EH 2004.1118 Önmagában abból, hogy a teljesítést követően a vállalkozó nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően állítja ki a számlát, a megrendelő pedig a számlának megfelelően teljesíti a kifizetést, még nem következik, hogy a felek a szerződést ráutaló magatartással módosították volna [Ptk. 240. §].

A felperes és az alperes 2001. augusztus 24-i dátummal két szerződést kötött. Az egyik szerződésben a felperes az alperes termékeinek adott területen történő rendelésfelvételére, és a rendelésnek az alpereshez, illetve az alperes képviselőjéhez történő eljuttatására, míg a másik szerződésben az alperes termékeinek adott területen történő kizárólagos raktározására és kiszállítására vállalt kötelezettséget. Mindkét szerződéshez egy-egy mellékletet is csatoltak, amely 1. pontjában az ügynöki díjat 6%-ban tüntették fel. A szerződés alapján az elszámolás a felek között akként történt, hogy az alperes a részére leadott megrendelések és szállítás igazolások alapján tájékoztatta a felperest arról, hogy milyen összegre állíthat ki számlát, mely összegből az alperes különböző, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó levonásokat követően fizette meg a felperest megillető díjat. Az alperesi adatközléseket követően kiállított felperesi számlák 6%-os ügynöki díjat tartalmaztak. A felek közötti szerződés megszűnését követően a felperes további 6% jutalék iránti követelését az alperes nem ismerte el.

A felperes keresetében 6 072 027 forint és járulékai jutalék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy mindkét szerződés alapján külön-külön 6%, összesen 12% jutalék illette meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a két szerződésben végzett tevékenységért összesen 6% jutalék illette meg a felperest.

A másodfokú bíróság a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet megváltoztatva 6 072 027 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet indokolása szerint a két szerződés egy-egy önálló jogviszonyt alapított, és a külön-külön tevékenységért a szerződések 1. sz. mellékletében megállapított 6%-os jutalék külön-külön megillette a felperest. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a két szerződésre figyelemmel a felperest összesen 12% jutalék illette meg. Miután az alperes csak 6% jutalékot fizetett meg a felperes részére, a másodfokú bíróság a további 6%-nak megfelelő összegű ügynöki díj megfizetésére kötelezte az alperest.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek közötti jogviszony két különálló, de szorosan összefüggő szerződésen alapult. A szándékuk arra irányult, hogy egy egységes értékesítési rendszer kialakításával az alperes termékei eljussanak a fogyasztóhoz. Ezt a feladatot bontották meg az egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, így a rendelésfelvétel, a raktározás, és a szállítmányozás külön szerződéses szabályozásával, amely alapján végzendő feladat ellentételezéseként a felperest összesen 6% jutalék illette meg. Érvelése értelmében a másodfokú bírósággal szemben az elsőfokú bíróság állapította meg helyesen a szerződések valóságos tartalmát. Szerinte a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a Legfelsőbb Bíróság XXXII. számú PED a) pontjában megfogalmazott elveket.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybíróság 180/B/2002. AB határozata folytán a módosult Pp. 270. § (2) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő-e.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem jogszabálysértő.

A felek 2001. augusztus 24-i dátummal két egymással összefüggő, azonban különböző tevékenység folytatására kötöttek szerződést. A két szerződés alapján a felperest egymástól jól elkülöníthető kötelezettségek terhelték, és a felperes felelőssége is eltérően alakult a két szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. Mindkét szerződés második pontja tartalmazta, hogy az ügynöki díj az 1. sz. mellékletben szereplő jutalékszámítás szerint történik, és mindkét szerződéshez csatolásra került a felek által külön aláírt 1. sz. melléklet, amely egy-egy példánya az ügynöki díjat 6%-ban rögzítette.

A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felek által írásban kötött szerződések tartalma szerint a felperest mindkét szerződés alapján megillette a 6%-6% ügynöki díj.

Miután az alperes arra hivatkozott, hogy a felek szerződéses akarata arra irányult, hogy a felperest az általa nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen összesen 6% jutalék illesse meg, a másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság XXXII. számú PED a) pontjának megfelelően vizsgálta a felek szerződéses akaratát.

Az írásba foglalt szerződés tartalmával szemben - miszerint mindkét tevékenységgel összefüggésben megillette a felperest a csatolt melléklet alapján a 6% jutalék - az alperes a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem tudta bizonyítani, hogy a felek megállapodása az okiratokban foglaltaktól eltérően arra irányult volna, hogy a felperest a két tevékenység ellátásáért összesen 6% jutalék illeti meg.

Önmagában abból, hogy a teljesítést követően a vállalkozó nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően állítja ki a számláját, a megrendelő pedig a számlának megfelelően teljesíti a kifizetést még nem következik, hogy a felek a szerződést ráutaló magatartással módosították volna.

A rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló mérlegelése alapján jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felek által alkalmazott bonyolult elszámolási rendszerre is figyelemmel a felperes számlázási gyakorlatából sem vonható le olyan következtetés, hogy a felek az írásba foglalt szerződés tartalmát megváltoztatták volna.

A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok nem áll fenn, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Pfv. VII. 21.660/2004. sz.)