A Kúria Bfv.830/2015/12. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 31. §, 32. §, 373. §, 416. §, 423. §, 424. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Márki Zoltán, Somogyi Gábor, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

Az ügyész kizárására vonatkozó indítvány a Be. 32. § (5) bekezdése szerinti rendben, az ügyészi szervezeten belül kerül elbírálásra. Eljárási korlátozás pedig kizárólag a Be. 31. § (1) bekezdés a)-c) pontjára alapított kizárási ok esetén, a Be. 32. § (4) bekezdésében írt körben érvényesülhet. A Be. 31. § (1) bekezdés d) pontjára alapított kizárási indítvánnyal érintett ügyész tehát az ügyben korlátozás nélkül eljárhat, amíg kizárására nem kerül sor.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.24141/2009/25., Kúria Bfv.1208/2013. (EH 2014.10.B17), Budai Központi Kerületi Bíróság B.775/2013/130., Fővárosi Törvényszék Bf.13324/2014/19., *Kúria Bfv.830/2015/12.* (BH 2016.11.298)

***********

KÚRIA

Bfv.III.830/2015/12.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. január 13. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt S. K. Zs. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.XII.775/2013/130. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.XII.13.324/2014/19. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az előterjesztő, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2014. október 15-én kelt 24.B.XII.775/2013/130. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli csalás bűntettében [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) alpont, (3) bekezdés b) pont], sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) alpont, (4) bekezdés b) pont], 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. (1) bekezdés b) pont], 2 rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében [Btk. 393. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés], lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bekezdés és (2) bekezdés bb) alpont], sikkasztás vétségében [Btk. 372. § (1) bekezdés és (2) bekezdés bc) alpont], 6 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bekezdés és (2) bekezdés bc) alpont], hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és 6 rendbeli okirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (1) bekezdés b) pont]. Ezért a terheltet - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy abból a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. A Budai Központi Kerületi Bíróság 12.B.XI.1153/2003/70. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónapi börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, valamint elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.24.141/2009/25. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónapi, a 12.B.V.24.937/2008/111. számú ítéletével kiszabott, ugyancsak 1 év 6 hónapi, és a 4.B.VI.-VII.33.613/2009/5. számú ítéletével kiszabott 6 hónapi börtönbüntetés utólagos végrehajtását.

Az I. rendű terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a 2015. február 24-én kihirdetett 20.Bf.XII.13.324/2014/19. számú ítéletével az I. rendű terhelt szabadságvesztésének tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette, továbbá mellőzte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.24.141/2009/25. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtásának utólagos elrendelését. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő:

Az I. rendű terhelt az egyik internetes oldalon 2010 júliusában takarítónői állást hirdetett meg abból a célból, hogy tervezett bűncselekményei elkövetése érdekében hamis személyi okmányokhoz juthasson. A hirdetésre jelentkezett H. Gy. I.-né, akit a terhelt 2010. július 26-án a B., F. utca alatti bérelt lakásába hívott próbatakarítás címén. Amíg a sértett a fürdőszobát takarította, a terhelt a sértett táskájából eltulajdonította H. Gy. I.-né több személyes okmányát és két bankkártyáját.

A terhelt H. Gy.-né személyes adatait és személyi igazolványát felhasználva

- 2010. augusztus 2-án a V. Zrt.-vel mobiltelefon-szolgáltatási szerződést kötött, de a hívásforgalmazás 21.472 forintos díját nem fizette meg, az már a szerződés megkötésekor sem állt szándékában,

- 2010. augusztus 14-én a B. csónakházban társával egy kétszemélyes túrakajakot, két evezőlapátot és két mentőmellényt bérelt ki 50.000 forintot meg nem haladó értékben, eredetileg is azzal a szándékkal, hogy azokat értékesítik. Ennek megfelelően a bérelt dolgokat a kölcsönzési idő lejártával nem vitték vissza, hanem eladták, végül

- 2010. augusztus 27-én hirdetést adott fel az E. M. Zrt.-nél úgy, hogy a 31.500 forint hirdetési díj megfizetése eredetileg sem állt szándékában, annak nem is tett eleget.

A terhelt 2012. június 21-én B., H. utca alatt egy álláshirdetésre jelentkezett, majd az ún. betanító előadásokat követően megvárta, amíg az épület kiürül, és onnan eltulajdonította az R. L. I. Kft. tulajdonát képező, 42.500 forint értékű laptopot, amelyet azonban később a terhelttől lefoglaltak.

A terhelt 2012. május és augusztus között albérlőként tartózkodott Sz. Á. B., O. utca alatti lakásában, és onnan egy kanapét és egy mosógépet tulajdonított el 48.500 forint értékben. A fenti lakást ugyanakkor a terhelt albérletbe kiadásra is meghirdette az egyik hirdetési portálon. A jelentkezőknek a terhelt a lakás tulajdonosaként mutatkozott be, és 2012. augusztus 7. és 16. napja között 6 személlyel kötött bérleti szerződést azzal, hogy a lakást augusztus közepe után adja birtokba, ami sem szándékában nem állt, sem lehetősége nem volt rá. E jogcímen a terhelt 2012. augusztus 3. és 10. napja között hat sértettől vett át készpénzben vagy átutalással négy esetben 90-90 ezer, egy-egy esetben pedig 80 ezer, illetve 45 ezer forintot.

A terhelt 2012. május 10-én 5 napra bérbe vette R. Z.-től a 1.129.000 forint értékű R. M. típusú személygépkocsit. A bérleti idő lejártakor a terhelt a sértett számára elérhetetlenné vált, a gépkocsit pedig nem adta vissza, hanem azt jogtalanul eltulajdonította és a 2012. június 9-i lefoglalásáig használta. Az okozott kár a lefoglalással megtérült.

Az irányadó tényálláshoz tartozó, az elsőfokú ítélet indokolásában lévő ténymegállapítás (BH 2006.392.; BH 2005.89.):

A terhelt sem a cselekmények elkövetésének idején, sem vizsgálatakor nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely képtelenné tette volna, vagy korlátozta volna abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyességét felismerje, és ennek megfelelően cselekedjék (elsőfokú ítélet 17. oldal közepétől).