A Kúria Mfv.10684/2013/4. számú precedensképes határozata. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 51. §] Bírók: Stark Marianna, Suba Ildikó, Tánczos Rita

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Mpk.50003/2013., Székesfehérvári Törvényszék Mpkf.20794/2013/2., *Kúria Mfv.10684/2013/4.* (BH+ 2015.11.486, BH 2014.9.283)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.684/2013/4.szám

A Kúria jogtanácsos által képviselt Szakszervezete kérelmezőnek a Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Hovánszki Arnold ügyvéd) által képviselt ... Üzemi Tanács Választási Bizottsága kérelmezett ellen üzemi tanács választás eredményének megsemmisítése iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 1.Mpk.50.003/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.794/2013/2. számú végzésével jogerősen befejezett nemperes eljárásban az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.794/2013/2. számú végzését hatályában fenntartja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint és 2700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a ... Kft-nél 2012. október 25-én és 26-án üzemi tanács választásra került sor, amely érvényes, de eredménytelen volt, hat jelölt szerezte meg az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatszámot. A választás második fordulójának lebonyolítására 2012. november 19. és 21. között került sor, amely szintén érvényes, de eredménytelen lett, öt jelölt szerezte meg a szükséges szavazatszámot. A fennmaradó két helyre újabb választást írtak ki, amely 2012. december 14-én eredményesen zárult. A 13 fős üzemi tanács mellett póttagok megválasztására nem került sor.

A kérelmező a 2012. december 17-én érkezett kérelmében kérte a választás eredményének a megsemmisítését hivatkozva arra, hogy a választás harmadik fordulójával egy időben a munkavállalóknak a cafetéria elemeinek meghatározása miatt személyesen kellett megjelenniük a választás lebonyolítására szolgáló helyiség melletti szobában, ahol „a nyilvántartásban résztvevők" megkérdezték tőlük, hogy leadták-e a szavazatukat.

A kérelmező 2012. december 21-én újabb kérelmet adott be, amelyben továbbra is kérte a választás eredményének a megsemmisítését utalva arra, hogy a kérelmezett az egyes választási fordulók után szabálytalanul nem hirdette ki a megválasztott póttagok névsorát, noha az első két fordulóban összesen 22 fő érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmezett a harmadik fordulóban is a vállalati belépővel történő azonosítást alkalmazta, így a munkáltató követni tudta a szavazáson résztvevők névsorát. Ezen túlmenően a második fordulóban új jelöltként induló P. T.-nak azt is megengedte a munkáltató, hogy a szóróanyagait a munkahelyén nyomtassa és laminálja.

A kérelmező a korábbi kérelmeit a 2012. december 21-én érkezett kérelmében azzal egészítette ki, hogy a kérelmezett nem hozott érvényes határozatot a póttagok személyéről.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.Mpk.50.003/2013/9. számú végzésével a kérelmet elutasította. A kérelmezőt eljárási költség és illeték megfizetésére kötelezte.

A végzés indokolása szerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 249. § (2) bekezdése szerint, hogy történt-e a választás eredményét befolyásoló lényeges eljárási szabálysértés. Megállapította a bíróság, hogy a póttagok első és második fordulót követő regisztrációjának elmaradásán alapuló kérelem elkésett az Mt. 289. § (1) bekezdésében meghatározott ötnapos igényérvényesítési határidő elmulasztása miatt.

A bíróság álláspontja szerint a választók beléptetőrendszerrel történő azonosítása és a munkáltató szavazásra ösztönző magatartása önmagában nem befolyásolhatta a választás eredményét. A titkos választás elvének jelentős sérelmével járó eljárási szabálysértést a kérelmező nem valószínűsített. A választáson való részvétel ösztönzése a mandátumok jelöltek közötti megosztását önmagában nem befolyásolja. A kérelmező nem valószínűsítette azt sem, hogy a csekély költségű eszközhasználatot a munkáltató kizárólag P. T. számára biztosította.

A harmadik fordulóhoz kapcsolódó póttagválasztással kapcsolatos kérelmet a munkaügyi bíróság nem tekintette elkésettnek. Ennek kapcsán megállapította, hogy a póttagság megszerzéséhez szükséges, hogy az adott választási forduló eredményes is legyen. Az Mt. 248. § (2) bekezdéséből az következik, hogy az egyes választási fordulók között az elnyert mandátumok kizárólag a „rendes üzemi tanácstagok vonatkozásában maradnak fenn". Akik az első két fordulóban a póttagsághoz szükséges szavazatot megkapták, csak abban az esetben szereztek volna póttagi mandátumot, ha az érvényes választási forduló egyben a szükséges számú üzemi tanácstag megválasztását illetően eredményes is lett volna. Az első két fordulóban elveszett póttagi szavazatok külön, úgynevezett tájékoztató levélben való feltüntetésének elmaradása a választás eredményét érintő hiányosságnak nem tekinthető, ugyanakkor a nem vitatott tények szerint a harmadik forduló póttagi mandátumot nem eredményezett.

A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék a 3.Mpkf.20.794/2013/2. számú végzésével az elsőfokú végzés fellebbezett részét azzal hagyta helyben, hogy a kérelmező illetékfizetésre történő kötelezését mellőzte.

A jogerős végzés indokolása szerint a másodfokú bíróság határidőben érkezettnek értékelte, és érdemben vizsgálta a kérelmező első fokon érdemi vizsgálat vizsgálat nélkül elutasított kérelmét is. Ugyanakkor fellebbezés hiányában nem érintette azt a kérelmezői kifogást, amely szerint a választás harmadik fordulójának lebonyolítására a cafetéria juttatások meghatározásával párhuzamosan került sor.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az első és a második fordulóban kizárólag a mandátumot elnyert üzemi tanácstagok szavazatai maradtak fenn, a többi jelölt eredménye törlődött. Ilyen rendelkezést tartalmazott az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 51. § (7) bekezdése is, és a jelenlegi szabályozásból is logikusan következik, hogy póttagok választására csak azt követően kerülhet sor, ha az üzemi tanács teljes körűen megválasztásra került.

A kérelmező által sem vitatottan az utolsó választási fordulóban senki nem érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot.

A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a munkavállalók szavazásra ösztönzése önmagában nem befolyásolhatta a választás eredményét. P. T. a munkáltató eszközeivel húsz darab kampányismertetőt készített el, ami olyan csekély mértékű, hogy figyelembe véve a jelentős arányú győzelmét, a fenti körülmény alapjában nem befolyásolta a választási eredményt.