A Szolnoki Törvényszék P.20106/2018/11. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, 99. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bíró: Karácson Éva

Szolnoki Törvényszék

6.P.20.106/2018/11. szám

A Szolnoki Törvényszék, felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Törőcsik és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - sajtó-helyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kötelezi az alperest, az ítélet jogerőre emelkedését követő, második lapszámában, és azzal egy időben a lap webcím 1 nevezetű webfelületén:

"A újság neve 1 2017. december 14-i számában közölt cikk címe 1 című cikkünk első hasábjában valótlanul állítottuk, hogy név 1 polgármester 2016. decemberi "Előterjesztés a kötelező betelepítési kvóta elleni tiltakozás kifejezésére" című előterjesztéshez kapcsolódó, 2016. december 8-i dátumú, és a felperestől, mint önkormányzati képviselőtől származó módosító indítványban a bevándorlók magyarországi kikerülhetetlen befogadásáról és a bevándorlással kapcsolatos európai uniós kvóta elfogadásáról írt.

Valótlanul állítottuk, hogy nehezen értelmezhető úgy a felperes módosító indítványa, hogy azt nem a bevándorlók érdekében nyújtotta be, a kvótát elítélő többi képviselő ellenében.

A valóságnak a fentiek kapcsán az felel meg, melyet a cikk második hasábjában, annak második bekezdésében közöltünk, felperes neve módosító indítványa címszó alatt.

A cikk harmadik hasábjában, a újság neve 1 tudósítása címszó alatti bekezdésben, annak utolsó előtti mondatában ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy a felperes önkormányzati képviselőként előterjesztést nyújtott be a migránsok érdekében, a jászok türelmét, empátiáját felemlegetve.

A valóságnak a cikk második hasábjában, az eredeti szövegűvel megegyező, felperesi módosító indítvány 6. pontjában foglaltak felelnek meg - a felperes a befogadás korlátozott, ellenőrzött módja mellett foglalt állást, azzal, hogy ahhoz társadalmi kockázatok is kapcsolódnak.

A valótlan tartalmú közlésért elnézést kérünk a felperestől és olvasóinktól."

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 30.000 (Harmincezer) Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 36.000 (Harminchatezer) Ft illetéket az erre irányuló felhívásra az Államnak térítsen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a felperes és név 2 főszerkesztő nyilatkozata, a csatolt közgyűlési jegyzőkönyv, az alperes 2016. 12. 14-i lapszáma, a felek által hivatkozott alkotmánybírósági határozat, a törvényszék 6.P.21.369/2017/8. számú ítélete, valamint a P.20.074/2018. előzményi irat alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2006-2010. években város 1 város polgármestere volt. A 2014-től 2018-ig tartó önkormányzati ciklusban, mint önkormányzati képviselő, tagja a helyi képviselő-testületnek.

város 1ben, 2017. november 9-én a helyi díszterem neveben előadást tartott név 3 tárca nélküli miniszter, a nemzeti konzultáció vendégelőadója, a migrációról.

A rendezvényen részt vett név 1 polgármester, név 8, a megyei közgyűlés alelnöke, név 4 asszony, a megyei kormányhivatal, valamint név 5 és név 6 a két jászsági járási hivatal vezetője. Megjelent név 7 is, a Jászság parlamenti képviselője. A rendezvény házigazdája a polgármester és a parlamenti képviselő volt.

A nagyközönségnek tartott rendezvény (előadás) előtt egy szűkebb körű sajtótájékoztató volt.

Az I. rendű alperes a 2017. november 16. napján megjelent ez évi 46. számában cikk címe 2 címmel cikket közölt az előadásról. A cikk a napilap első oldalán kezdődik, és annak 3. oldalán folytatódik, kép-mellékletekkel.

A lapszám 3. oldalán folytatódó cikk, annak első és második bekezdésében a következőket tartalmazza:

"név 3 közvetlenségével hamar megnyerte a résztvevők szimpátiáját. A pulpitus megmozgatásával átrendezte a termet, hogy közelebb kerüljön a hallgatósághoz. Kész, kerek prezentációval érkezett, ám néhány kérdésére adott válasz meggyőzte arról, hogy a terembe ülők mindegyike hallott már a migrációról, név 9ről, az ő terveiről, és arra a kérdésre sem tette fel senki a kezét, hogy ezzel a témával nem kell foglalkozni. Így lemondott a jól átgondolt előadásról, és a számok, adatok többségéről, inkább néhány olyan gondolatot emelt ki, ami a hátteret segített megvilágítani. Tekintettel volt a helyszínre is, ahol a város korábbi polgármestere és képviselője, felperes neve önkormányzati képviselőként előterjesztést nyújtott be a migránsok érdekében, a jászok türelmét, empátiáját felemlegetve, mivel véleménye szerint ők is betelepülők.

- Ez sületlenség, ami arra utal, hogy aki ezt hiszi, az a vendéget a betörőtől nem tudja megkülönböztetni, hiszen a jászokat a teljes királyi hatalmában lévő IV. Béla hívta be, és telepítette le szerződéses feltételekkel. Őseink vállalták új hazájuk fegyveres védelmét, amiért kiváltságokban részesültek."

A helyi önkormányzat képviselő testülete 2016. február 10. napján tartott testületi ülésére név 1 polgármester előterjesztéssel élt. Az előterjesztés címe, tárgya: Előterjesztés a kötelező betelepítési kvóta elleni tiltakozás kifejezésére. (lásd: keresetlevél F/10. alatti melléklete).

Az előterjesztés alapján azzal azonos tartalmú testületi határozat hozatalát javasolta.

A felperes, mint önkormányzati képviselő, az előterjesztés kapcsán, 2016. február 8. napján módosító indítvánnyal élt. A 6 pontból álló indítvány egy és kettő bekezdései a következőket tartalmazzák: