BH 2016.11.298 Nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ekként nem jelent felülvizsgálati okot, s az eljárás jogerős (érdemi) befejezésének sem akadálya, ha az eljáró ügyész ellen, elfogultság okából - más által - tett kizárás iránti bejelentés elintézése nem történt meg [Be. 31. § (1) bek. d) pont, 32. § (4)-(5) bek., 373. § (1) bek. II. pont d) alpont, 416. § (1) bek. c) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.24141/2009/25., Kúria Bfv.1208/2013. (EH 2014.10.B17), Budai Központi Kerületi Bíróság B.775/2013/130., Fővárosi Törvényszék Bf.13324/2014/19., Kúria Bfv.830/2015/12. (*BH 2016.11.298*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2014. október 15-én kelt ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli csalás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (3) bek. b) pont], sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (4) bek. b) pont], 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. b) pont], 2 rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében [Btk. 393. § (1) bek. b) pont és (2) bek.], lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek. és (2) bek. b) pont bb) alpont], sikkasztás vétségében [Btk. 372. § (1) bek. és (2) bek. b) pont bc) alpont], 6 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bek. és (2) bek. b) pont bc) alpont], hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és 6 rendbeli okirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (1) bek. b) pont]. Ezért a terheltet - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy abból a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. A korábbi ítélettel kiszabott börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, valamint elrendelte a korábban külön-külön ítéletekkel kiszabott börtönbüntetések utólagos végrehajtását.

[2] Az I. rendű terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék a 2015. február 24-én kihirdetett ítéletével az I. rendű terhelt szabadságvesztésének tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette, továbbá mellőzte az egyik börtönbüntetés végrehajtásának utólagos elrendelését. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő:

[4] Az I. rendű terhelt egy internetes oldalon 2010 júliusában takarítónői állást hirdetett meg abból a célból, hogy tervezett bűncselekményei elkövetése érdekében hamis személyi okmányokhoz juthasson. A hirdetésre jelentkezett H. Gy. I., akit a terhelt 2010. július 26-án a bérelt lakásába hívott próbatakarítás címén. Amíg a sértett a fürdőszobát takarította, a terhelt a sértett táskájából eltulajdonította H. Gy. I. több személyes okmányát és két bankkártyáját.

[5] A terhelt H. Gy. I. személyes adatait és személyi igazolványát felhasználva

[6] - 2010. augusztus 2-án a V. Zrt.-vel mobiltelefon-szolgáltatási szerződést kötött, de a hívásforgalmazás 21 472 forintos díját nem fizette meg, az már a szerződés megkötésekor sem állt szándékában,

[7] - 2010. augusztus 14-én a csónakházban társával egy kétszemélyes túrakajakot, két evezőlapátot és két mentőmellényt bérelt ki 50 000 forintot meg nem haladó értékben, eredetileg is azzal a szándékkal, hogy azokat értékesítik. Ennek megfelelően a bérelt dolgokat a kölcsönzési idő lejártával nem vitték vissza, hanem eladták, végül

[8] - 2010. augusztus 27-én hirdetést adott fel az E. Zrt.-nél úgy, hogy a 31 500 forint hirdetési díj megfizetése eredetileg sem állt szándékában, annak nem is tett eleget.

[9] A terhelt 2012. június 21-én egy álláshirdetésre jelentkezett, majd az ún. betanító előadásokat követően megvárta, amíg az épület kiürül, és onnan eltulajdonította az R. Kft. tulajdonát képező, 42 500 forint értékű laptopot, amelyet azonban később a terhelttől lefoglaltak.

[10] A terhelt 2012. május és augusztus között albérlőként tartózkodott Sz. Á. lakásában, és onnan egy kanapét és egy mosógépet tulajdonított el 48 500 forint értékben. A fenti lakást ugyanakkor a terhelt albérletbe kiadásra is meghirdette egy hirdetési portálon. A jelentkezőknek a terhelt a lakás tulajdonosaként mutatkozott be, és 2012. augusztus 7. és 16. napja között 6 személlyel kötött bérleti szerződést azzal, hogy a lakást augusztus közepe után adja birtokba, ami sem szándékában nem állt, sem lehetősége nem volt rá. E jogcímen a terhelt 2012. augusztus 3. és 10. napja között hat sértettől vett át készpénzben vagy átutalással négy esetben 90-90 ezer, egy-egy esetben pedig 80 ezer, illetve 45 ezer forintot.

[11] A terhelt 2012. május 10-én 5 napra bérbe vette R. Z.-től az 1 129 000 forint értékű Renault Megane típusú személygépkocsit. A bérleti idő lejártakor a terhelt a sértett számára elérhetetlenné vált, a gépkocsit pedig nem adta vissza, hanem azt jogtalanul eltulajdonította és a 2012. június 9-i lefoglalásáig használta. Az okozott kár a lefoglalással megtérült.

[12] Az irányadó tényálláshoz tartozó, az elsőfokú ítélet indokolásában lévő ténymegállapítás (BH 2006.392., BH 2005.89.):

[13] A terhelt sem a cselekmények elkövetésének idején, sem vizsgálatakor nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely képtelenné tette vagy korlátozta volna abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyességét felismerje, és ennek megfelelően cselekedjék.

[14] A bíróság ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak jogszabályi alapjaként a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját megjelölve, de indokolásában hivatkozott az említett törvényhely a) és b) pontjára is. A terhelt indítványában a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás folytatására való utasítását indítványozta.

[15] Kifogásai jelentős részében eljárási szabálysértéseket sérelmezett; álláspontja szerint az elsőfokú bíróság olyan esetben mulasztotta el szakértő kirendelését, amikor az a törvény alapján kötelező lett volna. Az eljárásban elfogult ügyész vett részt, a kizárására vonatkozó indítványát pedig a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem bírálták el. Ugyancsak elbírálatlanul maradt több, a jegyzőkönyv kiegészítése, illetve kijavítása iránti indítványa. Az eljárás során hamisított okirati bizonyítékok kerültek felhasználásra, és számos alkalommal került sor - az indítvány szerint - a bizonyítás törvényességének megsértésére is.

[16] Utóbbit később a terhelt külön is részletezte: ekkor pontosan megjelölte, hogy az egyes eljárási cselekményeknél - álláspontja szerint - a nyomozó hatóság milyen törvényi rendelkezéseket sértett meg. Emellett a terhelt - ugyancsak pontosan megjelölt bizonyítékok vonatkozásában - sérelmezte a nyilatkozattételre alkalmatlan állapotban való, törvényes figyelmeztetés nélküli, védő nélkül való kihallgatását, továbbá a tanúkihallgatás feltétlen akadályaira vonatkozó egyes törvényi rendelkezések megsértését is.