A Kúria Gfv.30349/2011/6. számú precedensképes határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A szerződésnek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbségére alapított megtámadására nem ad okot az, hogy az alperesnek nem váltak be a számításai, a szerződésből nem származott olyan haszna, mint amivel a szerződéskötéskor kalkulált. 1959. IV. Tv. 201. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék G.40034/2004/77., Győri Ítélőtábla Gf.20026/2010/27. (ÍH 2011.113), Győri Ítélőtábla Gf.20340/2008/4., Győri Törvényszék G.40128/2011., *Kúria Gfv.30349/2011/6.* (BH 2012.9.225), 3233/2012. (IX. 28.) AB végzés

***********

Gfv.IX.30.349/2011/6.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Szekeres Csaba ügyvéd felperesnek, dr. Csoba Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt G.40.128/2011. szám alatt indult, megismételt eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt 3.G.40.034/2004. szám alatti elsőfokú eljárásban folytatódott és a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.026/2010/27. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. február 14-én megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.026/2010/27. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 588.000 (Ötszáznyolcvannyolcezer) Ft felülvizsgálati perköltséget és az államnak az illetékes adóhatóság felhívása alapján 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

A Kúria hatályon kívül helyezi a felülvizsgálati eljárás megindítása tényének feljegyzéséről rendelkező Gfv.IX.30.349/2011/2. számú végzését és a feljegyzés tényének törlése iránt jelen határozat rendelkező részének megküldésével megkeresi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Körzeti Földhivatalát.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a felperes mint földtulajdonos, az Sz Centrum mint bérbeadó, valamint R B mint építkező földhasználó és bérlő 1993. október 19-én földhasználati és bérleti szerződés elnevezésű megállapodást kötöttek egymással. A megállapodás szerint az Sz Centrum mint önkormányzati intézmény működtetője, illetve használója bérbe adja R B-nek a felperes ingatlanának megfelelő részét, valamint az 1. és 2. hrsz-ú ingatlanokat a létesítendő épület használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedésétől számított első töredék évre és az azt követő 10 teljes naptári évre, R B pedig az 5. hrsz-ú ingatlanon saját beruházásában üzletházat épít, a másik két ingatlanon pedig parkolókat alakít ki. A felperes hozzájárul ahhoz, hogy az üzletház tulajdonjoga - a Ptk. 97. § /2/ bekezdésének megfelelően az építkező R B-t illesse meg, és hogy részére a földhasználati jog bejegyzésre kerüljön, R B pedig a földhasználat ellenértékeként minden teljes naptári évben köteles, vagy az épület forgalmi értéke 1/10-edének megfelelő összeg megfizetésére, vagy az épület 1/10-ed tulajdonjogának átadására a felperes részére. A parkolók területét a szerződés szerint a kiépítés után is csak bérlőként használhatta. A megállapodás 20.) pontja tartalmazta a bérleti jog felmondásával és annak jogkövetkezményével kapcsolatos rendelkezéseket.

Az üzletház építése 1994. áprilisában megkezdődött, a végleges használatbavételi engedély 1994. augusztus 5-én jogerőre emelkedett.

A szerződő felek 1994. november 15-én a földhasználat ellenértékére és a bérlő felmondásának jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezések tekintetében módosították szerződésüket. A módosítás szerint a földhasználat ellenértékeként a felépítmény legkésőbb 2006. január 1-ig a felperes tulajdonába kerül. Az alperest továbbra is megilleti a 6 hónapra szóló felmondás joga. Ha az alperes a szerződést 2001. január 1. napjáig mondja fel akkor a jogviszony megszűnésének időpontjáig az adott naptári év töredékének arányában az önkormányzat a felépítmény tulajdonosává válik az őt - teljes naptári év eltelte esetén a földhasználat ellenértékeként - megillető tulajdoni hányadnak. A fennmaradó tulajdoni hányadot a könyv szerinti érték 50 %-ának megfelelő vételáron megvásárolja.

Az alperes 2000. december 20-án 2000. december 31-i hatállyal a szerződést 2001. június 30-ára felmondta.

Jelen per alperese R B egyéni vállalkozásának átalakulás folytán létrejött jogutódja.

A felperes 2001. július 6-án benyújtott keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes felmondása következtében felperes 77/100-ad arányú tulajdonjogot szerzett a perbeli üzletházon, - mely időközben a soproni A. hrsz. alatt önálló ingatlanként feltüntetésre került az ingatlan-nyilvántartásban - és kérte, hogy a bíróság keresse meg a földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése iránt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvénytelenségi kifogást is előterjesztett, melyben egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a szerződés feltűnő értékaránytalanságban szenved.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság G.41.128/2001/34. számú - a keresetnek helyt adó - ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla 7.P.21.825/2003/3. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt a 3.G.40.034/2004. szám alatt indult megismételt eljárásban a felperes keresetét módosította és arra alapítottan, hogy 1995. január 1. és 2001. június 30-a között 6 és fél év telt el, 65/100-ad tulajdoni hányad tekintetében kérte tulajdonjogának megállapítását.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 3.G.40.034/2004/77. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet szerint helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy nem áll fenn a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékarányosság az 1994. november 15-én módosított szerződés azon rendelkezése tekintetében, melynek értelmében 2001. június 30-án a felperes megszerzi az épület 65/100-ad tulajdoni hányadát, a fennmaradó tulajdoni hányadot pedig 50 %-os könyv szerinti értéken megvásárolhatja. Hangsúlyozta, hogy 1994. november 15-én az üzletház és az általa elfoglalt részben térburkolattal ellátott terület forgalmi értéke összesen 39.465.000 Ft volt, melyből 34.501.000 Ft volt az alperes által felépített üzletház értéke, 4.964.000 Ft pedig - a térbetonnal együtt - a felperes által biztosított ingatlanrész értéke, míg a földhasználati jog értékét 1.986.000 Ft-ban határozta meg. A szerződés megszűnésének időpontjában - 2001. június 30-án - az egész ingatlan forgalmi értéke 88.968.000 Ft, a telek értéke - térbetonnal együtt - 19.163.000 Ft, az üzletház forgalmi értéke 69.805.000 Ft, a földhasználati jog értéke pedig 7.665.000 Ft volt. A szerződés részbeni érvénytelenségét az elsőfokú bíróság a szerződéskötés körülményeinek, a szerződés egész tartalmának, a forgalmi értékviszonyok adatainak értékelése és az ügylet jellegéből fakadó sajátosságok vizsgálata alapján állapította meg annak hangsúlyozása mellett, hogy a felperes számára már az is kedvezményt jelentett, hogy nem forgalmi értéken, hanem könyv szerinti értéken kerül tulajdonába az üzletház fennmaradó tulajdoni hányada. Álláspontja szerint mivel az alperest terhelte a havonta fizetendő bérleti díj is, az lett volna a megfelelő, arányos ellentételezés, ha a szerződés 2001. június 30-i megszűnésekor a felperes a földhasználati jog ellenértékeként a könyv szerinti érték 50 %-os összegének megfelelő vételáron megvásárolja az ingatlant.