1979. évi 5. törvényerejű rendelet

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépése

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 1979. július hó 1. napján lép hatályba.

Hatályukat vesztő, illetve hatályban maradó jogszabályok

2. § (1)[2]

(2) Az (1) bekezdés nem érinti az 1947. évi XVIII. törvénnyel becikkelyezett párizsi békeszerződés 6. cikke a) pontjának a háborús bűnök valamint a béke vagy az emberiesség ellen elkövetett bűnök elkövetőinek kiadására vonatkozó rendelkezését.

3. § Ha valamely jogszabály a 2. § (1) bekezdésében hatályon kívül helyezett jogszabályra, illetve rendelkezésre utal, ehelyett a Btk., vagy e törvényerejű rendelet megfelelő rendelkezését kell érteni.

II. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

I. Cím

A Btk. hatálybalépése előtt kiszabott büntetések és elrendelt intézkedések

4. § Amennyiben e cím rendelkezéseiből más nem következik, a Btk. hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozattal kiszabott fő- és mellékbüntetést, illetve elrendelt intézkedést a korábbi jogszabály alapján kell végrehajtani.

5. § (1) A Btk. hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott szabadságvesztést a Btk. 41-44. §-ának, 111. §-ának, illetve 127. §-ának rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(2) A Btk. hatálybalépése előtt jogerősen szabadságvesztésre ítélt a Btk. 47-48. §-ának, illetve 112. §-ának rendelkezései szerint bocsátható feltételes szabadságra.

6. § (1) A Btk.-nak a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezéseit (67-68. §) a hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetésre is alkalmazni kell.

(2) A Btk. hatálybalépése előtt, a korábbi jogszabály alapján bekövetkezett elévülés hatálya érintetlen marad.

7. § A Btk. hatálybalépésével a házi gondozásban foganatosítandó kényszergyógykezelést, illetve a szabadságvesztésre nem ítélt személlyel szemben kényszerelvonó-kezelést kimondó bírósági rendelkezés hatályát veszti.

8. § A Btk. hatálybalépésekor a szigorított őrizetben levő elítélt ideiglenes elbocsátása a Btk. rendelkezései (79-80. §) szerint történik. A hatálybalépés időpontjában már ideiglenesen elbocsátottra a korábbi jogszabályok az irányadók, kivéve az elbocsátás tartamát, amelyet a Btk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint kell számítani.

9. § (1) A Btk.-nak a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit (100-106. §, 121. §) a hatálybalépése előtt meghozott büntető ítéletre is alkalmazni kell.

(2) A Btk. hatálybalépése előtt már beállott mentesítés hatálya változatlan marad.

II. Cím

A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények

10. § (1) A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelynek büntethetőségéhez a korábbi jogszabály értelmében nem volt szükség magánindítványra, illetve feljelentésre, a Btk. szerint azonban magánindítványra, illetve feljelentésre büntethető, az eljárás a Btk. hatálybalépése után csak magánindítványra (31. §), illetve az illetékes parancsnok feljelentésére [123. § (3) bekezdés] indítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény miatt a Btk. hatálybalépése előtt megindult eljárásban a magánindítványt, illetve a feljelentést be kell szerezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a magánindítványi határidőt [Be. 123. § (3) bekezdés] a Btk. hatálybalépése napjától kell számítani.

11. § A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt a Btk. hatálybalépése után kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatára és a feltételes szabadságra bocsátásra a Btk. rendelkezéseit (41-46. §, 111. §, 127. §, 47-48. §, 112. §) kell alkalmazni.

12. § A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt vagyonelkobzás (62-63. §) csak megfelelő vagyonnal rendelkező elkövetővel szemben és csak egész vagyonára vagy meghatározott vagyontárgyaira rendelhető el.

13. § A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelynek elkövetőjével szemben a korábbi jogszabály alapján figyelmeztetésnek lenne helye, megrovást (71. §) kell alkalmazni.

14. § Az alkoholisták kényszergyógyítására vonatkozó rendelkezéseket (75-76. §) a Btk. hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekmény elbírálásánál is alkalmazni kell.

15. § A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető [89. § (6) bekezdés].

16. § Az összbüntetés végrehajtási fokozatának meghatározásánál a Btk. 94. §-át a hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása esetén is alkalmazni kell.

17. § Fiatalkorúnak a Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekménye miatt bírói megrovás és gyógyító nevelés nem alkalmazható.

III. Fejezet

Értelmező rendelkezések

Katonára vonatkozó rendelkezés

18. §[3]

A kegyelem

19. § (1)[4] Ha a köztársasági elnök az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk. 100. § (3) bekezdés] - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.

(2)[5] Ha a köztársasági elnök a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő, illetve a mentesítés hatályának beálltához - a törvény szerint - szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.

(3)[6]

A feljelentés

20. §[7]

A szövetkezet fogalma

21. § A Btk. alkalmazásában szövetkezet a szövetkezeti vállalat, valamint a kizárólag szövetkezetek részvételével működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás is.

Hamis tanúzás fegyelmi ügyben

22. § A Btk. 239. §-ának az alkalmazása szempontjából fegyelmi eljárásnak az állami szervek (137. § 2. pont) és egyéb jogi személyek által folytatott fegyelmi eljárást kell tekinteni.

A lőszer csekély mennyiségének fogalma[8]

22/A. §[9] A Btk. 263/A. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából csekély mennyiségű a legfeljebb három darab lőszer.

A kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalma[10]

23. §[11]

(1) A Btk. 282-283. §-ában szereplő "előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz" és "kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik" elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha[12]

a)[13] annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

LSD esetén a 0,001 gramm,

pszilocibin esetén a 0,1 gramm,

pszilocin esetén a 0,2 gramm,

amfetamin és metamfetamin esetén a 0,5 gramm,

dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,

heroin esetén a 0,6 gramm,

morfin esetén a 0,9 gramm,

ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon és petidin esetén az 1 gramm,

kokain esetén a 2 gramm, BZP esetén a 3 gramm

b)[14] tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelenlevő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg.

(2)[15] A Btk. 282-283. §-ában szereplő "termeszt, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz," és "kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik" elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

(3) A Btk. 282-283. § alkalmazása szempontjából az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor csekély mennyiségű, ha tiszta hatóanyag tartalmának élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm morfinbázis élettani hatásával megegyező.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor jelentős mennyiségű, ha tiszta hatóanyag tartalmának élettani hatása 18 grammot meghaladó morfinbázis élettani hatásával megegyező.

A pénz fogalma

24. § (1)[16] A Btk. 304-306. §-ának alkalmazása szempontjából pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy.

(2)[17] A papírpénzzel azonos megítélés alá esik

a)[18] az állam által kibocsátott értékpapír;

b)[19] a kötvény, letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza.

(3)[20] A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell.

(4)[21] A Btk. 304-306. §-ának alkalmazása szempontjából pénz alatt a forgalomból kivont bankjegyet és érmét is érteni kell, ha annak törvényes fizetőeszközre történő beváltására a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja jogszabály alapján köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt.

A bélyeg fogalma

25. §[22] (1) A Btk. 307-308. §-ainak alkalmazása szempontjából bélyeg:

a) postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés,

b) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg,

c) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,

d) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét.

(2) A büntetőjogi védelem az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt bélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták.

Az egyedi azonosító jel fogalma[23]

25/A. §[24] A Btk. 277/A. §-ának alkalmazása szempontjából egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.

Az adó fogalma

26. §[25]

Jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentős mennyiségének fogalma[26]

26/A. §[27] (1) A Btk. 311/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából az alapanyag jelentős mennyiségű, ha

a) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin vagy gázolaj adalékként, illetve higítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 20 000 litert,

b) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén 45 000 kilogrammot,

c) adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén 100 000 nm3-t,

d) cukorcefre esetén 10 000 litert,

e) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén 25 000 litert,

f) vágott dohány esetén 450 kilogrammot meghalad.

(2) A Btk. 311/B. § (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja.

Egyes bűncselekmények értékhatárai[28]

27. §[29] (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással bűncselekményt (309. §) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva követik el.

(2) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással (310. §) okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.

(3) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a hanyag kezelést (320. §) százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

27/A-27/D. §[30]

Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjai

28. §[31] (1) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha

a) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §), az áru hamis megjelölését (296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre,

b) az árdrágítást (301. §) százezer forintot meg nem haladó értékű árura vagy húszezer forintot meg nem haladó nyereség elérése végett,

c)[32]

d)[33] a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést ötvenezer forintot meg nem haladó kárt [313/C. § (2) bek. I. ford.] okozva,

e)[34] a lopást (316. §), a sikkasztást (317. §), a jogtalan elsajátítást (325. §) és az orgazdaságot (326. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,

f)[35] a csalást (318. §) és a rongálást (324. §) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva,

g)[36] a hűtlen kezelést (319. §) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva

követik el.

(2)[37] Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén, ha a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány érték-egybefoglalás folytán az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott összeget meghaladja.

IV. fejezet

A bűnügyi nyilvántartás

A nyilvántartás tárgya

29-31. §[38]

Tájékoztatás a nyilvántartás anyagából

31/A. §[39] A büntetőeljárás során felvett és nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

32. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1979. július hó 1. napján lép hatályba.

(2)[40]