38. BK vélemény

A járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szempontjai[1]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

I/A. A járművezetéstől eltiltás Btk. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontjára alapított alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e büntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik.

I/B. A járművezetéstől eltiltás alkalmazása ittas vagy bódult állapotban történt járművezetés esetén főszabályként kötelező, annak mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor.

II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan.

A határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége.

III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság a közlekedés egyes ágazatai szerinti járműfajtákra és az igazgatási jogszabályokban meghatározott járműkategóriákra korlátozhatja.

I/A. A járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságának körét és alanyait illetően sajátos büntetés. Ezért külön is szükséges meghatározni azokat a jelentősebb összefüggéseket, amelyek a törvényi meghatározások azonos értelmezését és az egységes, de mégis differenciált büntetéskiszabási gyakorlatot elősegítik. A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 55. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

a) A törvényi tényállás a) pontjában meghatározott alanyi kört illetően az ítélkezési gyakorlat nem egységes, a bíróságok a törvény szövegét szűkítően értelmezik.

Ezért indokolt kiemelni, hogy a törvénynek az "engedélyhez kötött járművezetés szabályaira" utalása értelemszerűen kiterjed minden olyan közlekedési szabályra, amely a járművet vezető részére - e tevékenységével kapcsolatban - kötelezettségeket vagy tilalmakat ír elő. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettének [Btk. 166. §] elkövetése magában foglalja a KRESZ 58. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nem teljesítését is, és ezért - ha közlekedési bűncselekmény esetleg nem is valósul meg - az engedélyhez kötött járművezetés szabályai mindenképpen sérelmet szenvednek, és a Btk. 55. § (1) bekezdés [első fordulata] a) pontja szerinti tényállási elemek maradéktalanul megvalósulnak.

b) A Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint a járművezetéstől eltiltható az is, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A "használ" fogalom alatt értendő minden olyan magatartás, amely valamely bűncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövető menekülését, a bűncselekmény tárgyának őrzését, tárolását stb. felöleli. Lényegében idetartozik tehát minden olyan tevékenység, amelynél a jármű igénybevétele a bűnözéshez szorosan tapadó, egyben ismétlődő és tartós elemként jelentkezik. Nincs helye azonban a használat megállapításának akkor, ha a jármű csak tárgya a szándékosan elkövetett bűncselekménynek, pl. jármű önkényes elvétele esetén. "Használó"-nak kell tekinteni - amennyiben tettese vagy részese a bűncselekmény elkövetésének - a gépjármű üzembentartóját, annak vezetőjét, illetve rajtuk kívül azokat is, akik a járművet ismételten bűncselekmény céljára - akár utasként is - igénybe veszik.

c) Nem járművezetéstől, hanem foglalkozástól eltiltás alkalmazásának van helye azonban azzal szemben, akinek tevékenysége a közlekedési bűncselekményt megvalósító járművezetéshez csak másodlagosan és áttételesen kapcsolódik, de magát a járművet ténylegesen nem vezeti.

A Btk. 52. §-ában meghatározott foglalkozástól eltiltás ugyanis általánosabb jellegű jogintézmény, amely a foglalkozások széles körét öleli fel. E törvényhely alapján bármely szakképzettséget igénylő foglalkozástól el lehet tiltani az elkövetőt, kivéve azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

A Btk. 52. §-ához képest a Btk. 55. §-ának rendelkezései tehát lényegében különös rendelkezések, mert az utóbbi büntetés a más szakképzettséget igénylő foglalkozások széles köréből kiemelt és kifejezetten az engedélyhez kötött járművezetéssel megvalósított vagy jármű használatával elkövetett bűncselekmények esetében alkalmazható. Az a vonatvezető pl., aki a járművezetéshez csak a biztonsági célokat szolgáló és kiegészítő jellegű tevékenységet folytat, de a vonatot ténylegesen nem vezeti, a foglalkozási szabályt sértő magatartása esetén a Btk. 55. § (1) bekezdése szerinti járművezetéstől nem tiltható el. Viszont járművezetéstől eltiltással sújtható az a repülőgép-vezető, aki a légi jármű vezetésével kapcsolatos szabályok megszegésével követ el bűncselekményt.

Ugyancsak a foglalkozástól és nem a járművezetéstől kell eltiltani azt a járművezetőt, aki foglalkozása szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy a foglalkozásából adódó lehetőséget használja fel bűncselekmény elkövetésére (aki pl. az általa vezetett jármű rakományát fosztogatja stb.).

A járművezetéstől eltiltás a büntetés kiszabásának a Btk. 79. §-ában meghatározott általános célját akként szolgálja, hogy a közlekedési bűncselekmény elkövetőjét időlegesen vagy végleg megfosztja annak a törvényes lehetőségétől, hogy járművezetőként részt vegyen a közlekedésben. Az egyéni és az általános megelőzésnek tehát olyan eszköze, amely megfelelő érvényesülési keretben nemcsak az újabb közlekedési bűncselekmény, de bármilyen, a közlekedésre veszélyt jelentő járművezetői magatartás meggátolására is alkalmas.

A büntetés kiszabásának a Btk. 80. §-ában felsorolt elvei a járművezetéstől eltiltás alkalmazásánál helyesen úgy érvényesülnek, ha a büntetésnek a közlekedés biztonsága védelmében kifejeződő sajátos célját akként szolgálják, hogy az az elkövetőkre nézve a büntetés célján túlmenő joghátrányt ne okozzon.

A járművezetéstől eltiltás alkalmazását a törvény nem teszi kötelezővé, a bíróság értékelési körébe utalja az alkalmazás szükségességének az eldöntését.

Ennél az értékelő tevékenységnél - a taxatív felsorolás igénye nélkül - az alábbi szempontokat helyes figyelembe venni:

a) Indokolt a járművezetéstől eltiltás, ha az elbírált közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti. Az ilyen következtetésre alapul szolgáló elkövetési körülmények: a szándékos veszélyeztetés, az alapvető vagy nagyobb mérvű veszély elhárítását szolgáló közlekedési szabályok (elsőbbség megadása, előzés, kanyarodás stb.) semmibevételét jelző agresszív vezetés vagy e szabályoknak tudatos és módjánál fogva durva megszegése.

Az elkövető személyének káros vonásaira, az eltiltásra okul szolgáló morális fogyatékosságára kell általában következtetni, ha az elkövető egész életvitelét a fegyelmezetlenség, a megbízhatatlanság, felelőtlenség, erőszakosság vagy önzés jellemzi. E körben hangsúlyt kap a korábbi büntetettség, különösen a közlekedési bűncselekmények elkövetése miatti elítélések, közlekedési szabálysértés miatti többszöri felelősségre vonás, a korábbi szabályszegések természete, a cserbenhagyásban vagy a segítségnyújtás elmulasztásában jelentkező súlyos etikai fogyatékosság.

A gondatlan jellegű közlekedési bűncselekmények [Btk. 233. § (3) bekezdése, 235. §] eseteiben a büntetés alkalmazását indokolhatja a járművezetés szabályainak tudatos megszegése, az elkövető vezetési tapasztalatlansága, járatlansága, vezetési képességének olyan hiánya, amely őt a biztonságos járművezetésben jelentősen korlátozza.

b) Nem indokolt viszont a járművezetéstől eltiltás, ha a gondatlan jellegű vagy csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének előélete, közlekedési viselkedése egyébként kedvező.

Általában nem indokolt az eltiltás alkalmazása akkor sem, ha a közlekedési bűncselekmény csak a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti előírások megszegésével valósul meg, és ha ez vagy az egyéb szabályszegés pillanatnyi figyelmetlenség, a közlekedési helyzet nem elég alapos értékelése folytán vagy olyan közlekedési helyzetben jön létre, amikor a veszélyhelyzet kialakulása kevéssé valószínű (gyér forgalom, lakott területen kívül, éjjel stb.). Hasonló megítélés indokolt, amikor a baleset előidézésében az elkövetőn kívül eső jelentős közreható tényezők is szerepeltek (a sértett vagy mások szabálytalan, figyelmetlen mozgása, félreérthető közúti jelzés, váratlan közlekedési nehézség, úttest-hiba, hirtelen vihar, eső stb.).

Az elkövetett közlekedési bűncselekmény súlyosabb eredménye nem meghatározó tényező a járművezetéstől eltiltás szükségességének az eldöntésénél, az eredmény az elkövető bűnösségének mértékétől függetlenül nem értékelhető.

I/B. Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés súlyos következményeinél fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája, ezért az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása főszabályként kötelező, annak mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor [Btk. 55. § (2) bekezdés].

A Btk. 55. § (2) bekezdése a járművezetéstől eltiltás önálló törvényi oka, következésképp az eltiltás alkalmazásához nem szükséges az (1) bekezdés a) pontja szerinti azon feltétel megvalósulása, miszerint az elkövető engedélyhez kötött járművet vezessen ittas vagy bódult állapotban. Ezért, ha az elkövető a Btk. 236. §-a vagy a Btk. 237. §-a szerinti bűncselekményt nem engedélyhez kötött gépi meghajtású jármű vezetése során valósítja meg, a járművezetéstől eltiltás kiszabásának helye van.

Mellőzhető az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen (pl. sürgős orvosi segítség kérése vagy nyújtása, egyéb szolgálati, esetleg családi kötelezettség teljesítésének kényszere, értelemszerűen akkor, ha a szükséghelyzet más módon való elhárítása aránytalan nehézségekkel vagy hátrányok keletkezésével járt volna).

II. A Btk. 56. § (1) bekezdése szerint a járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart.

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. Alkalmatlan az a közlekedési bűncselekményt elkövető, aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen.

Alkalmatlannak tekinthető az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.).

A határozott tartamú eltiltás szükségessége esetén a törvényben meghatározott 1 hónap-10 éves keretben nyílik lehetőség annak vizsgálatára, hogy az adott bűncselekmény és annak elkövetője milyen mértékben veszélyes a közlekedés biztonságára, s ehhez képest az ő nevelése és másoknak a hasonló magatartástól való visszatartása érdekében milyen tartamú eltiltás látszik célravezetőnek. E körben is elsősorban a bűncselekmény szándékos vagy gondatlan jellege, a gondatlan cselekményeknél a szabályszegés tudatos elkövetése, illetve az eredményhez való pszichikus viszony és az elkövető általános közlekedési magatartása lesz az irányadó.

Hosszabb időtartamú eltiltás szükséges annál az elkövetőnél, aki ittasan súlyos eredményű balesetet okoz, különösen ha egyébként is italozó természetű; aki a mások életét, testi épségét bármi okból, de szándékosan veszélyezteti, különösen, ha annak motívuma önkényes hatalmaskodás (pl. ún. büntetőfékezés); ha a tudatos közlekedési szabályszegés kirívóan durva módon valósul meg; ha a korábban közlekedési bűncselekmény miatt elítélt azonos vagy hasonló vonásokat mutató újabb bűncselekményt követ el; ha korábban már alkalmaztak vele szemben járművezetéstől eltiltást; ha az eltiltás tartama alatt vezet járművet; ha az elkövető személyiségében különösen felelőtlen, pl. a közlekedési bűncselekményhez segítségnyújtás elmulasztása vagy cserbenhagyás is társul.

Amennyiben a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának az elkövetőre nézve egzisztenciális jellegű kihatása is van, annak alapvetően az eltiltás mértékének vagy körének a megállapításánál lehet jelentőséget tulajdonítani és csak kivételesen az eltiltás szükségességének az eldöntésénél. Ebben a körben a társadalmi érdekek feltárása és értékelése elengedhetetlenül szükséges.

III. A büntetés további differenciálására ad módot a Btk. 55. § (3) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

E rendelkezés alapvető célja, hogy ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől az, aki csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Ehhez képest a bíróság az eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja - a törvény szövege szerint - járműfajtákra, azaz vasúti, légi közúti, vízi járművekre, valamint egyes járműkategóriákra is.

A Btk. 55. § (3) bekezdése szempontjából járműkategória alatt a vezetői engedélybe bejegyezhető azon kategóriáik értendők, amelyek a vezetési jogosultság terjedelmét meghatározzák. Az egyes járműkategóriákat a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú Melléklete taxatíve meghatározza; ebben nem szereplő járműkategóriára az eltiltás nem korlátozható.

A törvény szövegéből egyértelműen következik, hogy a járműfajta Btk.-beli fogalma a járműkategóriánál tágabb: azt maga a törvényhozó a légi, vasúti, vízi és közúti járműfajtákban határozta meg. A Btk.-ban meghatározott járműfajta tehát egybeesik a közlekedési ágazatok hagyományos fogalmával.

Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a 2013. július 1. napját megelőzően hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény 58. § (2) bekezdése a járművezetéstől eltiltás korlátozását csak "meghatározott fajtájú járműre" tette lehetővé. A kapcsolódó gyakorlat ezt akként értelmezte, hogy a járművezetéstől eltiltás a közlekedés egyes ágazataira és egyes járműkategóriákra korlátozható (107. BK állásfoglalás), egyúttal kizárta az igazgatási jogszabályban felsorolt járműkategóriák további felbontását (BH 1989.4., BH 1992.149.). Ehhez képest a 2012. évi C. törvény 55. § (3) bekezdésében a "járműkategória" feltüntetése pontosító jellegű, de nem ad alapot a "járműfajta" fogalmának a korábbiakkal ellentétes értelmezésére. A járművezetéstől eltiltás tehát a légi, vasúti, vízi és közúti járműfajtákra, illetve az igazgatási jogszabályban meghatározott járműkategóriákra korlátozható.

A korlátozás alkalmazása szempontjából két alapvető tényezőt kell figyelembe venni:

1. Az elkövetett bűncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövető személyiségének feltárt jellemzőit együttesen értékelve először azt kell eldönteni, hogy az elkövető valóban csak meghatározott jármű vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési előírásokat, és van-e alap annak megállapítására, hogy az esetleges egyéb jármű vezetése közben szabályosan közlekedik.

A rendszeresen italozó vagy sorozatos, súlyos szabályszegő magatartást tanúsító elkövetőnél nyilvánvalóan irreális annak feltételezése, hogy csupán bizonyos járművek vezetése esetén jelent potenciális veszélyt a közlekedésre.

Viszont indokolt lehet a járművezetéstől eltiltás hatókörének korlátozása azoknál a hivatásos gépkocsivezetőknél, akik szolgálatukat kifogástalanul látják el, és pihenőidejükben saját - más kategóriába tartozó - járművükkel követnek el közlekedési bűncselekményt. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis az esetek igen nagy számában a hivatásos járművezetőket munkájuk közben nemcsak a KRESZ előírásai, de a rájuk bízott feladat hibátlan ellátásának igénye, a munkahelyi kötöttségek betartása, a hivatásukból folyó felelősség is a közlekedési szabályok maradéktalan betartására készteti. Saját járműveik vezetése közben azonban e késztetések hiányoznak, és könnyebben válnak szabályszegővé. Helyes tehát a bírósági gyakorlatban egyre inkább érvényesülő azon szemlélet, amely a hivatásos gépkocsivezetők esetében különbséget tesz az eltiltás hatóköre tekintetében attól függően is, hogy a bűncselekmény milyen jármű vezetése közben valósult meg.

Szükséges lehet a kategorizálás akkor is, ha a gépjárművel közlekedési bűncselekményt elkövető pl. mezőgazdasági foglalkozását lassú jármű vagy állati erővel vont jármű használatával képes ellátni.

Ugyanígy indokoltnak kell tekinteni az eltiltás korlátozását olyan járművek vezetőivel kapcsolatban is, akik az egyes járműfajtákhoz (közlekedési ágazatokhoz), illetve járműkategóriákhoz tartozó jármű vezetésére vonatkozó speciális szabályokat megszegve követnek el bűncselekményt.

Mindenkor indokolt az eltiltás körének vizsgálata a segédmotoros kerékpárral elkövetett bűncselekmény esetén. Ilyenkor azt kell meggondolni, hogy a tömegénél, sebességénél fogva viszonylag kisebb veszélyű gépi meghajtású járművel okozott bűncselekmény miatt - a vezetői jogosítvány terjedelmétől függetlenül - elégséges-e csupán a segédmotoros kerékpár vezetésétől való eltiltás. Amennyiben a bíróság e kérdést igenlően dönti el, úgy az eltiltást kizárólag erre a fajtájú járműre is korlátozhatja.

2. További általánosítható alapelv, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a büntetés formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetés céljának elérésére sem alkalmas. Aki tehergépkocsival vagy autóbusszal követ el olyan bűncselekményt, amely a büntetés kiszabását indokolja, azt úgy kell eltiltani, hogy e járműveket ne vezethesse, és méltányossági szempontból sem korlátozható az eltiltás más járműkategóriára.

Aki segédmotoros kerékpárral súlyosabb megítélésű bűncselekményt követ el, azt - függetlenül attól, hogy a jogosítványa milyen járműkategóriára szól - "a járművezetéstől" vagy "a közúti járművezetéstől" kell eltiltani. Segédmotoros kerékpárt ugyanis bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel vagy segédmotoros kerékpárra szóló vezetői igazolvánnyal szabad vezetni.

Ugyanez a helyzet a lassú járművek vagy állati erővel vont járművek vezetésétől való eltiltás esetén is.