52/1993. (X. 7.) AB végzés

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítványok alapján meghozta a következő

végzést.

Az Alkotmánybíróság a 24/1992. (V. 26.) OGY határozat, valamint az 1991. évi LXXV. törvény 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a végzést a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. Több indítványozó kezdeményezte a Lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításáról szóló 24/1992. (V. 26.) OGY határozat alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, mert az, véleményük szerint, ellentétes az Alkotmánynak, az alapjogokat garantáló 8. § (1) bekezdésével, az egészséges környezethez való jogot szabályozó 18. §-ával, a gyermekek védelméről szóló 67. § (1) bekezdésével, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség jogát tartalmazó 70/D. § (1) bekezdésével.

2. Az indítványozók egyikének egy korábbi beadványa az országgyűlési határozattal összefüggésben kérte felülvizsgálni mindazokat az állami és önkormányzati döntéseket is, amelyek összefüggésben voltak a Lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításával. E kifogásolt aktusok a következők voltak:

a) Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény 3. §-a, amely elrendelte, hogy a Világkiállítás megvalósításához Budapest fővárosnak a törvény mellékletében meghatározott területét, összesen mintegy 80 hektárt kell rendelkezésre bocsátani.

b) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium "ide vonatkozó döntései".

c) Budapest XI. kerületi önkormányzatának 150/1993. számú és 153/1993. számú határozatában szereplő "alagutas megoldás pénzügyi alapja".

II.

1. Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára terjed ki.

Az állam szerveinek jogalkotó hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályozza. A Jat. határozza meg azt is, hogy az állami szervek aktusai közül melyek minősülnek jogszabálynak és melyek azok, amelyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartoznak. Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó.

Az Alkotmány és a Jat. rendelkezései alapján az Országgyűlés határozata nem tekinthető jogszabálynak. A Jat. 46. § (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, a saját működését és állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket. A 46. § (2) bekezdése szerint e rendelkezés nem érinti az Országgyűlés egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.

E törvényi szabályoknak megfelelően tehát nem minden országgyűlési határozat tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe, csak azok, amelyek a 46. § (1) bekezdésében foglalt tartalommal bírnak. A 46. § (2) bekezdése kifejezetten kizárja az állami irányítás egyéb jogi eszközei köréből a parlament egyedi határozatait.

Az Alkotmánybíróságnak tehát hatásköre vizsgálata során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az indítványozók által támadott 24/1992. (V. 26.) OGY határozat minősíthető-e a Jat. 46. § (1) bekezdése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó normatív határozatnak.

A vizsgált határozat a Lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósítására vonatkozó konkrét döntéseket foglal magában, tehát nem tekinthető normatív határozatnak.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt országgyűlési határozat alkotmányellenességének vizsgálatára nincs hatásköre. Ezért az erre vonatkozó indítványokat - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.

2. Ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg az Alkotmánybíróság az országgyűlési határozattal összefüggésben kifogásolt állami és önkormányzati döntésekkel kapcsolatban. Ezek a döntések tartalmi értelemben szintén nem minősíthetők sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének. A Világkiállítás területéről szóló, formai értelemben törvényi rendelkezés tartalmilag úgyszintén konkrét egyedi döntést foglal magában, így normatív tartalommal nem bír. Ezért az Alkotmánybíróság az e döntésekkel kapcsolatos indítványokat is hatáskör hiányában - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére