A Debreceni Ítélőtábla Pf.20032/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 121. §, 163. §, 217. §, 247. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 80. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:45. §, 2:51. §] Bírók: Bakó Pál, Pribula László, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20661/2016/27., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20032/2018/4.* (ÍH 2018.134)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.032/2018/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Kertész Krisztina Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kertész Krisztina ügyvéd; címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében - az Egri Törvényszék 12.P.20.661/2016/27. számú ítélete ellen az alperes részéről 30. sorszám alatt előterjesztett és 33. sorszám alatt megindokolt fellebbezés, valamint a felperes részéről Pf. 3. szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és mellőzi az alperes 250 000 (kettőszázötvenezer) Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 25 680 (huszonötezer-hatszáznyolcvan) Ft kereseti illetéket.

Megállapítja, hogy a felek az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik, és a felperes 25 680 (huszonötezer-hatszáznyolcvan) Ft kereseti illetéket visszaigényelhet a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3300 (háromezer-háromszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 8160 (nyolcezer-egyszázhatvan) Ft fellebbezési és 30 000 (harmincezer) Ft csatlakozó fellebbezési illetéket, valamint kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 9840 (kilencezer-nyolcszáznegyven) Ft fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az 1923-ban született, L-benlő alperes 1974-től 1981-ig a M Erőmű igazgatója volt.

A felperes nagyapja és az alperes között baráti kapcsolat állt fent.

A felperes nagyapja és az alperes 1980-ban a M Erőmű hűtőtavának a medrében építettek egy ikerstéget, amelyen két azonos nagyságú felülépítményt, illetőleg azok között a horgászathoz szükséges felszereléseik tárolására egy közös tárolót létesítettek, azokat közösen használták. Ez az ikerstég nincs feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban.

A X Tröszt 1980. július 8-án területhasználati engedélyt adott az alperesnek, aki a M Erőmű hűtőtaván horgászházat épített.

L Város Önkormányzata 2012. augusztus 15-én a felperes, valamint V. J. és H. J. vevők részére eladta a l-i 1-1 hrsz. alatt felvett, 1550 m2 területű és a l-i 1-2. hrsz. alatt felvett, 1650 m2 területű horgásztanya megjelölésű ingatlanokat mindösszesen 2 690 000 Ft összegű vételárért.

Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint az eladó azzal a feltétellel értékesítette a vevők részére a fenti ingatlanokat, hogy az azokhoz csatlakozó, az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett stégeken lévő faházakhoz a mindenkori tulajdonosok vagy használók részére gyalogos bejárási szolgalmi jogot kötelesek biztosítani.

Az adásvételi szerződés 6. pontja értelmében a vevők kifejezett hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában a földhivatal az eladó önkormányzat kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze a gyalogos átjárási szolgalmi jogot olyan módon, hogy a közútról a gyalogos lejárási jog az erőműi tóhoz biztosítva legyen a mindenkori stég tulajdonosainak, használóinak.

A perbeli ikerstéget a közútról az adásvételi szerződés tárgyát képező l-i, 1-1 hrsz.-ú ingatlanon keresztül lehet megközelíteni.

Az alperes 1978-tól, a születésétől fogva ismeri a felperest.

A felperes és az alperes közötti kapcsolat akkor romlott meg, amikor a felperes 2011-ben vételi ajánlatot tett az alperesnek, illetőleg öröklési szerződést kívánt kötni vele abból a célból, hogy az ikerstég alperesi ½ arányú tulajdoni illetőségét megszerezze.

Az alperes nem fogadta el a felperes vételi ajánlatát, és öröklési szerződést sem kívánt kötni a felperessel.

A felek között az ikerstég használatával kapcsolatban birtokvita alakult ki.

A felperes 2014. október 7-én birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő az alperes ellen.

A .......... Önkormányzati Hivatal jegyzője 2014. november 6. napján hozott határozatával a felperes birtokvédelmi kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy 2014. szeptember 16. napján a közös tulajdonban álló horgászstég közepén térelválasztót szerelt fel, birtokháborítást követett el, egyben kötelezte az alperest, hogy az eredeti birtokállapot helyreállítása érdekében az általa felépített válaszfalat 3 napon belül bontsa le, és tartózkodjon a hasonló birtoksértő cselekmény elkövetésétől.

A Hatvani Járásbíróság a 2015. február 16. napján hozott, 3.P.20.525/2014/16. számú ítéletével az alperesnek a jegyzői határozat megváltoztatására irányuló keresetét elutasította, egyben a ...... Önkormányzati Hivatal jegyzőjének 2014. november 6. napján hozott határozatát részben megváltoztatta, és az alperesnek megtiltotta, hogy a l-i 1-1 hrsz.-ú, kivett horgásztanya megjelölésű ingatlanra gépjárművel behajtson.

Az alperes 2012. november 16-án L Város Önkormányzata, a felperes, valamint V. J. és H. J. között 2012. augusztus 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének, valamint annak a megállapítása iránt terjesztett elő keresetet, hogy a l-i 1-3 hrsz.-ú ingatlanra a gépkocsival való bejáráshoz és az ottani parkoláshoz való szolgalmi jogot elbirtokolta.