A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28763/2013/48. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 14. §, 17. §, 78. §] Bíró: Mohay György

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K. 28.763/2013/48.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Csehy Erzsébet jogtanácsos által képviselt I. rendű felperes neve (cím) ,

a dr. Fejes Gábor ügyvéd (cím) által képviselt

II.rendű felperes neve (cím) ,

a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt

III. rendű felperes neve (cím)

a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd (cím) által képviselt

Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa (cím) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felpereseket, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására külön-külön fizessenek meg fejenként 1.500.000,- Ft (azaz Egymillió-ötszázezer forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság felpereseket, hogy külön-külön 15 napon belül fizessenek meg alperesnek fejenként 50.000,- Ft (azaz Ötvenezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül ennél a bíróságnál öt példányban előterjesztett, Fővárosi Törvényszékhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

INDOKOLÁS:

A perben a bíróság a következő tényállást állapította meg:

Alperes a 2008. január 24. napján kelt, VJ-003/2008/003. számú végzésével versenyfelügyeleti eljárási indított több más eljárás alá vont mellett felperesek ellen annak vizsgálata iránt, hogy 2004. május 1. napjától 2005. december 31. napjáig a II.r. felperes és I.r. felperes, illetve 2006. január 1. napjától a II.r. felperes és III.r. felperes által alkalmazott egységes vasúti árufuvarozási díjszabás, valamint 2006. január 1. napjától a II.r. felperes és III.r. felperes között létrejött együttműködési szabályozás, a vonatkozó keretszerződés és az azzal összefüggésben tanúsított magatartás sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§-ában, valamint az Európai Unió Működéséról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 101. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.

A vizsgált időszak 2010. február 10. napjáig terjedt ki.

Az eljárás lefolytatását követően alperes a 2012. április 27. napján kelt, VJ-03/2008/363. számú határozatával megállapította, hogy I. r. és II. r. felperesek 2004. május 1. és 2005. december 31. napja között a gazdasági verseny korlátozását célzó megállapodásukkal egységes vasúti árufuvarozási díjszabást állapítottak meg, valamint III. r. és a II. r. felperesek 2006. január 1. és 2009. május 25. napja között felosztották a magyar vasúti árufuvarozás piacát, a 2006. január 1. és 2007. július 17. napja közötti időszakban pedig egységes vasúti árufuvarozási díjszabást állapítottak meg.

Alperes ezért II. r. felperest 300.000.000 forint, I. r. felperest 100.000.000 forint, III. r. felperest pedig 850.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

Alperes a III. r. felperes és a II. r. felperes által alkalmazott egységes vasúti árufuvarozási díjszabás tekintetében a 2007. július 17-ét követő időszakra, valamint a 2009. május 25. napját követő időszakra vonatkozóan a versenyfelügyeleti eljárást megszüntette.

Alperes döntésének indokolása szerint a 2004. május 1. napjával megvalósult vasúti piacnyitás a korábbi, versenyt nélkülöző rendszer megváltoztatásával megteremtette a lehetőséget a versenyviszonyok kialakulásához. A szabályozási törekevések célja a fuvarozási piacon meglévő és az újonnan belépő szereplők közötti verseny kialakításának elősegítése. A piacnyitás I.r., II.r. és III. r. felperes számára tehetővé tette, hogy korábbi infrastruktúra határaikon kívül, a teljes magyar közforgalmú pályahálózathoz biztosított hozzáférés révén önállóan is, a teljes fuvarozási útvonalra vonatkozóan önálló ajánlattal jelenjenek meg a fuvaroztatók felé.

A vállalkozások függetlenségét vizsgálva alperes megállapította, hogy 2004. május 1. és 2008. november 26. napja között I.r. és III. r. felperes a Magyar Állam egyedüli irányítása alatt állt, a II. r. felperesi társasági struktúráját a részvényesek együttdöntési kényszere jellemezte, az üzletstratégiai döntések egyhangúan születtek, a döntések meghozatala során a Magyar Államnak az Osztrák Állammal egyezségre kellett jutnia.

Így II. r. felperesnek az I. r. és III. r. felperestől való függetlensége biztosított volt. Az Európai Bizottság az ... ügyben II. r. felperest III. r. felperestől független, rá nyomást gyakorolni képes piaci szereplőként értékelte.

Alperes megállapította, hogy II.r. és III. r. felperes között 2006. január 1. napjától 2009. május 25. napjáig a magyar vasúti árufuvarozási piac egymás közötti felosztását célzó megállapodás volt érvényben. A megállapodás alapján az I. r. felperes és a II. r. felperes infrastruktúráját egyaránt érintő fuvarokat III. r. felperes és II. r. felperes az egymást követő fuvarozás elve alapján továbbították, az infrastruktúra határt nem érintő szállítások esetében sem léptek be fuvarozóként a másik fél infrastruktúrájába. A Keretmegállapodás preambuluma alapján a felek célja a piacnyitást megelőző időszakban kialakult állapotok konzerválása volt, így III. r. felperesnek szokásos szolgáltatási területén nem kellett a legjelentősebb versenytárstól tartania, II. r. felperes pedig számíthatott arra, hogy a pályát érintő fuvarokból továbbra is részesedni fog, és a nála jelentősebb méretű versenytársa pedig nem fog vele versenyre kelni. A Keretszerződés értelmében a felek egymást kölcsönösen ármegállapodási és ajánlattételi szinten egységesen képviselték és ajánlattétel esetén azonos elvek alapján jártak el.

Alperes a felperesek adatszolgáltatásai alapján megállapította, hogy a vizsgált időszakban III. r. felperes egyáltalán nem végzett önálló fuvarozási tevékenységet II. r. felperes pályahálózatán, míg II. r. felperes szórt fuvarok esetén egyáltalán nem, irányvonatok esetén pedig csak elhanyagolható mértékben végzett fuvarozását az I.r. felperes kezelésében lévő infrastruktúrán. A felek megállapodásának piacfelosztó jellegét alátámasztja az is, hogy III. r. felperes a ... vonal üzemeltetését II. r. felperesnek átadta, ennek értelmében a vonal a továbbiakban II. r. felperes vonalaként üzemelt. Annak érdekében, hogy a szolgáltatási területek változatlansága az infrastruktúra határ változását követően is fennmaradhasson, a felek a pályavasúti infrastruktúrától független és kizárólag az árufuvarozáshoz köthető eszközök, árukezelő helyek átadásában is megállapodtak. Átadásra kerültek továbbá az infrastruktúrához iparvágánnyal kapcsolódó még aktív ügyfelek is, a továbbiakban árufuvarozási célú kiszolgálásukat az infrastruktúra új üzemeltetője, II. r. felperes végezte. Mindezt támasztja alá a 2006. október 3. napján kelt e-mail is.

Alperes kifejtette, hogy II.r. és III. r. felperesek álláspontjával ellentétben a szórt küldemények továbbításának szegmensében is lehetséges lenne a vasútvállalatok belépése, mivel a szórt fuvarok továbbítására szolgáló szolgáltatási pontok működtetése nem feltétlenül igényel állandó szervezetet és személyzetet, illetve az egész országot lefedő szolgáltatási hálózat fenntartását. A jogsértő piacfelosztó magatartáson túl, semmilyen körülmény nem indokolja, hogy a szolgáltatási hálózatok határa egybe essen a társaságok infrastruktúrájának határával. Nincs reális indoka annak, hogy a felek a fuvarokat szórt küldemény esetén az infrastruktúrális határon átadják.