BH 2016.6.132 A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés akkor sem alapoz meg visszaesői minőséget, ha utóbb annak végrehajtását elrendelik [1978. évi IV. tv. 137. § 14. pont].

II. A magyar bíróság által elismert külföldi bíróság ítélete a visszaesői minőséget megalapozhatja [1978. évi IV. tv. 137. § 14. pont; 1996. évi XXXVIII. tv. 47. § (1) és (2) bek., 48. § (7) bek.].

[1] A kerületi bíróság a 2014. február 13. napján meghozott és kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki

[2] - 2 rendbeli lopás vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 316. § (1) bek., (2) bek. II. ford. d) pont], és

[3] - 1 rendbeli lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. II. ford. c) pont].

[4] Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 2 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[5] Az elsőfokú bíróság ítélete perorvoslat hiányában 2014. február 13-án - kihirdetése napján - jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

[6] Az ítéletben írtak szerint a terheltet legutoljára a kerületi bíróság a 2011. június 9. napján jogerős ítéletében lopás bűntette miatt - mint visszaesőt - 2 év börtönbüntetésre ítélte.

[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete a történeti tényállás - melyben az elkövetési idő 2010. július 31., szeptember 18., november 18. napja - rögzítését követően, a Be. 259. § (1) bekezdésében biztosított rövidített indokolás keretében a bíróság által alkalmazott egyéb jogszabályok között végrehajtási fokozatként a Btk. 43. § b) pontja szerinti börtön fokozatot jelölte meg, míg a többszörös visszaeső hivatkozásaként jogszabályi felhívást nem tüntetett fel, azt azonban megállapította, hogy a terhelt a bűncselekményeket mint különös, többszörös visszaeső követte el.

[8] A hivatkozott büntetőügyben a legfőbb ügyész jelentett be jogorvoslati indítványt a terhelt többszörös visszaesői minőségének törvénysértő megállapítása miatt.

[9] A jogorvoslati indítvány egyrészt utalt a korábbi Btk. 137. § 14. pontjában meghatározott visszaeső, a 137. § 15. pontjában meghatározott különös visszaeső, valamint a 137. § 16. pontjában meghatározott többszörös visszaeső fogalmára.

[10] Másrészt a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy a terheltet a jelen elítéléssel érintett cselekmények elkövetését megelőzően kétszer ítélték el szabadságvesztés-büntetésre:

[11] első alkalommal a kerületi bíróság a 2009. április 14. napján jogerős ítéletével csoportosan elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházbüntetését szabta ki vele szemben.

[12] E büntetés végrehajtását a kerületi bíróság a 2012. október 18. napján jogerőre emelkedett ítéletével rendelte el.

[13] Az F.-i Bíróság a 2011. január 3. napján meghozott és a 2011. március 11. napján jogerőre emelkedett végzésével a terhelttel szemben a B. Büntetőügyi Tartományi Bíróság 2009. december 17. napján kelt és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett ítéletének érvényét elismerte. A külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetést társtettesként elkövetett 2 rendbeli, egy esetben kísérleti szakban rekedt lopás vétsége [korábbi Btk. 316. §-a (1) bek., (2) bek. I. ford.] miatt kiszabott 9 hónap fogházbüntetésben határozta meg.

[14] A külföldi cselekmény elkövetési ideje: 2009. no­vember 10.

[15] Ezekre az adatokra figyelemmel rögzítette a legfőbb ügyészi indítvány, hogy a kerületi bíróság mint fiatalkorúak bírósága által kiszabott - teljes egészében - felfüggesztett fiatalkorúak fogházbüntetése a terhelt visszaesői minőségének megállapítása szempontjából figyelmen kívül marad, ezért kizárólag az F.-i Bíróság által elismert érvényű külföldi bírósági ítélettel lopás vétsége miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés tekintendő relevánsnak.

[16] Miután a terheltet a bíróság ugyanolyan szándékos bűncselekmény miatt ítélte három éven belül ismételten végrehajtandó szabadságvesztésre, ezért az újabb bűncselekmény tekintetében különös visszaesőnek minősül.

[17] A szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően azonban nem ítélték visszaesőként végrehajtandó, illetőleg végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztésre, ezért a terhelt többszörös visszaesői minőségének a megállapítására a korábbi Btk. 137. §-ának 16. pontjában foglaltak megsértésével került sor.

[18] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 436. §-a, valamint a 437. §-ának utolsó mondata alapján állapítsa meg: a jogerős határozatnak a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő; a terhelt kizárólag különös visszaesőnek minősül.

[19] A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője a törvényesség érdekében benyújtott felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta, és az abban foglaltakkal egyező indítványt tett.

[20] A nyilvános ülésen jelen lévő védő felszólalásában csatlakozott a legfőbb ügyészi indítványhoz.

[21] A legfőbb ügyész által bejelentett törvényességi jogorvoslat alapos.

[22] A Kúria elöljáróban megállapítja, hogy az úgynevezett törvényességi jogorvoslat a rendkívüli jogorvoslatnak egy olyan formája, amely olyan esetekben teszi lehetővé az alapügyekben elkövetett törvénysértések kiküszöbölését, amikor azok más rendkívüli jogorvoslati eljárásokkal nem hozhatók helyre. Így nincs helye törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak, ha a törvénysértés a különleges eljárások valamelyikével helyrehozható, nem alkalmazható, ha új bizonyíték vagy a XVII. fejezetben írt egyéb okok alapján a jogerős határozat ténykérdésben megtámadható perújítási indítvánnyal, valamint ha a 416. §-ában felsorolt felülvizsgálati okok valamelyike fennáll.

[23] A jogorvoslat a törvényesség érdekében elnevezésű rendkívüli perorvoslat a perújításhoz, a felülvizsgálathoz és a jogegységi eljáráshoz képest is rendkívülinek tekinthető, minthogy csupán a legfőbb ügyész jogosult ennek érvényesítésére.

[24] A törvényességi jogorvoslat a konkrét ügyben elkövetett törvénysértés korrigálására hivatott jogintézmény, de lényeges funkciója a joggyakorlat egységesítése.

[25] A Kúria megállapította, hogy a Be. XIX. Fejezetében szabályozott törvényességi jogorvoslat feltételei fennállnak, mert a legfőbb ügyész a jogorvoslatot előterjesztette, az állított törvénysértés pedig más rendkívüli jogorvoslattal, vagy különleges eljárással nem küszöbölhető ki.

[26] A (többszörös, különös) visszaesői minőség jogerős határozattal történő törvénysértő megállapítása önmagában más jogorvoslattal nem támadható meg.

[27] Ebben a kérdésében különleges eljárás nem folytatható, mert azok tételesen meghatározott körében nem szerepel (Be. XXIX. Fejezet II. Cím). A visszaesői minőség törvénysértő megállapítása önmagában felülvizsgálat tárgya sem lehet.

[28] Egyéb rendkívüli perorvoslat pedig nem is kerülhet számításba a törvénysértés kiküszöbölésére, ezért az adott törvénysértés korrigálásának egyetlen útja: a Be. XIX. Fejezetében szabályozott törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat (Kúria Bt. II. 83/2015/6., Bfv. I. 534/2014/5., Bt. I. 370/2013/3., Bt. II. 870/2012/4.).