62002CJ0366_SUM[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2004. szeptember 16-i ítélete. Gerd Gschoßmann kontra Amt für Landwirtschaft und Flurneuordnung Süd. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgericht Halle - Németország. Közös agrárpolitika - 1765/92/EK és 1251/1999/EK rendelet - Szántóföldi növények termelőinek nyújtott támogatási rendszer - Szántóföldi növényeket termelő földeknek és pihentetett területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések - Az "állandó kultúráknak" kialakított termőföldek kizárása - Fogalom. C-366/02. sz. ügy

C-366/02. sz. ügy

Gerd Gschoßmann

kontra

Amt für Landwirtschaft und Flurneuordnung Süd

(a Verwaltungsgericht Halle [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös agrárpolitika - 1765/92/EGK rendelet és 1251/1999/EK rendelet - Szántóföldi növények termelőinek biztosított támogatási rendszer - Szántóföldinövény-termelés és földpihentetés esetén nyújtott kompenzációs támogatások - Az »állandó kultúrával« hasznosított földterületek kizártsága - Fogalom"

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Meghatározott szántóföldi növények termelőinek támogatása - Szántóföldinövény-termelés és földpihentetés esetén nyújtott kiegészítő támogatások - Az állandó kultúrával hasznosított földterületek kizártsága - Fogalom - Nem hasznosított földek - Bennfoglaltság

(1765/92 tanácsi rendelet, 9. cikk és 1251/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk)

2. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Meghatározott szántóföldi növények termelőinek támogatása - Szántóföldinövény-termelés és földpihentetés esetén nyújtott kiegészítő támogatások - Az állandó kultúrával hasznosított földterületek kizártsága - Gyümölcsfákkal beültetett földterületek állandó kultúrával történő hasznosítását megszüntető tény

(1765/92 tanácsi rendelet, 9. cikk és 1251/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk)

3. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Meghatározott szántóföldi növények termelőinek támogatása - Szántóföldinövény-termelés és földpihentetés esetén nyújtott kiegészítő támogatások - Az állandó kultúrával hasznosított földterületek kizártsága - Földterületek, amelyek állandó kultúrával történő hasznosításával felhagytak - Nem mezőgazdasági célú felhasználásra történő igénybevétel - Feltételek

(1765/92 tanácsi rendelet, 9. cikk és 1251/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk)

1. Az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy az állandó kultúrával hasznosított földek kompenzációs támogatásból való kizárásához nem szükséges, hogy e földeket megműveljék és különösen az sem, hogy azokat vegyszerrel gondozzák, vagy a termést betakarítsák, mivel ezen rendelkezések csak azt írják elő, hogy az említett területeket igénybe vegyék, anélkül, hogy tényleges művelésüket is előírnák.

(vö. 15., 19., pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke, amelyek kizárják az állandó kultúrával hasznosított földeket a kiegészítő támogatásokból, úgy értelmezendő, hogy a földek állandó kultúrával való hasznosítása az almatermeléssel kapcsolatban akkor szűnik meg, amikor a gyümölcsfákat kivágták, abban az esetben is, ha azokat még nem szállították el. Mindazonáltal a fák kivágásáról hozott puszta döntés annak tényleges végrehajtása nélkül önmagában még nem vet véget a földek állandó kultúrával való hasznosításának.

(vö. 23. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. Az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke, amelyek kizárják az állandó kultúrával hasznosított földeket a kiegészítő támogatásokból, úgy értelmezendő, hogy az állandó kultúrával már nem hasznosított területek csak akkor tekinthetőek nem mezőgazdasági célú felhasználású földterületeknek, ha megállapításra kerül, hogy azokon nem kívánnak más növényeket termeszteni vagy állatokat tartani.

(vö. 27. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2004. szeptember 16.(*)

"Közös agrárpolitika - 1765/92/EGK rendelet és 1251/1999/EK rendelet - Szántóföldi növények termelőinek biztosított támogatási rendszer - Szántóföldinövény-termelés és földpihentetés esetén nyújtott kompenzációs támogatások - Az »állandó kultúrával« hasznosított földterületek kizártsága - Fogalom"

A C-366/02. sz. ügyben,

a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a Verwaltungsgericht (Németország) a Bírósághoz 2002. október 14-én érkezett 2002. szeptember 30-i határozatával terjesztett elő az előtte

Gerd Gschoßmann

és

az Amt für Landwirtschaft und Flurneuordnung Süd

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas, a harmadik tanács elnökeként eljáró bíró, R. Schintgen (előadó) és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: P. Léger,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. május 27-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

- G. Gschoßmann képviseletében R. Zimmermann Rechtsanwalt,

- az Amt für Landwirtschaft und Flurneuordnung Süd képviseletében E. Stübner, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Niejahr, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. május 27-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1992. június 30-i 1765/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 181., 12. o.) 9. cikkének, valamint az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 322. o.) 7. cikkének értelmezésére irányul.

2 A kérelmet G. Gschoßmann mint mezőgazdasági termelő és az Amt für Landwirtschaft und Flurneuordnung Süd (mezőgazdasági és földtagosítási hivatal, a továbbiakban: hivatal) közötti eljárásban terjesztették elő, melynek tárgya egyes kompenzációs támogatások visszatérítésére történő kérelem.

Jogi háttér

3 Az 1765/92 rendelet második preambulumbekezdése alapján a rendelet által bevezetett, szántóföldi növények termelőinek nyújtott támogatás célja a piac nagyobb mértékű egyensúlyának kialakítása a közösségi árak világpiaci árakhoz történő közelítésével úgy, hogy a közelítés során kieső jövedelmet a termelőknek nyújtott kompenzációs támogatással pótolja.

4 Az 1765/92 rendelet ily módon a szántóföldi növényeket termelő földeknek és a pihentetett földeknek kompenzációs támogatást ír elő. A rendelet 9. cikke bizonyos földeket kizár az említett kifizetések kedvezményezettjei közül:

5 "Nem kérelmezhető kompenzációs támogatás és pihentetési igény olyan földterület után, amely 1991. december 31-én állandó legelő, állandó kultúra volt vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták."

6 A rendeletet végrehajtását a szántóföldi növények termelői támogatási rendszerének keretén belül adható kompenzációs támogatások folyósításának feltételeiről szóló, 1992. szeptember 24-i 2780/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 281, 5. o.) írta elő.

7 A 2780/92 rendelet I. melléklete II. pontjának az 1994. július 27-i 1959/94 bizottsági rendelettel módosított változata (HL L 198., 93. o.) az állandó kultúrákat az alábbiak szerint jellemzi:

"A tartós legelőtől eltérő vetésforgón kívüli kultúrák, amelyek öt évig, illetve annál hosszabb ideig foglalják el a területet, és ismétlődő betakarításokat eredményeznek, a II. mellékletben megjelölt évelő szántóföldi kultúrák kivételével."

8 A 2780/92 rendeletet az egyes szántóföldi növények termelői támogatási rendszerének keretén belül adható kompenzációs támogatások folyósításának meghatározott feltételeiről szóló, 1996. április 9-i 658/96/EK rendelet (HL L 91, 46. o.) váltotta fel. Az I. melléklet 2. pontjában található "állandó kultúrák" fogalma ezen utóbbi rendeletben lényegében változatlan maradt, nevezetesen:

"A tartós legelőtől eltérő vetésforgón kívüli kultúrák, amelyek öt évig, illetve annál hosszabb ideig foglalják el a területet, és ismétlődő betakarításokat eredményeznek, az évelő kultúrák kivételével."

9 Az 1765/92 rendeletet az 1251/1999 rendelet váltotta fel, melynek 7. cikk első albekezdése az alábbiakat mondja ki:

"Nem kérelmezhető támogatás olyan földterület után, amely 1991. december 31-én állandó legelő, állandó kultúra volt, vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták."

10 Az 1251/1999 rendelet alkalmazásának részletes szabályait a 658/96 rendeletet felváltó 1999. október 22-i 2316/1999/EK bizottsági rendelet tartalmazza (HL L 280, 43. o.). A 2316/1999 rendelet I. mellékletének 2. pontjában szereplő "állandó kultúrák" fogalma megfelel a 658/96 rendelet I. mellékletében szereplővel, nevezetesen:

"A tartós legelőtől eltérő vetésforgón kívüli kultúrák, amelyek öt évig, illetve annál hosszabb ideig foglalják el a területet, és ismétlődő betakarításokat eredményeznek, az évelő kultúrák kivételével."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11 G. Gschoßmann a hivataltól az általa gyümölcsültetvényként művelt földeken termesztett almafákra kompenzációs támogatásban részesült.

12 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint ezek a földek három csoportba tartoznak:

- az első csoportba tartozó földterületeken az almafákat 1991. december 31-e előtt ültették, és már nem permetezték őket. Az almákat 1991-ben már nem szüretelték le. A szóban forgó fölterületeken a gyümölcsfák kivágását már elhatározták, és később meg is valósították;

- a második csoportba tartozó földterületeken a referencia időpontban a fákat már kivágták, de még nem szállították el, amely megakadályozta a terület művelését. A fák elszállítására csak később került sor;

- a harmadik csoportba tartozó földterületeken a fákat már kivágták és el is szállították, azonban a földeket új művelésre még nem készítették elő.

13 2001. június 15-i határozatában a hivatal a kompenzációs támogatás egy részének visszafizetését írta elő arra hivatkozva, hogy a szóban forgó területek az 1765/92 rendelet 9. cikkében és az 1251/1999 rendelet 7. cikkében meghatározott kivétel alá tartoznak, mivel 1991. december 31-ig azokon "állandó kultúra volt [...] vagy azokat nem mezőgazdasági célokra használták".

14 A kérdést előterjesztő bíróság, mivel kétségei voltak a közösségi rendelkezések hatályával kapcsolatban, úgy döntött, felfüggeszti az eljárást, és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

" 1)Az 1765/92 [...] rendelet 9. cikke, illetve [...] az 1251/1999 rendelet 7. cikke értelmében kötelező-e az állandó kultúrával hasznosított földterületeken lévő növényi kultúrák - jelen esetben az almafák - tényleges művelése?

2)Állandó kultúrával hasznosítottnak tekinthetők-e azok a földek, amelyek tulajdonosa vagy haszonbérlője nem végzi el a növekedési időszakban a szükséges növényvédelmi tevékenységet, a későbbiekben pedig nem szüreteli le a termést?

3)A második kérdésre adott nemleges válasz esetében megszűnik-e a földek állandó kultúrával hasznosított minősége, ha tulajdonosuk vagy haszonbérlőjük úgy határoz, hogy rövid időn belül kivágja az almafákat, de döntését a referencia-időpont előtt nem hajtja végre? Más lenne-e a válasz, ha egy külső vállalkozást bízna meg a fák kivágásával a referencia-időpont előtt?

4) A harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetében megszűnik-e a földek állandó kultúrával hasznosított minősége, ha tulajdonosuk vagy haszonbérlőjük úgy vágná ki az almafákat, hogy nem szándékozna új ültetvényt telepíteni; más szóval az 1991. december 31-i kivágási határidő azonos-e a támogatási rendszer kapcsán meghatározott határidővel?

5) A negyedik kérdésre adott nemleges válasz esetében megszűnik-e a földek állandó kultúrával hasznosított minősége, ha az azokról kivágott fákat a referencia-időpont előtt elszállítanák, és ezáltal a földek szántóként történő művelése lehetővé válna?

6) Felmerül a kérdés, hogy ha az imént felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése miatt megszűnne a földek állandó kultúrával hasznosított minősége, akkor ezt követően - a fent említett két rendelet bármelyikének értelmében - a referencia-időpontban a földeket át kellene-e minősíteni nem mezőgazdasági célokra használt földterületté; és az e kérdésre adott igenlő válasz esetén az imént felsorolt feltételek valamelyike alkalmas lenne-e ez utóbbi minősítés megszüntetésére?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első és második kérdésről

15 Első és második kérdésében - melyeket célszerű együtt vizsgálni - a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő-e, hogy az állandó kultúrával hasznosított földeknek a kompenzációs támogatásból történő kizárásának előfeltétele volna, hogy a szóban forgó területeket megműveljék, illetve különösen az, hogy a kultúrák növekedése alatt növényvédő vegyszereket használjanak, később pedig betakarítsák a termést.

16 Ahogy azt a Bizottság, valamint végkövetkeztetésének 16. és azt követő pontjaiban a főtanácsnok megjegyezte - az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke csak azt írja elő, hogy a területet állandó legelőként, állandó kultúrákkal hasznosítottként, erdőként vagy nem mezőgazdasági célra használják anélkül, hogy tényleges művelésüket is előírná.

17 Az állandó legelők és erdők valójában tényleges állapotukban is művelés nélkül használhatóak. Mindezek alapján - mivel a vonatkozó közösségi szabályok ezzel ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak - következetlen volna a területek művelését előírni akkor, ha állandó kultúrákkal hasznosítottak, illetve a művelést nem megkövetelni akkor, ha állandó legelőként vagy erdőként használják őket.

18 Ebből következően a területek művelését nehezen lehetne a közösségi jogalkotónak az 1765/92 rendelet tizenhetedik preambulumbekezdésében, illetve az 1251/1999 rendelet huszonhatodik preambulumbekezdésében kifejtett törekvésével összeegyeztetni, nevezetesen azzal, hogy a szóban forgó támogatási rendszer hatálybalépése előtt épp nem művelt földeket kizárják a kompenzációs támogatásra jogosultak köréből. Valójában a területek művelésének követelménye - azért, hogy azok a kompenzációs támogatásra ne legyenek jogosultak - azt eredményezte volna, hogy nem az 1991. december 31-e előtt bevetetlen területek válnak támogatásra jogosulttá, hanem azok, amelyeket egyedül a támogatásra való jogosultság megszerzéséért tettek művelhetővé.

19 Mindebből következik, hogy a kompenzációs támogatásból való kizáráshoz elegendő, hogy a szóban forgó földek állandó kultúrával hasznosítottak legyenek anélkül, hogy azokat művelnék, így tehát e tekintetben az sem szükséges, hogy azokat vegyszerrel gondozzák, vagy a termést begyűjtsék.

20 Ebből következően az első és második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1765/92 rendelet 9. cikke, valamint az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy az állandó kultúrával hasznosított földek kompenzációs támogatásokból való kizárásának nem feltétele, hogy ezeket a területeket megműveljék, és annak sincsen jelentősége, hogy azokat vegyszerrel gondozzák, vagy a termést betakarították-e.

A harmadik, negyedik és ötödik kérdésről

21 Az egymással összefüggő harmadik, negyedik és ötödik kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az 1765/92 rendelet és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő-e, hogy az állandó kultúrával hasznosított földek igénybevétele - az almatermelést illetően - akkor ér véget, amikor a termelő meghozza döntését az almafák kivágásáról vagy ezt a feladatot egy vállalkozóra bízza, esetleg akkor, amikor az almafák tényleges kivágása megtörténik, vagy akkor, amikor a kivágott fákat elszállítják.

22 Az első kérdésre adott válaszból következik, hogy a kompenzációs támogatásból történő kizáráshoz elégséges, hogy a területeket állandó kultúrával hasznosították, anélkül, hogy azt művelték volna, amely feltétel a gyümölcsültetvények esetén nem teljesül, amikor a gyümölcsfákat már kivágták, de még nem szállították el.

23 Ezzel ellentétben a fák kivágásáról hozott egyszerű döntés annak tényleges megvalósítása nélkül még nem szünteti meg azt, hogy a területek állandó kultúrával hasznosítottnak minősüljenek.

24 Következésképpen a harmadik, negyedik és ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy földek állandó kultúrával történő hasznosítása az almatermeléssel kapcsolatban akkor szűnik meg, amikor a gyümölcsfákat kivágták, abban az esetben is, ha azokat még nem szállították el. Mindazonáltal a fák kivágásáról hozott puszta döntés annak tényleges végrehajtása nélkül önmagában még nem vet véget a földek állandó kultúrával történő hasznosításának.

A hatodik kérdésről

25 Hatodik kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő-e, hogy miután a területeket állandó kultúrával már nem hasznosítják, nem mezőgazdasági célú felhasználású földterületnek kell-e azokat tekinteni.

26 Mint azt a végkövetkeztetésének 25. pontjában a főtanácsnok is kifejtette, a földek mezőgazdasági célú felhasználása a növénytermelő és állattenyésztő tevékenységek összességét jelenti.

27 Ebből kiindulva azok a területek, amelyeken állandó kultúrával már nem hasznosítanak, csak akkor tekinthetőek nem mezőgazdasági célú felhasználású földterületeknek, ha egyértelmű, hogy azokon más növényeket nem termesztenek, és állatokat sem tartanak. Az alapügyben eljáró bíróság feladata ellenőrizni, hogy e feltétel jelen esetben teljesül-e.

28 A hatodik kérdésre következésképpen azt a választ kell adni, hogy az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy az állandó kultúrával már nem hasznosított területek csak akkor tekinthetőek nem mezőgazdasági célú felhasználásúaknak, ha egyértelmű, hogy azokon nem kívánnak más növényeket termeszteni vagy állatokat tartani.

A költségekről

29 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) Egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1992. június 30-i 1765/92/EGK rendelet 9. cikke, valamint egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy az állandó kultúrával hasznosított földek kompenzációs támogatásból való kizárásához nem szükséges, hogy e földeket megműveljék és különösen az sem, hogy azokat vegyszeresen gondozzák, vagy a termést betakarítsák.

2) Az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy a földek állandó kultúrával való hasznosítása az almatermeléssel kapcsolatban akkor szűnik meg, amikor a gyümölcsfákat kivágták, abban az esetben is, ha azokat még nem szállították el. Mindazonáltal a fák kivágásáról hozott puszta döntés annak tényleges végrehajtása nélkül önmagában még nem vet véget a földek állandó kultúrával való hasznosításának.

3) Az 1765/92 rendelet 9. cikke és az 1251/1999 rendelet 7. cikke úgy értelmezendő, hogy az állandó kultúrával már nem hasznosított területek csak akkor tekinthetőek nem mezőgazdasági célú felhasználású földterületeknek, ha egyértelmű, hogy azokon nem kívánnak más növényeket termeszteni vagy állatokat tartani.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.