31999R2316[1]

A Bizottság 2316/1999/EK rendelete (1999. október 22.) az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1251/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról

A Bizottság 2316/1999/EK rendelete

(1999. október 22.)

az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1251/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1999. május 17-i, 1251/1999/EK [1] tanácsi rendeletre és különösen annak 9. cikkére,

mivel:

(1) Az 1251/1999/EK rendelet lépett a legutóbb az 1624/98/EK [2] rendelettel módosított, az egyes szántóföldi növények termelői számára létrehozott támogatási rendszerről szóló 1765/92/EGK [3] tanácsi rendelet helyébe. Az új rendszerrel együtt járó változások következtében és a szerzett tapasztalatok figyelembevételével a területalapú támogatási rendszer végrehajtási szabályait harmonizálni és - ahol szükséges - egyszerűsíteni kell. Az érthetőség érdekében indokolt egyetlen jogi aktusban összefoglalni a rendszer különböző vonatkozásait szabályozó specifikus rendeletek előírásait, azaz a következő bizottsági rendeleteket:

A 3738/92/EGK [4] rendelettel módosított 2467/92/EGK [5] rendelet, a legutóbb az 1503/97/EK [6] rendelettel módosított 2836/93/EGK [7] rendelet, a legutóbb az 1981/98/EK [8] rendelettel módosított 762/94/EK [9], a legutóbb az 1945/1999/EK [10] rendelettel módosított 1098/94/EK [11] rendelet, a legutóbb a 2017/97/EK [12] rendelettel módosított, 1237/95/EK [13] rendelet, a legutóbb a 610/1999/EK [14] rendelettel módosított 658/96/EK [15] rendelet, valamint az 1577/98/EK [16] rendelet.

(2) Az 1251/1999/EK rendeletben előírt területalapú támogatásokat bizonyos, pontosan meghatározandó területekre kell korlátozni. Egy adott gazdasági évben bármely megművelt parcellára vonatkozóan csak egy területalapú támogatási kérelmet lehet benyújtani. Bármely olyan parcella, amelyre valamely más termék közös piacának keretében "területalapú" támogatási kérelmet nyújtottak be, ugyanabban a gazdasági évben nem jogosult részt venni a területalapú támogatási rendszerben. Területalapú támogatások nyújthatók azokra a növényekre, amelyeket a Közösség strukturális vagy környezeti politikája alá tartozó rendszer keretében támogatnak.

(3) Az 1251/1999/EK rendelet 7. cikke meghatározza azt a földterületet, amely területalapú támogatásokra jogosult. Az említett cikk - a tagállamok ellenőrzése mellett - megenged bizonyos kivételeket, amelyek azonban nem ronthatják a szóban forgó rendeletben meghatározott rendelkezések hatékonyságát. Az ilyen kockázatok elkerülésére megfelelő intézkedéseket kell hozni a jogosult földterület összesített területének jelenlegi szinten tartása és bármely érzékelhető növekedésének megakadályozása érdekében. E célból egyes évelő növényeket vetésforgóba tartozónak kell tekinteni. A szerkezetátalakítási programok alá tartozó területeket szintén területalapú támogatásokra jogosultnak kell tekinteni. Meg kell határozni, hogy mit kell érteni szerkezetátalakítás, a mezőgazdasági terület érzékelhető növekedése, valamint a jogosult és nem jogosult földterület cseréjének kötelezettsége alatt.

(4) Meg kell akadályozni, hogy földterületet csak azzal a céllal vessenek be, hogy a területalapú támogatásokra jogosultságot szerezzenek. Meg kell határozni bizonyos feltételeket a növények vetésére és művelésére vonatkozóan, különösen az olajnövényeket, fehérjenövényeket, lenmagot és durumbúzát illetően. A mezőgazdasági gyakorlat Közösségen belüli sokszínűségének figyelembevétele érdekében a helyi normákat tiszteletben kell tartani.

(5) A Közösség minőségfejlesztési politikájának elősegítése érdekében a káposzta- és réparepcemagvak esetében csak azok a kérelmezők legyenek jogosultak területalapú támogatásokra, akik meghatározott fajtájú és minőségű vetőmagot vetettek. A támogatásra jogosult fajták meghatározásához a következetesség, az egyszerűsítés és a zökkenőmentes igazgatás érdekében a legutóbb a 98/96/EK [17] irányelv által módosított 70/457/EGK [18] tanácsi irányelv által létrehozott Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékére kell hivatkozni, ugyanakkor a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozóan az érthetőség és a folyamatosság fenntartása érdekében az előző rendszer alapján jogosult fajtákra kell hivatkozni. Pontosítani kell a káposzta- és réparepcemagvakra vonatkozó közösségi glukozinolát- és erukasavszabványokat, valamint vizsgálati eljárásokat kell meghatározni a magminták glukozinolát- és erukasav-tartalmának mérésére. Pontosítani kell a káposzta- és réparepcemagvak, valamint a magok egyes más csoportjainak fajtatársításaira vonatkozó álláspontot. Meg kell határozni azokat a napraforgómag-fajtákat, amelyek az étkezési napraforgómaghoz tartoznak.

(6) Azok a tagállamok, ahol a kukoricát hagyományosan nem termesztik, bázisterületet határozhatnak meg a fűszilázs céljára termesztett fűfélékre. Meg kell határozni a fűszilázs fogalmát.

(7) Meg kell határozni az édes csillagfürtre vonatkozó szabványokat és azokat a vizsgálati eljárásokat is, amelyekkel megállapítható, hogy a csillagfürtminta édes-e.

(8) Az 1251/1999/EK rendelet 5. cikke rendelkezik a területalapú támogatás pótlékáról a minden egyes érintett tagállamra vonatkozó maximális garantáltan jogosult legnagyobb területen belüli hagyományos termesztési régiókban durumbúzát termelők számára. A garantáltan jogosult legnagyobb terület felosztható a termesztési régiók között. Meg kell határozni az ilyen termesztési régiók legkisebb méretét felaprózódásuk megakadályozása érdekében és azért, hogy a túllépések esetén felmerülő büntetések alkalmazása során az arányosság elve érvényesüljön. Bizonyos tagállamok számára olyan területek kerültek kiosztásra, amelyek jogosultak a nem hagyományos területeken termesztett durumbúzára vonatkozó különleges támogatásra. A tagállamok e szabályozás alá tartozó régióit meg kell határozni. Az 1251/1999/EK rendelet előírja, hogy minősített durumbúza-vetőmagot kell használni. Külön intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy ilyen vetőmagot használjanak. Meg kell határozni egy minimális mennyiséget, valamint egy átmeneti időszakot, amelynek során ezt a minimális mennyiséget elérik, hogy a minősített vetőmagok piacán elkerüljék az ellátási nehézségeket és zavarokat. Tekintettel a tagállamokon és azok régióin belüli mezőgazdasági gyakorlat sokszínűségére, a minimális mennyiség meghatározását és a szükséges átmeneti intézkedések meghozatalát az érintett tagállamokra kell bízni.

(9) Az 1251/1999/EK rendelet többek között előírja, hogy a területalapú támogatási rendszer a regionális bázisterületek rendszere alapján működjön. Tekintettel egyrészt a szükséges átláthatóságra, másrészt az említett területek megfelelő igazgatására, minden egyes tagállamra nézve meg kell határozni a területalapú támogatási rendszer alapján jogosult hektárok számát és szétosztásuk módját.

(10) Az 1251/1999/EK rendelet 3. cikke lehetővé teszi, hogy a regionalizációs tervek különbséget tegyenek az öntözött és a nem öntözött területek között. Meg kell határozni az öntözés fogalmát. A kukoricára külön bázisterület határozható meg. Néhány tagállamban ez a terület főként a silókukoricára vonatkozhat. A silókukorica jellegéből adódóan a terméshozamok nem fejezhetők ki hektáronkénti tonnákban. Ezért az ebben az esetben alkalmazandó terméshozamot meg kell határozni. A tagállamok számára célszerű biztosítani annak lehetőségét, hogy a silókukoricára alkalmazandó terméshozamot az érintett régióban az összehasonlítható szántóföldi növények termésátlagához viszonyítva határozzák meg.

(11) Pontosan meg kell határozni azokat a területeket, amelyek figyelembevételével a bázisterületek esetleges túllépésének százalékos arányát megállapítják. Ott, ahol külön bázisterületet alakítottak ki a kukoricának, öntözött területeknek vagy szilázsfüveknek, a kérdéses bázisterület túllépése százalékos arányának kiszámítása céljából figyelembe veendő területeket illetően külön szabályokat kell meghatározni. A bázisterület túllépése százalékos arányának meghatározására vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a bázisterületet minden esetben betartsák. Azt a módszert, amellyel a durumbúza garantáltan jogosult legnagyobb területeire vonatkozóan a túllépés százalékos aránya kiszámítandó, szintén pontosan meg kell határozni.

(12) A referencia-terméshozamokat jelentékenyen meghaladó tényleges terméshozamokat eredményező bonyolult regionalizációs tervek megelőzése érdekében az 1251/1999/EK rendelet rendelkezik róla, hogy a következő gazdasági évben a területalapú támogatásokat a termésátlagnak a regionalizációs tervekből adódó túllépése arányában kiigazítsák. A referencia-terméshozamok esetleges túllépésének kiszámításához szükséges adatoknak megfelelő időben rendelkezésre kell állniuk. Pontosan meg kell határozni az ilyen túllépések megállapításánál követendő eljárást, valamint rögzíteni kell az 1251/1999/EK rendelet 3. cikkében rögzített kritériumokkal összhangban meghatározott regionalizációs tervekből adódó referencia-terméshozamokat.

(13) Az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke alapján a területalapú támogatásokra való jogosultság feltétele az érintett termelőknek az a kötelezettsége, hogy gazdaságuk területének egy részét pihentessék. Annak biztosítására, hogy az ilyen területpihentetés hozzájáruljon a piac jobb egyensúlyához, részletes végrehajtási szabályokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a rendszer rendelkezzen a szükséges eredményességgel és összhangban álljon az 1251/1999/EK rendelettel bevezetett rendszer egészével. Ennek érdekében - bár az említett rendelet 7. cikkében hivatkozottaktól eltérő területeket nem kellene végérvényesen kizárni a rendszerből - rendelkezni kell arról, hogy a pihentetett területnek számító területek összehasonlíthatók legyenek azokkal, amelyeket a regionális bázisterület kiszámításának céljából számításba vesznek. A rendszer hatékonysága azzal is fokozható, hogy a területpihentetés minimális méretű műveletlen területekre való alkalmazásáról is rendelkeznek. A pihentetett területek környezetvédelmére, rendbentartására és hasznosítására vonatkozóan szükséges rendelkezéseket is meg kell hozni. Az 1251/1999/EK rendelet felmenti a területpihentetési kötelezettség alól azokat a termelőket, akiknek a kérelmében szereplő gabonatermelési egyenérték nem haladja meg a 92 tonnát. A 92 tonnás termelési korlát kiszámításának módszerét pontosan meg kell határozni. Az érthetőség kedvéért rendelkezni kell azokról az esetekről, amelyekben a területpihentetési kötelezettséget nem teljesítik.

(14) A termőföld pihentetése minimális időtartamának meg kell egyeznie az 1251/1999/EK rendelet hatálya alá tartozó szántóföldi növények vegetációs időszakával. Mindamellett bizonyos sajátos körülmények figyelembevétele érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy a pihentetett területet a minimális pihentetési időszak lejárta előtt hasznosítsák.

(15) Szabályokat kellene meghatározni annak biztosítására, hogy azok a gazdálkodók, akik vállalják bizonyos területek öt gazdasági évet meg nem haladó időszakon keresztül történő pihentetését, kapjanak egy támogatási minimumösszeget. Meg kell határozni az e rendszer keretében alkalmazandó kiigazításokat és szankciókat.

(16) A Portugáliában a gabona és rizs közös piacának szervezését szabályozó átmeneti intézkedéseket bevezető 1990. december 11-ei, 3653/90/EGK [19] tanácsi rendelet, amelyet az 1664/95/EK [20] bizottsági rendelet módosított, egy átmeneti időszakon keresztül hektáronkénti közvetlen támogatást biztosít egyes Portugáliában termesztett gabonafélékre. Az 1251/1999/EK rendelet 6. cikk (4) bekezdése alapján az ilyen támogatás csak a kötelező területpihentetés kompenzációjának kiszámítása céljából vehető figyelembe.

(17) Az 1251/1999/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdése előírja a gabonafélék, olaj- és fehérjenövények termelői számára, hogy a vetést legkésőbb május 31-éig fejezzék be. Bizonyos esetekben éghajlati okok miatt a vetés május 31-e utánig is elhúzódhat. Egyes régiókban egyes növényekre a vetés és a kérelmek benyújtásának határidejét meg kell hosszabbítani. Azonban az ilyen hosszabbítások nem érinthetik hátrányosan a támogatási rendszer eredményességét, illetve nem akadályozhatják a legutóbb az 1036/1999/EK [21] rendelettel módosított 3508/92/EGK [22] tanácsi rendelet által bevezetett ellenőrzési rendszert.

(18) Annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozóipar csemegekukoricával való ellátása a gazdasági év során rendszeres legyen, a termelőknek lehetővé kell tenni, hogy a vetést hosszabb időszakra elnyújtsák. A csemegekukorica vetési határidejét ezért június 15-re célszerű kitolni.

(19) Az 1251/1999/EK rendelet 10. cikk (7) bekezdése előírja, hogy azok a tagállamok, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a referenciaterületet jelentősen túllépik, korlátozhatják azt a területet, amelyre az egyes termelők olajnövényekre vonatkozó termékspecifikus területalapú támogatást igényelhetnek. A felső határt objektív kritériumok alapján kell meghatározni és a termelő támogatásra jogosult mezőgazdasági területének százalékában kell kifejezni. A felső határ regionális bázisterületenként változhat. A termelőket az olajnövények vetésének kezdete előtt egy adott időpontig erről a felső határról értesíteni kell. Ahol a termékspecifikus olajnövény területalapú támogatására vonatkozó termelői kérelmek a felső határnál nagyobb területre vonatkoznak, az ezt meghaladó területet ki kell zárni a kérelemből. Lehet, hogy azt a területet, amelyre a területpihentetési pénztámogatások kifizethetők, ennek megfelelően csökkenteni szükséges.

(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a területalapú támogatási rendszer bármely adott gazdasági évben megfelelően működjön, az adott évre vonatkozóan nélkülözhetetlen a rendszer alkalmazásának statisztikai megfigyelése. A közösségi szintű költségvetési előrejelzések céljából az előzetes adatoknak legkésőbb a folyó év szeptember 15-éig rendelkezésre kell állniuk. Rögzíteni kell azt a határidőt, ameddig az esetleges túllépés végleges mértékét közölni kell. A bázisterületek és a durumbúza garantáltan jogosult legnagyobb területe esetleges túllépése százalékos arányának kiszámításához alapul szolgáló adatoknak, valamint az utóbbi bázis alterületekre vagy régiókra való lebontásának megfelelő időben rendelkezésre kell állniuk.

(21) Az 1251/1999/EK rendeletben előírt rendszer a 2000/2001-es gazdasági évtől kerül alkalmazásra. Annak érdekében, hogy az érintett termelők a vetést és az esetleges területpihentetés végrehajtását, valamint a területalapú támogatási kérelmeik benyújtását az említett gazdasági évre az új rendszer alkalmazására vonatkozó szabályok ismeretében és azokkal összhangban végezhessék, e rendelet rendelkezéseinek közvetlenül azután hatályba kell lépniük, hogy e rendeletet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdették.

(22) A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által meghatározott határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Területalapú támogatásokra való jogosultság

I. SZAKASZ

Általános rendelkezések

1. cikk

1. Az 1251/1999/EK rendeletben előírt területalapú támogatásokat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtják.

2. Egy adott gazdasági évben bármely megművelt parcellára csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be.

3. Nem nyújtható területalapú támogatás azokra a megművelt parcellákra, amelyekre ugyanabban a gazdasági évben az 1258/1999/EK [23] tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján finanszírozott rendszer keretében olyan hektáronkénti támogatást kértek, amely az 1251/1999/EK rendelet hatálya alá tartozóktól eltérő szántóföldi növényekre vonatkozik.

2. cikk

1. Az 1251/1999/EK rendelet 7. cikkének alkalmazásában az "állandó legelő", "állandó kultúrák", "évelő növények" és "szerkezetátalakítási programok" meghatározásai alatt az I. mellékletben közölt meghatározások értendők.

2. Területalapú támogatásokra jogosultnak tekintendő az a földterület, amelyre a 2328/91/EGK [24] tanácsi rendelet I. címe alapján vagy a 3766/91/EGK [25] tanácsi rendelet alapján támogatást nyújtottak, illetve amelyet Finnország és Svédország esetében nemzeti területpihentetési rendszer alapján pihentettek.

3. A tagállamok által szerkezetátalakítási program alapján újonnan jogosultnak nyilvánított területek nem haladhatják meg 5 %-nál nagyobb mértékben az adott program alapján újonnan jogosulatlannak nyilvánított területet. Azonban a fent említett növekmény meghatározásakor nem veszik figyelembe a következőket:

a) az új német tartományokban (Länder) az 1992. január 1. és június 30. közötti időszakban a mezőgazdasági földterület szerkezetátalakítása által érintett és 1993-ban történő betakarításra szántóföldi növényekkel bevetett 2500 hektár;

b) a szőlőültetvények 1991/92-es borpiaci évben történő kiirtására vonatkozó, az 1442/88 [26] és a 2239/86/EGK [27] tanácsi rendeletek alapján 1991. december 31. előtt jóváhagyott és az e rendeletekben meghatározott határidőn belül végrehajtott tervek által lefedett még hátralévő terület.

4. Az 1251/1999/EK rendelet 7. cikkének harmadik bekezdése alapján a tagállamok összbázisterületük 0,1 %-ánál nagyobb mértékben sem ideiglenesen, sem véglegesen nem növelhetik az összes támogatásra jogosult mezőgazdasági területüket.

A tagállamok megküldik a Bizottságnak az 1251/1999/EK rendelet 7. cikkének harmadik bekezdése alapján kiállított engedélyek éves listáját, pontosan meghatározva a gazdálkodók számát, az érintett területeket és az indokokat.

Megfelelően indokolt speciális esetekben az első albekezdésben meghatározott felső határ az 1766/92/EGK [28] tanácsi rendelet 23. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően felülvizsgálható.

5. Az 1251/1999/EK rendelet 7. cikk negyedik bekezdésében említett esetek azok, amelyekben a termelők képesek megfelelő, tárgyilagos indokokat szolgáltatni a gazdaságaikon belül a jogosulatlan terület jogosult területre történő felcserélésére, feltéve, hogy a tagállam ellenőrizte, hogy nincsenek alapos okok az ilyen cserék elutasítására, különösen a környezeti kockázatok szempontjából. A cserék semmilyen körülmények között nem eredményezhetik a gazdaságon belül a jogosult szántóterület összterületének növekedését. A tagállamok rendelkeznek az ilyen cserék előzetes bejelentésére és jóváhagyására szolgáló rendszerről.

A tagállamok minden évben legkésőbb május 31-éig tervet nyújtanak be a Bizottsághoz, amely tartalmaz egy listát azokról a kritériumokról, amelyek alapján a cseréket jóváhagyták, valamint a bizonyítékot annak igazolására, hogy a támogatásra jogosult földterület az ilyen cserék eredményeképpen összességében nem növekedett.

3. cikk

1. A szántóföldi növények területalapú támogatásai kizárólag azokra a területekre kerülnek kifizetésre:

a) amelyek a tagállam által éghajlati és mezőgazdasági szempontból szántóföldi növények termesztésére alkalmasnak nyilvánított régiókban helyezkednek el. A tagállamoknak jogukban áll eldönteni, hogy valamely régió alkalmas-e egyes szántóföldi növények termesztésére vagy sem;

b) amelyeket a helyi normáknak megfelelően teljesen bevetettek. Ahol a gabonaféléket olajnövényekkel vagy fehérjenövényekkel keverve vetik, illetve ahol az olajnövényeket fehérjenövényekkel keverve vetik, a legalacsonyabb vonatkozó területalapú támogatás összege alkalmazandó;

c) amelyeken a növénykultúrát legalább a rendes növekedési feltételek melletti virágzás kezdetéig művelik. Az olajnövények, fehérjenövények, lenmag és durumbúza kultúráit is legalább a kérdéses gazdasági évet megelőző június 30-áig a helyi normáknak megfelelően művelni kell, kivéve, ha azokat az előtt az időpont előtt teljes érettségben betakarítják. A fehérjenövényeket csak a tejes érést követően szabad betakarítani;

d) amelyekre legalább 0,3 hektár összterületre vonatkozó kérelmet nyújtanak be, és minden megművelt parcella eléri a tagállam által az érintett régióra meghatározott minimális méretet.

2. Ahol valamely termelő jogosult területei egynél több termelési régióban helyezkednek el, a kifizethető összeg a kérelmében szereplő egyes területek elhelyezkedése szerint kerül meghatározásra.

3. Azok a tagállamok, amelyek a kukoricát külön kezelik azokban a régiókban, amelyekben azt elsősorban szilázskészítés céljából termesztik, lehetőségük van arra, hogy az érintett régióban a takarmánygabonára vonatkozó terméshozamot alkalmazzák a kérdéses régióban kukoricával bevetett összes területre.

2. SZAKASZ

Egyes szántóföldi növényekre vonatkozó különleges rendelkezések

4. cikk

1. A tagállamok a káposzta- és réparepcemagot illetően minőségi politikát alkalmaznak, mégpedig úgy, hogy a területalapú támogatásra jogosult területeket azokra a területekre korlátozzák, amelyeket - bármiféle támogatást megelőzően - a 70/457/EGK irányelv által létrehozott Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékébe bejelentett és bejegyzett duplanullás (00) káposzta- és réparepcefajta minősített vetőmagjával vetettek be. A duplanullás fajták azok, amelyeknél a belőlük termelt mag EN ISO 9167-1: 1995 módszerrel meghatározott glukozinoláttartalma 9 %-os nedvességtartalomnál legfeljebb 25 μmol/g, valamint az EN ISO 5508: 1995 által meghatározott erukasavtartalma nem haladja meg az összes zsírsavtartalom 2 %-át.

2. Az (1) bekezdéstől való eltéréssel a tagállamok a területalapú támogatásokra jogosult területek közé sorolhatják a következő káposzta- és réparepcemagkategóriák egyikével vagy közülük többel bevetett területeket:

a) duplanullás fajtatársulások minősített vetőmagja, amelynek összetevőit a megfelelő helyen bejelentették és duplanullásként felvették a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékébe;

b) ugyanabban a gazdaságban minősített vetőmagból termesztett duplanullás fajtákból betakarított mag, amelynél az illetékes nemzeti hatóság elismert képviselője által vett reprezentatív minta elemzése azt mutatja, hogy 9 %-os nedvességtartalomnál a glukozinoláttartalom nem több, mint 18,0 μmol/g;

c) olyan törzsek magjai, amelyeket a vetést megelőzően vizsgálatra és ellenőrzésre regisztráltak, és olyan termény előállítására szántak, ami anyamagként, pre-bázis, bázis vagy minősített vetőmagként vetésre, kutatási vagy kísérleti célokra használható annak meghatározásához, hogy a törzs duplanullás fajtaként felvehető-e a tagállam nemzeti fajtajegyzékébe és azt követően a Közös Jegyzékbe;

d) a "Bienvenu" és "Jet Neuf" fajták minősített vetőmagjai, amelyekre egyrészről a termelő és másrészről a tagállam illetékes hatósága által kifejezetten erre a célra jóváhagyott vevő a vetést megelőzően termeltetési szerződést írt alá, amelynek célja mag termelése különleges élelmiszeripari célra szánt olaj előállításához;

e) olyan törzsek magja, amelyek erukasavtartalma az összes zsírsavtartalom több mint 40 %-a és amelyekre a jóváhagyott elsődleges felvásárló által a vetést megelőzően aláírt termeltetési szerződés van érvényben, amelynek célja mag termelése pontosan meghatározott nem élelmiszercélú felhasználásra, illetve vetőmagként történő felhasználásra ilyen termény termeléséhez.

3. Amennyiben a tagállamok a (2) bekezdés b) albekezdésében hivatkozottak szerinti vetőmaggal bevetett területeket jogosultnak tekintik, a vetést megelőzően megteszik az összes intézkedést, amely annak meghatározásához szükséges, hogy az ilyen vetőmag teljesíti-e a követelményeket. A glukozinoláttartalom az EN ISO 9167-1: 1995(x) módszerrel vagy az EN ISO 9167-2: 1997 módszerrel határozható meg. Az első módszer a glukozinoláttartalomra vonatkozó viták eldöntésének kizárólagos módszere.

4. A 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozóan a 658/96/EK rendelet II. mellékletében felsorolt fajták és fajtaasszociációk minősített vetőmagjával bevetett területek is jogosultak a területalapú támogatásokra.

5. Az 1251/1999/EK rendelet 10. cikk (9) bekezdése alkalmazásában az étkezési napraforgómagot alkotó napraforgófajták a II. mellékletben felsorolt fajták.

5. cikk

Az "édes csillagfürt" azokat a csillagfürtfajtákat jelenti, amelyek magtermése nem tartalmaz 5 %-nál több keserű magot. A keserűmag-tartalmat a III. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően számítják ki.

6. cikk

1. Az 1251/1999/EK rendelet 5. cikk első bekezdésének alkalmazásában az ugyanazon rendelet II. mellékletében felsorolt zónákban a durumbúza termesztői az ugyanazon rendelet III. mellékletében meghatározott garantáltan jogosult legnagyobb területen belül a területalapú támogatáson felül pótlékot kapnak.

Az 1251/1999/EK rendelet II. mellékletének alkalmazásában Pannónia Ausztriában az e rendelet IV. mellékletében felsorolt zónákat foglalja magában.

2. Amennyiben a garantáltan jogosult legnagyobb területet az 1251/1999/EK rendelet 5. cikke harmadik bekezdésében előírtak szerint szétosztják a termesztési zónák és termesztési régiók között, a következő előírásokat alkalmazzák:

a) ha bármely termesztési régió területe kisebb, mint 500 hektár, az érintett tagállam a kérdéses régiót hozzácsatolhatja egy szomszédos termesztési régióhoz;

b) Olaszországban figyelembe lehet venni a hagyományosan durumbúzával bevetett és az 1993-1997 közötti ötéves rendszer alapján pihentetett területeket;

c) legkésőbb annak a gazdasági évnek a szeptember 15-éig, amely azt a gazdasági évet előzi meg, amelyre vonatkozóan a területalapú támogatási kérelmet benyújtják, az érintett tagállamok értesítik a termelőket és a Bizottságot a garantáltan jogosult legnagyobb területek szétosztásáról.

3. Az 1251/1999/EK rendelet 5. cikke negyedik bekezdésében előírtak szerinti különleges támogatást kell nyújtani az e rendelet V. mellékletében felsorolt zónákban az 1251/1999/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott maximális hektárnagyságig minden olyan parcellára, amely az említett rendelet 1. cikkében előírtak szerint szántóföldi növények területalapú támogatására jogosult és amelyet durumbúzával vetettek be.

4. Az (1) és (3) bekezdésben említett durumbúza-támogatás nyújtása céljából a 3887/92/EGK [29] bizottsági rendelet 4. cikkében említett "területalapú" támogatási kérelmeknek minden olyan információt tartalmazniuk kell, amely a durumbúzával bevetett parcellák azonosításához szükséges, és arra vonatkozó bizonyítéknak kell kísérnie őket, hogy minősített vetőmagot használtak.

A durumbúzára vonatkozó támogatási kérelmek csak akkor érvényesek, ha:

a) a területalapú támogatási kérelmet ugyanannyi hektárra nyújtották be, mint amennyit durumbúzával vetettek be;

b) a 66/402/EGK [30] tanácsi irányelvnek megfelelően minősített vetőmagot használtak.

5. A tagállamok meghatározzák a minősített vetőmagnak azt a minimális mennyiségét, amelyet az érintett tagállam mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően kell használni.

1998. július 1-jétől egy legfeljebb hároméves átmeneti időszak engedélyezhető az ilyen felhasznált vetőmagmennyiség minimumának eléréséhez, azoknak az egyedi intézkedéseknek megfelelően, amelyekről a tagállamok legkésőbb 1998. június 30-áig értesítik a Bizottságot.

6. A területalapú támogatás pótléka és a durumbúza különleges támogatása a területalapú támogatással egyidejűleg kerül kifizetésre.

7. cikk

1. Az 1251/1999/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a "szilázsfű" főként pázsitfűfélékkel bevetett területeken termesztett és évente legalább egyszer, zárt környezetben anaerob erjesztéssel való tartósítás céljából betakarított termény.

2. A 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának a virágzásra vonatkozó feltétele kivételével e rendelet rendelkezéseit a szilázsfűre is alkalmazni kell.

3. Azokban a tagállamokban, amelyek a VI. mellékletben meghatározottak szerint szilázsfű termesztésére külön területet jelölnek ki, a termelők a szilázsfűre vonatkozóan területalapú támogatásokra jogosultak.

II. FEJEZET

Bázisterületek és referencia-terméshozamok

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

8. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet 2. és 3. cikkében említett bázisterületeket a VI. melléklet határozza meg.

9. cikk

1. Amennyiben az 1251/1999/EK rendelet 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően a regionalizációs tervek különböző terméshozamokat írnak elő az öntözött és a nem öntözött területekre, a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyekkel meghatározható, hogy a területeket a gazdasági év során öntözték-e. Különösen a következőket állapítják meg:

a) melyek azok a szántóföldi növények, amelyekre a területalapú támogatások az öntözött terméshozam szintjén biztosíthatók;

b) milyen az az öntözőberendezés, amelynek a gazdálkodó rendelkezésére kell állnia; az ilyen berendezés kapacitásának arányban kell állnia az érintett terület nagyságával, és lehetővé kell tennie a növények növekedési ciklusa során a normális fejlődésükhöz szükséges vízellátást;

c) mely a vonatkozó öntözési időszak.

2. Az (1) bekezdést nem lehet alkalmazni ott, ahol az öntözés a parcellákhoz kapcsolódó történelmi sajátosság, amely lehetővé teszi azok megkülönböztetését és nyilvántartásba vételét, mint a spanyol "regadío" termesztési régiókban.

2. SZAKASZ

Területtúllépés

10. cikk

1. Az 1251/1999/EK irányelv 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a regionális bázisterületek esetleges túllépésének meghatározása céljából a tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi egyrészt a VI. mellékletben rögzített regionális bázisterületet, másrészt az egyes terményekre vonatkozóan benyújtott területalapú támogatási kérelmekben szereplő területek összegét, az azokhoz tartozó kötelező területpihentetéssel együtt. Bármely önkéntes területpihentetés beszámít a területekbe, kivéve az öntözött, a kukoricával és/vagy szilázsfűvel bevetett területeket.

2. A támogatási kérelmekben szereplő területek összege nem tartalmazza az olyan kérelmekben szereplő területeket, illetve azok részeit, amelyek az igazgatási ellenőrzések alapján nyilvánvalóan indokolatlannak bizonyulnak.

Adott esetben e kérelmeknél a 3887/92/EGK rendelet 6. cikke szerinti helyszíni ellenőrzések során ténylegesen meghatározott területet kell beszámítani.

3. Az 1251/1999/EK rendeletnek megfelelően szántóföldi növényekkel bevetett és az 1254/1999/EK [31] tanácsi rendelet szerinti támogatási kérelmek alátámasztására használt területek hozzáadódnak a benyújtott kérelmekben szereplő, a (2) bekezdésnek megfelelően kiigazított területek összegéhez.

4. A túllépés százalékos arányát a VII. melléklet táblázatának megfelelően kell kiszámítani.

11. cikk

1. A területalapú támogatás pótlékára jogosult durumbúza garantáltan jogosult legnagyobb területe esetleges túllépésének meghatározása céljából a tagállamok illetékes hatóságai figyelembe veszik egyrészt az 1251/1999/EK rendelet III. mellékletében meghatározott - adott esetben a régiók között szétosztott garantáltan jogosult legnagyobb területet -, másrészt a durumbúza területalapú támogatásának pótlékára vonatkozó kérelmekben szereplő területek összegét, e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiigazítva, és ahol szükséges, az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően csökkentve.

2. A durumbúzára nyújtható különleges támogatásra garantáltan jogosult legnagyobb területet az 1251/1999/EK rendelet IV. melléklete rögzíti; ezen legnagyobb területek túllépésének meghatározására az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

12. cikk

1. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a 10. és 11. cikkben említett területeket túllépték, az érintett tagállamok a kérdéses gazdasági év október 31-éig meghatározzák a túllépés pontos százalékos arányát két tizedesjegyre lefelé kerekítve.

2. A túllépés így meghatározott pontos százalékos arányát kell felhasználni a következőkre jogosult terület arányos csökkentésének kiszámításához:

a) a területalapú támogatás az 1251/1999/EK rendelet 2. cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően;

b) annak pótléka és a durumbúza különleges támogatása, az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdése első albekezdésének alkalmazása után.

13. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (6) bekezdésének alkalmazása végett a tagállamok legkésőbb annak a gazdasági évnek szeptember 15-éig, amelyre a területalapú támogatást kérnek, meghatározzák a következőket, és arról értesítik a Bizottságot:

a) a felosztandó nemzeti bázisterület;

b) a tagállam által az albázisterületek meghatározására használt kritériumok;

c) az albázisterületek (számuk, elnevezésük és területük);

d) a túllépés esetén alkalmazandó intézkedések összpontosításának részletes szabályai.

3. SZAKASZ

A referencia-terméshozam túllépése

14. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet 3. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában a támogatási kérelmek összefoglaló kimutatása és az azokhoz tartozó terméshozamok azok, amelyeket a tagállamok a rendelet 26. cikkének megfelelően továbbítottak.

A fenti célra a referencia-terméshozamok az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott terméshozamok.

15. cikk

Egy adott gazdasági évre vonatkozóan a támogatási kérelmekből eredő termésátlag kiszámításához a következő eljárást kell alkalmazni:

a) ahol szükséges, ott az 1251/1999/EK rendelet 2. cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően a területeket először arányosan csökkentik;

b) a régió átlagos gabonatermés-átlagát kell alkalmazni azokra az olajnövény-területekre, ahol a 2000/2001-es és a 2001/2002-es gazdasági évekre vonatkozó támogatások az olajnövények történelmi regionális termésátlagain alapulnak;

c) a régió nem öntözött területének gabonatermés-átlaga alkalmazandó azokra a szántóföldi növényekkel bevetett területekre, amelyeket a szarvasmarha- és juhtámogatások megszerzésére takarmánytermő területekként jelentettek be.

16. cikk

Minden év május 31-ét megelőzően a Bizottság elvégzi a 14. és 15. cikkben említett adatok összehasonlító vizsgálatát, és az 1766/92/EGK rendelet 23. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően rögzíti a vonatkozó korrekciós együtthatókat.

17. cikk

Abban a tagállamban, illetve régióban, amelyben a kérdéses bázisterület elhelyezkedik, a területalapú támogatás pótléka és a durumbúza különleges támogatásának a kivételével az összes területalapú támogatásra a 16. cikkben említett együtthatókat kell alkalmazni.

III. FEJEZET

Területpihentetés

18. cikk

A "területpihentetés" egy olyan terület ugaron hagyását jelenti, amelyet az előző évben:

a) betakarítási céllal műveltek, vagy

b) b) az 1765/92/EGK rendeletnek vagy az 1251/1999/EK rendeletnek megfelelően pihentettek, vagy

c) a 2078/92/EGK [32] tanácsi rendeletnek, illetve a 2080/92/EGK [33] tanácsi rendeletnek megfelelően, vagy az 1257/1999/EK [34] tanácsi rendelet 22., 23., 24. és 31. cikke alapján a szántóföldi növénytermesztésből kivontak, illetve erdősítettek.

19. cikk

1. Az e fejezetnek megfelelően pihentetett területeknek legalább 0,3 hektár nagyságú és legalább 20 m szélességű összefüggő területnek kell lenniük.

A tagállamok elfogadhatnak:

a) állandó határokkal, mint például falakkal, sövényekkel vagy vízfolyásokkal rendelkező egész parcellákat magukban foglaló kisebb területeket;

b) 20 méternél kisebb szélességű egész parcellákat azokban a régiókban, ahol az ilyen méretű parcellák hagyományosak;

c) az állandó vízfolyások vagy tavak melletti, legalább 10 méter szélességű parcellákat, amennyiben azok különleges ellenőrzés alatt állnak, különösen a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés biztosítása tekintetében.

2. A pihentetett területeket egy legkésőbb január 15-én kezdődő és legkorábban augusztus 31-én végződő időszak alatt a termelésből ki kell vonni. Azonban a tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a termelők számára engedélyezhető, hogy a következő évi betakarítás céljából július 15-étől vethessenek, és az annak érdekében teljesítendő feltételeket, hogy a legeltetést július 15-étől engedélyezzék azokban a tagállamokban, amelyekben a vándorlegeltetést hagyományosan gyakorolják.

3. A pihentetett területeket nem lehet sem az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésében előírtaktól eltérő mezőgazdasági termelésre, sem a szántóföldi növények termesztésével összeegyeztethetetlen bármilyen jövedelmező célra használni.

4. A tagállamok a pihentetett területek különleges helyzetével összeegyeztethető megfelelő intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy azok megfelelő gondozását, valamint a környezet védelmét biztosítsák. Az ilyen intézkedések a növénytakaróra is vonatkozhatnak; ebben az esetben az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a növénytakarót ne lehessen vetőmag-előállításra felhasználni, valamint hogy semmilyen körülmények között ne lehessen augusztus 31-e előtt mezőgazdasági célokra, illetve az azt követő január 15-e előtt forgalmazási célú növénytermesztésre használni.

5. A (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható az 1257/1999/EK rendelet 22., 23., 24. és 31. cikkei alapján pihentetett vagy erdősített és a kötelező területpihentetés céljaira szánt területekre, amennyiben összeegyeztethetetlenség áll fenn az említett cikkekben szabályozott környezeti, illetve erdősítési követelményekkel.

20. cikk

1. Az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a területpihentetési támogatást egy legfeljebb öt gazdasági évet átfogó többéves időszakra is biztosíthatják.

2. Az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének, valamint a 4. cikke (3) bekezdésében rögzített alapösszegek bármely későbbi növelésének sérelme nélkül azok a termelők, akik vállalják ugyanazoknak a parcelláknak az (1) bekezdésben említett időszak alatti pihentetését, arra az időszakra megkapják a területalapú támogatást, amelyet a vállalásuk időpontjában érvényben lévő regionalizációs terv terméshozamai és az alapösszeg alapján számítanak ki.

3. Amennyiben a termelők a "területalapú" támogatási kérelmeikben az (1) bekezdésben említett időszak lejárta előtt kifejezetten visszavonják vállalásaikat, vissza kell fizetniük a vállalásukból visszavont területeikre az előző gazdasági évre vonatkozó területalapú támogatás 5 %-át, megszorozva azoknak az éveknek a számával, amelyekben nem teljesítették az eredeti kötelezettségüket.

4. Azok a termelők, akik a (2) bekezdésben előírt rendelkezés mellett döntenek, a (3) bekezdésben előírt büntetés nélkül visszavonhatják vállalásaikat:

a) amennyiben úgy döntenek, hogy a kérdéses területeket az 1257/1999/EK rendelet 22., 23., 24. és 31. cikkeiben előírt rendszer keretében pihentetik vagy erdősítik;

b) olyan, a tagállamok által engedélyezett különleges esetekben, amelyekben a termelő akaratától függetlenül változik meg a gazdaság szerkezete, mint a tagosítás esetében.

5. Amennyiben a vállalás időtartama alatt a gazdaságok szerkezetében bekövetkező változás eredményeképpen az e cikk alapján pihentetett terület meghaladja a tagállamok által az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdése alapján az ilyen vállalás időpontjában meghatározott százalékos felső határt, a vállalás tárgyát képező területeket úgy igazítják ki, hogy ezt a felső határt betartsák.

21. cikk

1. Amennyiben a bejelentett pihentetett terület kisebb, mint a kérdéses gazdasági évre meghatározott kötelező pihentetési százaléknak megfelelő terület, azt a területet, amelyen a pihentetési kötelezettség hatálya alá tartozó szántóföldinövény-termesztők a területalapú támogatásokra jogosultak, a bejelentett pihentetett terület és a különböző növények - beleértve a szilázsfüvet is - százalékai alapján számítják ki; ez azonban nem csökkenthető az 1251/1999/EK rendelet 6. cikk (7) bekezdésében említett 92 t gabona termesztéséhez szükséges területnél alacsonyabb szintre.

2. Az (1) bekezdésben említett gabonatermelést a területalapú támogatásokhoz használt terméshozam alapján kell kiszámítani. Ha a tagállam az olajnövények történelmi regionális terméshozamának használatát választotta, azt 1,95-tel kell szorozni.

22. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően Portugália esetében a kötelező területpihentetés területalapú támogatása a IX. mellékletben feltüntetett összegekkel növekszik. Ezeket az összegeket a 3653/90/EGK rendelet 5. cikkének megfelelően finanszírozzák.

23. cikk

1. A 3887/92/EGK rendeletben említett "területalapú" támogatási kérelmeket az 1251/1999/EK rendelet 3. cikkének megfelelően régiónként lebontják.

2. Egy adott termesztési régióban minden egyes területalapú támogatási kérelemmel párhuzamosan nyilatkozatot kell benyújtani egy legalább ugyanilyen hektárszámú terület pihentetéséről az adott termesztési régióban.

3. A tagállam által meghatározott objektív kritériumok alapján el lehet térni a (2) bekezdéstől.

4. A (2) bekezdéstől való eltéréssel egy benyújtott területalapú támogatási kérelemnek megfelelő kötelező területpihentetés teljesen, illetve részben végrehajtható:

a) Spanyolországban, a "secano" régióban a "secano" és "regadío" termesztési régiókban elhelyezkedő gazdaságok esetében;

b) egy másik termesztési régióban, feltéve hogy a pihentetendő területek olyan termesztési régiókban helyezkednek el, amelyek szomszédosak azokkal, amelyekben a megművelt területek találhatók.

5. A (3) és (4) bekezdés alkalmazása esetén a pihentetendő területet ki kell igazítani az érintett régiókban a területpihentetésre vonatkozó támogatás kiszámításához használt terméshozamok közötti különbség figyelembevételéhez. Ennek a bekezdésnek az alkalmazása azonban nem vezethet ahhoz, hogy kevesebb hektárt pihentessenek, mint amit a területpihentetési kötelezettség betartása megkövetel.

IV. FEJEZET

Különleges rendelkezések

24. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésétől való eltéréssel a tagállamok legkésőbb június 15-éig meghosszabbíthatják a vetés határidejét a X. mellékletben felsorolt növényeknél és az abban a mellékletben pontosan meghatározott régiókban elhelyezkedő, az érintett tagállamok által meghatározandó zónákban.

Amennyiben a vetés határidejének meghosszabbítása az összes szántóföldi növényt érinti, a tagállamok a területalapú támogatási kérelmeknek az érintett zónák termelői által történő benyújtásának határidejét is meghosszabbíthatják legkésőbb június 15-éig vagy a vetés határidejéig, ha az egy korábbi időpont.

25. cikk

1. Az 1251/1999/EK rendelet 10. cikke (7) bekezdésében előírt felső határt a nemzeti referenciaterület és az összes jogosult mezőgazdasági terület figyelembevételével, azzal a céllal határozzák meg, hogy elkerüljék az olyan mértékű vetést, ami a termékspecifikus olajnövények területalapú támogatásának túlzott csökkentését eredményezné.

2. A felső határról és az annak megállapításához használt kritériumokról a lehető legkorábban értesítik a Bizottságot, de legkésőbb annak a gazdasági évnek a július 31-éig, amely megelőzi azt a gazdasági évet, amelyre a területalapú támogatást kérik.

3. A termelők területalapú támogatásokra való jogosultságának meghatározása céljából az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a támogatási kérelmekben a megállapított felső határt betartják-e. A kérelemből kizárnak minden olyan, a felső határt meghaladó területet, amely után a termelő olajnövényekre terményspecifikus területalapú támogatást kért.

4. Azokban az esetekben, amelyekben a területeknek a (3) bekezdés alapján való kizárása azt jelentené, hogy a termelő által pihentetett terület meghaladja az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésében meghatározott és az érintett tagállamban érvényes felső határt, azt a pihentetett területet, amelyre a termelő területalapú támogatást kért, addig csökkentik, amíg a meghatározott felső határt el nem éri.

5. A termelők "területalapú" támogatási kérelmei alapján a (3) és (4) bekezdések szerint kizárt területeket az 1251/1999/EK rendelet 2. cikk (4) és (6) bekezdésének alkalmazásakor figyelmen kívül hagyják.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

26. cikk

Értesítések

1. A tagállamok a következő ütemtervnek megfelelően küldik meg a Bizottságnak a XI. mellékletben előírt táblázatok szerint szolgáltatandó adatokat a termesztési régiók és a bázisterület szintjén, valamint nemzeti szinten, a fent említett mellékletben előírt egységesített formátumban:

a) a folyamatban lévő gazdasági év szeptember 15-éig: a már elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések figyelembevételével nyert adatokat;

b) legkésőbb a következő október 31-éig: a 12. cikkben említett túllépés végleges százalékos arányának kiszámításához felhasznált adatoknak megfelelő végleges adatokat; és

c) legkésőbb a következő február 15-éig: az azoknak a területeknek megfelelő végleges adatokat, amelyekre a 3887/92/EGK rendelet 9. cikkében előírt területcsökkentések levonását követően a támogatást ténylegesen kifizették.

2. Amennyiben úgy találják, hogy a 10. és 11. cikkben említett területeket túllépték, az érintett tagállamok azonnal, de legkésőbb a folyamatban lévő gazdasági év október 31-éig értesítik a Bizottságot a túllépés végleges százalékos arányáról. A bázisterület túllépése százalékos arányának kiszámításához használt adatokat a VII. mellékletben közölt űrlap felhasználásával nyújtják be.

3. Amennyiben az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (6) bekezdésének és 5. cikke harmadik bekezdésének megfelelően a túllépés arányát szétosztják, az érintett tagállam legkésőbb október 31-éig értesíti a Bizottságot az ilyen szétosztásról.

27. cikk

A tagállamok elfogadják az e rendelet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, és az elfogadásukat, illetve módosításukat követő egy hónapon belül értesítik azokról a Bizottságot.

28. cikk

A 2467/92/EGK, a 2836/93/EGK, a 762/94/EK, az 1098/94/EK, az 1237/95/EK, a 658/96/EK és az 1577/98/EK rendelet 2000. július 1-jétől hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

29. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Egyes szántóföldi növények termelőinek támogatására alkalmazandó, a 2000/2001-es és az azt követő gazdasági évek tekintetében.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. október 22-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 160., 1999.6.26., 1. o.

[2] HL L 210., 1998.7.28., 3. o.

[3] HL L 181., 1992.7.1., 12. o.

[4] HL L 380., 1992.12.24., 24. o.

[5] HL L 246., 1992.8.27., 11. o.

[6] HL L 202., 1997.7.30., 48. o.

[7] HL L 260., 1993.10.19., 3. o.

[8] HL L 256., 1998.9.19., 8. o.

[9] HL L 90., 1994.4.7., 8. o.

[10] HL L 241., 1999.9.11., 14. o.

[11] HL L 121., 1994.5.12., 12. o.

[12] HL L 284., 1997.10.16., 36. o.

[13] HL L 121., 1995.6.1., 29. o.

[14] HL L 75., 1999.3.20., 24. o.

[15] HL L 91., 1996.4.12., 46. o.

[16] HL L 206., 1998.7.23., 17. o.

[17] HL L 25., 1999.2.1., 27. o.

[18] HL L 225., 1970.10.12., 1. o.

[19] HL L 362., 1990.12.27., 28. o.

[20] HL L 158., 1995.7.8., 13. o.

[21] HL L 127., 1999.5.21., 4. o.

[22] HL L 355., 1992.12.5., 1. o.

[23] HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

[24] HL L 218., 1991.8.6., 1. o.

[25] HL L 356., 1991.12.24., 17. o.

[26] HL L 132., 1988.5.28., 3. o.

[27] HL L 196., 1986.7.18., 1. o.

[28] HL L 181., 1992.7.1., 21. o.

[29] HL L 391., 1992.12.31., 36. o.

[30] HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

[31] HL L 160., 1999.6.26., 21. o.

[32] HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

[33] HL L 215., 1992.7.30., 96. o.

[34] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

(2. cikk (1) bekezdése)

MEGHATÁROZÁSOK

1. Tartós legelő

Tartósan (öt évig, illetve hosszabban) fűfélék (vetett vagy természetes) termesztésére használt, vetésforgón kívüli terület.

2. Állandó kultúrák

A tartós legelőtől eltérő vetésforgón kívüli kultúrák, amelyek öt évig, illetve annál hosszabb ideig foglalják el a területet, és ismétlődő betakarításokat eredményeznek, az évelő kultúrák kivételével.

3. Évelő kultúrák

KN-kód | |

07091000 | Articsóka |

07092000 | Spárga |

ex07099090 | Rebarbara |

081020 | Málna, szeder, eperfa, és kaliforniai málna |

081030 | Fekete-, fehér- vagy piros ribizli és egres |

081040 | Vörös áfonya, fekete áfonya, valamint a Vaccinium nemzettség egyéb gyümölcsei |

4. Szerkezetátalakítási program

Egy gazdaság szerkezetének és/vagy támogatásra jogosult területének állami hatóságok által előírt megváltoztatása.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

(4. cikk (5) bekezdése)

Étkezési-napraforgómag-fajták

Agripro 3450

Interstate (IS)8004

SIGCO 829

Agrosur

Kelisur

SIGCO 830

Dahlgren D-131 (Toma)

Royal Hybrid 381

SIGCO 954

Dahlgren D-151

Royal Hybrid 2141

SIGCO 964

Dahlgren D-171

Royal Hybrid 3801

SIGCO 974

Dahlgren D-181

Royal Hybrid 3831

SIGCO 995

Dahlgren 954

Royal Hybrid 4381

Toma

Dahlgren D-1950

RRC 995

Triumph 660C

Dahlgren D-1998

RRC 2211

Triumph 505C+

Diset

RRC 2232

Triumph 520C

Hagen Seed SG 9011

RRC 4211

Triumph 515C

Hagen Seed SG 9054

SIGCO 826

USDA Hybrid 924

Hagen Seed SG 9211

SIGCO 828

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

(5. cikk)

A CSILLAGFÜRT KESERŰSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Minden egyes, maximum 20 tonnás tétel 1 kilogrammnyi mennyiségéből vett 200 szemből álló mintán végzendő el.

A vizsgálat kizárólag azt a célt szolgálja, hogy minőségi elemzéssel kimutassa a keserű szemek mintában való jelenlétét. Az egyneműség tűréshatára 100 szemenként 1 szem. A Von Sengbusch (1942), Ivanov és Smirnova (1932) és Eggebrecht (1949) szerinti szemmetszési módszert alkalmazzuk. A száraz vagy duzzadt szemeket vágjuk keresztbe. Helyezzük a félbevágott szemeket egy szűrőre és tíz másodpercig mártsuk jódoldatba, majd öt másodpercig öblítsük le vízzel. A keserű szemek vágott felületei megbarnulnak, míg az alacsony alkaloidtartalmúaké sárgák maradnak.

A jódoldat elkészítéséhez a lehető legkevesebb vízben oldjunk fel 14 g kálium-jodátot, adjunk hozzá 10 g jódot és hígítsuk fel 1000 cm3-re. Felhasználás előtt az oldatot hagyjuk egy hétig állni. Barna üvegben tároljuk. Felhasználás előtt a törzsoldatot hígítsuk fel eredeti mennyiségének három-ötszörösére.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

(6. cikk (1) bekezdés második albekezdése)

DURUMBÚZAPÓTLÉKRA JOGOSULT ZÓNÁK AUSZTRIÁBAN

Pannónia:

1. Gebiete der Bezirksbauernkammern

2046 Atzenbrugg

2054 Baden

2062 Bruck/Leitha

2089 Ebreichsdorf

2101 Gänserndorf

2241 Hollabrunn

2275 Kirchberg/Wagram

2305 Korneuburg

2321 Laa/Thaya

2330 Langenlois

2364 Marchfeld

2399 Mistelbach

2402 Mödling

2470 Poysdorf

2500 Ravelsbach

2518 Retz

2551 Schwechat

2585 Tulln

2623 Wr. Neustadt

2631 Wolkersdorf

2658 Zistersdorf

2. Gebiete der Bezirksreferate

3018 Neusiedl/See

3026 Eisenstadt

3034 Mattersburg

3042 Oberpullendorf

3. Gebiete der Landwirtschaftskammer

1007 Wien

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

(6. cikk (3) bekezdése)

KÜLÖNLEGES DURUMBÚZA-TÁMOGATÁSRA JOGOSULT ZÓNÁK

NÉMETORSZÁG:

Kreise und Kreisfreie Städte:

Baden-Württemberg:

Stadt Stuttgart, Ludwigsburg, Rems-Murr-Kreis, Stadt Heilbronn, Heilbronn, Hohenlohekreis, Main-Tauber-Kreis, Stadt Karlsruhe, Karlsruhe, Stadt Baden-Baden, Rastatt, Stadt Heidelberg, Stadt Mannheim, Rhein-Neckar-Kreis, Stadt Pforzheim, Enzkreis, Ortenaukreis.

Bajorország:

Stadt Ingolstadt, Dachau, Eichstätt, Freising, Fürstenfeldbrück, Neuburg-Schrobenhausen, Pfaffenhofen a.d.Ilm, Kelheim, Stadt Ansbach, Ansbach, Neustadt-Bad Winsheim, Stadt Aschaffenburg, Aschaffenburg, Bad Kissingen, Rhön-Grabfeld, Haßberge, Kitzingen, Main-Spessart, Stadt Schweinfurt, Schweinfurt, Stadt Würzburg, Würzburg.

Rheinland-Pfalz:

Ahrweiler, Stadt Koblenz, Mayen-Koblenz, Bad Kreuznach, Rhein-Lahn-Kreis, Westerwald-Kreis, Bernkastel-Wittlich, Bitburg-Prüm, Daun, Trier-Saarburg, Stadt Trier, Stadt Frankenthal, Landau i.d.P., Ludwigshafen, Mainz, Neustadt/Weinstr., Speyer, Worms, Alzey-Worms, Bad Dürkheim, Donnersbergkreis, Germersheim, Südl. Weinstraße, Ludwigshafen, Mainz-Bingen.

Hessen:

Stadt Frankfurt/Main, Wiesbaden, Bergstraße, Stadt Darmstadt, Darmstadt-Dieburg, Groß-Gerau, Hochtaunuskreis, Main-Kinzig-Kreis, Main-Taunus-Kreis, Stadt Offenbach, Offenbach, Rheingau-Taunus-Kreis, Wetteraukreis, Lahn-Dill-Kreis, Limburg-Weilburg.

Saarland:

Stadt Saarbrücken, Merzig-Wadern, Neunkirchen, Saarlouis, Sankt Wendel.

Sachsen:

Mittweida, Muldentalkreis.

Sachsen-Anhalt:

Bernburg, Köthen, Burgenlandkreis, Mansfelder Land, Merseburg-Querfurt, Saalkreis, Sangerhausen, Aschersleben-Straßfurt, Halberstadt, Jerichower Land, Quedlinburg, Schönebeck.

Thüringen:

Unstrut-Hainich-Kreis, Kyffhäuserkreis, Gotha, Sömmerda, Hildburghausen, Stadt Weimar, Weimarer Land, Altenburger Land, Stadt Erfurt.

SPANYOLORSZÁG

Comarcas agrícolas

Almazán (SO), Bajo Aragón (TE), Campiña (GU), Campo de Gómara (SO), Centro (AB), El Cerrato (P), Hoya de Huesca (HU), La Montaña (A), Las Vegas (M), Logrosán (CC), Monegros (HU), Noroeste (MU), Reguena-Utiel (V), Rioja Baja (LO), Segría (L), Sierra Rioja Baja (LO), Sur (VA), Suroeste y Valle de Guadalentín (MU), Trujillo (CC), Urgel (L), Valle de Ayora (V).

FRANCIAORSZÁG

Départements

Aisne, Aube, Charente, Charente-Maritime, Cher, Deux-Sèvres, Essonne, Eure, Eure-et-Loir, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loiret, Lot-et-Garonne, Maine-et-Loire, Marne, Nièvre, Orne, Sarthe, Seine-et-Marne, Vendée, Vienne, Yonne, Yvelines.

OLASZORSZÁG

Province

Alessandria, Bologna, Brescia, Cremona, Ferrara, Forlì, Gorizia, Lodi, Mantova, Milánó, Modena, Padova, Párma, Pavia, Piacenza, Pordenone, Ravenna, Reggio Emilia, Rimini, Rovigo, Torino, Treviso, Udine, Velence, Vercelli, Verona, Vicenza.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Anglia.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

(8. cikk)

BÁZISTERÜLETEK

(1000 hektár) |

Régió | Minden növény | ebből kukorica | ebből szilázsfű |

BELGIUM

Összesen | 476, 6 | | |

I. zóna | | 97, 0 | |

DÁNIA | 2018, 0 | | |

NÉMETORSZÁG | 10155, 6 | 540, 3 | |

Schleswig-Holstein | 505, 6 | | |

Hamburg | 5, 1 | | |

Niedersachsen | 1424, 4 | | |

Bréma | 1, 8 | | |

Nordrhein-Westfalen | 948, 3 | | |

Rheinland-Pfalz | 368, 4 | | |

Hessen | 461, 2 | 122,1 | |

Baden-Württemberg | 735, 4 | 418, 2 | |

Bajorország | 1775, 9 | | |

Saarland | 36, 5 | | |

Berlin | 2, 9 | | |

Brandenburg | 888, 5 | | |

Mecklenburg-Vorpommern | 967, 9 | | |

Sachsen | 598, 8 | | |

Sachsen-Anhalt | 880, 7 | | |

Thüringen | 554, 2 | | |

GÖRÖGORSZÁG

I. zóna | 1396, 3 | 218, 0 | |

II. zóna | 95, 4 | 4, 1 | |

SPANYOLORSZÁG

Regadío | 1371, 1 | 403, 4 | |

Secano | 7848, 6 | | |

FRANCIAORSZÁG

Összesen | 13526, 0 | | |

Kukorica-bázisterület | | 613, 8 | |

Öntözött bázisterület | 1209, 7 | | |

ÍRORSZÁG | 345, 5 | 0, 2 | |

OLASZORSZÁG | 5801, 2 | 1200, 0 | |

LUXEMBURG | 42, 8 | | |

HOLLANDIA | 436, 5 | 208, 3 | |

AUSZTRIA | 1203, 0 | | |

PORTUGÁLIA

Açores | 9, 7 | | |

Madeira

-Regadío | 0, 31 | 0, 29 | |

-Egyéb | 0, 30 | | |

Kontinensi

-Regadío | 293, 4 | 221, 4 | |

-Egyéb | 718, 0 | | |

FINNORSZÁG | 1591, 0 | | 200, 0 |

SVÉDORSZÁG | 1737, 0 | | 130, 0 |

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Anglia | 3794, 6 | 33, 11 | |

Skócia | 551, 6 | | |

Észak-Írország | 52, 9 | 1, 2 | |

Wales | 61, 4 | | |

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

(10. cikk (4) bekezdése)

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

(14. cikk második bekezdése)

AZ 1251/1999/EK RENDELET 3. CIKKE (7) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT REFERENCIA-TERMÉSHOZAMOK

Belgium | 6,24 |

Dánia | 5,22 |

Németország | 5,66 |

-Schleswig-Holstein | 6,81 |

-Hamburg | 6,01 |

-Niedersachsen | 5,33 |

-Bréma | 5,34 |

-Nordrhein-Westfalen | 5,81 |

-Hessen | 5,50 |

-Rheinland-Pfaiz | 4,78 |

-Baden-Württemberg | 5,48 |

-Bajorország | 5,94 |

-Saarland | 4,38 |

-Berlin | 4,52 |

-Brandenburg | 4,54 |

-Mecklenburg-Vorpommern | 5,45 |

-Sachsen | 6,23 |

-Sachsen-Anhalt | 6,14 |

-Thüringen | 6,13 |

Görögország | 3,39 |

Spanyolország | 2,9 |

Franciaország | 6,02 |

Írország | 6,08 |

Olaszország | 3,9 |

Luxemburg | 4,26 |

Hollandia | 6,66 |

Portugália | 2,90 |

Egyesült Királyság | 5,83 |

Ausztria | 5,27 |

Svédország | 4,02 |

Finnország | 2,82 |

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

(22. cikk)

A TERÜLETPIHENTETÉSI PÓTLÉK PORTUGÁLIÁBAN

(euróban) |

Gazdasági év | 2000/2001 | 2001/2002 | 2002/2003 |

Pótlékfizetés | 9,64 | 6,57 | 3,41 |

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

(24. cikk első bekezdése)

A vetés végső határideje: június 15.

Növénykultúra | Tagállam | Régió |

Minden kultúra | Finnország | A teljes terület |

Svédország | A teljes terület |

Csemegekukorica | Minden tagállam | A teljes terület |

--------------------------------------------------

XI. MELLÉKLET

(26. cikk (1) bekezdése)

A BIZOTTSÁG RÉSZÉRE MEGKÜLDENDŐ INFORMÁCIÓK

Az információkat az alábbiakban leírt mintának megfelelően összeállított összefüggő táblázatok formájában kell közölni.

- a táblázatok első csoportja az 1251/1999/EK rendelet 3. cikkének értelmében termesztési régió szinten nyújt információt,

- a táblázatok második csoportja az ennek a rendeletnek a VI. melléklete értelmében minden egyes bázisterület régióra vonatkozóan nyújt információt,

- egy egységes táblázat foglalja össze a minden egyes tagállamra vonatkozó információkat.

A táblázatokat kinyomtatva és számítógépes adathordozón kell elküldeni.

A területekre vonatkozó képletek: | 5 = 1+2+3+4 |

10 = 7+8+9 |

14 = 15+16 |

19 = 5+10+11+12+13+14+18 |

Megjegyzések:

Minden egyes táblázatnak hivatkoznia kell az érintett régióra.

A terméshozam az, amelyet a területalapú támogatások kiszámítására használnak az 1251/1999/EK rendeletnek megfelelően.

A "nem öntözött" és "öntözött" területeket csak azoknak a régióknak az esetében kell megkülönböztetni, amelyek mindkettőt tartalmazzák. Abban az esetben:

d = e + f

j = k + l

Az 1-es sor csak az 1251/1999/EK rendelet 5. cikkének első bekezdésében előírt területalapú támogatáspótlékra jogosult durumbúzára vonatkozik.

A 2-es sor csak az 1251/1999/EK rendelet 5. cikkének negyedik bekezdésében említett különleges támogatásra jogosult durumbúzára vonatkozik.

A 17-es sor csak az 1257/1999/EK rendelet 22., 23., 24. és 31. cikke alapján pihentetett vagy erdősített és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (8) bekezdésének alapján pihentetett szántóterületnek számító területekre vonatkozik.

A 18-as sor az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett területeknek felel meg.

Az információkat azokra a termelőkre vonatkozóan is el kell juttatni, akik a egyes szántóföldi növények támogatási rendszere (1251/1999/EK rendelet) szerinti hektáronkénti támogatásra nem jelentkeznek. Ez az "Egyéb" alatt az "m" és "n" oszlopokban közlendő információ főként a szarvasmarha- és juhtámogatásokra takarmánytermő területként bejelentett szántóföldi növényekre vonatkozik.

A 21-es sor a nem-élelmiszernövények termesztésére hasznosított és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikk (3) bekezdését végrehajtó szabályok szerinti támogatásokra nem jogosult pihentetett területre vonatkozik (pl.: cukorrépa, csicsóka, cikóriagyökér).

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------