PK-KKv 2005.3 A Legfelsőbb Bíróság Polgári és Közigazgatási Kollégiumának 3/2005. (XI. 14.) PK-KK véleménye

[1]a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma és Közigazgatási Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 33. § (1) bekezdés alapján a következő

véleményt

nyilvánítja.

1. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával, ennek az ügy érdemi elbírálására kiható előzetes eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti a per tárgyalását.

[2]2.

1. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság regisztrációs adó kiszabásával kapcsolatos közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett a regisztrációs adóval összefüggésben a közösségi jog értelmezése végett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság pedig az iparűzési adó kiszabásával kapcsolatos közigazgatási perben fordult az Európai Bírósághoz a közösségi jog értelmezése kérdésében.

A Fővárosi Bíróságon és a megyei bíróságokon a fenti adójoggal kapcsolatos közigazgatási perek nagy száma miatt (is) kérdésként vetődött fel, hogy a bíróság - arra tekintettel, hogy más polgári perben, ugyanabban a kérdésben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek - felfüggesztheti-e az előtte folyó per tárgyalását a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján.

2[3].

3. A Pp. és egyéb jogszabályok módosításáról szóló 2003. évi XXX. törvény indokolása is kiemeli: az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjából a hazai jogalkalmazóknak a közösségi jog, illetve esetenként az uniós jog figyelembevételével kell eljárniuk. A gyakorlatban ez a közösségi és uniós jog hazai jogviszonyok tekintetében történő alkalmazását jelenti. Az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróság számára értelmezési monopóliumot biztosít, s az egyének a közvetlen hatály elve alapján a közösségi jogból eredő jogaikat nemzeti bíróságaik előtt érvényesíthetik. Az egységes jogalkalmazás követelményének megvalósulása érdekében teszi lehetővé Pp. 155/A. §-ának (1) és (2) bekezdése a bíróság számára az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését és a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztését.

A Pp. 152. § (2) bekezdés alapján a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.

A perben bizonyított tények (tényállás) alapján kerülhet a bíróság abba a helyzetbe, hogy állást foglaljon a jogvita eldöntésére irányadó jogról.

A Pp. 152. § (2) bekezdésben foglaltak alkalmazhatóságának feltételéül szabott - a per eldöntésére kiható - "előzetes kérdés" lehet a jogvita elbírálására irányadó jog felderítése végett kezdeményezett előzetes eljárás mikénti elbírálása.

Az a per, amelyben a bíróság a per tárgyalását a Pp. 155/A. § (2) bekezdés alapján felfüggesztette, a 152. § (2) bekezdés alkalmazásában olyan pernek minősül, amely "folyamatban van".

Amennyiben a bíróság arról szerez tudomást, hogy az előtte folyó perben bizonyított tények alapján felmerült jogkérdésben más polgári perben, a jogviszony minősítése szempontjából azonos tényekre alapítottan, a Pp. 155/A. § alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy az EK-szerződés értelmezése vagy a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése szükséges, mert ezektől függ az ügy érdemi eldöntése, úgy az Európai Bíróság döntésének közzétételéig a per tárgyalását a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján felfüggesztheti. Indokolatlan ugyanis a nemzeti bíróságok részéről azonos közösségi jogszabály értelmezésével kapcsolatosan, azonos tényekre alapítottan, azonos jogkérdés elbírálása iránt folyó perben további előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése.

Magától értetődik, hogy a bíróság, belátásától függően, ilyen esetben is fordulhat önállóan az Európai Bírósághoz, a Pp. 155/A. § alapján a per tárgyalásának felfüggesztése mellett.

4. Az ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés is, hogy ha a polgári perben eljáró bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdés alapján - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, ugyanazon jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazásának szüksége esetén más polgári per tárgyalása a Pp. 152. § (2) bekezdés alapján felfüggesztheti-e vagy sem.

5. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

Az Abtv. 40. § szerint, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Ebben az esetben a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése [42. § (1) bekezdés]. Azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, - meghatározott, a most tárgyalt kérdésre nem irányadó eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket [43. § (1) és (2) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság tehát az alkotmányellenesnek ítélt jogi normát - főszabályként - ex nunc hatállyal semmisíti meg. A bíróságnak az előtte folyó pert a hatályos és az elbírált jogviszonyra alkalmazandó jogszabályok alapján kell eldöntenie. Az Abtv. 38. § (1) bekezdés alapján a bírósági eljárás felfüggesztése, illetőleg az ennek nyomán várható alkotmánybírósági döntés nem tekinthető "előzetes kérdésnek" a Pp. 152. § (2) bekezdés alkalmazásában.

6. Amennyiben az Alkotmánybíróság, kivételesen, a megsemmisített jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát az Abtv. 43. § (4) bekezdés alapján a főszabálytól eltérően állapítja meg, és az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, úgy a Pp. 262/A. § értelmében a jogerős ítélet ellen - a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján - a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye.