A Kecskeméti Törvényszék Mf.20934/2010/3. számú határozata jutalom megfizetése (JUBILEUMI jutalom megfizetése) tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. §] Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Koós Gabriella

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.20.934/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az elsőfokú eljárásban személyesen eljáró, a másodfokú eljárásban dr. Maklári András ügyvéd (felperes képviselőjének címe.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperes által- dr. Fehérvári Béla ügyvéd (alperes képviselőjének címe.) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen jubileumi jutalom és egyéb igények iránt indított perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2010. február 26. napján kelt 2.M.975/2009/8. számú ítélete ellen a felperes 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes módosított keresetét - amelyben öthavi jubileumi jutalom és 40.000 forint törzsgárda jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest - elutasította.

A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérve az ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást.

A fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy 2007. október 31. napján írásban a közalkalmazotti jogviszonyáról 2007. december 1. napjával lemondott. A munkaügyi bíróság által hivatkozott okiratból egyértelműen csak az állapítható meg, hogy azzal kizárólag a jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségének kívánt eleget tenni, egy a jövőben várható, de még bizonytalan eseményre a nyugdíjazására vonatkozóan. A munkáltató az okiratban foglaltakat azért értelmezte szűken, abból önkényesen és kizárólagosan kiemelve a közalkalmazotti jogviszonyáról 2007. december 1. napjával történő lemondását, hogy ezáltal az abban feltételként támasztott fizetési kötelezettségének ne kelljen eleget tennie. Ezzel a munkáltató a jogait rendeltetésellenesen gyakorolta. Sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság az ítélete 5. oldal 5. bekezdésében azt állapította meg, hogy az intézmény vezetője és a szakszervezet titkára közösen, mérlegeléssel döntenek a jubileumi jutalom adhatóságáról. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jubileumi jutalom a Kjt. 78. § (4) bekezdése alapján a jogszabály rendelkezésénél fogva jár a részére. Előadása szerint az elsőfokú bíróság a Kjt. 37/B. § (1) bekezdésének téves értelmezésével következtetett arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonya megszűnése időpontjában nem minősült nyugdíjasnak. Előadta, hogy a Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Üsz.14-08827/2007/0004. számú határozata 2007. december 4. napján kelt, amely megállapította, hogy öregségi nyugdíjelőlegre jogosult, mely előleg folyósításának kezdete 2007. április 1. napja. Következésképp miután ezen utóbbi időponttól részesül a Kjt. 37/B. § (1) bekezdés d/ pontjának megfelelő előrehozott öregségi nyugdíjban, ezért egyértelmű, hogy ezen utóbbi időponttól tehát 2007. április 1. napjától minősül nyugdíjasnak, nem pedig attól az időponttól, amikor az igazgatóság a határozatát meghozta. A felperes a fellebbezésében előadta, hogy amennyiben a megyei bíróság a kifejtett jogi álláspontját nem osztja, úgy a 2007. október 31. napján kelt jognyilatkozatát megtámadja tévedés jogcímén, ezért a megtámadás eredményeként a jognyilatkozata érvénytelenségének a megállapítását kérte. E körben előadta, hogy a közalkalmazotti jogviszonyáról történő lemondása megtételekor abban a tévedésben volt, hogy egyrészt korkedvezményes nyugdíjazása 2007. december 1. napjával megtörténik, illetve abban a téves feltevésben, hogy az alperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése esetén a nyilatkozatban megjelölt feltételeket, így a jubileumi jutalmat és a törzsgárda tagsága jutalmának kifizetését teljesíti. Ezen túlmenően a jognyilatkozata semmisségére is hivatkozott előadva, hogy a jognyilatkozata jogszabályba ütközik, minthogy előzetesen semmiféle őt megillető járandóságról nem mondhatott le és nem is nem kívánt lemondani.

Nem vitatta, hogy a törzsgárda tagság alapján fizetendő anyagi elismerése a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntés, álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy az alperes megsértette-e a törzsgárda jutalom kialakítására irányadó szabályokat. Hangsúlyozta, hogy a törzsgárda jutalom kifizetéséről szóló döntés éppen azon a napon született, amikor a feltételhez kötött nyilatkozatát az alperesnek benyújtotta, ezért a törzsgárda jutalom kifizetésére vonatkozó előterjesztés elmaradása összefüggésbe hozható a 2007. október 31. napján kelt feltételhez kötött jognyilatkozatával, így a rendeltetésellenes joggyakorlás a munkáltató részéről megállapítható.