A Tatabányai Járásbíróság P.22344/2004/37. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 173. §, 234. §, 237. §, 239. §, 301. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79. §] Bíró: Drenyovszkiné dr. Szász Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Tatabányai Járásbíróság P.22344/2004/37.*, Tatabányai Törvényszék Pf.21017/2007/3., Kúria Pfv.20087/2008/6. (BH+ 2009.2.63)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tatabányai Városi Bíróság dr. Éliás Róbert ügyvéd által képviselt (cím) felperesnek dr. Hidas János ügyvéd által képviselt (cím) I.r., (cím) II.r. és dr. Pap Kálmán ügyvéd által képviselt (cím) III.r. alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.414.910 (egymillió-négyszáztizennégyezer-kilencszáztíz) Ft-ot és ezen összeg után 2003. december 06. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %, 2005. január 01. napjától 2005. június 30-ig évi 9,5 %, 2005. július 01-től 2005. december 31-ig évi 7 %, 2006. január 01-től 2006. június 30-ig évi 6 %, 2006. július 01-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévekre irányadó jegybanki alapkamattal egyező kamatot, valamint 71.000 Ft + Áfa, összesen 85.200 (nyolcvanötezer-kettőszáz) Ft perköltséget, mely ügyvédi munkadíj.

A bíróság a II.r. és III.r. alperest fentiek tűrésére kötelezi.

A bíróság kötelezi I.r. alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Állam javára 85.900 (nyolcvanötezer-kilencszáz) Ft perköltséget, mely eljárási illeték.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Állam javára 21.100 (huszonegtyezer-száz) Ft perköltséget, mely eljárási illeték.

A felek a perrel felmerült további költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címzett, de a Tatabányai Városi Bíróságnál 5 egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A helyi bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó vagyonjogi perekben, ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 Ft-ot nem haladja meg, illetve akkor is, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át, fellebbezni csak az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresetlevele, felperes, illetve a felek jogi képviselői személyes nyilatkozatai, Pintér László igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye és szakvélemény kiegészítése, valamint (név) tanúvallomása és az eljárás iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes a 2003. július 31. napján írásba foglalt adásvételi szerződéssel megvásárolta az I.r. alperestől a helyrajzi számú, a valóságban szám alatt található iroda és udvar megnevezésű, 1139 m2 területű ingatlan, melynek vételára 7.500.000 Ft volt. A vételárból 5.000.000 Ft a telek értéke, 2.000.000 + Áfa, összesen 2.500.000 Ft a felépítmény értéke.

Az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartotta.

2003. december 05. napján megállapodás jött létre a felek között, amelyben I.r. alperes elismerte, hogy felperes a teljes vételárat megfizette és hozzájárult a felperes 1/1 arányú tulajdonjogának bejegyzéséhez. Az ingatlant jelenleg I.r. alperes javára 4.000.000 Ft és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá a Ii.r. alperes javára 293.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog terheli.

I.r. alperes az Ingatlant felújítani, átalakítani kívánta és mivel építési engedélyhez kötött átalakításokat kívánt eszközölni, szükségessé vált az ingatlan kimérése. Ennek során derült ki, hogy az 1139 m2 alapterületű telken keresztülmegy egy közút. Tárgyalásba fogott az eladóval, valamint az önkormányzattal a felmerült probléma megoldása érdekében.

Önkormányzata nem zárkózott el az ingatlanrész megváltásától, azonban a megváltási értékben megegyezni nem tudtak, az eladó I.r. alperes elzárkózott a felperes kérelmétől.

A felperes által készíttetett változási vázrajz alapján megállapítható, hogy a perrel érintett terület 406 m2 alapterületű, amelyen részben közút van, részben az út mellett közmű vezetékek haladnak. A vázrajz szerint ezt a telekrészt az önkormányzat 458/2. helyrajzi számú közterület megnevezésű ingatlanához indokolt csatolni. Mivel felperes sem a Takarékszövetkezettel, sem Önkormányzatával megoldásra nem jutott, keresetet terjesztett elő a Takarékszövetkezet I.r. alperessel szemben.

Elsődleges kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a 2003. július 31. napján megkötött adásvételi szerződés semmis. Kérte annak részletes érvénytelenné nyilvánítását arra tekintettel, hogy a közút forgalomképtelen dolog. Kérte továbbá I.r. alperes kötelezését a 406 m2 alapterület ingatlanrész után 1.782.340 Ft többlet vételár, mint tőke és ezen összeg után 2003. december 06. napjától a kifizetésig felszámított törvényes kamat megfizetésére.

Másodlagos kereseti kérelme arra irányult, hogy az I.r. alperessel 2003. július 31. napján megkötött adásvételi szerződés semmis és erre alapítottan az eredeti helyzet visszaállítása körében kérte alperes kötelezését 7.500.000 Ft vételár és ezen összeg 2003. december 06. napjától a kifizetésig felszámított törvényes kamat visszafizetésére. Erre az esetre nem ellenezte tulajdonjogának ingatlannyilvántartásból való törlését. Kérte továbbá I.r. alperes perköltségben való marasztalását.

Elsődleges keresetét a Ptk.234.§-ra, 237.§.(2) bekezdésére és 239.§-ra, másodlagos keresetét a Ptk.234.§-ra és 237.§.(1) bekezdésére alapította.

Felperes a bíróság felhívására kiterjesztette a keresetet a II.r. alperesre, mint az ingatlant terhelő egyik jelzálogjog jogosultjára. Kérte II.r. alperes kötelezését a kereseti kérelem teljesítésének tűrésére.

Ezt követően kiterjesztette keresetét a III.r. alperesre annak tűrése iránt, hogy a helyrajzi számú ingatlanból 406 m2 terület a keresetlevéllel benyújtott változási vázrajz szerint III.r. alperes tulajdonába kerüljön a helyrajzi számú közterület megnevezésű ingatlanhoz való csatolás útján.

I.r. alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben való marasztalását kérte, Hivatkozott arra, hogy felperes az adásvételi szerződés megkötése előtt megtekintette a megvásárolni kívánt ingatlant és perbeli nyilatkozata szerint a közutat gondolta telekhatárnak. A szerződés szerinti vételárat a felperes ennek folytán a megtekintett ingatlanért kívánta megfizetni.