkor az egész támogatáscsomagot meg kell vizsgálni a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatás 67. pontjával való összeegyeztethetőség szempontjából."

(5) 2013. május 15-én kelt levelében Németország közölte, hogy a 38 561 588 EUR összegű elszámolható költségre 30 849 271 EUR összegű támogatást fizettek ki.

(6) A települési üzleti infrastruktúra kiépítése a "Regionális gazdasági struktúra javítása" elnevezésű közérdekű feladat keretében a keretterv II. része 7. pontjának e) alpontja értelmében: Szennyvíz és hulladék ártalmatlanítására, illetve tisztítására szolgáló létesítmények létrehozása vagy bővítése.

(7) A Bizottság N 644e/02, C(2003)1999 számú támogatási ügyben 2003. július 9-én hozott határozata (HL C 197., 2003.8.21., 12. o.).

(8) Brandenburg tartomány kommunális adókról szóló törvénye (Kommunalabgabengesetz für das Land Brandenburg (KAG)). A KAG jogszabálynak az eljárást megindító határozat közzétételének időpontjában hatályos változata legutóbb a 2009. évi május 27-i törvény (GVBl. I/09, Nr. 07, 160. o.) 1. cikkével módosított 2004. évi március 31-i változat (GVBl. I/04, Nr. 08, 174. o.).

(9) A KAG Brandenburg jogszabálynak az eljárást megindító határozat közzétételének időpontjában hatályos változatának 6. cikke így fogalmaz:

"A kamat és az értékcsökkenések megállapításánál figyelmen kívül hagyják a hozzájárulásokból és a kamatnál még a harmadik felek támogatásaiból származó tőkerészesedést is."

A KAG Brandenburg módosított, 2013. december 5-i változatának (GVBI. I/13, [40]) szövege így hangzik:

"A kamat és az értékcsökkenések megállapításánál figyelmen kívül hagyják a hozzájárulásokból származó tőkerészesedést (levonandó tőke). A települések és települési szövetségek egészben vagy részben i. harmadik felek támogatásait levonandó tőkeként kezelhetik ii. a megtérülés megállapításakor a levonandó tőke felszámításától eltekinthetnek, amennyiben ez nem veszélyezteti a tartozások folyamatos törlesztését."

(10) Az eljárást megindító határozat részletesen tárgyalja a szennyvíztisztításra vonatkozóan alkalmazandó uniós és német jogszabályokat, amelyek a következők: a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.), a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.), a német vízháztartási törvény (Wasserhaushaltsgesetz), a brandenburgi víztörvény (das Brandenburgische Wassergesetz) és a KAG Brandenburg. Ezzel kapcsolatos további adatok e határozat (40) preambulumbekezdésében találhatók.

(11) E három utóbbi szempont kifejezetten szerepel az eljárást megindító határozatban a hivatalos vizsgálati eljárás megindításának okaként. Habár azzal a kérdéssel, hogy a szennyvíztisztító telep célzott infrastruktúrának minősül-e, csak az arra irányuló vizsgálat keretében foglalkoztak, hogy a csökkentett díjak támogatásnak minősülnek-e (lásd az eljárást megindító határozat (86)-(89) preambulumbekezdését), a panaszos eredeti panaszának ezt az elemét a hivatalos vizsgálati eljárás keretében ismételten felvetette. Ezt a szempontot (a panaszos által előadott minden egyéb véleménnyel együtt) a Bizottság továbbította a német hatóságoknak, amelyek válaszaikban ki is tértek erre. Tekintettel arra, hogy Németországnak elegendő lehetősége volt arra, hogy a szennyvíztisztító telep céljával kapcsolatos felvetésekre reagáljon, a Bizottság véleménye szerint ezt a szempontot e határozat keretében kell megvizsgálni.

(12) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(13) A panasz az erőműre is vonatkozik, amely eredetileg a Propapier bejelentett beruházási projektjének része volt. Németország azonban a Bizottság tudomására hozta, hogy a projekt a későbbiek során úgy módosult, hogy az erőmű kikerült a bejelentett beruházási projektből, és Németország ennek megfelelően csökkentette az eredetileg jóváhagyott támogatás összegét. Ezért a Bizottság nem tartja indokoltnak a panasz e szempontjának további vizsgálatát.

(14) Lásd az eljárást megindító határozat (87) és (88) preambulumbekezdését.

(15) Az EU víz-keretirányelvének 9. cikke a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséről a következőket mondja ki: "A tagállamok figyelembe veszik a vízszolgáltatások megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletekkel összefüggő költségeket, tekintettel a III. melléklet szerint elvégzett gazdasági elemzésekre és különösen a »szennyező fizet« elvének megfelelően."

(16) Lásd az eljárást megindító határozat (69) preambulumbekezdését.

(17) HL L 260., 1999.10.6., 1. o., különös tekintettel a II.4.4. és a IV.3.3.1. szakaszra.

(18) HL L 12., 2002.1.15., 1. o., különös tekintettel a (196) és a (201) preambulumbekezdésre.

(19) Németország már az eljárást megindító határozat elfogadása előtt kifejtette azt is, hogy a Bizottság a Lenzing Lyocell ügyben (HL L 38., 2001.2.8., 33. o., (41) preambulumbekezdés) elfogadta azokat az Ausztria által benyújtott dokumentumokat, amelyek szerint az 1990-es évek második felében köbméterenként 0,50 EUR volt a szennyvíztisztítás szokásos piaci ára. Ezzel kapcsolatban a Bizottság az eljárást megindító határozatban megállapította, hogy a Lenzing Lyocell ügyben hozott határozat olyan tényeket vesz alapul, amelyek a szóban forgó ügynél több mint tíz évvel korábbi időpontra és egy másik tagállamra vonatkoznak.

(20) Vö. Brandenburg tartomány önkormányzati törvénye (Kommunalverfassung des Landes Brandenburg (BbgKVerf)) 12. cikkének (2) bekezdését és az eisenhüttenstadti iparterületen található TAZV-szennyvíztisztító telep alapszabálya 7. cikkének (1) bekezdését és (8) bekezdésének f) pontját.

(21) Van Gerven főtanácsnok 1993. április 28-i indítványa a C-225/91. sz., Matra kontra Bizottság ügyben, EBHT 1993, I-3203. o., I-3222. o. (I-3235.o, 28. pont).

(22) Bizalmas üzleti adat.

(23) Lásd a következő címen: www.ipwonline.de.

(24) A Törvényszék T-455/08. sz., Flughafen Leipzig-Halle GmbH és Mitteldeutsche Flughafen AG kontra Bizottság, valamint a T-443/08. sz., Freistaat Sachsen és Land Sachsen-Anhalt kontra Bizottság egyesített ügyekben 2011. március 24-én hozott ítélete, amelyet később a Törvényszék C-288/11. P. sz., Mitteldeutsche Flughafen AG és Flughafen Leipzig-Halle GmbH kontra Bizottság ügyben 2012. december 19-én hozott ítélete megerősített.

(25) Németország megküldte azon német törvények és jogszabályok összefoglalóját, amelyek a 16 szövetségi tartomány díjszámítását szabályozzák. Ezek közül a törvények közül egyik sem engedélyezi a számított kamatok figyelembevételét a támogatásokra nézve. Vö. Németország 2013. november 1-jén kelt levelének 10. mellékletével.

(26) A szóban forgó ügy relevanciájának magyarázatához vö. a 19. lábjegyzettel.

(27) Lásd a Törvényszék T-195/01. és T-207/01. sz., Gibraltar kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. április 30-án hozott ítéletének (EBHT 2002., II-2309. o.) 111. pontját.

(28) A Bíróság C-44/93. sz., Namur-Les assurances du crédit SA kontra Office national du ducroire és társai ügyben 1994. augusztus 9-én hozott ítéletének (EBHT 1994., I-3829. o.) 29. pontja.

(29) Miközben a bajor törvény az önkormányzatokat csak általánosságban hatalmazza fel díjak kiszabására, a törvény díjmegállapításra vonatkozó alkalmazásáról szóló egyik bírósági határozat a PrKAG megfelelő cikkeire hivatkozik.

(30) Lásd Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormányának az LT-Drs. 5/810 törvényhez csatolt indokolását, 36. o.

(31) A KG NW 6. cikkének (1) bekezdése és a KAG Brandenburg 6. cikke: "A meghatározott díjbevétel nem haladhatja meg a létesítmény előrelátható költségeit". A KAG NW 6. cikkének (2) bekezdése és a KAG Brandenburg 6. cikkének (2) bekezdése: A beszámítandó költségek "közé tartoznak az igénybe vett külső szolgáltatások díjai, a feltehető használati időtartam vagy szolgáltatásmennyiség után számított értékcsökkenés, valamint a befektetett tőke után megfelelően felszámított kamat. A kamatszámításnál a harmadik felek által nyújtott hozzájárulásokból és támogatásokból eredő saját tőkét figyelmen kívül kell hagyni."

(32) Az NDK településeinek és települési szövetségeinek önkormányzatáról szóló 1990. május 17-i törvény.

(33) Az alaptörvény 1949. május 23-i változata 23. cikkének második mondata.

(34) A Bizottság különböző intézkedésekről és a Spanyolország által a Terra Mítica SA szabadidőparknak (Benidorm, Alicante) nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. augusztus 2-i 2003/227/EK határozatának (64) preambulumbekezdése (HL L 91., 2003.4.8., 23. o.).

(35) Lásd az eljárást megindító határozat (66) és (68) preambulumbekezdését.

(36) A Bíróság 30-59. sz., De Gezamenlijke Steenkolenmijnen in Limburg kontra Európai Szén- és Acélközösség Főhatósága ügyben 1961. február 23-án hozott ítélete (EBHT 1961, 1. o.); a Bíróság C-200/97. sz., Ecotrade kontra AFS ügyben 1998. december 1-jén hozott ítéletének (EBHT 1998, I-7907. o.) 34. pontja; a Bíróság C-6/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1999. május 19-jén hozott ítéletének (EBHT 1999, I-2981. o.) 15. pontja.

(37) Lásd a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás 63. pontját (HL C 99., 2014.4.4., 3. o.).

(38) Ugyanott.

(39) Ha például az üzemeltetőnek kifejezetten egy bizonyos használó igényei miatt bővítenie vagy módosítania kell az infrastruktúrát, akkor ennek költségeit figyelembe kell venni a költségnövekmények kiszámításánál. Lásd a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás 64. pontjának negyedik mondatát.

(40) Lásd a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás 64. pontját, valamint az SA.1885 - C 5/08 (korábbi NN 58/07) számú, Dánia - Az Aarhus Lufthavn A/S által a Ryanairnek nyújtott jogellenes támogatások ügyben hozott bizottsági határozat (94) preambulumbekezdését.