BH 2006.12.403 A bizonyítékok okszerű mérlegelése a másodfokú bíróságot is köti - Az indokolatlan felülmérlegelés következtében eltérő tényállás megállapítása és emiatt más jogkövetkezmény levonása az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértés [Pp. 164. és 206. §; Ptk. 553. §].

A felperes a tulajdonát képező K forgalmi rendszámú Opel Astra típusú személygépkocsira 2001. február 18-án kötött Casco vagyonbiztosítási szerződés alapján 2002. március 27-én kárbejelentést tett az alperesnél. Előadta, hogy vaddal való ütközés miatt meghibásodott járművét 2002. március 26-án Sz. előtt az út melletti régi nyomvonalon leállította, majd vontatókötél és akkumulátor pótlása érdekében s.-i lakhelyére távozott. 2002. március 26. 21. óra 30 perc és március 27. 01. óra 30 perc közti időben az autót feltörték, és abból különféle beépített tárgyakat tulajdonítottak el.

Az alperes 188 043 forint megfizetésre tett ajánlatot, melyet a felperes nem fogadott el, és keresetet terjesztett elő az alperes ellen. Ebben 210 000 forint és ennek 2002. június 15-étől a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az eljárás folyamán a keresetét 1 252 737 forintra felemelte, míg a kamatfizetési kötelezettség kezdetét 2002. április 26. napjában határozta meg.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A perbeli gépjármű felkutatása, majd szakértője általi megvizsgálását követően vitatta a biztosítási esemény bekövetkezését. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy az általános szerződési feltételei értelmében a felperes a biztonságtechnikai berendezések cseréjének költségeire csak akkor tarthat igényt, ha az az adott járműtípusnak megfelelő márkaszervizben történt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a részlopás a felperes által előadott módon nem következhetett be, mert ezt a nyomozást megszüntető határozat önmagában nem bizonyította. A biztosítási esemény bekövetkeztését a tárgyak szakszerű kiszerelése, a főút közelsége, az esti-éjszakai órákban korlátozott látási viszonyok és az elkövetésre rendelkezésre álló rövid idő egyaránt kizárta. A perben kirendelt igazságügyi gépjármű szakértő szakvéleménye alapján azt is megállapította, hogy a gépjárművet annak későbbi tulajdonosa gyári szerelvényekkel ellátva sérülésmentes állapotban vásárolta meg a felperestől, ép és működő biztonságtechnikai rendszerrel. Számba vette, hogy a beszerelt alkatrészekről hiányoztak az egyedi azonosításra alkalmas kódjelzések, a pótkerék gyári jelzésén lévő dátum megegyezett a keréktárcsákon látható jelzéssel, a négy felszerelt gumiabroncs márkája, mintázata és mérete a pótkerék paramétereivel egyezett. A négyjegyű biztonsági kóddal ellátott gyári rádió helyett beépített azonos típusú rádió kódja megegyezett az eredeti rádióéval. A járműbe az eredetivel egyező kárpittal kerültek visszaszerelésre az eltulajdonított ülések.

A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1 252 237 forintot és ennek 2002. június 15-étől számított késedelmi kamatait. A másodfokú bíróság az általa lefolytatott részbizonyítás és az elsőfokú eljárás egyes adatai alapján azt állapította meg, hogy az ismeretlen személyek által elkövetett lopás következtében a gépkocsiban 1 391 929 forint összegű kár keletkezett. A felperes a járművet B. Z.-vel megjavítatta, melyekhez a szükséges alkatrészeket a felperes szerezte be használtcikk-kereskedőktől. A biztosítási esemény bekövetkezése miatt az alperes köteles a gépjármű - önrésszel csökkentett - javítási költségének megfizetésére. A bíróság jogerős ítéletében azt az álláspontot foglalta el, hogy az Általános Szerződési Feltételek II. fejezet II.1. pontjának a biztonsági berendezések cseréjére vonatkozó fordulata mint a biztosított hátrányára a törvény rendelkezéseitől eltérő szabályozás semmis. Az alperesnek a perköltség felemelése iránt előterjesztett csatlakozó fellebbezését a felperes pernyertességére hivatkozva találta megalapozatlannak.

A jogerős ítélet megváltoztatása és a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatala érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a felperes követelésének jogalapját nem bizonyította, a felperes ellentmondó előadásai miatt a biztosítási esemény bekövetkezése kétséges, melyet tovább erősített, hogy a kocsiba később az azonosságig megegyező alkatrészek kerültek beszerelésre. A vásárlást igazoló számla hiányában aggályos a javítás mikénti megtörténte is. Téves a jogerős ítéletnek az általános szerződési feltételnek érvénytelenségére vonatkozó jogi álláspontja is, mert a szolgáltatási feltételek meghatározása nem ütközik jogszabályba. Számla hiányában a biztosítottat a javítási költség áfatartalma sem illeti meg. A jogerős ítélet ezért sérti a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében, 221. §-ának (1) bekezdésében, a Ptk. 200. §-ában és az 567. § (1) bekezdésében, az 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontjában, 4. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság megalapozottan foglalt állást a biztosítási esemény bekövetkezésének bizonyítottsága, az Általános Szerződési Feltétel részleges érvénytelensége és a követelés áfát is tartalmazó összege kérdésében.