BH 1997.3.119 Kereskedelmi forgalomban nem tulajdonostól csak akkor lehet tulajdonjogot szerezni, ha a szerződést engedéllyel bíró természetes vagy jogi személy köti (pl. eladóként, bizományosként, lízingbe adóként) üzleti körén belül. Nem tulajdonos megbízottól kereskedelmi forgalomban nem lehet tulajdonjogot szerezni [Ptk. 118. § (1) bek.].

A felperes módosított keresetében 823 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A keresetlevelében előadta, hogy az A. Autókölcsönzőnek bérautókénti hasznosításra átadott VW Passat típusú személygépkocsiját 1993. augusztus hónapjának végén egy parkolóból ismeretlen tettes ellopta. A gépkocsi bérlője, B. J. a tényt azonnal jelentette a rendőrségen, és arról őt az A. vezetője értesítette. A felperes akkor olyan tájékoztatást kapott a rendőrőrsön, hogy a hasonló esetekben országos körözést szoktak elrendelni. 1993. október elején a felperes levelet kapott egy ismeretlen személytől, amelynek tartalmából megtudta, hogy a gépkocsit L. L. a K. Kereskedelmi Bt. közvetítésével megvásárolta N. N.-től A felperes ezután tudta meg a Gy.-i Rendőrkapitányságon, hogy a gépkocsi országos körözését a B. Megyei Rendőrfőkapitányság korábban nem rendelte el, csupán három megyére kiterjedően ún. regionális körözés kiadása történt augusztus 28-án. Időközben felmerült annak gyanúja, hogy a gépkocsit a feljelentő B. J. lopta el, aki ellen - egyéb bűncselekmények miatt is - folyt az eljárás.

A B. Megyei Rendőr-főkapitányság október 18-án kiadta az országos körözést, amelyet november 3-án visszavontak.

A bűnügyben eljárt K.-i Rendőrkapitányság 1994. január 11-én kelt határozatával elutasította a felperesnek az időközben lefoglalt, de L. L.-nél hagyott gépkocsi kiadására irányuló kérelmét, mert ő a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdésére alapított tulajdonszerzésre hivatkozott. A felperes a keresetlevelében előadta még, hogy a gépkocsi többször gazdát cserélt, mielőtt L. L. megvette volna.

A felperes álláspontja szerint a Belügyminisztérium alperesnek az államigazgatási jogkörben elkövetett mulasztása - az országos körözés kiadásának mellőzése - eredményezte azt, hogy L. L. a gépkocsin tulajdonjogot szerezhetett, és végső soron ez okozta a károsodását. A módosított kereset szerinti főkövetelésből 423 000 forint a gépkocsi értéke és 400 000 forint az elmaradt haszon.

Az alperes a kereset elutasítását kérte: nem róható mulasztás a terhére, mert a regionális körözést azonnal elrendelték, utóbb az országos körözést is kiadták. Álláspontja szerint a felperes kárigényét a bűncselekmény ismertté vált elkövetője ellen érvényesítheti. A kár összegszerűségét nem tette vitássá.

Az elsőfokú bíróság az alperest a módosított kereset szerint kötelezte kártérítésre a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 349. §-ának (1) bekezdése alapján. Rámutatott az alperes Körözési Szabályzatának tartalmára, amely szerint minden adat rendelkezésre állt ahhoz, hogy az országos körözést elrendeljék, és ennek hiánya okozta, hogy a rendőri szervek nem tudtak időben intézkedni, és még arra hivatkozott, hogy L. L. kereskedelmi forgalomban történt adásvétel folytán megszerezte a gépkocsi tulajdonjogát.

Az alperes az ítélet elleni fellebbezésében a kereset elutasítását kérte. Az első fokú eljárásban tett nyilatkozatainak fenntartása mellett arra is hivatkozott, hogy a körözés elrendelése nem a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenység, csupán a büntetőeljárás egyfajta intézkedése, így a jogviszony elbírálása nem vonható a Ptk. 349. §-a alá.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletében utalt az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásra és az arra alapított döntést jogszerűnek minősítette. Kifejtette, hogy a körözés elrendelése-a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 42. számú állásfoglalása értelmében - a rendőrségnek a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenysége. Az alperes alkalmazottja az országos körözés elrendelésének elmulasztásával közvetett módon a felperes károsodását okozta. A felperes nem volt köteles a kár érvényesítése iránt a közvetlen károkozóval szemben fellépni; nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy az alperessel szemben érvényesítse a követelését.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a kereset elutasítását kérte. Kérelmében első helyen arra hivatkozott, hogy az országos körözés elrendelése csupán lehetőség, amely a mérlegelés körébe tartozik, így annak elmulasztása nem alapozza meg az alkalmazott s így az alperes magatartásának vétkességét. Másodsorban kétségessé tette azt, hogy L. L. kereskedelmi forgalomban vásárolta a gépkocsit, s ezzel tulajdont szerzett.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.