32011L0096[1]

A Tanács 2011/96/EU irányelve ( 2011. november 30. ) a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (átdolgozás)

A TANÁCS 2011/96/EU IRÁNYELVE

(2011. november 30.)

a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

(1)

A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) több alkalommal jelentősen módosították ( 4 ). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében ezt az irányelvet át kell dolgozni.

(2)

A Bíróság C-133/06. sz. ügyben 2008. május 6-án hozott ítéletének ( 5 ) fényében szükséges átfogalmazni a 90/435/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdése második albekezdésének szövegét annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az abban a rendelkezésben említett rendelkezéseket a Tanács fogadja el a Szerződésben meghatározott eljárás szerint. Emellett naprakésszé kell tenni ezen irányelv mellékletét.

(3)

A jelen irányelvnek az a célja, hogy a leányvállalatok által anyavállalataik számára kifizetett osztalékokat és más nyereségfelosztásokat mentesítse a forrásadók alól, és kiküszöbölje e jövedelmeknek az anyavállalat szintjén történő kettős adóztatását.

(4)

Szükség lehet arra, hogy a különböző tagállamok társaságai egymással csoportokat hozzanak létre annak érdekében, hogy az Unión belül a belső piac mintájára megteremtsék a feltételeket, és ilyen módon biztosítsák az ilyen belső piac hatékony működését. Nem kellene, hogy az ilyen műveleteket főként a tagállamok adóügyi rendelkezéseiből származó korlátozások, hátrányok vagy torzulások akadályozzák. A különböző tagállamok társaságainak az egymással létrehozott ilyen csoportjai tekintetében ezért szükséges olyan adószabályokról rendelkezni, amelyek a verseny szempontjából semlegesek, hogy lehetővé tegyék a vállalkozások számára a belső piac követelményeihez való alkalmazkodást, termelékenységük növelését és nemzetközi szintű versenyképességük javítását.

(5)

Az ilyen csoportosulás az anya- és leányvállalatokból álló csoportok kialakulását eredményezheti.

(6)

A 90/435/EGK irányelv hatálybalépését megelőzően a különböző tagállamokban működő anyavállalatok és leányvállalataik közötti kapcsolatokat szabályozó adóügyi rendelkezések tagállamonként észrevehetően különbözőek, és általában kevésbé előnyösek voltak azoknál, amelyeket az ugyanazon tagállamban működő anyavállalatokra és ezek leányvállalataira lehetett alkalmazni. A különböző tagállamok társaságai közötti együttműködés ezért hátrányban volt az ugyanazon tagállam vállalatai közötti együttműködéssel összehasonlítva. Szükség volt e hátrány kiküszöbölésére egy közös rendszer bevezetésével annak érdekében, hogy megkönnyítsék a társaságok uniós szintű csoportosulását.

(7)

Ha egy anyavállalat a leányvállalatával való társulása értelmében megosztott nyereséget kap, az anyavállalat szerint illetékes tagállamnak tartózkodnia kell az ilyen nyereség adóztatásától, vagy az ilyen nyereség adóztatásánál fel kell hatalmaznia az anyavállalatot, hogy az e nyereségre jutó adó összegét a leányvállalat által megfizetett társasági adóval csökkentse.

(8)

Továbbá szükség van az adósemlegesség érdekében arra, hogy a leányvállalat által az anyavállalatával megosztott nyereség mentességet élvezzen a forrásadó alól.

(9)

Az anyavállalat állandó telephelyének járó nyereségfelosztások kifizetését, illetve az ilyen kifizetés átvételét ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni, mint amelyet a leányvállalat és az anyavállalat viszonyában alkalmaznak. Ebbe bele kell érteni azt a helyzetet is, amikor az anyavállalat és leányvállalata ugyanazon tagállamban, az állandó telephely pedig másik tagállamban van. Másrészről úgy tűnik, hogy az olyan helyzeteket, amikor az állandó telephely és a leányvállalat azonos tagállamban van, az érintett tagállam - a szerződési elvek alkalmazásának sérelme nélkül - a nemzeti jogszabályok alapján kezelni tudja.

(10)

Az állandó telephelyek kezelésével kapcsolatban a tagállamoknak szükségük lehet arra, hogy a Szerződés elveivel összhangban és a nemzetközileg elfogadott adószabályok figyelembevételével feltételeket és jogi eszközöket határozzanak meg a nemzeti adóbevételek védelme és a nemzeti jogszabályok megkerülésének kivédése érdekében.

(11)

Ha a vállalatcsoportok vállalatláncokba szerveződnek, és a nyereséget a leányvállalatok láncán keresztül osztják fel az anyavállalatnak, a kettős adóztatást mentesítés vagy beszámítás útján kell kiküszöbölni. Beszámítás esetén az anyavállalatnak képesnek kell lennie levonni a láncban bármely leányvállalata által kifizetett adót, azzal a feltétellel, hogy teljesülnek az ezen irányelvben meghatározott követelmények.

(12)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezen irányelvet minden egyes tagállam alkalmazza:

a) valamely tagállam társasága által kapott felosztott nyereségre, amely más tagállamban működő leányvállalatától származik;

b) valamely tagállam társasága által más tagállam társasága számára jutatott felosztott nyereségre, amelyeknek az előbbi társaság a leányvállalata;

c) valamely tagállamban elhelyezkedő, más tagállamban működő társaság állandó telephelye által kapott felosztott nyereségre, amely más, az állandó telephely elhelyezkedésétől különböző tagállamban működő leányvállalatától származik;

d) valamely tagállam társasága által ugyanazon tagállam társaságának más tagállamban elhelyezkedő állandó telephelyének juttatott felosztott nyereségre, amelynek az előbbi társaság a leányvállalata.

(2) A tagállamok nem biztosíthatnak az ezen irányelvből fakadó előnyöket olyan jogügylet vagy jogügylet-sorozat vonatkozásában, amelynek fő célja vagy egyik fő célja az ezen irányelv tárgyával vagy céljával ellentétes adóelőny megszerzése, és amely így az összes tény és körülmény mérlegelése alapján nem valódi.

Egy jogügylet több lépésből vagy részből is állhat.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában egy jogügyletet vagy jogügylet-sorozatot olyan mértékben kell nem valódinak tekinteni, amilyen mértékben nem valós gazdasági tartalmat tükröző, tényleges kereskedelmi okokból jött létre.

(4) Ez az irányelv nem zárja ki az adókijátszás, az adócsalás vagy az adóvisszaélések megakadályozásához szükséges tagállami vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "egy tagállam társasága" :

bármely olyan társaság:

i. amely az I. melléklet A. részében felsorolt formák egyikét veszi fel;

ii. amelyet valamely tagállam adójoga szerint adózási szempontból illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni az adott tagállamban, és a harmadik állammal kötött kettős adózást elkerülő egyezmény feltételei alapján adózási szempontból nem kell Unión kívüli illetőségűnek tekinteni;

iii. továbbá az I. melléklet B. részében felsorolt adók valamelyikének alanya, választási lehetőség vagy mentesség nélkül, vagy bármely olyan adónak alanya, amely az ilyen adók valamelyikét helyettesítheti;

b)

az "állandó telephely" : egy tagállamban elhelyezkedő állandó üzletviteli hely, amelyen keresztül egy másik tagállam társasága üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti, amennyiben ezen üzletviteli hely nyeresége a vonatkozó kétoldalú adózási egyezmény alapján, vagy ilyen egyezmény hiányában a nemzeti jog alapján azon tagállamban adóköteles, ahol elhelyezkedik.

3. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) az "anyavállalat" státusa érvényes:

i. bármely tagállam olyan társaságára, amely eleget tesz a 2. cikkben felsorolt feltételeknek, és egy másik tagállam ugyanezen feltételeknek eleget tevő társasága alaptőkéjéből legalább 10 %-kal részesedik;

ii. ugyanezen feltételek alapján egy tagállam olyan társaságára is, amely egy ugyanezen tagállamban lévő társaság alaptőkéjéből legalább 10 %-kal részesedik, és ezt a részesedést az előző társaság más tagállamban elhelyezkedő állandó telephelye birtokolja;

b) a "leányvállalat": olyan társaság, amelynek alaptőkéje az a) pontban említett részesedést magában foglalja.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a tagállamok a következő választási lehetőséggel rendelkeznek:

a) helyettesítik kétoldalú megállapodással a tőkerészesedés feltételét a szavazati jog birtoklásának feltételével;

b) nem alkalmazzák ezen irányelvet olyan tagállam társaságára, amely legalább kétéves, megszakítás nélküli időszakra nem tart fenn olyan részesedést, amely azt anyavállalatnak minősíti, vagy olyan tagállam társaságára, amelyben egy másik tagállam társasága nem tart fenn legalább kétéves, megszakítás nélküli időszakra ilyen részesedést.

4. cikk

(1) Ha az anyavállalat vagy állandó telephelye - az anyavállalatnak a leányvállalatával fennálló kapcsolatára tekintettel - felosztott nyereséget kap, az anyavállalat tagállama és az állandó telephely tagállama, kivéve, ha a leányvállalatot felszámolták:

a) tartózkodik az ilyen nyereség adóztatásától annyiban, amennyiben az a leányvállalat által nem vonható le, és megadóztatja az ilyen nyereséget annyiban, amennyiben az a leányvállalat által levonható; vagy

b) adóztatja az ilyen nyereséget, miközben felhatalmazza az anyavállalatot és az állandó telephelyet, hogy levonja a fizetendő adó összegéből az ilyen nyereségre jutó és a leányvállalat, illetve a vállalati láncban lejjebb elhelyezkedő leányvállalatok által megfizetett társasági adót a megfelelő fizetendő adó összegéig, azzal a feltétellel, hogy a vállalat és a láncban lejjebb elhelyezkedő leányvállalat a lánc minden szintjén a 2. cikkben megállapított fogalommeghatározással azonos, és megfelel a 3. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2) Ezen irányelv nem akadályozza meg az anyavállalat tagállamát abban, hogy adózási szempontból átláthatónak tekintsen egy leányvállalatot az alapítása szerinti jog értelmében az adott leányvállalat jogi sajátosságainak ezen tagállam általi értékelése alapján, és ezért megadóztassa az anyavállalatot a leányvállalatának nyereségéből való részesedése után, ahogyan és amikor ezek a nyereségek felmerülnek. Ez esetben az anyavállalat tagállama tartózkodik a leányvállalat felosztott nyereségének megadóztatásától.

Amikor az anyavállalat tagállama meghatározza az anyavállalatnak a leányvállalat nyereségéből való részesedését annak felmerülésekor, akkor vagy mentesíti e nyereséget az adó alól, vagy felhatalmazza az anyavállalatot, hogy levonja a fizetendő adó összegéből az anyavállalat nyereségrészesedésére jutó és a leányvállalat, illetve a láncban lejjebb elhelyezkedő leányvállalatok által megfizetett társasági adót a megfelelő fizetendő adó összegéig, azzal a feltétellel, hogy a vállalat és a láncban lejjebb elhelyezkedő leányvállalat a lánc minden szintjén a 2. cikkben megállapított fogalommeghatározással azonos, és megfelel a 3. cikkben meghatározott követelményeknek.

(3) Minden tagállam fenntartja annak lehetőségét, hogy a részesedéssel kapcsolatos semmilyen fizetési kötelezettséget és a leányvállalat nyereségfelosztásából származó semmilyen veszteséget ne lehessen levonni az anyavállalat adóztatható nyereségéből.

Ahol ilyen esetben a részesedésre vonatkozó ügyviteli költségeket átalányösszegként rögzítik, a rögzített összeg nem haladhatja meg a leányvállalat által felosztott nyereség 5 %-át.

(4) Az (1) és (2) bekezdést alkalmazni kell a közös társaságiadó-rendszer tényleges hatálybalépésének időpontjáig.

(5) A Tanács a megfelelő időpontban különleges jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag eljárva és az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azon szabályokat, amelyeket a közös társaságiadó-rendszer tényleges hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

5. cikk

Azon felosztott nyereség, amelyet a leányvállalat juttat az anyavállalata számára, mentesül a forrásadó alól.

6. cikk

Egy anyavállalat tagállama nem számíthat fel forrásadót azon nyereségre, amelyet az ilyen vállalat kap egy leányvállalattól.

7. cikk

(1) A "Forrásadó" kifejezés ezen irányelv alkalmazásában nem vonatkozik az adott leányvállalat által a tagállamának fizetendő azon társaságiadó-előlegre vagy a társasági adó előre történő megfizetésére (précompte), amely az anyavállalat részére történő nyereségfelosztással kapcsolatos.

(2) Ezen irányelv nem érinti azon nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezéseket, amelyeket az osztalékok gazdasági kettős adóztatásának kiküszöbölésére vagy mérséklésére szántak, különös tekintettel azon rendelkezésekre, amelyek az osztalékban részesülők adójóváírására vonatkoznak.

8. cikk

(1) A tagállamoknak az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket 2012. január 18-ig kell hatályba léptetniük. A tagállamok erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azoknak erre az irányelvre történő hivatkozást kell tartalmaziuk, vagy ilyen hivatkozással együtt kell hivatalosan közzétenni azokat.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk főbb rendelkezéseinek azon szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen a köztük és ezen irányelv közötti megfelelési táblázattal együtt fogadnak el.

9. cikk

A II. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 90/435/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

10. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A 2. cikk a) pont i. alpontjában említett társaságok listája

a) Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet ( 6 ) és az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv ( 7 ) alapján alapított társaságok, valamint az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet ( 8 ) és az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelv ( 9 ) alapján alapított szövetkezetek;

b) a belga jog szerint a következőképpen ismert társaságok: société anonyme/"naamloze vennootschap", "société en commandite par actions"/"commanditaire vennootschap op aandelen", "société privée à responsabilité limitée"/"besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid", "société coopérative à responsabilité limitée"/"coöperatieve vennootschap met beperkte aansprakelijkheid", "société coopérative à responsabilité illimitée"/"coöperatieve vennootschap met onbeperkte aansprakelijkheid", "société en nom collectif"/"vennootschap onder firma", "société en commandite simple"/"gewone commanditaire vennootschap" és azok a közjogi szervezetek, amelyek a fenti jogi formák egyikét fogadták el, és a belga jog alapján alapított más társaságok, amelyek a belga társasági adó alá tartoznak;

c) a bolgár jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "събирателно дружество", "командитно дружество", "дружество с ограничена отговорност", "акционерно дружество", "командитно дружество с акции", "неперсонифицирано дружество", "кооперации", "кооперативни съюзи", "държавни предприятия", amelyeket a bolgár jog szerint alapítottak és amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

d) a cseh jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "akciová společnost", "společnost s ručením omezeným";

e) a dán jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "aktieselskab" és "anpartsselskab". A társaságiadó-törvény alapján adóköteles más társaságok, amennyiben adóköteles jövedelmüket az "aktieselskaber" tekintetében alkalmazandó általános adójogi szabályok alapján számítják ki és adóztatják;

f) a német jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "Aktiengesellschaft", "Kommanditgesellschaft auf Aktien", "Gesellschaft mit beschränkter Haftung", "Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit", "Erwerbs- und Wirtschaftsgenossenschaft", "Betriebe gewerblicher Art von juristischen Personen des öffentlichen Rechts", és más, a német jog alapján alapított, a német társasági adó alá tartozó társaságok;

g) az észt jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "täisühing", "usaldusühing", "osaühing", "aktsiaselts", "tulundusühistu";

h) az ír jog szerint bejegyzett vagy működő társaságok, az Industrial and Provident Societies Acts alapján bejegyzett intézmények, a Building Societies Acts alapján bejegyzett lakás-takarékpénztárak és a Trustee Savings Banks Act, 1989. értelmében vett takarékbankok;

i) az görög jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "ανώνυμη εταιρεία", "εταιρεία περιορισμένης ευθύνης (Ε.Π.Ε.)", és más, a görög jog alapján alapított, a görög társasági adó alá tartozó társaságok;

j) a spanyol jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "sociedad anónima", "sociedad comanditaria por acciones", "sociedad de responsabilidad limitada", és azok a közjogi szervezetek, amelyek a magánjog alapján működnek. A spanyol jog alapján alapított, a spanyol társasági adó ("Impuesto sobre Sociedades") alá tartozó más jogi személyek;

k) a francia jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "société anonyme", "société en commandite par actions", "société à responsabilité limitée", "sociétés par actions simplifiées", "sociétés d'assurances mutuelles", "caisses d'épargne et de prévoyance", "sociétés civiles", amelyek automatikusan a társasági adó alá tartoznak, "coopératives", "unions de coopératives", ipari és kereskedelmi közintézmények és közvállalkozások, és más, a francia jog alapján alapított, a francia társasági adó alá tartozó társaságok;

l) az olasz jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "società per azioni", "società in accomandita per azioni", "società a responsabilità limitata", "società cooperative", "società di mutua assicurazione", valamint az olyan köz- és magánjogi személyek, amelyek teljes mértékben vagy elsődlegesen kereskedelmi tevékenységeket folytatnak;

m) a ciprusi jog szerint: a jövedelemadó törvényekben meghatározott "εταιρείες";

n) a lett jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "akciju sabiedrība", "sabiedrība ar ierobežotu atbildību";

o) a litván jog szerint alapított társaságok;

p) a luxemburgi jog szerint a következőképpen ismert társaságok: as "société anonyme", "société en commandite par actions", "société à responsabilité limitée", "société coopérative", "société coopérative organisée comme une société anonyme", "association d'assurances mutuelles", "association d'épargne-pension", "entreprise de nature commerciale, industrielle ou minière de l'Etat, des communes, des syndicats de communes, des établissements publics et des autres personnes morales de droit public", és más, a luxemburgi jog alapján alapított, a luxemburgi társasági adó alá tartozó társaságok;

q) a magyar jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "közkereseti társaság", "betéti társaság", "közös vállalat", "korlátolt felelősségű társaság", "részvénytársaság", "egyesülés", "szövetkezet";

r) a máltai jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "Kumpaniji ta' Responsabilita' Limitata", "Soċjetajiet en commandite li l-kapital tagħhom maqsum f'azzjonijiet";

s) a holland jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "naamloze vennootschap", "besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid", "open commanditaire vennootschap", "coöperatie", "onderlinge waarborgmaatschappij", "fonds voor gemene rekening", "vereniging op coöperatieve grondslag", "vereniging welke op onderlinge grondslag als verzekeraar of kredietinstelling optreedt", és más, a holland jog alapján alapított, a holland társasági adó alá tartozó társaságok;

t) az osztrák jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "Aktiengesellschaft", "Gesellschaft mit beschränkter Haftung", "Versicherungsvereine auf Gegenseitigkeit", "Erwerbs- und Wirtschaftsgenossenschaften", "Betriebe gewerblicher Art von Körperschaften des öffentlichen Rechts", "Sparkassen", és más, az osztrák jog alapján alapított, az osztrák társasági adó alá tartozó társaságok;

u) a lengyel jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "spółka akcyjna", "spółka z ograniczoną odpowiedzialnością", "spółka komandytowo-akcyjna";

v) a portugál joggal összhangban alapított kereskedelmi társaságok vagy kereskedelmi formával rendelkező polgári jogi társaságok, szövetkezetek és közvállalkozások;

w) a román jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "societăți pe acțiuni", "societăți în comandită pe acțiuni", "societăți cu răspundere limitată", "societăți în nume colectiv", "societăți în comandită simplă";

x) a szlovén jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "delniška družba", "komanditna družba", "družba z omejeno odgovornostjo";

y) a szlovák jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "akciová spoločnosť", "spoločnosť s ručením obmedzeným", "komanditná spoločnosť";

z) a finn jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "osakeyhtiö"/"aktiebolag", "osuuskunta"/"andelslag", "säästöpankki"/"sparbank" és "vakuutusyhtiö"/"försäkringsbolag";

aa) a svéd jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "aktiebolag", "försäkringsaktiebolag", "ekonomiska föreningar", "sparbanker", "ömsesidiga försäkringsbolag", "försäkringsföreningar";

ab) az Egyesült Királyság joga alapján alapított társaságok;

ka) a horvát jog szerint a következőképpen ismert társaságok: "dioničko društvo", "društvo s ograničenom odgovornošću", és más, a horvát jog szerint létrehozott, a horvát nyereségadó hatálya alá tartozó társaságok.

B. RÉSZ

A 2. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett adók listája

- Belgiumban: impôt des sociétés/vennootschapsbelasting,

- Bulgáriában: корпоративен данък,

- a Cseh Köztársaságban: daň z příjmů právnických osob,

- Dániában: selskabsskat,

- Németországban: Körperschaftssteuer,

- Észtországban: tulumaks,

- Írországban: corporation tax,

- Görögországban: φόρος εισοδήματος νομικών προσώπων κερδοσκοπικού χαρακτήρα,

- Spanyolországban: impuesto sobre sociedades,

- Franciaországban: impôt sur les sociétés,

- Horvátországban: porez na dobit,

- Olaszországban: imposta sul reddito delle società,

- Cipruson: φόρος εισοδήματος,

- Lettországban: uzņēmumu ienākuma nodoklis,

- Litvániában: pelno mokestis,

- Luxemburgban: impôt sur le revenu des collectivités,

- Magyarországon: társasági adó, osztalékadó,

- Máltán: taxxa fuq l-income,

- Hollandiában: vennootschapsbelasting,

- Ausztriában: Körperschaftssteuer,

- Lengyelországban: podatek dochodowy od osób prawnych,

- Portugáliában: imposto sobre o rendimento das pessoas colectivas,

- Romániában: impozit pe profit,

- Szlovéniában: davek od dobička pravnih oseb,

- Szlovákiában: daň z príjmov právnických osôb,

- Finnországban: yhteisöjen tulovero/inkomstskatten för samfund,

- Svédországban: statlig inkomstskatt,

- az Egyesült Királyságban: corporation tax.

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak jegyzéke

(lásd a 9. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 9. cikket)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) 2011. május 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL C 107., 2011.4.6., 73. o.

( 3 ) HL L 225., 1990.8.20., 6. o.

( 4 ) Lásd a II. melléklet A. részét.

( 5 ) EBHT 2008., I-03189. o.

( 6 ) HL L 294., 2001.11.10., 1. o.

( 7 ) HL L 294., 2001.11.10., 22. o.

( 8 ) HL L 207., 2003.8.18., 1. o.

( 9 ) HL L 207., 2003.8.18., 25. o.