A Miskolci Törvényszék Bf.277/2022/8. számú határozata ittas járművezetés vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 236. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 163. § (1) bek.] Bírók: Kovács Zoltán, Stoll Erik, Vincze Emese

Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság

8.Bf.277/2022/8.

A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság Helység 1-en, a 2022. szeptember 9. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A járművezetés ittas állapotban vétsége miatt név ellen indított büntetőügyben a Miskolci Járásbíróság 2022. február 22. napján kihirdetett 12.B.2762/2021/11. számú ítéletét megváltoztatja.

név vádlottat bűnösnek mondja ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bekezdés].

Ezért őt 120 (egyszázhúsz) napi tétel, 1500 (egyezerötszáz) forint napi tétel összegű, 180 000 (egyszáznyolcvanezer) forint végösszegű pénzbüntetésre, és 1 (egy) év elektromos roller vezetéstől való eltiltásra ítéli.

A pénzbüntetést a Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására kell az államnak megfizetni. Meg nem fizetés esetén a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A járművezetéstől eltiltás tartamába a 2021. augusztus 12. napjától eltelt időt beszámítani rendeli.

Kötelezi a vádlottat az elsőfokú eljárás során felmerült 10 296 (tízezer-kettőszázkilencvenhat) forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] A Miskolci Járásbíróság a fenti számú ítéletével név vádlottat az ellene járművezetés ittas állapotban vétsége [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 236. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette, és megállapította, hogy az eljárás során addig felmerült 10 296 forint bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] E határozat ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.

[3] A jogorvoslata indokolásában a vádhatóság akként érvelt, hogy a Btk. 236. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt az követi el, aki a jogszabályban rögzített helyszínen gépi meghajtású járművet vezet, s miután e bűncselekménynek nincs elkövetési tárgya, az elkövetés eszközei a törvényi tényállás (1) bekezdésében felsorolt, különböző közlekedési ágazatokba tartozó járműfajták. Álláspotja szerint a "jármű" fogalma alatt az összes közlekedési ágazatban, az akár személy-, akár áruszállításra, illetve vontatásra használt, jogszabály által meghatározott közlekedési eszközök mindegyikét érteni kell. A "jármű" mint gyűjtőfogalom felöleli mindazokat a gépi és nem gépi meghajtású közlekedési eszközöket, amelyeknek a közlekedésben való részvételéhez és/vagy a vezetéséhez hatóság által kiállított engedély szükséges és azokat is, amelyek hatósági engedély nélkül közlekedhetnek, illetve vezethetők. Rámutatott arra is, hogy gépi meghajtású járműnek kell tekinteni minden olyan közlekedési eszközt, amelyet beépített erőgép - ez alatt értendő a villamosenergiával táplált elektromos motor is - hajt, így a közúti közlekedésben a gépi meghajtású járművek csoportja és fogalma a Közúti Közlekedés Szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függeléke II. pontjának b) alpontja szerinti "gépjármű" fogalomnál szélesebb járműkategóriát ölel fel, ebből fakadóan pedig a Btk. alkalmazásában a gépjármű fogalom alól kivont járművek is a gépi meghajtású járművek közé sorolhatók.

[4] Mindezt a jelen ügyre vonatkoztatva akként foglalt állást, hogy a beépített villanymotor által hajtott elektromos roller a jogszabályi kategorizálástól függetlenül gépi meghajtású járműnek tekintendő, ezért a járművezetés ittas állapotban vétsége elkövetési eszközeként szolgálhat.

[5] Kiemelte az is, hogy a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának "nem előfeltétele az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése, elégséges a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megvalósítása". Nem vitatta, hogy az elektromos roller fogalma jogszabályi szinten nincs konkrétan definiálva, s hogy annak járműkategóriába sorolásával a jogalkotó még adós, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelen esetben a hatályos jog szerint meg nem határozott járművet a KRESZ 1. számú függelék II. részében felsorolt járműfogalom figyelembevételével kell kategorizálni, melyre figyelemmel a vádlott által használt elektromos roller járműnek minősül és nem illeszkedik az 1. számú függelék II. részének a) pontjában foglalt értelmező rendelkezésben meghatározott, a fogalom alól kivont, gyalogosi jogállást keletkeztető közlekedési eszközök körébe.

[6] Ezzel összefüggésben hivatkozott arra is, hogy az elektromos roller járműként való értékelése a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaiból is következik.

[7] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a törvényszék a járásbíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy név vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétségében.

[8] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a Bf.Közl.555/2022/3. számú átiratában az ügyészség bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezését - annak indokaival egyetértve - változatlanul fenntartotta.

[9] E körben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 592. § (2) bekezdésének d) pontjában írt okból részben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, ezért azt indítványozta, hogy a megalapozatlanság Be. 593. § (1) bekezdése a) és c) pontjainak alkalmazásával történő kiküszöbölését követően a másodfokú bíróság a járásbíróság határozatát a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontjában írtakra figyelemmel nyilvános ülésen keretében, a Be. 606. § (2) bekezdése alapján oly módon változtassa meg, hogy a vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk. 236. § (1) bekezdése szerinti járművezetés ittas állapotban vétségében, s ezért őt pénzbüntetésre és közúti járművezetéstől eltiltásra ítélje, a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a vezetői engedély elvételétől eltelt időt számítsa be, valamint kötelezze nevezettet az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[10] A vádlott és meghatalmazott védője a törvényszéken előterjesztett írásbeli észrevételükben az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérték.

Álláspontjuk szerint az ügyészség fellebbezésének indokolása téves, mivel a jelenleg hatályos jogi szabályozás - a KRESZ 1. számú függelékében foglalt fogalommeghatározások - alapján az elkövetés eszközéül szolgáló elektromos roller nem tekinthető járműnek, következésképpen annak ittas állapotban történő vezetése sem alapozhat meg büntetőjogi felelősségrevonást. E körben egyetértettek a járásbíróság azon érvelésével, mely szerint az elektromos rollerrel kizárólag járdán - tehát a gyalogosokra irányadó jogszabályi előírások alapján - lehetne közlekedni, mivel ezen "járművek" gyakorlatilag gyalogosnak számítanak.