A Kúria Pfv.21383/2011/6. számú precedensképes határozata ingatlan-nyilvántartás kiigazítása tárgyában. Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Harter Mária, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti kereset alapja az ingatlanügyi hatóság bejegyzés során vétett hibája. A kiigazítási kereset határidő nélkül megindítható; kiigazítási perekben az érvénytelen bejegyzés törlésére jóhiszemű harmadik személyek ellen irányuló perek indíthatóságára megszabott hároméves határidő nem irányadó. 1997. CXLI. Tv. 62. § (1) b), 1997. CXLI. Tv. 62. § (1) c), 1997. CXLI. Tv. 63. § (2), 1997. CXLI. Tv. 5. § (3), 1959. IV. Tv. 151. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.20597/2007/33., Budapest Környéki Törvényszék Pf.24077/2009/4., *Kúria Pfv.21383/2011/6.* (BH 2012.8.193)

***********

Pfv.I.21.383/2011/6.

A Kúria a Dr. Juhász Andrea Julianna ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű, III. rendű felpereseknek a Dr. Szabó László János ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű alperesek ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránt a Budaörsi Városi Bíróság előtt 21.P.20.597/2007. számon folytatott és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 3.Pf.24.077/2009/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2012. március 28. napján megtartott tárgyalás alapján - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Budaörsi Városi Bíróság 21.P.20.597/2007/33. számú ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a Kúria az I-III. rendű alpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az I-III. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak összesen 96.000 (Kilencvenhatezer) forint együttes: fellebbezési és felülvizsgálati költséget.

Indokolás

A Pestvidéki Járásbíróság 1964. november 25. napján meghozott P.IV.20.837/1964/15. számú ítéletével - az Állami Földmérési Hivatal által készített 1433/1962. számú megosztási vázrajzra utalással - rendelkezett a b-i 454 hrsz-ú, 288 nöl térmértékű, valamint az azzal közvetlenül szomszédos 455 hrsz-ú, 287 nöl térmértékű ingatlanok kialakításáról. A járásbíróság ítéletében a megosztással kialakított ingatlanok akkori tulajdonosait "a vázrajz szerinti mezsgyevonalon" kerítés létesítésére kötelezte, a 454 hrsz-ú ingatlan mindenkori birtokosa javára átjárási szolgalmi jogot "biztosított" a 455 hrsz-ú ingatlanra, az utóbbin lévő kút és pince megközelítése céljából, és a 455 hrsz-ú ingatlan tulajdonosát a szolgalmi jog telekkönyvi bejegyzésére alkalmas okirat kiadására kötelezte. Az ítéletet a Pest Megyei Bíróság Pf.III.20.450/1965/18. sz. ítéletével helybenhagyta. Az említett ingatlanok akkori tulajdonosai a kerítést nem a megosztási vázrajznak megfelelő határvonalon állították fel: a 455 hrsz-ú ingatlanból egy területsávot bejárat céljára hozzákerítettek a 454 hrsz-ú ingatlan területéhez. A szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg.

Az ingatlan-nyilvántartás újraszerkesztése óta a 455 hrsz-ú ingatlan 199 hrsz, míg a 454 hrsz-ú ingatlan 200 hrsz alatt szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az 1980. évi térképfelújításkor készült térképen az említett ingatlanok oldalhatáraként a kerítés vonalával egybeeső határt ábrázoltak. Ennek következtében az 1992. évben készült megosztási vázrajznak megfelelő térképi határ és a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határ az utcafronttól számított 33 m mélységben eltér. Jelenleg - többszöri jogutódlást követően - a 199 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai és haszonélvezői a felperesek, míg a 200 hrsz-ú ingatlan az alperesek tulajdonában áll.

Miután a felperesek közigazgatási eljárásban és a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben eredménytelenül kísérelték meg az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítását, megindították a jelen pert. Módosított keresetükben elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép hibás: a perbeli ingatlanok közötti határ a perben beszerzett szakvélemény magyarázó vázrajzának megfelelően húzódik, a Pestvidéki Járásbíróság P.IV.20.837/1964/15. sz. ítélete a peres felekre kiterjed, a tulajdoni állapot az ítéletnek megfelelő. Kérték az alperesek kötelezését a kiigazítás bejegyzésének tűrésére, a bejáró és a kapu zavartalan használatának biztosítására. Másodlagosan az ingatlanok közti határvonal helyének megállapítását kérték a bíróságtól azzal, hogy a határvonal törés nélküli egyenes vonal, amely az 1964-ben kihirdetett ítéletbe foglaltak szerint húzódik, és kérték az alperesek kötelezését az eszerint megállapított tulajdoni állapot bejegyzésének tűrésére. Álláspontjuk szerint az 1980. évi térképfelújításkor az ingatlanok közti határvonalat tévesen, a kerítés vonalában tüntették fel anélkül, hogy annak bármilyen jogalapja lett volna. Jogelődeik a 199 hrsz-ú (a telekkönyvben 455 hrsz-ú) ingatlan utcafrontján alakítottak ki kaput, azt közösen használták, a vitás területrész tulajdonjogáról, illetve a közös kapun való bejárási lehetőségről soha, semmilyen formában nem mondtak le.