1079/H/1995. AB végzés
felsőoktatási intézmény önkormányzatával összefüggő egyedi döntések vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság felsőoktatási intézmény önkormányzatával összefüggő egyedi döntések vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyában - dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos indokolásával - meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság felsőoktatási intézmény önkormányzatával összefüggő egyedi döntések vizsgálatára vonatkozó indítványban foglalt kérelmeket hatáskörének hiányában visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó beadványában a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Fot.) 65. § (2) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény önkormányzatát sértő egyedi döntések vizsgálatát kérte.
Az indítványozó elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem saját habilitációs szabályzatát és a Fot. előírásait is megsértve olyan oktatót habilitált és juttatott egyetemi tanári kinevezéshez, aki az előírt feltételeknek nem felelt meg, mivel "az érvényes időszakban jegyzőkönyvileg rögzített nulla tudományos teljesítménnyel" és "nulla idézettséggel" rendelkezett. Ezért kérte az egyetemi habilitációs bizottság habilitációs döntésének megsemmisítését és ezzel összefüggésben a köztársasági elnöknek a habilitált oktató egyetemi tanári kinevezéséről szóló 165/1995. (IX. 4.) KE határozata "hatálytalanítását".
Az indítványozó támadta azt is, hogy az Országgyűlés 1995. szeptember 26-ai ülésén elfogadta a művelődési és közoktatási miniszterhez a "Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen történtek" tárgyában benyújtott képviselői interpellációra adott miniszteri választ, amely szerint a miniszter az egyetemi habilitációs ügyben az egyetemi autonómiára figyelemmel a Fot. alapján biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében nem járhat el és megsemmisítő döntést sem hozhat.
Az indítványozó előadta továbbá, hogy a művelődési és közoktatási miniszterhez intézett beadványaiban a Fot. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján a szóban forgó habilitációs ügyben törvényességi felügyelet tartását kezdeményezte és a habilitációs bizottság döntésének megsemmisítését kérte.
Mivel a művelődési és közoktatási miniszter a sérelmezett eljárást hatáskörének hiányára hivatkozással nem vizsgálta, az indítványozó annak megállapítását kérte, hogy a miniszter a támadott habilitációs ügyben a Fot. alapján megállapított törvényességi felügyeleti jogkörében köteles megfelelő vizsgálatot tartani és érdemi döntést hozni.
II.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § h) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal.
Az indítványozó a beadványában megjelölt egyedi döntések vizsgálatát a Fot. 65. § (2) bekezdésében megállapított alkotmánybírósági hatáskörre hivatkozással kérte.
A Fot. 65. § (1) és (2) bekezdése a következőket tartalmazza:
"(1) Az állam a felsőoktatással kapcsolatos feladatait a felsőoktatási intézményeknek az Alkotmányban és e törvényben szabályozott, valamint e törvény alapján megalkotott intézményi Szabályzatukban megállapított jogok, kötelezettségek és hatáskörök tiszteletben tartásával látja el.
(2) A felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók".
A Fot. 64. § (1) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet a törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe.
A 64. § (2) bekezdés b) pontja szerint a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga többek között "az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása, törvényben foglalt kivétellel".
A 64. § (3) bekezdése pedig megállapítja, hogy az egyetemek joga kiterjed a habilitációs eljárás kidolgozására és lefolytatására.
A habilitációs eljárásról a Fot. 25-26. §-a rendelkezik. A 25. § (1) bekezdése kimondja, hogy a habilitáció az oktatói és az előadói képesség (habilitás) egyetemi megítélése. A 26. § pedig az egyetemi habilitációs bizottságról rendelkezik és megállapítja, hogy a habilitációs eljárás részletes szabályait az egyetem Szabályzata állapítja meg.
A habilitációs eljárás általános szabályairól szóló, a Fot. 72. § g) pontja alapján kiadott 176/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint: "A habilitációs bizottság döntése ellen kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi doktori szabályzat megsértése miatt lehet fellebbezéssel élni".
2. A habilitációs eljárás fenti előírásai kifejezik az Alkotmány 70/G. §-ában rejlő azt a követelményt, hogy tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A Fot. idézett rendelkezései alapján tehát a habilitációs eljárás és annak keretében a habilitációs bizottság döntése a felsőoktatási intézmények önkormányzati jogkörébe tartozik. Az egyetemi habilitációs bizottság határozatának tudományos értékelő része és az arra alapozott döntés a Fot. 65. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság előtt nem támadható meg. Ezért az indítványozó által kifogásolt habilitációs döntés vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
3. A Fot. 74. § (1) bekezdés c) pontja szerint a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében "törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik". E § (3) bekezdése alapján pedig a felügyeletet gyakorló miniszter ilyen tárgyú döntései "a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint bíróság előtt megtámadhatók". A művelődési és közoktatási miniszter által a Fot. utóbb idézett rendelkezései alapján gyakorlandó törvényességi felügyeleti hatáskör - az egyetemi habilitációs bizottsági határozat tudományos értékelő része és az arra alapozott érdemi döntés kivételével - kiterjed a habilitációs eljárásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati előírások maradéktalan betartására is.
Arra azonban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, hogy a művelődési és közoktatási minisztert a törvényességi felügyeleti feladatkörével és hatáskörével összefüggő valamely tevékenység elvégzésére kötelezze. Ezért az Alkotmánybíróság az erre irányuló kérelmet hatáskörének hiányában visszautasította.
4. A Fot. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint a köztársasági elnök kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat. A 17. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az egyetemi tanárt az intézményi tanács, nem állami egyetem esetében a fenntartó előterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A Fot. 17. § (5) bekezdése az egyetemi tanárrá történő kinevezés egyik feltételeként a habilitációval rendelkezést jelöli meg. Indítványozó a köztársasági elnök hivatkozott kinevező határozatának megsemmisítését kizárólag az Egyetem habilitációs bizottságának általa kifogásolt döntésére hivatkozva kérte, az egyetemi tanári kinevezést egyéb vonatkozásban nem támadta. Mivel a habilitációs bizottsági döntés tartalmi elbírálása - a 2. pontban már kifejtettek alapján - nem tartozik alkotmánybírósági hatáskörbe, az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban is visszautasította.
5. Az interpellációs jog az Országgyűlést és tagját az Alkotmány 27. §-a alapján együttesen megillető sajátos parlamenti ellenőrzési jog. Ennek gyakorlása keretében az interpellációra adott válasz elfogadásáról a parlament olyan egyedi politikai döntést hoz, amelynek felülvizsgálatára semmilyen külső szervnek nincs és nem is lehet hatásköre.
Az Abtv. 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 46. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, a saját működését és megállapítja a feladatkörébe tartozó terveket. E § (2) bekezdése szerint az előbbi rendelkezés nem érinti az Országgyűlés egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. Az Alkotmánybíróság 52/1993. (X. 7.) AB végzésében megállapította, hogy "a Jat. 46. § (2) bekezdése kifejezetten kizárja az állami irányítás egyéb jogi eszközei köréből a parlament egyedi határozatait". (ABH 1993. 408.) A kifogásolt parlamenti döntés tehát nem minősül az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ezért nem lehet utólagos normakontroll tárgya sem.
Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság - hatáskörének hiányában - az indítványban foglalt kérelmeket visszautasította.
Budapest, 1996. április 22.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos indokolása
A Felsőoktatási törvény (Fot.) 65. § (2) bekezdés szerint a felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók.
Az Alkotmánybíróság először hoz döntést a Fot. által hatáskörébe utalt kérdésben. Szembesült azzal a nehézséggel, hogy a törvényhozó hatáskört adott ugyan az Alkotmánybíróságnak, de az eljárási részleteket nem tisztázta és arról sem rendelkezett, hogy alkotmányellenesség megállapítása esetén milyen döntés hozható.
Az Alkotmánybíróság érdemben megfontolta, hogy a Fot. által hatáskörébe utalt - a Felsőoktatási Intézmény önkormányzatát sértő - intézkedés ki által követhető el. Indokolt lett volna kifejezetten rögzíteni, hogy az önkormányzati jog sérthető külső szerv - elsősorban államigazgatási és helyi önkormányzati szerv - által, de sérthető belülről, a felsőoktatási intézmény szervei által is, ha azok az önkormányzati jogkört sértő módon túllépik saját szabályzataikat, vagy azokban megállapított hatáskörüket.
A tárgyalt ügyben az indítványozó sérelmezte egyrészt, hogy maga a felsőoktatási intézmény saját szabályzata ellenére bonyolított le egy habilitációs ügyet, másrészt sérelmezte, hogy a miniszter törvényességi felügyeleti jog- és feladatkörében az intézmény belső jogsértésével - az autonómiára hivatkozva - nem foglalkozott.
Az indítványozó által előadott tényállás szerinti jogsértés tudományos minősítés mérlegelése következtében állott elő. Az Alkotmánybíróságnak sem, más szervnek sem hatásköre tudományos kérdés felülbírálata, az egyedül a tudomány szervei által történhet. Ezért egyetértek azzal, hogy az indítványt vissza kellett utasítani.
Az indítványozó említi, de nem részletezi és nem teszi indítvány tárgyává, hogy a tudományos mérlegelés helytelenségén túl a felsőoktatási intézmény szervei saját szabályzatukkal is szembehelyezkedtek. Az Alkotmánybíróság ilyen esetben nem rendelkezik hatáskörrel, amíg van más törvényes jogorvoslat: az eset - ha tényleg történt szabályzatellenes eljárás vagy mulasztás - a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozik. A miniszter e jogköre gyakorlását nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy a felsőoktatási intézmény önkormányzattal rendelkezik: törvényességi felügyelete körében azt kell biztosítania, hogy az önkormányzat ne sérüljön belső hatásköri túllépés által sem.
Ha a miniszter olyan esetben, amikor feladata a törvényesség biztosítása, nem avatkozik be az önkormányzat szabályszerű működése érdekében, végső soron előállhat olyan helyzet, ami az önkormányzat alkotmányos sérelmét eredményezheti. E vonatkozásban azonban indítvány szerint a panasz még időelőtti lenne.
Ha a miniszter döntése mint államigazgatási aktus a felsőoktatási intézmény önkormányzati jogát sértené, határozata az egyébként általában az államigazgatási határozatokra vonatkozó felülvizsgálati körben rendes bíróság előtt lenne megtámadható.
Az Alkotmánybíróság tehát az indítványt nem azért utasította vissza, mert általában nincs hatásköre a felsőoktatási intézmény önkormányzatát ért sérelem ügyében, hanem azért, mert a tudományos teljesítmény mérlegelése ügyében nincs bírói hatáskör. A jogorvoslat újszerűsége és a jogszabály szűkszavú volta miatt erre a határozat indokolásának részletesen ki kellene térnie.
Budapest, 1996. április 22.
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró