ÍH 2018.134 SÉRELEMDÍJ MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI A KÖZÉLETI VITÁKBAN ELHANGZOTT MEGALAPOZATLAN KÖZLÉSEKÉRT

A sérelemdíj a személyiségi jog megsértésének nem automatikus jogkövetkezménye; a bíróság az adott ügy egyedi tényállása alapján dönthet úgy, hogy a személyiségi jog sérelmének kiegyenlítéséhez az alkalmazott felróhatóságtól független szankciók mellett sérelemdíj alkalmazása szükségtelen. A sérelemdíj mellőzésére alapot adhat, ha a köztudomás-doktrína mellett a jogsértésnek a felperesre és a környezetére gyakorolt negatív hatása hiányában sem a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja, valamint a jogsértő magatartás körülményei - különös figyelemmel arra, ha a közléseket a közélet eseményeiről kifejtett bírálat során fejtették ki - folytán sem a magánjogi büntetés nem igazolható.

[Alkalmazott jogszabályok: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:42. §-ának (2) bekezdése, 2:43. § d) pontja, 2:45. § (1) és (2) bekezdése, 2:52. § (1)-(3) bekezdései.]

Az 1923-ban született alperes 1974-től 1981-ig egy erőmű igazgatója volt. A felperes nagyapja és az alperes között baráti kapcsolat állt fent.

A felperes nagyapja és az alperes 1980-ban az erőmű hűtőtavának a medrében építettek egy ikerstéget, amelyen két azonos nagyságú felülépítményt, illetőleg azok között a horgászathoz szükséges felszereléseik tárolására egy közös tárolót létesítettek, azokat közösen használták. Ez az ikerstég nincs feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban. Az alperes területhasználati engedély alapján a hűtőtavon horgászházat épített.

A tulajdonos önkormányzat 2012. augusztus 15-én a felperes, valamint két további vevő részére eladta az összesen 1650 m2 területű horgásztanya megjelölésű ingatlanokat mindösszesen 2 690 000 Ft összegű vételárért. Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint az eladó azzal a feltétellel értékesítette a vevők részére a fenti ingatlanokat, hogy az azokhoz csatlakozó, az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett stégeken lévő faházakhoz a mindenkori tulajdonosok vagy használók részére gyalogos bejárási szolgalmi jogot kötelesek biztosítani. A szerződés 6. pontja értelmében a vevők kifejezett hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában a földhivatal az eladó önkormányzat kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze a gyalogos átjárási szolgalmi jogot olyan módon, hogy a közútról a gyalogos lejárási jog az erőműi tóhoz biztosítva legyen a mindenkori stég tulajdonosainak, használóinak.

Az ikerstéget a közútról az adásvételi szerződés tárgyát képező egyik ingatlanon keresztül lehet megközelíteni.

Az alperes a születésétől fogva ismeri a felperest. A felperes és az alperes közötti kapcsolat akkor romlott meg, amikor a felperes 2011-ben vételi ajánlatot tett az alperesnek, illetőleg öröklési szerződést kívánt kötni vele abból a célból, hogy az ikerstég alperesi 1 arányú tulajdoni illetőségét megszerezze. Az alperes nem fogadta el a felperes vételi ajánlatát, és öröklési szerződést sem kívánt kötni a felperessel, majd a felek között az ikerstég használatával kapcsolatban birtokvita alakult ki. Ennek során a felperes által az alperes ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárás eredményeképpen jegyzői határozat megállapította, hogy az alperes birtokháborítást követett el azzal a magatartásával, hogy 2014. szeptember 16. napján a közös tulajdonban álló horgászstég közepén térelválasztót szerelt fel, egyben kötelezte az alperest, hogy az eredeti birtokállapot helyreállítása érdekében az általa felépített válaszfalat 3 napon belül bontsa le, és tartózkodjon a hasonló birtoksértő cselekmény elkövetésétől, valamint az alperesnek megtiltotta, hogy a horgásztanya megjelölésű ingatlanra gépjárművel behajtson; az alperes által a 2012. augusztus 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének, valamint az ingatlanra a gépkocsival való bejáráshoz és az ottani parkoláshoz való szolgalmi jog elbirtoklásának a megállapítása iránt előterjesztett keresetét a bíróság elutasította; míg az alperes által az ingatlanok valós értéke alatti eladása miatt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben tett feljelentés alapján indult nyomozást a rendőrkapitányság megszüntette.

Az alperes az 1960-as évektől napjainkig az érintetteknek, továbbá folyóiratoknak elküldött levelekben és karcolatokban reflektál az általa hibásnak, károsnak vagy igazságtalannak tartott közéleti történésekre.

2015-ben Levelek fél évszázad gondjairól és bajai­ról címmel könyve jelent meg. E könyv 133-137. oldalain az alperes közzétette azt a levelet, amelyet 2015. június 8. napján az eladó önkormányzat képviselő-testületének írt, és amelyben a 2012. augusztus 15-én megkötött adásvételi szerződés felmondását és "érvényteleníttetését" kérte a képviselő-testülettől. Arra hivatkozott, hogy a szerződés a város számára nagyon előnytelen, azt jogszabálysértő módon kötötték, és az üggyel kapcsolatban a korrupció gyanúja is felmerül.

A N. című napilap 2014. június 26-i számában Mai magyar mese az ellenséggé vált barátokról címmel írt cikk - többek között - a következőket tartalmazza: "(alperes neve) szerint a földvásárlás hátterében egy fondorlatos ügylet áll: A T. család ugyanis szavai szerint idős otthonok működtetésével foglalkozik, s úgy véli a l.-i tó partján is építeni szeretnének egyet. (…) Ehhez azonban az kell - mondja -, hogy őt kiűzzék az ingatlanból. Ez azonban nem fog sikerülni - teszi hozzá -, mert igaz, hogy ő maga már megette a kenyere javát, de örökösei sem fogják soha eladni a fél stéget az immár ellenséggé vált korábbi barátoknak."

Az ikerstég használatával kapcsolatos birtokvita alatt az alperes a horgászház falára kifüggesztett egy fehér papírlapot, amelyre a következő szöveget írta:

"ENGEDD BE A TÓTOT AZ

AJTÓDON,

KIVER A HÁZADBÓL!

A KUTYA UGAT,

A PÉNZ BESZÉL!"

Az alperes a közúttól 60-70 m távolságra, a horgászház falára kihelyezett két táblát is, amelyeken az alábbi szöveget tüntette fel:

"_______ Itt nyugszik______

(alperes neve)

... Erőmű egykori dolgozója

Élt: 1923-20

Életének utolsó éveit megkeserítették és megrövidítették gonosz harácsoló, tolvaj milliárdosok, a halál kufárjai.

Ők, korrupt lakájaikkal mindent elkövettek, hogy kiűzzék őt erről a maga építette horgászstégről.

»Verje a gonoszokat átok!«"

Az alperes 2015 tavaszán a következő levelet tette közzé internetes közösségi oldalán:

"Tisztelt Horgászok és Stégtulajdonosok!

A H. hűtőtavon horgászók és stégtulajdonosok túlnyomó többsége szerény jövedelemmel bíró dolgozó, vagy kisnyugdíjas szegény ember. Mindenkinek BÉRLETI Díjat kell fizetni azért a föld és vízfelületért, amelyen a stégje áll. 2014-ben ennek az összege 850 FORINT volt négyzetméterenként. Ez az összeg minden évben emelkedik!

A tó partjának a legszebb, legkulturáltabb, legjobban közművesített, egyszóval legértékesebb szakasza a H. elnevezésű terület. Ez a terület egy b-i lakosú család tagjainak birtokába került 374 forintért négyzetméterenként!