A Fővárosi Törvényszék Pf.630547/2015/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 130. §, 157. §, 228. §, 235. §, 252. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 324. §, 326. §, 327. §, 339. §, 344. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 54. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Klicsuné dr. Sólyom Lívia, Pávlisz Beatrix Hajnalka

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

57.Pf..../2015/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a személyesen eljárt

I.rendű felperes neve(Ir. felperes címe.) I. rendű és

II.rendű felperes neve(II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek

az NZP Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sipos Norbert ügyvéd, fél címe1.) által képviselt

I.rendű alperes neve(I.rendű alperes címe.) I. rendű,

II.rendű alperes neve(II.rendű alperes címe) II. rendű és

III.rendű alperes neve(III.rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2014. október 14. napján hozott 18.P..../2013/34. számú ítélete ellen az I., II., III. rendű alperesek által 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I., II. r. és III. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg külön felhívásra az állam javára 1.037.000 azaz Egymillió-harminchétezer Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az I. rendű felperes módosított keresetében 10.367.392 Ft és ezen összeg után a (szövetkezet neve) felszámolása elrendelése napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata, míg a II. rendű felperes 2.594.555 Ft és annak ugyancsak a szövetkezet felszámolása elrendelése napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az I., II., III. rendű alpereseket kártérítés jogcímén. Előadták, hogy az I. rendű felperes és a II. rendű felperes elhunyt férje 5.000 Ft részjegy jegyzésével beléptek a (szövetkezet neve)-be. Az I. rendű felperes ezt követően összesen 11.800.000 Ft összegben, míg a II. rendű felperes néhai férje 3.000.000 Ft összegben vásárolt célrészjegyet. 2004. március 2. napján a szövetkezet Igazgatósága a kifizetéseket felfüggesztette, 2004. június 30. napjától a szövetkezet felszámolás alatt áll.

Az I. rendű felperes, valamint a II. rendű felperesi jogelőd a hitelezői igényét a felszámolási eljárásban bejelentette, azt a felszámoló nyilvántartásba vette, és az I. rendű felperes vonatkozásában 12.844.403 Ft összegben, míg a II. rendű felperesi jogelőd vonatkozásában 3.228.566 Ft összegben visszaigazolta. A felszámolási eljárás során közbenső zárómérleg alapján a felszámoló az I. rendű felperes részére 504.500 Ft-ot, a II. rendű felperes részére 129.100 Ft-ot fizetett ki. A zárómérleg vagyonfelosztási javaslata 1. számú módosítása szerint a megtérülés az I. rendű felperes tekintetében 772.400 Ft-ra, a II. rendű felperes vonatkozásában 197.700 Ft-ra módosult, illetve követelés engedményezésből I. r. felperes esetében további 1.704.611 Ft, II. r. felperes esetében további 436.355 Ft megtérülése várható. További megtérülés vagyoni fedezet hiányában kizárt.

Az alperesek a szövetkezet vezető tisztségviselői voltak, ellenük a szövetkezetben kifejtett tevékenységükkel összefüggésben büntetőeljárás indult. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék 17.B.../2007/510. számon, a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.../2012/59. számon hozott ítéletet. A büntetőeljárás 2013. április 16-án fejeződött be, a jogerős ítélet az I. rendű alperest hűtlen kezelés, sikkasztás, tőkebefektetési csalás, valamint számvitel rendjének megsértése bűntettében, a II. és III. rendű alpereseket hűtlen kezelés, sikkasztás és tőkebefektetési csalás bűntettében bűnösnek mondta ki. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Felperesek hivatkoztak arra, hogy az alperesek nem a hitelezők érdekeinek megfelelően gazdálkodtak, ezt a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének 17-19. oldalai részletesen taglalják. A rossz gazdálkodás, a hűtlen kezelés és sikkasztás vezetett a szövetkezet felszámolásához, a kisbefektetőknek vagyoni kárt okozva.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a követelés idő előtti, a felszámolás jogerős lezárulásáig nem ismeretes, hogy a felpereseket egyáltalán éri-e kár, és milyen mértékben. Erre tekintettel a Pp. 157. § a) pontja és a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján a per megszüntetésének van helye.

Előadták továbbá, hogy a felperesek pénzüket a szövetkezethez helyezték el, így esetleges káraik megtérítését kizárólag a felszámolási eljárásban igényelhetik. A felszámolási eljárás olyan speciális eljárás, amely kizárja, hogy más eljárás keretei között a felszámolandó cég hitelezője követelését érvényesítse. A peres felek egymással semmilyen jogviszonyban nem állnak, köztük szerződéses kapcsolat nincs, szerződéses alapon egyedül a szövetkezet jogosult követelést érvényesíteni az alperesekkel szemben, mivel az alpereseket a szövetkezettel szemben terhelte szerződéses és törvényi vagyonkezelői kötelezettség. A szövetkezet érvényesített is kártérítési igényt az alperesekkel szemben, a felperesek pedig esetleges káraik megtérítését kizárólag a szövetkezettel szemben érvényesíthetik.

A felperesek a szerződésen kívüli károkozás szabályai alapján sem érvényesíthetik követelésüket. A büntető ítéletben nincs olyan ténymegállapítás, amely alapján a felperesek bármilyen bűncselekmény sértettjei lennének. Az alpereseket hűtlen kezelés és sikkasztás bűntettében találták bűnösnek, mely cselekményeket a szövetkezet, és nem annak tagjai, különösen nem felperesek sérelmére követték el. Az alperesek a felperesekkel szemben jogellenes magatartást nem tanúsítottak, emiatt a felróhatóság vizsgálata szükségtelen.

Alperesek vitatták a kereset összegszerűségét is, figyelemmel arra, hogy felperesek követelésének egy része a szövetkezet által az alperessekkel szemben érvényesített követelések engedményezése folytán megtérül.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű felperesnek 10.367.392 Ft-ot és ezen összeg után 2004. július 1. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, 2013. július 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte továbbá az alpereseket 15 napon belül egyetemlegesen a II. rendű felperes javára 2.594.555 Ft és ezen összeg után 2004.július 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatok megfizetésére. Az alpereseket egyetemlegesen 777.700 Ft, míg az I. rendű felperest 98.050 Ft feljegyzett kereseti illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte külön felhívásra. Rendelkezett arról, hogy a II. rendű felperes részére engedélyezett személyes költségmentesség folytán le nem rótt illetékből 28.650 Ft illetéket az állam visel.