BH 2014.9.283 Ameddig az üzemi tanácsi választás eredménytelen, nem állapítható meg, hogy kiket kell az üzemi tanács póttagjainak tekinteni [2012. évi I. törvény 246. § (1), (2) bekezdések, 248. §].

Pertörténet:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Mpk.50003/2013., Székesfehérvári Törvényszék Mpkf.20794/2013/2., Kúria Mfv.10684/2013/4. (BH+ 2015.11.486, *BH 2014.9.283*)

***********

[1] Az alperes kft.-nél 2012. október 25-én és 26-án üzemi tanács választásra került sor, amely érvényes, de eredménytelen volt, hat jelölt szerezte meg az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatszámot.

[2] A választás második fordulójának lebonyolítására 2012. november 19. és 21. között került sor, amely szintén érvényes, de eredménytelen lett, öt jelölt szerezte meg a szükséges szavazatszámot. A fennmaradó két helyre újabb választást írtak ki, amely 2012. december 14-én eredményesen zárult. A 13 fős üzemi tanács mellett póttagok megválasztására nem került sor.

[3] A kérelmező kérelmében kérte a választás eredményének a megsemmisítését utalva arra, hogy a kérelmezett az egyes választási fordulók után szabálytalanul nem hirdette ki a megválasztott póttagok névsorát, noha az első két fordulóban összesen 22 fő érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot.

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kérelmet elutasította.

[5] A végzés indokolása szerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 249. § (2) bekezdése szerint, hogy történt-e a választás eredményét befolyásoló lényeges eljárási szabálysértés. Megállapította a bíróság, hogy a póttagok első és második fordulót követő regisztrációjának elmaradásán alapuló kérelem elkésett az Mt. 289. § (1) bekezdésében meghatározott ötnapos igényérvényesítési határidő elmulasztása miatt.

[6] A harmadik fordulóhoz kapcsolódó póttagválasztással kapcsolatos kérelmet a munkaügyi bíróság nem tekintette elkésettnek. Ennek kapcsán megállapította, hogy a póttagság megszerzéséhez szükséges, hogy az adott választási forduló eredményes is legyen. Az Mt. 248. § (2) bekezdéséből az következik, hogy az egyes választási fordulók között az elnyert mandátumok kizárólag a "rendes üzemi tanácstagok vonatkozásában maradnak fenn". Akik az első két fordulóban a póttagsághoz szükséges szavazatot megkapták, csak abban az esetben szereztek volna póttagi mandátumot, ha az érvényes választási forduló egyben a szükséges számú üzemi tanácstag megválasztását illetően eredményes is lett volna. Az első két fordulóban elveszett póttagi szavazatok külön, úgynevezett tájékoztató levélben való feltüntetésének elmaradása a választás eredményét érintő hiányosságnak nem tekinthető, ugyanakkor a nem vitatott tények szerint a harmadik forduló póttagi mandátumot nem eredményezett.

[7] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta.

[8] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az első és a második fordulóban kizárólag a mandátumot elnyert üzemi tanácstagok szavazatai maradtak fenn, a többi jelölt eredménye törlődött.

[9] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a végzések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását.

[10] A póttagok megválasztása kapcsán a felülvizsgálati kérelem utalt arra, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az Mt. 248. § (2) bekezdését. Nem tartalmaz a törvény olyan rendelkezést, hogy az "eredménytelen fordulóban elért póttagság törlődne". Ilyen jogalkotási szándék esetén az 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: régi Mt.) 51. § (7) bekezdésében megvalósult szabályozáshoz hasonló rendelkezést tartalmazna a jelenleg hatályos törvény is.

[11] Az Mt. 246. § (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte. Eltérő rendelkezés hiányában a póttagságot elért jelöltet akkor is póttagnak kell tekinteni, ha a választás eredménytelen volt. Az egyes választási fordulókat követően a póttagok személyét ki kellett volna hirdetni, ennek elmaradása a választás eredményét lényegesen befolyásolta.

[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[13] Tévesen utalt a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kérelmezettnek az első és a második választási forduló eredménye alapján nem csupán a megválasztott üzemi tanács tagokat kellett volna kihirdetnie, de póttagként azokat a jelölteket is, akik az ehhez szükséges szavazatszámot elérték.

[14] Az üzemi tanács tagjainak a számát az Mt. 237. § (1) bekezdése állapítja meg.

[15] Az Mt. 246. § (1) bekezdése szerint az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte.

[16] Az Mt. 248. §-a a következőket tartalmazza:

[17] Eredménytelen a választás, ha a jelöltek az Mt. 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.

[18] A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

[19] A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték.

[20] Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte.

[21] Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

[22] Ezt figyelembe véve helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljárt bíróságok, hogy eredménytelen választás esetén csupán az üzemi tanács tagokról rendelkezik a törvény úgy, hogy azokat a jelölteket, akik a szükséges szavazati arányt (leadott szavazatok 30%-a) elérték, megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. Ilyen rendelkezést a póttagok vonatkozásában nem tartalmaz.

[23] E tekintetben helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatot el nem érő jelöltek az új választási fordulóban üzemi tanács tagságot szerezhetnek, így a megelőző eredménytelen választást követően a póttagságuk nem rögzülhet. Póttagokról értelemszerűen csak akkor lehet beszélni, ha az üzemi tanács tagjai már megválasztásra kerültek.

[24] Ezt az értelmezést támasztja alá az Mt. 248. §-ához fűzött törvényi indokolás is, amely szerint az eredménytelen választás fogalma, valamint az új választásra vonatkozó rendelkezések a hatályos szabályozásnak felelnek meg azzal az eltéréssel, hogy póttagnak azt kell tekinteni, aki a megismételt választáson az érvényesen leadott szavatok legalább 15%-át megszerezte.