32009L0050[1]

A Tanács 2009/50/EK irányelve ( 2009. május 25. ) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről

A TANÁCS 2009/50/EK IRÁNYELVE

(2009. május 25.)

a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke első albekezdése 3. a) és 4. pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően (3),

mivel:

(1) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Szerződés rendelkezik a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országbeli állampolgárok jogainak védelme terén elfogadandó intézkedésekről.

(2) A Szerződés úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak el kell fogadnia a beutazás és a tartózkodás feltételeire, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok és huzamos tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozó bevándorláspolitikai intézkedéseket, továbbá azoknak a jogoknak és feltételeknek a meghatározására vonatkozó intézkedéseket, amelyek szerint harmadik országoknak a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó állampolgárai más tagállamokban tartózkodhatnak.

(3) Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohézió jellemzi. A magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók vonzása és megtartása érdekében a tagállamok szükségletein alapuló megközelítés keretében tett intézkedéseket a lisszaboni stratégia és a növekedésről és foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokról szóló, 2007. december 11-i bizottsági közlemény által kialakított tágabb keretek között kell szemlélni.

(4) Az Európai Tanács által 2004. november 4-5-én elfogadott Hágai Program elismerte, hogy a legális migráció fontos szerepet fog játszani az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében és a gazdasági fejlődés elősegítésében, ezáltal hozzájárulva a lisszaboni stratégia végrehajtásához. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be politikai tervet a legális migrációra vonatkozóan, beleértve az olyan befogadási eljárásokat, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni a munkaerőpiacon jelen lévő migráns munkaerő iránti keresletben megfigyelhető ingadozásokhoz.

(5) A 2006. december 14-15-i Európai Tanács annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak jelenlegi és jövőbeli munkaerő-szükségletük kielégítéséhez, számos intézkedés megtételéről állapodott meg 2007-re vonatkozóan, többek között a nemzeti hatásköröket teljes mértékben tiszteletben tartó, megfelelően irányított legális bevándorlásra vonatkozó szakpolitikák kidolgozásáról.

(6) A lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében fontos az uniós polgársággal rendelkező, magasan képzett munkaerő Unión belüli mobilitásának elősegítése is, különösen a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai esetében. Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a különösen a 2003. évi és 2005. évi csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott közösségi preferencia elvét.

(7) Ezen irányelv célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő befogadásának és mozgásának elősegítésével hozzájáruljon az előbbi célkitűzések eléréséhez és a munkaerőhiány megoldásához annak érdekében, hogy a Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező ilyen munkavállalók számára és fenntartsa a Közösség versenyképességét és gazdasági növekedését. E célok elérése érdekében a magasan képzett munkavállalók és családjuk befogadását gyorsított befogadási eljárás létrehozásával szükséges megkönnyíteni, valamint azáltal, hogy számos területen a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő gazdasági és szociális jogokat biztosítanak számukra. Emellett a tagállamok prioritásait, munkaerő-piaci szükségleteit és befogadóképességét is figyelembe kell venni. Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy fenntartsák munkavállalási célú nemzeti tartózkodási engedélyeiket, vagy újakat vezessenek be. Az érintett harmadik országok állampolgárai számára lehetővé kell tenni, hogy EU kék kártya vagy nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtsanak be. Ezenfelül ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy az EU kék kártya birtokosa a nemzeti jogban esetlegesen megállapított és az ezen irányelvvel összeegyeztethető további jogokat vagy előnyöket élvezzen.

(8) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy meghatározzák, hogy harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából érkeznek. Ez a jog azokra a harmadik országbeli állampolgárokra is vonatkozik, akik ellenérték fejében végzett gazdasági tevékenység folytatása céljából kívánnak valamely tagállam területén maradni és más rendszer alapján jogszerűen tartózkodnak abban a tagállamban, így például az egyetemi hallgatók tanulmányaik befejezését követően, illetve olyan kutatók, akiket a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (4), valamint a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (5) alapján fogadtak be, és akik a közösségi vagy a nemzeti jog alapján nem jogosultak a tagállam munkaerőpiacához való teljes körű hozzáférésre. Ezenfelül a területükre beutazottak számát illetően a tagállamok fenntartják annak lehetőségét, hogy munkavállalási célra általában vagy bizonyos szakmákban vagy gazdasági ágazatokban vagy régiókban való munkavállalás céljára nem adnak ki tartózkodási engedélyt.

(9) Ezen irányelv alkalmazásában annak megítéléséhez, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e felsőfokú képesítéssel, hivatkozni lehet az ISCED (az oktatás nemzetközi osztályozási rendszere) 1997 5a. és 6. szintjére.

(10) Ezen irányelvnek olyan rugalmas, keresletorientált beutazási rendszert kell előírnia, amely objektív kritériumokon - így például a tagállamok bérszínvonalával összehasonlítható alsó bérküszöbön - és szakmai képesítéseken alapul. A bérküszöb legkisebb közös nevezőjének meghatározása érdekében az egész Közösségen belül szükség van a befogadási feltételekkel kapcsolatos harmonizáció minimumszintjének biztosítására. A bérküszöb minimumszintet állapít meg, ugyanakkor a tagállamok magasabb bérküszöböt is meghatározhatnak. A tagállamoknak munkaerőpiacuk helyzetének és szervezésének, valamint bevándorlási politikáiknak megfelelően kell meg határozniuk a bérküszöbüket. Bizonyos szakmákra vonatkozóan megállapítható eltérés a fő rendszer bérküszöbétől, amennyiben az érintett tagállam úgy véli, hogy különleges munkaerőhiány áll fenn, és amennyiben ezek a szakmák az ISCO (foglalkozások nemzetközi osztályozási rendszere) 1. és 2. főcsoportjába tartoznak.

(11) Ezen irányelv célja kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő beutazásának és tartózkodásuk feltételeinek a meghatározása az EU kék kártya rendszerén belül, a bérküszöbhöz kapcsolódó jogosultsági feltételeket is beleértve. E bérküszöb kizárólagos célja az egyes tagállamok által egységes szabályok alapján létrehozott európai kék kártya alkalmazási körének - a Bizottság (Eurostat) vagy az érintett tagállam által közzétett statisztikai megfigyelés figyelembevételével történő - meghatározásához való hozzájárulás. Nem célja a bérek meghatározása, következésképpen nem térhet el a tagállami szintű szabályoktól vagy gyakorlatoktól és a kollektív szerződésektől, továbbá e téren nem lehet rá harmonizációt létrehozó eszközként hivatkozni. Ez az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatásköreit, különösen a foglalkoztatási, munkaügyi és szociális kérdésekre vonatkozóan.

(12) Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy befogad valamely, a vonatkozó kritériumoknak megfelelő és EU kék kártyát igénylő folyamodó harmadik országbeli állampolgárt, az érintett állampolgár megkapja az ezen irányelvben előírt különleges tartózkodási engedélyt, amely megadja a munkaerőpiachoz történő fokozatos hozzáférést, valamint az ő és családja részére a tartózkodási és a szabad mozgás jogát. Az EU kék kártya iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó határidő nem foglalja magában a szakmai képesítések elismeréséhez vagy az adott esetben kötelező vízumok kiadásához szükséges időt. Ez az irányelv nem sérti az oklevelek és diplomák elismerésére vonatkozó nemzeti eljárásokat. Az ezen irányelv szerinti illetékes hatóságok kijelölése nem sérti más nemzeti hatóságoknak és - adott esetben - a szociális partnereknek a kérelmek megvizsgálásával és az azokat érintő döntéshozatallal kapcsolatos szerepét és feladatait.

(13) Az EU kék kártya formátumának meg kell felelnie a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletnek (6), lehetővé téve így a tagállamok számára, hogy információkat közöljenek elsősorban azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyek szerint az adott személy munkavállalását engedélyezték.

(14) Azon harmadik országbeli állampolgárok részére, akik érvényes úti okmánnyal és a schengeni vívmányokat teljes mértékben alkalmazó valamely más tagállam által kiállított EU kék kártyával rendelkeznek, engedélyezni kell, hogy az e másik tagállam területére belépjenek és azon belül legfeljebb három hónapig szabadon mozogjanak, összhangban a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), valamint a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 21. cikkével.

(15) A harmadik országbeli, magasan képzett munkaerő foglalkozási és földrajzi mobilitását a munkaerőpiac hatékonyságának javítására, a szakképzett munkaerő hiányának megelőzésére és a regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítésére szolgáló elsődleges mechanizmusként kell elismerni. A közösségi preferencia elvének tiszteletben tartása és a rendszerrel történő esetleges visszaélések elkerülése érdekében egy adott tagállamban való jogszerű foglalkoztatásuk első két évében korlátozni kell a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók foglalkozási mobilitását.

(16) Ez az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok állampolgárai és az EU kék kártya birtokosai közötti, a fizetés tekintetében történő egyenlő bánásmódot, amennyiben helyzetük összehasonlítható.

(17) Az EU kék kártya birtokosai számára biztosított egyenlő bánásmód nem terjed ki a szakképzés területén szociális támogatási rendszerekből finanszírozott intézkedésekre.

(18) Az EU kék kártya birtokosainak egyenlő bánásmódban kell részesülniük a szociális biztonság terén. A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (8) határozza meg a szociális biztonsági rendszerek ágait. Az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet (9) kiterjeszti az 1408/71/EGK rendelet rendelkezéseit azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik jogszerűen tartózkodnak a Közösség területén, illetve azokra, akiknek a helyzete több tagállamot érint. Ezen irányelvnek a szociális biztonság tekintetében történő egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezései azon személyekre is közvetlenül alkalmazandók, akik közvetlenül egy harmadik országból utaznak be valamely tagállam területére, feltéve, hogy az érintett személy érvényes EU kék kártya birtokosaként jogszerűen tartózkodik a tagállamban, ideértve az ideiglenes munkanélküliség időtartamát is, és megfelel a nemzeti jogban az érintett szociális biztonsági ellátásra való jogosultság tekintetében megállapított feltételeknek.

Mindazonáltal ez az irányelv nem ruházza fel az EU kék kártya birtokosát több joggal, mint amennyiről a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályok rendelkeznek a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik tagállamok közötti határokon átnyúló tényezőkkel rendelkeznek. Az irányelv továbbá nem biztosít jogokat a közösségi joghatályán kívül eső helyzetekkel kapcsolatban, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagok helyzete.

(19) Harmadik országbeli állampolgár másik tagállamban megszerzett szakmai képesítését ugyanúgy kell elismerni, mint az uniós polgárok esetében. Továbbá a harmadik országban megszerzett képesítéseket a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (10) megfelelően kell figyelembe venni.

(20) A harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók Közösségen belüli földrajzi mobilitását jogszerű tartózkodásuk első időszakában ellenőrizni és a kereslet függvényében szabályozni kell. Annak érdekében, hogy ne büntessék azon magasan képzett munkavállalók földrajzi mozgását, akik még nem szerezték meg a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (11) szerinti, a közösség területén huzamos tartózkodásra jogosító engedélyt, továbbá a földrajzi és körkörös migráció serkentése céljából rendelkezni kell az említett irányelvtől való eltérésekről.

(21) Elő kell segíteni és fenn kell tartani a magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalóknak a Közösség és származási országuk közötti mobilitását. Annak érdekében, hogy meghosszabbítsák a Közösség területétől való távollét azon időszakát, amely nem szakítja meg a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállásra való jogosultsághoz szükséges jogszerű és folyamatos tartózkodást, a 2003/109/EK irányelvtől való eltérésekről kell rendelkezni. A magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalók körkörös migrációjának ösztönzése érdekében a 2003/109/EK irányelvben előírtnál hosszabb távolléti időszakokat kell engedélyezni azt követően is, hogy megszerezték a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállását.

(22) E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak tartózkodniuk kell a fejlődő országbeli aktív munkaerő-toborzástól a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban. A fejlődő országokban az egészségügyi dolgozók kritikus hiányának megoldására vonatkozó európai cselekvési programról (2007-2013) szóló, 2007. május 14-i tanácsi és tagállami következtetésekben hangsúlyozottaknak megfelelően a kulcságazatokban, például az egészségügyi, valamint az oktatási ágazatban ki kell dolgozni az állami és a magánszektor munkáltatóira alkalmazandó etikus munkaerő-felvételi politikákat és elveket. E politikákat és elveket a körkörös és ideiglenes migrációt szükség szerint elősegítő mechanizmusok, iránymutatások és egyéb eszközök kidolgozásával és alkalmazásával, valamint a magasan szakképzett munkaerő bevándorlásának a fejlődő országokra gyakorolt negatív hatásait minimálisra csökkentő, míg pozitív hatásait maximálisra növelő egyéb intézkedések segítségével kell megerősíteni, az "agyelszívás""agyvisszaszívássá" való alakítása érdekében.

(23) A családegyesítésre és a házastárs munkához jutására vonatkozó előnyös feltételek ennek a harmadik országbeli magasan képzett munkaerő vonzására irányuló irányelvnek az alapvető elemét képezik. E cél elérése érdekében a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvtől (12) való különleges eltéréseket kell előírni. Az ezen irányelv 15. cikkének (3) bekezdésében foglalt eltérés nem zárja ki azt, hogy az EU kék kártya birtokosainak családtagjai számára a tagállamok beilleszkedési feltételeket és intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, ideértve a nyelvtanulást is.

(24) Az "agypazarlás" elkerülése érdekében különleges jelentéstételi rendelkezéseket kell előírni az ezen irányelv végrehajtásának nyomon követésére és annak a fejlődő országokban jelentkező, agyelszívó hatásai azonosítására és lehetőség szerinti ellensúlyozására. A vonatkozó adatokat a tagállamok évente megküldik a Bizottságnak, a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban.

(25) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő beutazására és családtagjaik tartózkodására vonatkozó külön eljárás bevezetését, valamint az ilyen beutazás és tartózkodás feltételeinek meghatározását a három hónapot meghaladó tartózkodás esetére a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben foglalt arányosság elvével összhangban az irányelv nem lépi túl az e célok megvalósításához szükséges mértéket.

(26) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.

(27) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, európai parlamenti, tanácsi és bizottsági intézményközi megállapodás (14) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy - a maguk számára, illetve a Közösség érdekében - készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(28) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(29) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv célja az alábbiak meghatározása:

a) a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra, magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából a tagállamok területére EU kék kártya birtokosaként történő beutazására és tartózkodására, valamint családtagjaik beutazására és tartózkodására alkalmazandó feltételek;

b) az a) pont szerinti, harmadik országbeli állampolgároknak és családtagjaiknak az elsőtől eltérő tagállamba történő beutazásának és tartózkodásának feltételei.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "harmadik országbeli állampolgár": az a személy, aki a Szerződés 17. cikke (1) bekezdésének értelmében nem uniós polgár;

b) "magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás": olyan személy munkavállalása, aki:

másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül,

fizetést kap, és

rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít;

c) "EU kék kártya": az "EU kék kártya" elnevezést viselő engedély, amely birtokosát ezen irányelv értelmében valamely tagállam területén tartózkodásra és munkavégzésre jogosítja fel;

d) "első tagállam": az a tagállam, amely a harmadik országbeli állampolgárnak először adja meg az "EU kék kártyát";

e) "második tagállam": az elsőtől eltérő bármely más tagállam;

f) "családtag": a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti harmadik országbeli állampolgár;

g) "felsőfokú szakmai képesítések": olyan képesítések, amelyeket felsőfokú képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol, vagy ettől eltérve - amennyiben azt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik - legalább ötéves, a felsőfokú képesítéssel összehasonlítható olyan szakmai tapasztalat, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat terén releváns;

h) "felsőfokú képesítés": bármely olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet az illetékes hatóság középfokú képzést követő felsőfokú oktatási program - vagyis az oktatási létesítmény helye szerinti állam által felsőoktatási intézményként elismert intézmény által kínált kurzusok - sikeres elvégzésének tanúsítása céljából állított ki. E felsőfokú képesítések ezen irányelv alkalmazásában azzal a feltétellel vehetők figyelembe, hogy a megszerzéshez szükséges tanulmányi idő legalább három év;

i) "szakmai tapasztalat": az érintett szakma tényleges és jogszerű gyakorlása;

j) "szabályozott szakma": a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakma.

3. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet azon harmadik országbeli állampolgárokra kell alkalmazni, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából ezen irányelv értelmében kérelmezik valamely tagállam területére történő belépésük engedélyezését.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azon harmadik országbeli állampolgárokra,

a) akik ideiglenes védelmen alapuló engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban, vagy az ilyen alapon történő ott-tartózkodásért engedélyért folyamodtak és jogállásukról még nem született határozat;

b) akiket a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e jogállasok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (15) alapján nemzetközi védelemben részesítettek vagy akik az irányelv alapján nemzetközi védelemért folyamodtak, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végső határozat;

c) akik a tagállam nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemben részesülnek vagy akik a tagállam nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemért folyamodtak, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végső határozat;

d) akik kutatási projektek végzése céljából a 2005/71/EK irányelvszerinti kutatóként kérelmeznek tartózkodást valamely tagállamban;

e) akik olyan uniós polgárok családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták vagy gyakorolják az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (16) összhangban;

f) akik a 2003/109/EK irányelv szerinti "EK huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállást élveznek valamely tagállamban, és alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakorolják a valamely másik tagállambeli tartózkodáshoz való jogukat;

g) akik a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások alapján utaznak be egy tagállamba;

h) akiket valamely tagállam területére idénymunkásként fogadtak be;

i) akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok alapján felfüggesztették;

j) akik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok, addig, amíg az érintett tagállam területén kiküldetésben tartózkodnak.

Ez az irányelv továbbá állampolgárságuktól függetlenül nem alkalmazandó harmadik országok állampolgáraira és családtagjaikra, akik a Közösség és tagállamai, a harmadik országok közötti megállapodások értelmében a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval megegyező jogokat élveznek.

(3) Ezen irányelv nem érinti a Közösség és/vagy tagállamai, illetve az egy vagy több harmadik ország közötti bármely olyan megállapodást, amely - annak érdekében, hogy az adott megállapodást aláíró fejlődő országok emberi erőforrásainak védelmével biztosítsa a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok etikus munkaerő-toborzását - felsorolja azon szakmákat, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(4) Ezen irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy bármilyen munkavállalás céljából az EU kék kártyától eltérő tartózkodási engedélyeket adjanak ki. E tartózkodási engedélyek nem jogosítanak fel az ezen irányelv szerinti, más tagállamban való tartózkodásra.

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

(1) Ez az irányelv nem érinti az alábbiak kedvezőbb rendelkezéseit:

a) a közösségi jogszabályok, ideértve a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, és egy vagy több harmadik ország között megkötött két- vagy többoldalú megállapodásokat;

b) egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között megkötött két- vagy többoldalú megállapodások.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az irányelv következő rendelkezéseinek vonatkozásában kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az irányelv hatálya alá tartozó személyek tekintetében:

a) az 5. cikk (3) bekezdése a 18. cikk alkalmazásában;

b) a 11. cikk, a 12. cikk (1) bekezdésének második mondata, a 12. cikk (2) bekezdése, a 13., a 14., a 15. cikk és a 16. cikk (4) bekezdése.

II. FEJEZET

FOGADÁSI FELTÉTELEK

5. cikk

A fogadás kritériumai

(1) A 10. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, azon harmadik országbeli állampolgárnak, aki ezen irányelv értelmében EU kék kártyát kérelmez:

a) az érintett tagállamban legalább egyéves időtartamú érvényes munkaszerződést, vagy magas szintű képzettséget igénylő munkakörre vonatkozó, a nemzeti jog szerint kötelező érvényű állásajánlatot kell bemutatnia;

b) olyan dokumentumot kell bemutatnia, amellyel igazolja, hogy teljesíti a nemzeti jog szerinti munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szabályozott szakma uniós polgárok általi gyakorlására vonatkozó, nemzeti jogban megállapított feltételeket;

c) nem szabályozott szakmák esetében be kell mutatnia a nemzeti jog által meghatározottak szerinti munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakmára vagy ágazatra vonatkozó felsőfokú szakmai képesítést tanúsító okiratokat;

d) a nemzeti jog szerint meghatározott érvényes úti okmányt, szükség esetén vízumkérelmet vagy vízumot, és szükség szerint érvényes tartózkodási engedélyre vagy hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízumra vonatkozó tanúsítványt kell bemutatnia. A tagállamok előírhatják, hogy az úti okmány érvényességi ideje kiterjedjen legalább a tartózkodási engedély kezdeti időtartamára;

e) igazolást kell bemutatnia, hogy valamennyi olyan kockázattal szemben, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják, rendelkezik betegbiztosítással vagy - amennyiben azt a nemzeti jog előírja - kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a munkaszerződéshez kapcsolódóan vagy abból eredően nem nyújtanak ilyen biztosítási fedezetet vagy annak megfelelő ellátásokat;

f) nem lehet a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget veszélyeztető személy.

(2) A tagállamok előírhatják, hogy a kérelmező adja meg az érintett tagállam területén lévő címét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeken túl a munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott havi vagy éves munkabéréből származó egyévi bruttó munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a tagállamok által e célból meghatározott és közzétett releváns nemzeti bérküszöb, amelynek az érintett tagállamban a bruttó éves átlagbér legalább másfélszeresének kell lennie.

(4) A (3) bekezdés végrehajtása során a tagállamok előírhatják, hogy az érintett foglalkozási ágazatokban a vonatkozó jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy gyakorlatokban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás tekintetében meghatározott valamennyi feltétel teljesüljön.

(5) A (3) bekezdéstől eltérve és azokban a szakmákban történő foglalkoztatásra vonatkozóan, amelyekben különösen nagy szükség van a harmadik országbeli munkavállalókra, és amelyek az ISCO 1. és 2. csoportjához tartoznak, a bérküszöb az érintett tagállamban a bruttó évi átlagbér legalább 1,2-szerese lehet. Ebben az esetben az érintett tagállam évente eljuttatja a Bizottsághoz azon szakmák jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban eltérésről határozott.

(6) Ez a cikk nem érinti az érintett, magas szintű képzettséget igénylő foglalkozási ágazatban történő munkavállalásra vonatkozó érvényes kollektív szerződéseket vagy gyakorlatokat.

6. cikk

A fogadottak száma

Ezen irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy meghatározzák azt, hogy magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából harmadik országokból hány állampolgár beutazását engedélyezik területükre.

III. FEJEZET

EU KÉK KÁRTYA, ELJÁRÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

7. cikk

EU kék kártya

(1) A kérelmet benyújtott és az 5. cikkben megállapított követelményeket teljesítő olyan személy számára, akire nézve az illetékes hatóságok a 8. cikkel összhangban kedvező határozatot hoztak, ki kell állítani az EU kék kártyát.

Az érintett tagállamok a szükséges vízumok megszerzéséhez minden könnyítést megadnak a harmadik országbeli állampolgároknak.

(2) A tagállamok az EU kék kártya tekintetében egységes, egy és négy év közötti időtartamú érvényességi időszakot állapítanak meg. Ha a munkaszerződés ennél rövidebb időszakra szól, akkor az EU kék kártyát a munkaszerződés időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani vagy megújítani.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai az 1030/2002/EK rendeletben meghatározott egységes formátum alkalmazásával állítják ki az EU kék kártyát. A rendelet melléklete a) pontjának 7.5-9. alpontjával összhangban a tagállamok az EU kék kártyán feltüntetik a munkaerő-piaci hozzáférés ezen irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeit. A tartózkodási engedély "engedély típusa" rovatába a tagállam az "EU kék kártya" bejegyzést teszi.

(4) Érvényességi időtartama alatt az EU kék kártya feljogosítja birtokosát, hogy:

a) az EU kék kártyát kiállító tagállam területére beutazzon, ismételten beutazzon, illetve ott tartózkodjon;

b) élvezze az ezen irányelvben elismert jogokat.

8. cikk

Az elutasítás indokai

(1) A tagállamok elutasítják az EU kék kártya iránti kérelmet, amennyiben a kérelmező nem felel meg az 5. cikkben megállapított feltételeknek, vagy a bemutatott dokumentumokat csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megváltoztatták.

(2) Az EU kék kártya iránti kérelemmel kapcsolatos határozat meghozatalát megelőzően, valamint az EU kék kártya birtokosaként történő jogszerű foglalkoztatás első két évében a 12. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti megújítás és engedélyezés fontolóra vételekor a tagállamok megvizsgálhatják munkaerőpiacuk helyzetét, és a megüresedett állások betöltésére vonatkozó követelmények tekintetében alkalmazhatják nemzeti eljárásaikat.

A tagállamok ellenőrizhetik, hogy a kérdéses megüresedett állás nem tölthető-e be tagállami vagy közösségi munkaerő, illetve az adott tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár által, aki a közösségi vagy nemzeti jog értelmében már munkaerőpiacára belépett, vagy olyan huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek által, akik a 2003/109/EK irányelv III. fejezetével összhangban magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából az adott tagállamba kívánnak költözni.

(3) Az EU kék kártya iránti kérelem a 6. cikk alapján is befogadhatatlannak tekinthető.

(4) A tagállamok elutasíthatják az EU kék kártya iránti kérelmeket annak érdekében, hogy a származási országokban biztosítsák az etikus munkaerő-toborzást a szakképzett munkavállalók hiányával küzdő ágazatokban.

(5) A tagállamok elutasíthatják az EU kék kártya iránti kérelmeket, ha a munkáltatóra a nemzeti jognak megfelelően be nem jelentett és/vagy törvényellenes foglalkoztatás miatt szankciót szabtak ki.

9. cikk

Az EU kék kártya visszavonása vagy megújításának megtagadása

(1) A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU kék kártyát az alábbi esetekben visszavonják, illetve megtagadják annak megújítását:

a) ha azt csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megváltoztatták;

b) ha felmerül, hogy a birtokos nem felelt meg vagy a továbbiakban nem felel meg a beutazás és tartózkodás ezen irányelvben megállapított feltételeinek, vagy tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér;

c) ha a birtokos nem tartotta tiszteletben a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 13. cikkben megállapított korlátozásokat.

(2) A 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerinti értesítés elmaradása nem tekinthető elegendő indoknak az EU kék kártya visszavonásához vagy megújításának megtagadásához abban az esetben, ha a birtokos bizonyítani tudja, hogy az értesítés rajta kívül álló okból nem jutott el az illetékes hatóságokhoz.

(3) A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU kék kártyát az alábbi esetekben visszavonhatják, illetve megtagadhatják annak megújítását:

a) közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból;

b) ha az EU kék kártya birtokosának nem áll rendelkezésére elegendő forrás saját maga és adott esetben családtagjai eltartásához anélkül, hogy igénybe venné az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerét. A tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és nyugdíj minimális szintjét, valamint az érintett személy családtagjainak számát. Ilyen értékelésre a 13. cikkben említett munkanélküli időszakban nem kerül sor;

c) ha az érintett személy nem közölte a címét;

d) ha az EU kék kártya birtokosa szociális támogatás iránti kérelmet nyújt be, feltéve, hogy az érintett tagállam részére megfelelő előzetes írásbeli tájékoztatást nyújtott.

10. cikk

A fogadási kérelmek

(1) A tagállamok határozzák meg, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak és/vagy munkáltatójának kell-e benyújtani az EU kék kártya iránti kérelmet.

(2) A kérelmet figyelembe kell venni és meg kell vizsgálni mind abban az esetben, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár lakóhelye azon tagállam területén kívül található, amelybe befogadást kér, mind pedig akkor, ha érvényes tartózkodási engedély vagy hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízum birtokosaként már az adott tagállam területén tartózkodik.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállam nemzeti jogával összhangban elfogadhatja a benyújtott kérelmet, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, azonban területén jogszerűen tartózkodik.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállam előírhatja, hogy a kérelmeket kizárólag a tagállam területén kívülről lehet benyújtani, feltéve, hogy az irányelv elfogadásának időpontjában meglévő nemzeti jog már tartalmaz ilyen - akár valamennyi harmadik országbeli állampolgárra, akár a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriáira vonatkozó - korlátozásokat.

11. cikk

Eljárási biztosítékok

(1) A tagállamok illetékes hatóságai határozatot hoznak az EU kék kártya iránti hiánytalan kérelemről, és erről az érintett tagállam nemzeti jogában előírt értesítési eljárásoknak megfelelően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő 90 napon belül írásban értesítik a kérelmezőt.

Az érintett tagállam nemzeti jogszabályai határozzák meg annak következményét, ha az első albekezdésben előírt időszak végéig nem születik határozat.

(2) Ha a kérelem alátámasztására megadott információk és dokumentumok nem elegendőek, az illetékes hatóságok tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen további információra van szükség, és ésszerű határidőt állapítanak meg annak benyújtására. Az (1) bekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni addig, amíg a hatóságok meg nem kapják a kért további információt és dokumentumokat. Ha a további információt és dokumentumokat nem nyújtják be a határidőn belül, a kérelem elutasítható.

(3) A vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásoknak megfelelően írásban kell értesíteni az érintett harmadik országbeli állampolgárt, illetve adott esetben a munkáltatóját az EU kék kártya iránti kérelmet elutasító, vagy az EU kék kártya megújítását megtagadó vagy azt visszavonó határozatról, amellyel szemben az érintett tagállamban a vonatkozó nemzeti joggal összhangban jogorvoslattal lehet élni. Az értesítésben meg kell jelölni a határozat indokait, a rendelkezésre álló, lehetséges jogorvoslati eljárásokat és az eljárások megindítására vonatkozó határidőt.

IV. FEJEZET

JOGOK

12. cikk

Munkaerő-piaci hozzáférés

(1) Az EU kék kártya birtokosaként az adott tagállamban történő jogszerű foglalkoztatás első két évében az érintett személy esetében a munkaerő-piaci hozzáférés az 5. cikkben megállapított befogadási feltételeknek megfelelő munkaviszony keretében végzett tevékenység gyakorlására korlátozódik. Az első két évet követően a tagállamok az állampolgárokkal egyenlő bánásmódot biztosíthatnak az érintett személyeknek a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra való jogosultság tekintetében.

(2) Az EU kék kártya birtokosának az adott tagállamban történő jogszerű foglalkoztatása első két évében a munkáltató megváltozásához a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak a nemzeti eljárásoknak megfelelő és a 11. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belüli előzetes írásbeli engedélye szükséges. A fogadási feltételeket érintő módosításokat előzetesen közölni vagy - amennyiben a nemzeti jog előírja - engedélyeztetni kell.

Az első két évet követően, ha az érintett tagállam nem él az (1) bekezdésben az egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott lehetőséggel, az érintett személy a nemzeti eljárásoknak megfelelően közli az 5. cikkben foglalt feltételeket érintő változásokat a tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

(3) A tagállamok foglalkoztatási korlátozásokat tarthatnak fenn, feltéve, hogy e foglalkoztatási tevékenységek hatósági feladatok gyakorlásában való alkalmi részvétellel járnak, és általános állami érdek védelméért vállalt felelősséget foglalnak magukba, valamint ha a fennálló nemzeti és közösségi joggal összhangban e tevékenységeket csak állampolgársággal rendelkező személyek gyakorolhatják.

(4) A tagállamok abban az esetben tarthatnak fenn foglalkoztatás tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, ha a fennálló nemzeti vagy közösségi joggal összhangban e tevékenységeket a tagállam állampolgárságával, uniós vagy az EGT-állampolgársággal rendelkező személyek gyakorolhatják.

(5) E cikket a 2003. évi, valamint a 2005. évi csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott közösségi preferencia elvének sérelme nélkül kell alkalmazni, különös tekintettel az érintett tagállamok állampolgárainak a munkaerő-piaci hozzáféréssel kapcsolatos jogaira.

13. cikk

Átmeneti munkanélküliség

(1) A munkanélküliség önmagában nem indokolhatja az EU kék kártya visszavonását, kivéve, ha a munkanélküliség időtartama három egymást követő hónapot meghalad, vagy ha a munkanélküliség az EU kék kártya érvényességi időtartama alatt egynél többször fordul elő.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak alatt az EU kék kártya birtokosa a 12. cikkben megállapított feltételek mellett munkát kereshet és vállalhat.

(3) A tagállamok az EU kék kártya birtokosa számára engedélyezik a területükön maradást addig, amíg a 12. cikk (2) bekezdése szerint szükséges engedélyt kiadják vagy elutasítják. A 12. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés automatikusan megszünteti a munkanélküliség időszakát.

(4) Az EU kék kártya birtokosa a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően értesíti a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a munkanélküliség időszakának kezdetéről.

14. cikk

Egyenlő bánásmód

(1) Az EU kék kártya birtokosa az alábbiak tekintetében a kék kártyát kiállító tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódot élvez:

a) a munkavégzés feltételeit illetően, beleértve a díjazást és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészségi és biztonsági követelményeket is;

b) egyesülési és társulási szabadság, valamint a munkavállalókat vagy munkáltatókat képviselő szervezetekben, illetve bármely olyan szervezetben való tagság szabadsága, amelynek tagjai egy meghatározott foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket is, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül;

c) oktatás és szakképzés;

d) oklevelek, bizonyítványok és más szakmai képesítések elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

e) a nemzeti jognak az 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott szociális biztonsági ágakra vonatkozó rendelkezései. A 859/2003/EK rendelet mellékletében található különleges rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni;

f) a meglévő kétoldalú megállapodások sérelme nélkül, a jövedelemhez kapcsolódó, szerzett kötelező öregségi nyugdíjnak az adós tagállam(ok) jogszabályainak értelmében alkalmazandó árfolyamon történő kifizetése harmadik országba költözéskor;

g) az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz való hozzáférés, ideértve a lakásszerzési eljárásokat is, valamint a munkaügyi hivatalok által biztosított tájékoztató és tanácsadási szolgáltatásokat is;

h) az érintett tagállam teljes területén való szabad tartózkodás, a nemzeti jog által meghatározott korlátok között.

(2) Az (1) bekezdés c) és g) pontját illetően az érintett tagállamok korlátozhatják az egyenlő bánásmódot a tanulmányi és megélhetési juttatások és hitelek, a közép- és felsőfokú oktatás és szakképzés céljára nyújtott egyéb juttatások és hitelek, valamint a lakásszerzési eljárások tekintetében.

Az (1) bekezdés c) pontját illetően:

a) a középfokú oktatást követő képzésekhez és a felsőoktatáshoz való hozzáférés a nemzeti jog szerint különleges előfeltételekhez köthető;

b) az érintett tagállam olyan esetekre korlátozhatja az egyenlő bánásmódot, amelyeknél az EU kék kártyával rendelkező személynek vagy annak azon családtagjainak, akikre nézve a juttatásokat igényli, bejegyzett vagy szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területén található.

Az (1) bekezdés g) pontja nem sérti szerződéskötés szabadságát, a közösségi és nemzeti joggal összhangban.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, egyenlő bánásmódhoz való jog nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a 9. cikkel összhangban visszavonják az EU kék kártyát vagy megtagadják annak megújítását.

(4) Amennyiben az EU kék kártya birtokosa a 18. cikkel összhangban második tagállamba költözik, és még nem született meg az EU kék kártya kiadására vonatkozó pozitív döntés, a tagállamok az egyenlő bánásmódot az (1) bekezdésben felsorolt területekre korlátozhatják, a b) és d) pont kivételével. Amennyiben a tagállamok ezen időszak alatt engedélyezik a kérelmező számára a munkavégzést, az (1) bekezdésben említett valamennyi területen biztosítani kell a második tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódot.

15. cikk

Családtagok

(1) A 2003/86/EK irányelv az e cikkben meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

(2) A 2003/86/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől és 8. cikkétől eltérve, a családegyesítés nem tehető függővé attól a követelménytől, hogy az EU kék kártya birtokosának megalapozott kilátásai legyenek a letelepedési jogosultság megszerzésére, valamint minimális tartózkodási idővel rendelkezzen.

(3) A 2003/86/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésétől eltérve, az e cikkekben említett beilleszkedési feltételek és intézkedések csak az érintett személyek családegyesítési kérelmének elfogadását követően alkalmazhatók.

(4) A 2003/86/EK irányelv 5. cikke (4) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, ha a családegyesítési feltételek teljesülnek, legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül meg kell adni a tartózkodási engedélyt a családtagok számára.

(5) A 2003/86/EK irányelv 13. cikkének (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a családtagoknak megadott tartózkodási engedély érvényességi időtartama - amennyiben úti okmányaik érvényességi időtartama ezt lehetővé teszi - azonos az EU kék kártya birtokosa számára kiállított tartózkodási engedély időtartamával.

(6) A 2003/86/EK irányelv 14. cikke (2) bekezdésének második mondatától eltérve a munkaerő-piaci hozzáférés tekintetében a tagállamok nem alkalmazhatnak határidőt.

Ezt a bekezdést 2011. december 19-től kell alkalmazni.

(7) A 2003/86/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az önálló tartózkodási engedély megszerzéséhez szükséges ötéves tartózkodási idő kiszámításánál a különböző tagállamokban töltött tartózkodás összeszámítható.

(8) Ha a tagállamok a (7) bekezdésben előírt lehetőséget választják, az EU kék kártya birtokosa által különböző tagállamokban eltöltött időszakok összeszámításának tekintetében ezen irányelv 16. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

16. cikk

A "huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállás megadása az EU kék kártya birtokosai számára

(1) A 2003/109/EK irányelv az e cikkben meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

(2) A 2003/109/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, annak érdekében, hogy a tartózkodás időtartamával kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, az EU kék kártya ezen irányelv a 18. cikkben előírt lehetőséget kihasználó birtokosa számára a különböző tagállamokban eltöltött időszakok összeszámítását az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezik:

a) az EU kék kártya birtokosaként ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodás a Közösség területén; és

b) közvetlenül a huzamos közösségi tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző kétéves jogszerű és folyamatos tartózkodás az EU kék kártya birtokosaként annak a tagállamnak a területén, ahol a kérelmet benyújtják.

(3) A Közösség területén való jogszerű és folyamatos tartózkodás időtartamának kiszámítása céljából és a 2003/109/EK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, a Közösség területétől való távollétek nem szakítják meg e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett időtartamot, amennyiben ezek tizenkét egymást követő hónapnál rövidebbek, és e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett időtartamon belül összességükben nem haladják meg a tizennyolc hónapot. E bekezdés abban az esetben is alkalmazandó, ha az EU kék kártya birtokosa nem él a 18. cikkben előírt lehetőséggel.

(4) A 2003/109/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok 24 egymást követő hónapig meghosszabbítják a Közösség területétől való távollét engedélyezett időtartamát a 17. cikk (2) bekezdésében említett megjegyzéssel ellátott huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkezők és családtagjaik esetében, akiknek megadták a "huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállást.

(5) A 2003/109/EK határozattól való azon eltérések, amelyeket az e cikk (3) és (4) bekezdése állapít meg, azon esetekre korlátozhatók, amelyekben az érintett harmadik országbeli állampolgár bizonyítékot tud nyújtani arra, hogy alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben folytatott gazdasági tevékenység gyakorlása, önkéntes szolgálat vagy a származási országában folytatott tanulmányok céljából tartózkodott a Közösség területétől távol.

(6) A 14. cikk (1) bekezdésének f) pontját és a 15. cikket a 17. cikk (2) bekezdésében említett megjegyzéssel ellátott huzamos tartózkodási engedély birtokosai tekintetében adott esetben továbbra is alkalmazni kell azt követően, hogy az EU kék kártya birtokosa számára kiállították a huzamos közösségi tartózkodási engedélyt.

17. cikk

Huzamos tartózkodási engedély

(1) Az EU kék kártya azon birtokosai részére, akik teljesítik a "huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállás megszerzésére vonatkozó, az ezen irányelv 16. cikkében megállapított feltételeket, az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban tartózkodási engedélyt állítanak ki.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti tartózkodási engedély "megjegyzés" rovatába a tagállamok a "korábban az EU kék kártya birtokosa" bejegyzést vezetik be.

V. FEJEZET

TARTÓZKODÁS MÁS TAGÁLLAMBAN

18. cikk

Feltételek

(1) Azt követően, hogy EU kék kártya birtokosaként tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott az első tagállamban, az érintett személy és családtagjai e cikk feltételei szerint magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából az elsőtől eltérő tagállamba költözhetnek.

(2) Az EU kék kártya birtokosa és/vagy annak munkáltatója a második tagállamba történő beutazást követően a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb egy hónapon belül EU kék kártya iránti kérelmet nyújt be a tagállam illetékes hatóságához, valamint benyújtja az 5. cikkben foglalt feltételeknek a második tagállam vonatkozásában történő teljesítését igazoló valamennyi dokumentumot. A második tagállam a nemzeti joggal összhangban határozhat úgy, hogy a kérelmező számára nem engedélyezi a munkavállalást addig, amíg illetékes hatósága a kérelemről nem hoz kedvező határozatot.

(3) A kérelmet akkor is be lehet nyújtani a második tagállam illetékes hatóságaihoz, amikor az EU kék kártya birtokosa még az első tagállam területén tartózkodik.

(4) A második tagállam a 11. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban feldolgozza a kérelmet, és írásban tájékoztatja a kérelmezőt és az első tagállamot arra vonatkozó határozatáról, hogy:

a) ha e cikk feltételei teljesülnek, továbbá a 7-14. cikkben foglalt feltételek szerint kiállítja az EU kék kártyát, valamint engedélyezi a kérelmező számára, hogy magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából a területén tartózkodjon; vagy

b) megtagadja az EU kék kártya kiállítását, és a nemzeti jog által megállapított eljárásokkal - többek között a kitoloncolási eljárással is - összhangban kötelezi a kérelmezőt és családtagjait, hogy ha e cikk feltételei nem teljesülnek, hagyják el a tagállam területét. Az első tagállamnak minden alaki követelmény nélkül, haladéktalanul vissza kell fogadnia az EU kék kártya birtokosát és annak családtagjait. Ez alkalmazandó abban az esetben is, ha az első tagállam által kiállított EU kék kártya a kérelem megvizsgálása során lejár vagy visszavonásra kerül. A visszafogadást követően a 13. cikk alkalmazandó.

(5) Amennyiben az első tagállam által kiállított EU kék kártya az eljárás közben lejár, a tagállamok - amennyiben azt a nemzeti jog előírja - ideiglenes nemzeti tartózkodási engedélyt vagy ezzel egyenértékű engedélyt adhatnak ki, amely lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy az illetékes hatóságoknak a kérelemre vonatkozó határozatáig továbbra is jogszerűen tartózkodjon a területükön.

(6) A kérelmező és/vagy munkáltatója felelőssé tehető az EU kék kártya birtokosa és annak családtagjai (4) bekezdés b) pontja szerinti kiutasításának és visszafogadásának költségeiért, többek között adott esetben a hatósági költségeket is.

(7) E cikk alkalmazásában a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a fogadottak 6. cikkben említett számát.

(8) Attól kezdődően, hogy az EU kék kártya birtokosa - és adott esetben családtagjai - a második alkalommal él a másik tagállamba való költözés e fejezetben biztosított lehetőségével, az "első tagállam" az a tagállam, amelyből elköltözik, a "második tagállam" pedig az a tagállam, amelyben az érintett személy tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be.

19. cikk

A családtagok tartózkodása a második tagállamban

(1) Amennyiben az EU kék kártya birtokosa a 18. cikkel összhangban második tagállamba költözik, továbbá amennyiben a család már az első tagállamban fennállt, akkor családtagjai számára engedélyezik, hogy a kék kártya birtokosát elkísérjék vagy csatlakozzanak hozzá.

(2) Az érintett családtagok vagy az EU kék kártya birtokosa legkésőbb a második tagállam területére történő beutazást követő egy hónapon belül a nemzeti joggal összhangban családtagnak szóló tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be a tagállam illetékes hatóságaihoz.

Abban az esetben, ha a családtagok első tagállam által kiállított tartózkodási engedélye az eljárás közben lejár vagy már nem jogosítja fel birtokosát a második tagállam területén való jogszerű tartózkodásra, a tagállamok - szükség esetén ideiglenes nemzeti tartózkodási engedély vagy ezzel egyenértékű engedély kiadása útján - engedélyezik az adott személynek a területükön maradást, lehetővé téve ezáltal a kérelmező számára, hogy a második tagállam illetékes hatóságainak a kérelemre vonatkozó határozatáig továbbra is jogszerűen tartózkodjon az EU kék kártya birtokosával a területükön.

(3) A második tagállam előírhatja az érintett családtagok számára, hogy tartózkodási engedély iránti kérelmükkel együtt nyújtsák be az alábbi dokumentumokat:

a) tartózkodási engedély az első tagállamban, valamint érvényes úti okmány vagy annak hitelesített másolata, továbbá szükség esetén vízum;

b) igazolás arról, hogy az EU kék kártya birtokosának családtagjaiként tartózkodtak az első tagállamban;

c) igazolás arról, hogy rendelkeznek teljes körű betegségbiztosítással a második tagállamban, illetve hogy az EU kék kártya birtokosa rendelkezik a családtagokra szóló ilyen biztosítással.

(4) A második tagállam kérheti az EU kék kártya birtokosától annak igazolását, hogy

a) ugyanabban a régióban egy hasonló család számára szokásosnak tekintett, az érintett tagállam általános egészségügyi és biztonsági előírásainak megfelelő szálláshellyel rendelkezik;

b) az érintett tagállam szociális segélyezési rendszeréhez történő folyamodás nélkül a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik. A tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és a nyugdíj minimális összegének szintjét, valamint a családtagok számát.

(5) A 15. cikkben foglalt eltéréseket továbbra is értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) Ha a család az első tagállamban még nem állt fenn, a 15. cikket kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal, ha jogalkotási vagy szabályozási intézkedéseket hoztak a 6. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése és a 18. cikk (6) bekezdése tekintetében.

Azok a tagállamok, amelyek élnek a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, továbbítják a Bizottság és a többi tagállam részére az érintett országokat és ágazatokat feltüntető, kellően indokolt döntésüket.

(2) A 862/2007/EK rendeletnek megfelelően a tagállamok évente - és első alkalommal legkésőbb 2013. június 19-ig - továbbítják a Bizottságnak az arra vonatkozó statisztikákat, hogy az EU kék kártyát az előző naptári évben hány harmadik országbeli állampolgár esetében adták meg, továbbá - lehetőség szerint - az EU kék kártyát hány harmadik országbeli állampolgár esetében újították meg vagy vonták vissza, megjelölve egyúttal az érintettek állampolgárságát és lehetőség szerint foglalkozásukat. Hasonló módon továbbítani kell a fogadott családtagokra vonatkozó statisztikát a foglalkozásra vonatkozó adatok kivételével. Ezen felül a megadott tájékoztatásnak az EU kék kártya birtokosai és a 18., 19. és 20. cikkel összhangban fogadott családtagjaik esetében - amennyiben lehetséges - meg kell határoznia a korábbi lakóhely szerinti tagállamot is.

(3) Az 5. cikk (3) és - adott esetben - (5) bekezdésének végrehajtása céljából a Bizottság (Eurostat) adataira és szükség szerint nemzeti adatokra kell hivatkozni.

21. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság háromévente - és első alkalommal legkésőbb 2014. június 19-ig - jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamokban való alkalmazásáról, különösen a 3. cikk (4) bekezdése, az 5. cikk és a 18. cikk hatásának értékeléséről, valamint javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

A Bizottság felméri különösen az 5. cikkben meghatározott bérküszöb és az ugyanezen cikkben előírt eltérések helytállóságát, figyelembe véve többek között a különböző gazdasági, ágazati és földrajzi helyzetek tagállamokon belüli eltérését.

22. cikk

Kapcsolattartók

(1) A tagállamok kapcsolattartókat jelölnek ki, akik/amelyek felelősek a 16., a 18. és a 20. cikkben említett információk fogadásáért és továbbításáért.

(2) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő együttműködésről az (1) bekezdésben említett információ- és dokumentációcsere területén.

23. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. június 19-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság részére.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

25. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. ŠEBESTA

(1) 2008. november 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2008. július 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) 2008. június 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

(5) HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

(6) HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

(7) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(8) HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

(9) HL L 124., 2003.5.20., 1. o.

(10) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(11) HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

(12) HL L 251., 2003.10.3., 12. o.

(13) HL L 199., 2007.7.31., 23. o.

(14) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(15) HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

(16) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(17) HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32009L0050 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009L0050&locale=hu