EH 2004.1100 A versenytársi minőség a kereshetőségi jogot megalapozó közvetlen jogos érdeknek nem minősíthető [1952. évi III. tv. 327. §].

Az alperesi beavatkozó határozataival elfogadta szabályzatának módosítását, és azt jóváhagyás végett az alpereshez benyújtotta.

Az alperes határozatával a szabályzat-módosítást jóváhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozással arra, hogy az alperesi beavatkozó egységes szabályzata VII. fejezetének klíringtagsági rendszerre vonatkozó módosításai veszélyeztethetik a tisztességes piaci verseny fenntartását, jogellenesen torzíthatják a tőkepiaci szereplők versenyhelyzetét. Előadta, hogy a módosítás jóváhagyása ellentétes a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psz. tv.) 2. § (1) bekezdésében meghatározott célokkal, valamint az alperesi beavatkozó által nyújtandó tőkepiaci szolgáltatásokat korlátozó jogszabály megkerüléséhez vezethet, továbbá veszélyeztetheti a tőkepiac prudens és hatékony működésének fenntartását, a befektetési szolgáltatási tevékenységek azonos feltételek mellett való nyújtásának lehetőségét.

A felperes kereshetőségi joga vonatkozásában előadta továbbá, hogy - mint engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató - a befektetési szolgáltatási tevékenység azonos feltételek melletti nyújtásában sérelmet szenvedett, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. § (1) bekezdésére alapított jogát gyakorolva, törvényes és jogos érdekeinek védelmében jár el, amikor a jogszabálysértő határozattal szemben keresettel él.

Hivatkozott arra is, hogy a szabályzatmódosítás eredményeként értékpapír-állománya jelentősen csökkent, míg az alperesi beavatkozó által tárolt egyedi nyilvántartási értékpapírok száma jelentősen emelkedett, mert egy gazdasági társaság ügyfele a felperes helyett az alperesi beavatkozót választotta.

Hivatkozott továbbá a Tpt. 345. §-ának (11) bekezdésében foglaltakra.

A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint a felperes a közigazgatási eljárásban ügyfélként ugyan nem vett részt, de a Pp. 327. § (1) bekezdése szerint közigazgatási pert olyan személy is indíthat, akinek a közigazgatási eljárás - vagy az annak eredményeként meghozott határozat - jogát vagy törvényes érdekét érinti.

Az alperesi beavatkozó szabályzat módosítása eredményeként a felperestől jelentős gazdasági erőt képviselő társaság került át az alperesi beavatkozó ügyfélkörébe, ami olyan közvetett érintettséget valósít meg, amelynek alapján kereshetőségi joga elismerhető.

A felperesi kereshetőségi jog fennálltának megállapítása folytán az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes érdemi kereseti kérelmét is elbírálta, és azt alaposnak találta. Ennek folytán rendelkezett az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezéséről.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítélete ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elvi kérdésként jelölte meg, hogy tevékenységi szabályzat jóváhagyása ügyében a felperes közvetett érintettsége megalapozza-e kereshetőségi jogát.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak a felülvizsgálati kérelmet a tekintetben, miszerint a Fővárosi Bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett. A felperes ugyanis keresetét a Pp. 146. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Fővárosi Bíróság által 2003. május 29-én tartott tárgyaláson oly módon módosította, hogy jogszabálysértésként hivatkozott az egységes szabályzat és az üzletszabályzat ellentétes rendelkezései folytán a Tpt. 345. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltakra.

A jogerős ítélet tehát nem ütközik a Pp. 215. §-ában meghatározott kereseti kérelemhez kötöttség elvébe.

A közigazgatási perekben kialakult következetes gyakorlat szerint a Pp. 327. § (1) bekezdése értelmében közigazgatási per indítására jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti, továbbá az, aki az ügyben való közvetlen érintettségét igazolja.

A felperesi kereshetőségi jog fennálltának vizsgálata körében a jogerős ítélet helytállóan vette figyelembe azt a körülményt, hogy a felperes engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, míg az alperesi beavatkozó elszámolóházi tevékenységet végző szervezet; azonban téves jogi következtetésre jutott, amikor azt állapította meg, hogy a versenytársi minőség megalapozza a felperes kereshetőségi jogát. A felperesi perbeli legitimáció alapja ugyanis a per tárgya és a felperes közötti közvetlen kapcsolat. Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan mutatott rá arra, hogy a felperes gazdasági érdekeltsége közvetlen jogos érdeknek nem minősíthető.

Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a felülvizsgálni kért határozat tárgya az alperesi beavatkozó szabályzat-módosításának jóváhagyása. Ily módon az alperes határozatában a felperesre vonatkozóan semmilyen jogot vagy kötelezettséget nem állapított meg, az reá vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz.

Mindezek alapján összességében megállapítható, hogy a felperes kereshetőségi joga az alperesi beavatkozó egységes szabályzat-módosításának jóváhagyása tárgyában hozott alperesi határozat bírósági felülvizsgálata vonatkozásában nem áll fenn, ezért a Fővárosi Bíróságnak a felperesi keresetet - a KK 32. számú állásfoglalásában kifejtettekre figyelemmel - érdemi vizsgálat alapján ítélettel el kellett volna utasítania.

A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése értelmében a jogszabálysértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és ahelyett a jogszabályoknak megfelelően új határozatot hozott, azaz a felperesi keresetet elutasította. (Legf. Bír. Kfv. IV. 37.014/2004. sz.)