A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20329/2018/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2009. évi CXXII. törvény (Takarékos tv.) 2. §, 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 1. §, 7. §, 10. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 28. §, 31. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 38. cikk, 39. cikk] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Pusztai Anita

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.329/2018/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Vígh Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Lajkóné dr. Vígh Judit ügyvéd) által képviselt ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 13. napján kelt 64.P.22.893/2017/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt adatok kiadására 60 napos teljesítési határidővel kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Módosított keresetében a felperes a 2012. január 1. és 2016. május 4. közötti időszakban megkötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listájának kiadására kérte kötelezni az alperest oly módon, hogy az tartalmazza a szerződések tárgyát és összegét, a szerződéskötések dátumát, valamint a szerződéses partnerek nevét.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a 2009. évi CXXII. törvény (Takarékosságitv.) 2. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett, a további adatszolgáltatás számára aránytalan sérelmet okozna. Hivatkozott arra, hogy az adatigénylés korábban már nyilvánosságra hozott és elérhető adatokat is magában foglal, továbbá bizonyos szerződések tekintetében büntetőeljárás van folyamatban.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére elektronikus másolatban a 2012. január 1. napja és 2016. május 4. napja között létrejött 5 millió forintot elérő szerződései listáját, mely tartalmazza a szerződések tárgyát, összegét, a szerződéskötések dátumát és a szerződéses partnerek nevét. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 30.000 forint + áfa perköltséget.

Az alperes státuszát, közfeladatot ellátó tevékenységét és az érintett adatkör természetét illetően a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 1. § (2) bekezdésének c) pontjára, a 7. §-ára, 10. § (1) bekezdésére, az állami vagyonról szóló 2007.évi CVI. törvény (Vagyontörvény) 5. § (1)-(2) bekezdésére, valamint a 25/2014. (VII. 22.) AB határozatban foglaltakra utalt. Rögzítette, hogy az alperes kizárólagos állami tulajdonban álló társaság, az Nvtv. 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján nemzeti vagyonba tartozik, működésének rendeltetése egyértelműen közfeladat ellátása. A kezelésében lévő, személyes adatnak nem minősülő adatok az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatok.

Kifejtette, hogy az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése alapján a közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség nem függvénye annak, hogy az adatot kezelő szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van és milyen tevékenységet folytat. A közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.

A Vagyontv. 5. §-a szerint az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó minden adat közérdekből nyilvános adat is. Az állami vagyonnak minősülő társaság által kötött szerződések nyilvánvalóan állami vagyonnal való rendelkezésnek is minősülnek, így a kiadni kért adatok az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján is nyilvánosak.

Az alperesi védekezésre figyelemmel azt rögzítette, hogy a közérdekű adatigénylés szempontjából irreleváns az, hogy a nemzeti vagyonba tartozó társaság esetlegesen milyen egyéb, akár közvetlen, akár közvetett támogatást kap az államtól.

A versenytársakkal összefüggésben megtett alperesi előadást nem találta alapos hivatkozásnak, miután az nem tartalmazta azt, hogy az igényelt adatkör milyen módon és mennyiben biztosítana indokolatlan előnyt a versenytársak számára. Az adatigénylés kizárólag szerződések listájára, a szerződéses partnerre, az összegre és a keltezésre irányult, ezen adatkör tekintetében értelmezhetetlen a versenytársak előnyhöz jutása. Érdemi nyilatkozat hiányában, a Pp. 3. § (4) bekezdése alapján mellőzte az alperes kereskedelmi igazgatójának tanúkénti meghallgatására vonatkozó indítványt.

A büntetőeljárásokkal összefüggő hivatkozás kapcsán a Kúria Pfv.IV.20.455/2015/4. számú eseti döntésében foglaltakra utalt, kiemelve, hogy az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján a megtagadás jogszerűségét és indokoltságát az alperes köteles bizonyítani. Az alperes a büntetőeljárások megindításának tényét nem igazolta, és nem tett olyan érdemi nyilatkozatot sem, amely alapján vizsgálható lett volna, hogy az adatigénylés teljesítése a büntetőeljárás akadályozásával járhat-e. Az igényelt adatkört erre eleve alkalmatlannak tartotta.

Kiemelte, hogy a Takarékossági törvényen alapuló közzétételi kötelezettség - mely csupán a közérdekű adatok egy részére vonatkozóan ír elő értékhatárhoz kapcsolódó automatikus közzétételi kötelezettséget - nem mentesíti az alperest az egyedi adatigénylések teljesítésének a kötelezettsége alól.

Nem osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy azon adatok, melyek már közzétételre kerültek, ne lennének egyedi adatigényléssel is kikérhetők. Érdemi alperesi nyilatkozat hiányában nem volt megállapítható, hogy az alperes által közölt adatok szelektálása milyen szempontok figyelembevételével történt. Úgy ítélte meg, hogy a bíróság maga sincs abban a helyzetben, hogy az adatkör tételes felülvizsgálatát elvégezze annak megállapítása érdekében, hogy az lefedi-e a kereset szerint kért adatkört. Az adatigénylés teljesítése esetén a felperes lesz abban a helyzetben, hogy azt összevesse a korábban már közzétett adatokkal.

Mindezek alapján a módosított keresetet megalapozottnak találta és az alperest az Infotv. 3. § 5. pontja, 27. § (3) bekezdése, 31. § (7) bekezdése alapján kötelezte az adatkiadásra.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott. Az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapította meg. Megállapította, hogy az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés f), illetve g) pontja alapján tárgyi illetékmentes.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú határozat megváltoztatását és a kereset elutasítását, helybenhagyás esetére pedig a teljesítési határidő 60 napra történő meghosszabbítását, továbbá az adatkiadási kötelezettség módosítását indítványozta akként, hogy az csak az 5 millió és 8 millió forint közötti szerződésekre vonatkozzon. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Megítélése szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy az Infotv. 3. § 5. pontjának fogalommeghatározásából következően csak állami, illetve helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv, valamint közfeladatot ellátó szerv kezelésében álló, a tevékenységével összefüggésben keletkezett adat minősül közérdekű adatnak. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság, hogy bár kizárólagos állami tulajdonban álló társaságként tevékenykedik, azonban nem állami, illetve nem önkormányzati feladatot lát el és nem minősül közfeladatot ellátó szervnek sem. Vagyonával az alapszabályában meghatározott tevékenységek végzése során önálló gazdálkodást folytat, állami támogatásban nem részesül.