2/2017. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat
a több kollégium ügykörét érintő eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. és a Kp. hatálybalépésére tekintettel történő felülvizsgálatáról
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának és Polgári Kollégiumának együttes ülése a Polgári Kollégium vezetőjének indítványa folytán a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 34. § (4) bekezdés a) pontja, valamint a Bszi. 195. § (3) bekezdése alapján jogegységi tanácsként eljárva meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A jogegységi tanács az új Pp. és a Kp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinti:
- a jogegységi határozatok közül az 1/2005. KPJE és a 2/2012. KMPJE határozatokat,
- a kollégiumi vélemények közül a 3/2005. (XI. 14.) PK-KK véleményt és az 1/2009. (VI. 24.) PK-KK véleményt.
Indokolás
I.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2018. január 1-jén lépnek hatályba. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője kezdeményezte, hogy a Polgári Kollégium vizsgálja meg, hogy az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.), valamint a régi Pp.-hez kapcsolódó jogszabályok alapján meghozott, eljárásjogi tárgyú polgári és gazdasági jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, illetve régebbi irányelvek, polgári elvi döntések, kollégiumi állásfoglalások és tanácselnöki értekezleti állásfoglalások (a továbbiakban együtt: elvi iránymutatások) közül melyek azok, amelyeket megfelelően irányadónak tekint az új Pp. alapján elbírálandó ügyekben is.
Figyelemmel azonban egyfelől arra, hogy a régi Pp. az általános és a közigazgatási perekben alkalmazandó speciális szabályokat is tartalmazza, másfelől arra, hogy a régi Pp.-hez kapcsolódóan számos, a Kúria Polgári Kollégiuma, illetve Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma által közösen meghozott elvi iránymutatás van hatályban, a Polgári Kollégium vezetője kezdeményezte a közös iránymutatásoknak, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium bevonásával történő felülvizsgálatát is.
II.
A Kúria Polgári Kollégiumának Elvi Előkészítő Csoportja - a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiummal történő egyeztetést követően - indokolással ellátott javaslatot tett arra, hogy melyek azok - a korábban a Kúria jogegységi tanácsa által a 2/2015. BKMPJE határozatban fenntartott, illetve irányadónak tekintett - eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatások, amelyek az új Pp. és a Kp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinthetők, mivel az új rendelkezés tartalma a régivel azonos és az iránymutatás továbbra is szükséges, mert nem épült be az új normaszövegbe.
A Polgári Kollégium Elvi Előkészítő Csoportja által elkészített összefoglalót a Polgári Kollégium tanácselnökei tanácselnöki értekezleten előzetesen megvitatták; az értekezlet javaslataira figyelemmel került sor a jogegységi indítvány előterjesztésére.
A felülvizsgálat és a jogegységi indítvány az új Pp., illetve a Kp. által szabályozott jogviszonyokra vonatkozott, kizárólag a Közigazgatási-Munkaügyi és a Polgári Kollégium közös elvi iránymutatásaira terjedt ki. A tisztán polgári eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásokkal a Polgári Kollégium külön foglalkozott.
III.
A Legfőbb Ügyész a jogegységi indítványra tett nyilatkozatában a jogegységi indítvánnyal érintett elvi iránymutatások közül csak a jogegységi határozatokkal kapcsolatban foglalt állást, tekintettel arra, hogy csak ezekkel kapcsolatban van törvényben biztosított legfőbb ügyészi hatáskör.
A Legfőbb Ügyész érdemi nyilatkozatában egyetértett azzal, hogy a jogegységi határozat rendelkező részében felsorolt jogegységi határozatok az új Pp. és a Kp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinthetők.
IV.
A Bszi. 34. § (4) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként dönt akkor is, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése. A Bszi. 195. § (3) bekezdése értelmében a Kúria kollégiumvezetőjének indítványára a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében a törvény hatályba lépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntetheti abban az esetben is, ha egyébként a jogegységi eljárás kezdeményezésének feltételei [Bszi. 32. § (1) bek.] nem állnak fenn. Ennek hiányában az elvi iránymutatások a Bszi. 195. § (2) bekezdése szerint az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók. Több kollégium által hozott elvi iránymutatások felülvizsgálata értelemszerűen csak valamennyi érintett kollégium tagjaiból álló jogegységi tanács által meghozott határozattal történhet.
V.
A jogegységi tanács - a kollégiumok közötti egyeztetés és a jogegységi tanács ülésén történt megvitatás után, a Legfőbb Ügyész észrevételeire is tekintettel - a rendelkező rész szerinti döntését az alábbi indokok alapján hozta meg.
A jogegységi tanács a jogegységi indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a régi Pp. alapján korábban meghozott elvi iránymutatások az új Pp. és a Kp. alkalmazási körébe tartozó esetekben nem irányadók, azok ugyanis a régi Pp. alkalmazásához fűződő jogértelmezést tartalmaznak. Ezért azt kellett meghatározni, hogy melyek azok az elvi iránymutatások, amelyeket az új Pp. és a Kp. alkalmazása során - a fenti elv ellenére - a jogegységi tanács mégis megfelelően irányadónak tekint. A "megfelelő" alkalmazásra utalás azt jelenti, hogy az új Pp. és a Kp. alkalmazása körében is irányadónak tekintett iránymutatásokban foglalt jogszabályokra történő hivatkozások alatt természetszerűen az új Pp.-ben és a Kp.-ben tartalmilag azonos rendelkezést tartalmazó jogszabályhelyet kell érteni. Ezeknek az elvi iránymutatásoknak a felsorolását tartalmazza a jogegységi határozat rendelkező része (az elvi iránymutatásokat az áttekinthetőség kedvéért megfelelően csoportosítva).
Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat az elvi iránymutatások újraszövegezését nem tűzte ki célul, ezért az azokban szereplő jogszabályi hivatkozások és az azokban használt kifejezések (terminológia) módosítására sem került sor. Ebből következően a továbbra is irányadónak ítélt, az elvi tartalmát tekintve továbbra is irányadó elvi iránymutatásokban foglalt jogszabályokra történő hivatkozások és jogi kifejezések alatt természetszerűen a tartalmilag azonos más jogszabályi rendelkezést, újraszámozás folytán megváltozott jogszabályhelyet, illetőleg az elnevezésében megváltozott jogintézményt, kifejezést kell érteni.
VI.
Mindazok az új Pp. és a Kp. szabályozási körébe tartozó elvi iránymutatások, amelyeket bár korábban a Kúria jogegységi tanácsa a 2/2015. BKPJE határozatban fenntartandónak ítélt, de e jogegységi határozat rendelkező része nem tartalmazza, az új Pp. és a Kp. alapján elbírálandó ügyekben nem irányadók; azok csak a régi Pp. alapján elbírálandó ügyekben alkalmazhatók. Ezek a következők:
1/1999. BKPJE határozat, 1/2000. BKPJE határozat, az 1/2006. KPJE határozat, 1/2010. KPJE határozat, 1/2012. (XII. 10.) KMK-PK vélemény.
A felsorolt, az új Pp. és a Kp. hatálybalépését követően indult ügyekben nem irányadó elvi iránymutatásokkal kapcsolatban a jogegységi tanács hangsúlyozza, hogy az említett iránymutatásokban foglalt - az új Pp. és a Kp. szabályai szellemével nem ellentétes - jogi okfejtések, érvek, elvi megállapítások továbbra is figyelembe vehetők. Az új Pp. és a Kp. normaszövegének értelmezésében, a jogi érvelés alátámasztásában ezek tehát felhasználhatók.
VII.
A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 40. § (1) és (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A jogegységi határozatot a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2017. november 13.
Dr. Darák Péter s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Tóth Kincső s. k.,
előadó bíró
Dr. Baka András s. k.,
bíró
Dr. Bartal Géza s. k.,
bíró
Dr. Cseh Attila s. k.,
bíró
Dr. Csőke Andrea s. k.,
bíró
Dr. Erőss Monika s. k.,
bíró
Dr. Gáspár Mónika s. k.,
bíró
Dr. Hajnal Péter s. k.,
bíró
Dr. Horváth Tamás s. k.,
bíró
Dr. Kalas Tibor s. k.,
bíró
Dr. Kemenes István s. k.,
bíró
Dr. Kocsis Ottilia s. k.,
bíró
Dr. Kovács Ákos s. k.,
bíró
Dr. Kovács Zsuzsanna s. k.,
bíró
Dr. Orosz Árpád s. k.,
előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s. k.,
bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.,
bíró
Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s. k.,
bíró
Dr. Dobó Viola s. k.,
bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró
Dr. Hajdu Edit s. k.,
bíró
Dr. Harter Mária s. k.,
bíró
Huszárné dr. Oláh Éva s. k.,
bíró
Dr. Kárpáti Magdolna s. k.,
bíró
Dr. Kiss Gábor s. k.,
bíró
Dr. Kollár Márta s. k.,
bíró
Dr. Kovács András s. k.,
bíró
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s. k.,
bíró
Dr. Kurucz Krisztina s. k.,
bíró
Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
bíró
Dr. Magosi Szilvia s. k.,
bíró
Dr. Márton Gizella s. k.,
bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k.,
bíró
Dr. Molnár Ambrus s. k.,
bíró
Dr. Osztovits András s. k.,
bíró
Dr. Pribula László s. k.,
bíró
Dr. Rothermel Erika s. k.,
bíró
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s. k.,
bíró
Dr. Stark Marianna s. k.,
bíró
Dr. Szabó Klára s. k.,
bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s. k.,
bíró
Dr. Tálné dr. Molnár Erika s. k.,
bíró
Dr. Tibold Ágnes s. k.,
bíró
Dr. Vezekényi Ursula s. k.,
bíró
Dr. Lezsák József s. k.,
bíró
Dr. Madarász Anna s. k.,
bíró
Dr. Makai Katalin s. k.,
bíró
Dr. Mészáros Mátyás s. k.,
bíró
Dr. Mocsár Attila s. k.,
bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
Dr. Pataki Árpád s. k.,
bíró
Dr. Puskás Péter s. k.,
bíró
Salamonné dr. Piltz Judit s. k.,
bíró
Dr. Sperka Kálmán s. k.,
bíró
Dr. Suba Ildikó s. k.,
bíró
Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s. k.,
bíró
Dr. Tallián Blanka s. k.,
bíró
Dr. Tánczos Rita s. k.,
bíró
Dr. Varga Edit s. k.,
bíró
Dr. Wellmann György s. k.,
bíró
Dr. Zumbók Péter s. k.,
bíró