A Kúria Bfv.1071/2018/7. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 13. §, 365. §, 459. §] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A csoport tagjának tekintendő és a rablást társtettesként valósítja meg azon elkövető is, aki a társaival szándékegységben úgy vesz részt a cselekményben, hogy a lakásban idegen dolgok után - azok jogtalan megszerzése érdekében - kutat, akkor is, ha ténylegesen csak a sértettel szemben fenyegetést alkalmazó társa szerez meg idegen dolgot, és az ő jelenlétét a sértett nem is észleli.

Kapcsolódó határozatok:

Jászberényi Járásbíróság Fk.444/2014/15., Szarvasi Járásbíróság Fk.7/2015/63., Gyulai Törvényszék Fkf.338/2015/22., *Kúria Bfv.1071/2018/7.* (BH 2019.7.187)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1071/2018/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2019. év január hó 21. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A rablás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szarvasi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága 5.Fk.7/2015/63. számú ítéletét és a Gyulai Törvényszék 7.Fkf.338/2015/22. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szarvasi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága a 2015. június 25-én kihirdetett 5.Fk.7/2015/63. számú ítéletével II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont 2. fordulat, (3) bekezdés a), c) és g) pontok], társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont bb), bf) alpont] és társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont bb), bf) alpont], ezért mint különös visszaesőt halmazati büntetésül hét év négy hónap fegyházbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vonatkozásában 23.431 forint összeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből a háromnegyed rész letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, valamint, hogy annak tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll, végezetül rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

A másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék a 2016. február 2-án kihirdetett 7.Fkf.338/2015/22. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a társtettesként elkövetett rablás bűntettét a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont 1. fordulat, (3) bekezdés a), c) és g) pontok szerint minősítette, a vagyonelkobzás összegét 25.828 forintra felemelte, rendelkezett az előzetes fogvatartásban eltöltött idő további beszámításáról, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő a Be. 648. § a) pontjára figyelemmel a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapított felülvizsgálati indítványt, arra hivatkozva, hogy a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a II. rendű terhelt bűnösségét. Álláspontja szerint a bíróság tévesen minősítette II. rendű terhelt cselekményét társtettesként elkövetett rablás bűntetteként, ugyanis az elkövetés során csak az I. rendű terhelt került közvetlen kapcsolatba a sértettel, ő volt az, aki a sértettet értéktárgyainak átadására szólította fel, és nevezettől erőszak alkalmazásával vagyontárgyakat vett el. Hozzá képest a többi elkövető magatartása térben és időben is elkülönült, míg a többi elkövető a sértett házának többi részében csupán értékek, egyéb eltulajdonítható tárgyak után kutattak, így a II. rendű terhelt a rablás bűntettét nem társtettesként, hanem bűnsegédként valósította meg. Kifejtette továbbá, hogy a műanyag játékpisztoly nem alkalmas a fegyveres elkövetés megállapítására, így a rablás bűntettét a fegyveresen történt elkövetés nem minősítheti. Az indítványozó szerint a lopási cselekmények üzletszerűként történt minősítése is téves, mert az alanyi oldalon hiányzott a rendszeres haszonszerzésre törekvés, a terheltnek volt rendszeres jövedelme és erdő-tulajdonnal is rendelkezett. Végezetül azt indítványozta, hogy a Kúria a terhelt javára értékelhető nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel enyhítse a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét és annak végrehajtási fokozatát is.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. Kifejtette, hogy a jogkövetkeztetések törvényessége kizárólag a jogerős ítéletben foglalt tényállás alapján vizsgálható. A védő a felülvizsgálati indítványban kifejtett azon érve, mely szerint a II. rendű terhelt cselekvősége térben és időben elkülönült az I. rendű terhelt cselekvőségétől és hiányoznak a közös elkövetés feltételei, valójában a bíróság ténymegállapító tevékenységét támadja, amely a felülvizsgálati eljárásban eredményre nem vezethet, emiatt a felülvizsgálat e része a törvényben kizárt. Az irányadó tényállás szerint a bűncselekményt lőfegyver utánzatával fenyegetve követték el, ezért az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül minősítették a rablást fegyveresen elkövetettnek. A cselekmények saját haszonszerzés céljából történt elkövetése, azok rendszerességre utaló száma és rövid idő alatti sorozata alapján - amelyet a terhelt előélete, különös visszaesői minősége is erősít - az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül minősítették a lopást üzletszerűen elkövetettnek. A kiszabott büntetés felülvizsgálatára csak a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályának megsértése esetén van lehetőség. A minősítés azonban törvényes, és az eljárt bíróságok nem sértették meg a Btk. egyéb rendelkezéseit sem. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (FK.BF.1109/2018.).

A védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában előadottakat változatlanul fenntartotta, álláspontja szerint mivel a II. rendű terhelt a sértettel az elkövetés során egyáltalán nem is találkozott, így a rablási cselekménynek nem lehet a társtettese, továbbá - mivel a terhelt önálló jövedelemmel rendelkezett - így téves az a következtetés, hogy a bűncselekmények elkövetése útján törekedett rendszeres haszonszerzésre.

II. rendű terhelt írásbeli nyilatkozatában kifejtette, hogy a sértett vallomása ellentétes a helyszínen rögzített nyomokkal, így kétséges az ítélet azon megállapítása, hogy a házba mind a hárman bementek, majd onnan együtt távoztak. Ezért ügyének újra tárgyalását kérte.

.-.-.

A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára a korábbi Be. hatálya alatt került sor.

2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.). Ennek 868. § (1) bekezdésében akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során a Be. rendelkezéseit alkalmazta.