A Kúria Kfv.37953/2019/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1996. évi LXXV. törvény (Met.) 8/C. §, (1) bek., (6) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 52. §, (1) bek., (2) bek., 84. §, (1) bek., 97. §, (1) bek., 119. §, (2) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A Kp. 119. § (2) bekezdése alkalmazása során az 52. § (1)-(2) bekezdése megfelelően irányadók. A Kp. 52. § (1) bekezdés második mondata alapján a jogerős ítélet és az abban elbírált közigazgatási cselekmény a felülvizsgálati eljárás időtartama alatt nem hajtható végre és nem hatályosulhat, ha a felülvizsgálati kérelem halasztó hatályát a Kúria elrendeli.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.X.37.953/2019/6.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Magyarfalvi Katalin

előadó bíró

Dr. Farkas Katalin

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Harcos Mihály ügyvéd

Az alperes: Információs és Technológiai Miniszter

Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.31.042/2019/7.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.31.042/2019/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra a magyar állam javára 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes a munkaügyi hatóságnál kezdeményezte a foglalkoztatók munkaügyi adatai rendezettségével kapcsolatos nyilvántartás rá vonatkozó adatainak módosítását. Az alperes a kérelmet a 2019. február 19-én kelt határozatával - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 97. § (1) bekezdése és 119. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásával - elutasította. A határozat indokolása szerint a munkaügyi hatóság nyilvántartásában a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.094/2018/29. számú ítéletét, valamint annak jogerőre emelkedése és végrehajthatósága napját, 2018. május 23-át tüntette fel, a felperes szerint azonban a Kp. 52. § (1)-(2) bekezdése alapján, figyelemmel arra is, hogy az ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében azonnali jogvédelmet is kért, a Kúria felülvizsgálati kérelme befogadását megtagadó döntéshez igazodó jogerős és végrehajthatósági dátumot, 2018. november 6-át kellett volna szerepeltetni. A felperes szerint ezt a jogértelmezést támasztja alá az is, hogy az alperes a nyilvántartásba való bejegyzéssel megvárta a Kúria döntését, elismerve, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 8/C. § (6) bekezdése szerinti "bíróság jogerős határozata" kifejezés alatt a Kúria döntését is érteni kell. Az alperes megállapította, hogy a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtti peres eljárás egyfokú volt, az ítélet ellen fellebbezésnek nem volt helye, így az ítélet jogerőssé és végrehajthatóvá vált. A közigazgatási és munkaügyi bíróság által korábban elrendelt halasztó hatály a Kúria előtti eljárásban jogi relevanciával már nem rendelkezett, azt a felperes sem vitatta, hogy a hatóság a benyújtott keresetlevélre tekintettel korábban eleget tett a Met. 8/C. § (6) bekezdésében foglalt törlési kötelezettségének. A rendkívüli perorvoslat igénybevétele a Kp. 119. §-a alapján a munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettségére halasztó hatállyal nem bírt. A Kúria a közigazgatási határozatot és a keresetet elutasító ítéletet érdemben nem vizsgálta, a felperes felülvizsgálati kérelme befogadását megtagadta, amely végzésben az azonnali jogvédelemről való döntést mellőzte. Mindezek miatt nem helytálló a felperes azon érvelése, hogy a bíróság jogerős határozata kifejezés alatt a Kúria döntését is érteni kell. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete 2018. november 9-én érkezett meg a hatósághoz, a Pénzügyminisztérium tehát nem bevárta a Kúria döntését, hanem a nyilvánosságra hozatalról akkor gondoskodott, amikor az érdemi ítélet rendelkezésére állt. A hatóság a felperes kérelmére határozatban - a Met. 8/C. § (3) bekezdése alkalmazásával - tájékoztatást adott arról, hogy a nyilvántartásból való törlés időpontja a felperes által megjelölt 2019. szeptember 2. helyett 2020. május 23. napja lesz.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[2] A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát a Met. 8/C. § (1), (3), (5)-(6) bekezdése, a Kp. 52. § (1)-(2) bekezdése, 84. § (1) bekezdése, 119. § (2) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 386/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Áhr.) 82. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 86. § (3) bekezdése megsértésére hivatkozva kezdeményezte. Kérte, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság a határozatot azzal az iránymutatással semmisítse meg és kötelezze az alperest új eljárásra, hogy a hatósági nyilvántartásban a bíróság döntéseként a Kúria Kfv.X.37.899/2018/2. számú végzését, a Miskolci Járási Hivatal határozata végrehajthatósága napjaként pedig 2018. november 6. napját szerepeltesse. Kérte az alperes kötelezését arra is, hogy olyan tartalmú tájékoztatást bocsásson a rendelkezésére, miszerint a felperest 2019. szeptember 3-tól már nem lehet szerepeltetni a hatósági nyilvántartásban.