BH 1985.3.87 A mentesítés szempontjából a terhelt elítéléseit külön kell vizsgálni, és a Btk. hatályba lépése előtti elítélése tekintetében is a Btk. értelmező rendelkezései alapján kell állást foglalni a visszaesés (többszörös visszaesés) kérdésében [Btk. 102. § (1) bek. a) pont, (3) bek., 103. § (3) bek. a) pont, 137. § 12. és 14. pont].

A terhelt mentesítés iránti kérelmet nyújtott be a járásbírósághoz.

A járásbíróság végzésével a kérelmet elutasította, megállapítva, hogy a terhelt valamennyi elítélése tekintetében a törvény erejénél fogva mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

A járásbíróság végzésének indokolása ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A terhelttel szemben eljárt bíróságok a következő határozatokat hozták meg:

1. A járásbíróság, illetve a megyei bíróság 1969. május 80. napján jogerőre emelkedett ítélettel a terheltet együttesen elkövetett garázdaság büntette miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A terhelt ezt a büntetést 1969. december 25. napján töltötte ki.

A terheltnek ezt az elítélését figyelembe véve, az 1961. évi V. törvény 80. §-a (1) bekezdése e) pontjának II. fordulata értelmében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülése 1974. december 24. napján állott volna be, öt éves várakozási idő elteltével. A mentesülés azonban nem következett be, mert a terhelt a várakozási idő alatt újabb bűncselekményt követett el:

2. A járásbíróság, illetve a megyei bíróság 1973. július 6. napján jogerőre emelkedett ítéletével visszaesőként, többek által elkövetett garázdaság bűntette miatt 10 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A cselekményt 1972. április 23. napján követte el, és a terhelt a büntetéséből 1974. június 28-án napján szabadult.

A várakozási idő alatt a terhelt ismét újabb bűncselekményt követettel.

3. A járásbíróság a terheltet 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte lopás és más bűncselekmény elkövetése miatt az 1976. július 23. napján jogerőre emelkedett ítélettel. A terhelt 1976. március 9. napján követte el a bűncselekményt, és a büntetést 1977. július 28. napján töltötte ki.

Az előbbiekben felsorolt elítélési adatokból az állapítható meg, hogy a terhelt a Btk. hatálybalépésének napjáig (1979. július 1.) a korábbi Btk. (1961. évi V. törvény) 83. §-ára figyelemmel az elítéléseihez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Ennélfogva a Btké. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében az 1979. július 1. napján hatályba lépett Btk-nak a rendelkezéseit kell figyelembe venni a mentesítés szempontjából.