A Debreceni Ítélőtábla Pf.20369/2007/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 13. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Urhegyi Béla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.369/2007/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az OIT Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztály (ügyintéző: Dr. ..., 1056 Budapest V., Szalay u. 16.) által képviselt Győri Ítélőtábla (9021 Győr, Árpád u. 2.) I. r. és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság (9021 Győr, Szent István út 6.) II. r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.P.20.601/2006/50. sorszámú ítélete ellen a II. r. alperes részéről 52. sorszám alatt előterjesztett és 56. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes által birtokháborítás megszüntetése és kártérítés megfizetése iránt kezdeményezett eljárásban a Legfelsőbb Bíróság kijelölése folytán a Győri Városi Bíróság járt el első fokon. A ügyszám 1 alatt folyamatban volt eljárásban 18. sorszám alatti végzésével a Győri Városi Bíróság a per tárgyalását 2004. március 30-án a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt ügyszám 2 alatt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felperesi fellebbezést követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2004. június 23. napján kelt ügyszám 3/2. számú végzésével a felfüggesztésről rendelkező elsőfokú végzést helybenhagyta.

A felfüggesztés alapjául szolgáló ügyszám 2 számú eljárás a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésével és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezésével zárult. A megismételt közigazgatási eljárásban a Pest Megyei Bíróság járt el és a közigazgatási határozatokat ismételten hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az újra megismételt közigazgatási eljárásban a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a kisajátítási eljárást 2005. július 28. napján kelt határozat száma számú határozatával megszüntette.

A Győri Városi Bíróság a felfüggesztésről rendelkező végzését helybenhagyó másodfokú végzés kézbesítését követően intézkedést az ügyben nem tett.

A felperes a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Elnökéhez intézett 2005. szeptember 28. napján keltezett beadványában a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban volt perre vonatkozóan bejelentette, hogy a felfüggesztés oka elhárult, másrészt hivatkozott arra, hogy elfogultsága okán a Győri Városi Bíróság nem járhat el, ezért más bíróság kijelölését kérte. A beadványt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Elnöke a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban volt peres ügy irataihoz rendelte szerelni, erről egyidejűleg a felperest értesítette. A Győri Városi Bíróság Elnökének 2005. október 10-i érkeztető bélyegzőjével ellátott beadvány utóiratként szerelésre került a felfüggesztett ügy irataihoz, intézkedés továbbra sem történt.

2006. októberében a Győri Városi Bíróság felhívta a felperest, hogy 15 napon belül jelentse be, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló eljárás mikor, mely bíróság előtt fejeződött be jogerősen és csatolja a határozat egy példányát. Tájékoztatta a felperest, hogy a felhívásban foglaltak teljesítését követően van lehetőség a per tárgyalása felfüggesztésének megszüntetésére és az elfogultsági kifogás tárgyában való intézkedésre. 2006. november 13-án a Győri Városi Bíróság valamennyi bírája elfogultságot jelentett be arra hivatkozással, hogy a felperes pert indított a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ellen.

A felperes kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy a II. r. alperes sem a felfüggesztett tárgyalás folytatása iránt, sem az elfogultsági bejelentés és más bíróság kijelölése iránti kérelem intézése érdekében az elvárható határidőn belül intézkedéseket nem tett, ezzel megsértette a Pp. 2. §-ában biztosított tisztességes eljáráshoz és a per ésszerű határidőn belüli elbírálásához való jogát, továbbá 150 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte.

Az I. r. alperessel szemben más tényállásra alapítottan annak megállapítását kérte, hogy a becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát megsértette, ezért 350 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Mindkét alperes vonatkozásában az alperesek eltiltását kérte azon állítástól, hogy a felperes akár Komárom-Esztergom, akár Győr-Moson-Sopron megye valamennyi bírájával szemben bármikor is elfogultsági kifogást jelentett volna be és annak megállapítását, hogy az elfogultsági bejelentések bírói és nem felperesi kezdeményezésre történtek, mely bírói bejelentések oka a megyei bíróságokkal szembeni perindítás volt (kivéve az Esztergomi Városi Bíróság esetében).

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéletében megállapította, hogy a II. r. alperes nem biztosította a felperesnek a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát azáltal, hogy a Győri Városi Bíróság előtt ügyszám 1 alatt folyamatban volt perben 2004. június 23. napja és 2006. október 4. napja között sem a per tárgyalásának folytatása, sem a felperes által előterjesztett és 2005. október 10. napján érkezett kizárás iránti kérelem tárgyában bírói intézkedés nem történt. A II. r. alperessel szemben ezt meghaladóan az I. r. alperessel szemben pedig teljes egészében elutasította a keresetet. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 10 000 Ft perköltséget, az államnak külön felhívásra pedig 51 000 Ft le nem rótt eljárási illetéket. Kimondta, hogy a felperes és II. r. alperes perrel felmerült költségeiket egymás közti viszonyukban maguk viselik.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Pp. ugyan nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bíróságnak a tárgyalás felfüggesztését követően kell-e, és milyen, illetőleg milyen időben eszközölt intézkedést tennie abban a körben, hogy a felfüggesztés oka fennáll-e, vagy megszűnt, illetve, hogy a felfüggesztés megszüntetéséről hivatalból vagy a fél kérelmére határoz-e. A helyeselhető álláspont azonban az, hogy miután a bíróság a tárgyalás felfüggesztéséről sem a felek esetleges ezirányú kérelméhez kötötten, annak függvényében határoz, továbbá a felfüggesztés oka sem a peres felek személyében vagy valamely cselekvésében rejlő ok és a Pp. a felfüggesztés megszüntetése körében nem kíván meg a felektől semmilyen eljárási cselekményt, ezért a bíróság a hivatalból elrendelt felfüggesztés megszüntetéséről is hivatalból rendelkezik, ennek érdekében pedig az ügy és a felfüggesztés okának jellege és körülményei függvényében a szükséges időközönként a felfüggesztés okának fennálltáról vagy megszűntéről hivatalból tájékozódik.