BH 2011.2.46 A félnek a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmében a vagyoni, jövedelmi viszonyaira vonatkozó valótlan nyilatkozata nem minősül a Pp. 8. § (3) bekezdés a) pont szerinti "az ügyre vonatkozó valótlan tényállításnak", ezért emiatt vele szemben pénzbírság kiszabása nem alkalmazható. A valótlan adatok közlésének büntetőjogi következményei lehetnek [Pp. 8. § (3) bek., 2/1968. (I. 24.) IM r. 2. számú melléklete].

Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével a felperes részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett, majd 13. sorszámú végzésével a felperest további személyek perbevonására és a keresetleveléhez már csatolt költségmentességi nyomtatvány hiányainak pótlására, a jövedelmére vonatkozó további nyilatkozatok megtételére, okiratok csatolására hívta fel jogkövetkezmények terhe mellett. Miután ennek a végzésnek a felperes nem tett eleget, az elsőfokú bíróság 17. sorszámú végzésével a felperes részére engedélyezett személyes költségmentességet megvonta és a pert megszüntette.

A felperes a végzés mindkét rendelkezése ellen fellebbezést terjesztett elő. Egyebek mellett arra is hivatkozott, hogy változatlanul fennállnak a személyes költségmentesség engedélyezésének a feltételei.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság 17. sorszámú végzését helybenhagyta és a felperest 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Utóbbi rendelkezését a Pp. 8. § (3) bekezdés a) pontjára alapította. A végzés indoklásában kifejtettek szerint a bíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a felperes a Megyei Bíróságon kérelmet terjesztett elő a jogtanácsosi névjegyzékbe való bejegyzése iránt, mely kérelméhez csatolta a 2007. július 1-jén és 2009. szeptember 1-jén kelt, vele megkötött munkaszerződéseket. E munkaszerződések tartalmából pedig az következik, hogy a személyes költségmentesség engedélyezésének jogszabályi feltételei már a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn, a kérelemben a felperes valótlan tényállításokat tett jövedelmi viszonyai vonatkozásában.

A felperes fellebbezésében az 1. sorszámú végzés pénzbírság kiszabásáról szóló rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte. Előadása szerint 2008. szeptember 11-én, amikor a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet előterjesztette, a 2007-ben megkötött munkaszerződés még semmiféle jövedelmet nem eredményezett számára, a másik munkaszerződés megkötésére pedig a hiánypótlás elrendelése után került sor. A jogtanácsosi névjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet elutasította a bíróság, mert nem találta igazoltnak a munkaviszony fennállását. A felperes tehát nem tanúsított a pénzbírság kiszabását megalapozó rosszhiszemű pervitelt.

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.